Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

2 fSPUJSAG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. december 2. Közlemény A Magyar Lapkiadók Egye­sülete megköszöni mindazok érdeklődését, akik a lapter­jesztésről szóló nyilatkoza­tunk után jelentkeztek. Örömmel vesszük tudomá­sul, hogy sok vállalkozó, be­fektető üzletet, munkalehető­séget lát abban, hogy a kia­dókkal új, a Postától független terjesztőhálózatot hozzon létre. A munkahelyeikért aggódó és nálunk jelentkezett postás dolgozók számíthatnak arra, hogy szaktudásukat haszno­síthatják egy korszerű módon szervezett, a kiadók és az ol­vasók érdekeit szem előtt tartó terjesztési vállalkozásban. Magyar Lapkiadók Egyesülete Franciarország és a vétó Párizs: Franciaroszág a jelek szerint nem akarja el­sietni vétóját a mezőgaz­dasági kérdésekben Was­hington és az EK brüsszeli bizottsága között létrejött megállapodása ellen. Erre Francois Mitterrand elnök utalt hétfőn este. I. Baldvin belga király tiszteletére adott vacsoráján pohárkö­szöntőjében azt mondta, hogy a mezőgazdasági vita „csak egy kérdés" a GATT-megállapodás kere­tei között, s Párizs akkor fog állást foglalni, amikor már létrejött a globális, minden kérdésre kiterjedő egyezmény tervezete. Pá­rizs óvatosságára mutat Jean-Pierre Soisson mező- gazdasági miniszter hétfő esti nyilatkozata is. Kije­lentette: reméli, hogy az EK mezőgazdasági- és külügyminisztereinek ösz- szevont tanácskozásán nem lesz szavazás a kér­désben. Diplomások a munkapad mellett Tokió: Japán legna­gyobb autóipari vállalata, a Toyota a munkapadok mellé küldi dolgozni a frissen végzett, irodai munkát végző diplomá­sait. A januártól kezdődő és az elképzelések szerint áprilisig tartó akciótól azt remélik, hogy sikerül megoldani a kereslet visz- szaesése miatt feleslegessé vált dolgozók foglalkozta­tását. A recessziós tüne­tekre a Toyota elsősorban részmunakidős dolgozói­nak átmeneti leépítésével válaszolt. Vámok az acél­termékekre Washington: Az Egye­sült Államok hétfőn ideig­lenesen vámokkal sújtotta 12 ország acéltermékeit, melyek az amerikai keres­kedelmi minisztérium állí­tása szerint dömpingáron kerülnek be az országba és kárt okoznak a hazai ter­melőknek. Az acélexport szubvenciójában vétkes­nek talált országok között szerepelnek az EK nagy tagállamai, továbbá Brazí­lia, Mexikó, Dél-Korea. Tíz év börtön Tízévi börtönre Ítélte egy párizsi bíróság Habib ben Alit, a tunéziai elnök testvérét azért, mert ré­szese volt egy kábító­szer-csempész banda üzle­teinek. Habib ben Ali azonban kellő időben tá­vozott az országból - dip­lomata-útlevéllel. Tandíj ellenes demonstráció ( Folytatás az 1. oldalról.) Az OFÉSZ egyebek mellett a következő garanciákat várná a kormányzattól: a felsőokta­tás modernizálását és tényle­ges hosszútávú fejlesztésének ígéretét magában hordozó fel­sőoktatási törvényt, illetve fel­sőoktatási fejlesztési koncep­ció kidolgozását vagy a tandíj bevezetésével egyidejűleg kompenzációs rendszer mű­ködését. Ezek a feltételek az érdekképviseleti szövetség szerint ma egyáltalán nem va­lósulnak meg, ugyanakkor a tandíjbevételekből származó összegek mégis bekerültek az ország 1993-as költségveté­sébe. Ugyanakkor eltűnt a költségvetésből a beígért lak­hatási támogatás, és helyette tervezik a kollégiumi díjak maximálására vonatkozó ren­delet hatályon kívül helyezé­sét, azaz lényegében a kollé­giumi díjak kompenzáció nél­küli emelését. Természetesen a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium illetékesei a helyzetet másként értékelik, amit jelez a Felsőoktatási és Kutatási Fő­osztály vezetőjének, Bakos Ist­vánnak aláírásával ellátott, no­vember 20-án kelt levél is, amit a Budapesti Műszaki Egyetem rektorának, Dr. Mi- chelberger Pálnak címzett. Ebben egyebek mellett ol­vasható az is, hogy a tervek szerint - amennyiben a felső- oktatási törvényt a Parlament elfogadja - 1993 szeptemberé­től az első szemeszterben egy­ségesen havi kétezer forint lenne a tandíj, s ezzel egyide­jűleg a hallgatói ösztöndíjakat átlagosan 6000 forintról 6500 forintra emelnék. Bakos István levelében jelzi, hogy szomorúan konstatálta az OFÉSZ és egyes egyetemi vezetők félrevezető, s a ténye­ket elferdítő nyilatkozatait a bevezetendő tandíj ügyében. Egyben kéri a rektor urat és az egyetem felelős vezetőit, hogy a demagóg magatartással és fölösleges indulatkeltéssel kia­lakuló kedvezőtlen folyamat­nak - megfelelő információk­kal és a fölzaklatott kedélyek megnyugtatásával - igyekez­zenek gátat szabni, s az indo­kolatlan diákmegmozduláso­kat lehetőleg elhárítani. Ennek ellenére az ország szinte valamennyi felsőokta­tási intézményéhez hasonlóan Szekszárdon is megtartották a tegnapra tervezett kétórás demonstrációt, amit Gergely János, az Illyés Gyula Pedagó­giai Főiskola főigazgatója is támogatott, bár „csupán" fi­gyelemfelkeltő célzatúnak ítélt meg, s amivel a Szakszer­vezetek Tolna Megyei Képvi­selete is szolidaritást vállalt. A főiskola hallgatói pedig - sérelmezve az elviselhetetlen terheket, így egyes emberek eleve kizárását a felsőoktatás­ból - aláírták azt a nyilatkoza­tot, amely a tandíj jelenlegi módon történő bevezetése el­len tiltakozik, illetve kifejezi, hogy a tandíjat csak a felsőok­tatási törvény elfogadása után, megfelelő kompenzáci­ókkal és működő hitelrend­szerekkel együtt vezessék be.-nagy- -fotó: Ótós Réka ­Ali Akbar Velajati életrajza Kétnapos látogatásra Buda­pestre érkezik Ali Akbar Vela­jati iráni külügyminiszter. Ő az első vezető iráni politikus, aki a rendszerváltást követően Magyarországra látogat. Ali Akbar Velajati 1945-ben született Teheránban. A Tehe- ráni Egyetem orvosi karán szerzett doktorátust, majd ezt követően az Egyesült Álla­mokban folytatott tanulmá­nyokat. A gyermekorvos Vela­jati fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe: 1961-ben csat­lakoztat a Nemzeti Fronthoz, 1963 pedig Khomeini moz­galmához. Az Iszlám Szövet­ség egyik megalapítója a Te- heráni Egyetem orvosi karán. 1979-ben parlamenti képvise­lővé választották. Ugyaneb­ben az évben a közegészségü­gyi minisztérium oktatási igazgatójává, majd (1979-80) miniszterhelyettessé nevezték ki. Azt követően, hogy az el­lenzék 1981. augusztus 30-án rajtaütött az akkor kormányzó Iszlám Köztársasági Párt fő­hadiszállásán és a párt több vezetője életét vesztette, elő­térbe került Velajati személye, aki 1981 decembere óta az Iráni Iszlám Köztársaság kül­ügyminisztere. Japán pedagógusnak sem jó lenni? A jövő év első negyedében - ha minden a tervek szerint alakul - megszületik az új ok­tatási törvény - fejezte kr re­ményét Szilágyiné dr. Szem- keő Judit, a Művelődési Mi­nisztérium főmunkatársa a- zon a fórumon, melynek teg­nap délután adott otthont a szekszárdi Illyés Gyula főis­kola gyakorló általános isko­lája. Az intézmény tanári szo­bája egy hónapon Jbelül immár másodízben volt a helyszíne egy olyan rendezvénynek, melyen a résztvevő pedagó­gusok tájékoztatót hallgathat­tak meg az aktuális oktatáspo­litikai feladatokról, majd ezt követően kérdéseket tehettek fel a meghívott vendégnek. A felszólalók számos téma­kört érintettek, így többek kö­zött szó esett a közalkalma­zotti törvény értelmezéséről, a fejkvóta rendszerről, a szak­munkásképzés - illetve az ezt különbözőképpen érintő tá­mogatás - buktatóiról, a nem­zetiségi oktatásból adódó le­hetőségekről és a - ma még nem létező - vállalkozói isko­lákról. Ami a gyakorló általá­nos iskolák helyzetét illeti, azokról kiderült: ezekre az in­tézményekre nagy szüksége van a felsőoktásnak. A beszélgetés egyik érdekes momentumaként Szilágyiné dr. Szemkeő Judit megosz­totta a résztvevőkkel Japán­ban tett útja egyik tapasztala­tát: mint elmondta, tudatában van annak, hogy Magyaror­szágon nem jó a pedagógusok helyzete, ám az általános vé­lekedéssel ellentétben a sokak által irigyelt, az oktatási ní­vóra joggal büszke japán taná­rok sem elégedettek.-szá- Fotó: Ótós Réka Bolgár jegyzék Romániának Bulgária hétfőn jegyzékben tiltakozott Romániánál a Bu­karest által bevezetett, közúti járművekre vonatkozó kiuta­zási adó miatt. A szófiai kül­ügyminisztériumban Dimitar Ikonomov miniszterhelyettes adta át az erről szóló jegyzéket Alekszandru Petrescu román nagykövetnek. Szófia állás­pontja szerint a román intéz­kedés komoly fennakadásokat okoz a közúti forgalomban, nehezíti a bolgár állampolgá­rok hazautazását. A külügy­minisztérium álláspontja fel­ülvizsgálatára és az intézke­dés visszavonására szólította fel a román felet. A bolgár fél ellenkező esetben - a kölcsö­nösség elve alapján - hasonló intézkedést vezethet be. Debreczeni és Haraszti a sajtószabadságról szóló törvényjavaslat sorsáról Mintegy fél éve a Ház aszta­lán fekszik a „Törvényjavaslat a sajtószabadságról" című, 5917. számú kormányelőter­jesztés. A jogszabálytervezet­ről azonban azóta nem hallani - úgy tűnik, a média-háború közepette nincs esélye arra, hogy a közeljövőben napi­rendre tűzi a parlament. A lát­szat csal? - kérdeztük dr. Deb­reczeni Józsefet, az MDF és Haraszti Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét. Dr. Debreczeni József: - Mind a média-, mind a sajtó- szabadságról szóló törvény napirenden van. A kormány ez utóbbit is megtárgyalta, jó­váhagyta és letette az Or- ■ szággyűlés asztalára. Úgy alakult azonban, hogy a mé­diatörvénynek elsőbbséget kell adni, mert a rádiónál és a televíziónál drámai helyzet jött létre. Az írott és elektroni­kus sajtó között az a nagy kü­lönbség, hogy a rádió és a te­levízió esetében nem lehet a szó ugyanazon értelmében sajtószabadságról beszélni, mint az újságoknál. ;— Az elektronikus sajtó a köz szolgálatában áll, meg kell felelnie a pártatlanság sajátos feltételeinek. Az írott sajtó vi­szont magántulajdonosok ke­zében van; esetében tehát másként érvényesülnek a sza­badságjogok. — Feltehetjük a kérdést, hogy kell-e egyáltalán tör­vényt alkotni a sajtószabad­ságról. Úgy érzem, éppen a szabadságjogok korlátái miatt kell, hiszen azok ott érnek vé­get, ahol egy másik szabad­ságjog - nevezetesen a szemé­lyiséggel kapcsolatos alkot­mányos jogok - kezdődnek. — A törvény másik súly­ponti eleme a monopólium-el­lenes szabály. Ez igyekszik olyan korlátokat állítani, amely megakadályozhatná a nem kívánatos centralizációt. Eredetileg két változat volt, egy enyhébb és egy szigorúbb, a kormányzati vita során az enyhébb változat kihullott a rostán. Pedig megítélésem szerint túl szigorúak a kor- mány-javasolta mértékek, ne­vezetesen, hogy egy-egy kia­dónak csak egy országos, egy regionális napilapja lehessen. Ilyen keretek között ugyanis egyszerűen nem lehet gazda­ságosan működtetni lapokat; ez tehát a fejlődés ellen hatna. — Valójában a megyei la­pok monopóliuma ellen szü­letne ez a paragrafus, de az alapkérdést a korlátozás nem oldaná meg. Nem az a baj, hogy több megyei lap van egy kézben, hanem az, hogy min­den megyében csak egy napi­lap van. Versenyre csak ko­moly sajtótőke késztethetné a meglevő lapokat, de a kor­mány túl szigorú elképzelése ennek ellene hat. A piacon több tőkeerős cégre volna szükség, nem pedig korláto­zásra. — Szerintem meg kellene különböztetni a lapalapítást és a lapvásárlást is. De a jelenleg előttünk levő tervezet erre nem gondol. Ám mindez egyelőre „nyersanyag", mert amíg a médiatörvényt nem si­kerül tető alá hozni, addig a sajtótörvény aligha kerülhet vitára. Mivel ebben az esetben is kétharmados törvényről van szó, a módosító javaslatok bizonyára még sokat változ­tatnak majd a kormány ere­deti elképzelésein. Haraszti Miklós: - Volt idő, amikor a törvényjavaslat nagyon is sürgős volt az MDF számára. Ekkor még úgy tűnt, hogy a jogi eszköz az egyetlen lehetősége a sajtó megszabá- lyozására. Utóbb, az állami lapbirodalom építése során - amikor az elektronikus sajtó­tól a hetilapokig minden „mű­fajban" sikerült kormánybarát sajtót kialakítani - ráérőssé vált az ügy. Mert ahogy MDF-berkekben nyíltan meg is fogalmazódott: végre most már a politikai erőviszonyok­nak (értsd: többségi elvnek) megfelelően alakul a laptulaj­donlás. — Közrejátszik a késedel­meskedésben, hogy a tervezet egyértelműen megrendsZabá- lyozó jellegű, s ezért az ellen­zéki pártok egyöntetűen el­lene vannak. Kimondja pél­dául, hogy azonnal felfüg­geszthető annak a sajtóter­méknek a terjesztése, amely­nek tartalma a hatósági ren­delkezés elleni izgatás vagy a rémhírterjesztés bűncselek­ményét valósítja meg. A jó öreg pártállami „rémhírter­jesztés" igazi gumiparagrafus, de a hatósági rendelkezés el­leni izgatást is - ami mellesleg alkotmányellenes - szinte bármire rá lehet húzni. A személyiségi jogokkal kapcsolatos szakaszok is csu­pán afféle álvédelmet nyújta­nak, s inkább arra töreksze­nek, hogy a politikai bírálatot összemossák a személyiségi jog megsértésével. Szerintünk alaposan föl kellene srófolni a zug-újságírászatért kiróható büntetéseket, de ugyanakkor markánsan meg kell külön­böztetni a személyiségi, illetve a politikai jogi kategóriákat. Van olyan passzus is a tör­vényjavaslatban, hogy „a saj­tószabadsághoz való jog gya­korlása nem valósíthat meg.. . szabálysértést". Tehát míg pl. az Egyesült Államokban az az elv, hogy a sajtószabadságot - az alkotmányt is beleértve - egyetlen jogszabály sem kor­látozhatja, addig nálunk a jogalkotók még a szabálysér­tési jognak is elsőbbséget ad­nának a sajtószabadsággal szemben. — A sajtómonopóliumok elleni fellépés az SZDSZ szá­mára „liberális dilemma". Mert közérdek, hogy ne le­gyen monopólium, (elsősor­ban a megyei lapok frontján), de az is, hogy erős anyagi önállósággal rendelkezzék a sajtó, mert csak így őrizheti meg politikai függetlenségét. Az „egy orgánum - egy tulaj­donos" formula, amihez a ja­vaslat közelít, garantálja az anyagi gyöngeséget, ez a 22-es csapdája. A merev szigor és a monopolhelyzet fenntartása között kellene megtalálni a he­lyes középutat, de ez eddig nem sikerült.-sp- zs- Ferenczy Europress Költségvetés (Folytatás az 1. oldalról.) A fejlesztések ebben a kör­ben is egyidejű korszerűsítés­sel és a takarékos megoldások előnyben részesítésével járnak együtt. Ä szigorú feltételeket megköveteli az állam kedve­zőtlen egyensúlyi helyzete, a deficit jelentős mértéke. A magyar gazdaságban nehezen képződnek a jövedelmek, de legalábbis elkerülik a költség- vetést - mondotta Kupa Mi­hály. Az Érdekegyeztető Ta­nácsban született megállapo­dás elfogadásával igyekezett a kormányzat egy olyan költ­ségvetést kidolgozni, amely figyelembe veszi a társadalom érdekeit és tűrőképességét is. A 20 milliárd forint, amelyet az ÉT-ben született megálla­podás alapján a privatizációs bevételekből bevonnak a költ­ségvetésbe, az államadósságot fogja csökkenteni - mondotta Kupa Mihály, aki kiemelte azt is, hogy ezt az összeget nem az Állami Vagyonügynökség­től, hanem az Állami Vagyon­kezelő Rt-től kívánják elvonni. Kupa Mihály részletesen in­dokolta, hogy mely indítvá­nyokat támogat a kormány és melyeket nem. A televízióval és a rádióval kapcsolatban elmondta: ezek az intézmé­nyek közpénzekkel gazdál­kodnak, így a kormány joga és kötelessége az ellenőrzés. Az, hogy önálló fejezetet alkot­nak-e, csupán pénzügytech­nikai kérdés, és a fejezetekről a törvény értelmében a költ­ségvetésben rendelkezik az Országgyűlés. A pénzügymi­niszter figyelmeztetett arra: az orosz csapatkivonás kérdése lezárult, de Bős-Nagymaros „ott lebeg" az állam és költ­ségvetése felett.

Next

/
Thumbnails
Contents