Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
6 MÉPÚJSÁG GAZDASÁG 1992. december 7. és üzletkötés? Liszicza István, a Dunaholding Paks Kft. ügyvezetője válaszol Az új pénzérmesor 1 forinttól 200 forintig Készül az új pénzérmesor a Pénzverdében Készül az új 1 forintos Tovább emelik az útalapot Mire költötték a benzinből befolyt milliárdokat? (Folytatás az 1. oldalról.) — Közben bizonyára megismert néhány üzletkötési praktikát? — Természetesen. Néha megalázottnak éreztem magam. Rájöttem, hogy sokan miért nem vállalják az üzletkötői feladatokat. Félnek a visszautasítástól. Úgy gondoltam, ezt az érzést ki kell tréningeim, hogy mi módon lesz elviselhető. Nem biztos, hogy nekem szólt a visszautasítás, csak éppen rosszkor érkeztem. Ahhoz, hogy üzletet kössek, az én dolgom a hangulat megteremtése. — Van tehát recept ilyen alkalmakra? — Eszembe jutott egyik tanárom mondása: miért örülünk a kiskutyának? Mert a kiskutya is örül nekünk. Tehát a kölcsönösségre kell törekedni az első pillanatban. Nem hízelegnem kell, de azért jó, ha éreztetem az illetővel, megtiszteltetés számomra, hogy a rengeteg elfoglaltsága mellett szakított időt a velem való beszélgetésre. Ha meggyőződésem, hogy az a program, amit én viszek az jó, akkor erről kell meggyőznöm a velem szemben helyet foglalót is. — Úgy tűnik, ezt sikerült megvalósítania. — Azt a tervet, amit magamnak leírtam egy papírra és betettem a fiókomba, hogy mit szeretnék decemberre elérni, azt sikerült. — Ebben a sikerben mennyi volt a szerencse szerepe? — Rengeteg kell hozzá. Rájöttem, hogy a kapcsolatokat milyen jól lehet értékesíteni. A bizalmat hosszú távon fönntartani nem könnyű dolog. Találkoztam olyan emberekkel, akik éppen munkanélküliek voltak, de egykori munkaprofiljukat nagyon jól tudtam a magaméhoz igazítani. Ehhez is szerencse kellett. Minden nap egy új lehetőség. Nem érdemes egy nap esetleges kudarcán keseregni, mert másnap jöhet egy olyan véletlen, szerencsés találkozás, amikor akár öt üzlet is születik. Ilyenre is van példám. Szóval ezeket a tapasztalatokat szeretném átadni a gyerekeknek, amelyeket átéltem. A tanári katedráról ez nem lehetséges. A gyakorlati élményeimet áttranszformálom magamon, tudom, hogy mi az, ami általánosítható és azt továbbítom. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az energetikai szakközépiskolában tanítok egy osztályt, ahol a jövő évi tantervet nekem kell tartalommal megtölteni. Egy kicsit itt is kísérletezhetek. Ez az osztály alapvetően nem vállalkozókat bocsát majd ki. Az igazi az a középfokú képzés lesz, amit jövő év februárjában szeretnénk Szekszárdon és Pakson indítani. Alapvetően a gimnazistákra gondoltunk. — Ez fakultatív tárgyként jelenik meg, vagy önálló iskola lesz? — Fakultáció formájában gondoltuk a hétköznapi életünk szabályait megtanítani. Például mik a jogaik az alkotmányból adódóan. És nem sorolom, mi mindent szeretnénk oktatni a hét félév alatt. Tíz-tizennégy tantárgy legtöbbje készség-, személyiség- fejlesztő. Hetente kétszer két óra, amiből fele elmélet, fele gyakorlat. Szeretnénk, ha a gyerekek eleven szakemberekkel találkoznának. Meg akarjuk tanítani őket arra, ha elmennek egy felvételi beszélgetésre, akkor ott milyen viselkedési formát kell választaniuk, ha saját magukat, mint munkaerőt el akarják adni. A kifogásokat kezelni kell tudni. Gyakorolni kell. Az empátiakészséget fejleszteni. Üzlet akkor lesz, Íja a másik ember igényét sikerül fölkelteni az iránt, amit csinálnak. Mindezeknek megvannak a megfelelő pedagógiai módszerei. Amit tanítani szeretnénk, abban minden praktikus ismeret benne lesz. — Mit értenek praktikus ismeret alatt? — Jogi, gazdasági, adó, társadalombiztosítás, vám, kereskedelem, számítógépes szövegszerkesztés és mindaz, ami a gyakorlati élethez tartozik, mozgás, mozgástanulás, testbeszéd. Úgy állítottuk ösz- sze, hogy nem gazdasági ügyintézőt képezünk, nem is gyors- és gépírót, aki még néhány más dolgot el tud végezni. Olyanokat, akik saját életüket akarják irányítani. — Milyen bizonyítványt ad ez a képzés, az iskola? — Ez merült fel akkor is, amikor a különböző illetékes minisztériumokat megkerestük az engedélyezéssel kapcsolatban. Ma senki nem tudja megmondani, miről szól majd a hároméves képzés után a bizonyítvány. Fontosabbnak ítéljük azt a tartalmat, ami ez alatt az idő alatt megtölti a teret a gyerekek gondolkodásában. Biztosan kiderül, hogy pontosan minek nevezzük azokat, akiket ma leginkább és legszívesebben menedzsereknek mond a köztudat. Ennek a fogalomnak viszont jogi következményei vannak a nemzetközi szabályzók szerint. Ma látnunk kell azt az embert, aki 2000-ben üzletkötő lesz. Decsi Kiss János Japán Cocom lista A japán kormány a világ minden országával szemben, általánosságban szigorítja meg az év végétől egy sor termék és technológia kivitelét. A korábbiakban a Cocom exportellenőrzési rendszer keretében a hangsúlyt a szovjet köztársaságokba, illetve a kelet-európai országokba irányuló kivitel ellenőrzésére fektették. A Jomiuri Simbun című lap úgy tudja, hogy az ipari célú robotok, textilanyagok, precíziós fényképezőgépek is szerepelnek a listán, olyan termékek és technológiák, amelyek elvben atomfegyverek előállításához is felhasználhatók. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 128,16 130,96 ausztrál dollár 56,75 57,97 belga frank (100) 252,72 257,38 dán korona 13,36 13,62 finn márka 16,06 16,46 francia frank 15,26 15,54 görög drachma (100) 39,49 40,33 holland forint 46,15 47,01 ír font 137,04 139,64 japán yen (100) 65,86 67,06 kanadai dollár 64,15 65,55 kuvaiti dinár 273,75 279,25 német márka 51,87 52,83 norvég korona 12,69 12,93 olasz líra (1000) 58,94 60,22 osztrák schilling (100) 737,16 750,76 portugál escudo (100) 58,04 59,14 spanyol peseta (100) 71,91 73,43 svájci frank 57,98 59,06 svéd korona 12,04 12,30 USA dollár 82,06 83,62 ECU (közös piac) 101,84 103,80 Három esztendővel ezelőtt jelent meg először a benzin fogyasztó árába épített 2 forintnyi útalap, amelyet a törvény szerint az országos köz- úthálózat fejlesztésére, illetve fenntartására kell fordítani. Azóta háromszor emelték ezt az összeget. Mire fordítják az így befolyt mintegy 40 milli- árdot? - kérdeztük Kálnoki Kiss Sándort, a közlekedési tárca helyettes államtitkárát. — Mindenekelőtt szeretnék eloszlatni egy félreértést. Az útalapba befolyt összegek 60 százalékát fenntartásra fordítjuk, ezekből javítjuk ki a felfagyásokat, kátyúkat, ebből fizetjük a burkolati jelek újrafestését, a táblacseréket, a szőnyegezést. Ez a pénz a forrása a mintegy 46 ezer kilométernyi árok és csatorna, 5816 híd, 30 500 áteresz javításának, karbantartásának. A téli A Magyar Nemzeti Bankban november 30-án Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az új forint pénzérmesor kibocsátásáról tartott sajtótájékoztatót. Képeink a Pénzverdében készültek, ahol az új 1 forintos verését örökítették meg. Az egy, öt és két forintos szokatlanul kicsi a korábbi pénzérméinkhez képest, de a tervezők spóroltak, tekintettel kellett lenniük a pénz értékére és az előállítás költségeire is. Az egy, 2 és a 20 forintos érmék a jövő év tavaszán kerülnek forgalomba az öt, az 50 és a százforintosok pedig a nyár elején, talán már júniusban. síkosságmentesítés és hóeltakarítás mintegy 500 millió forintos költsége is ezt a számlát terheli. De hadd tegyem hozzá, hogy nemcsak az üzemanyag árában lévő forintok, hanem a súlyadóból befolyt forintok fele is ide kerül, igaz, az önkormányzatok döntenek arról, hol, mit építenek belőlük. — .Mire fordították a minisztérium rendelkezésére álló milliárdokat? — Elkészült az Ml-es autópálya Tatabánya-Győr között hiányzó fél oldala, átadtuk az új polgári Tisza hidat, kiszélesítettük a bajai Duna hidat és újat építettünk a 42-es úton a Berettyó felett. Csaknem elkészült a szolnoki és a mezőkövesdi megkerülő út és megindult a forgalom az MO-ás első kilométerein is. Kész az 51-es Dunaharasztit megkerülő, a 82-es győri, a 67-es kaposvári bevezető szakasza. Jelenleg épül az MO-ás második szakasza, 1994-re szeretnénk átadni a győri és az érdi megkerülő utakat, jövőre pedig befejezni a szolnoki „kitérőt". — Mi várható a jövő esztendőre? — Megkezdődik a soproni átvezető út építése, rendezni szeretnénk a határátkelők előtti útszakaszokat, hogy a kamionoknak ne kelljen lakott területen várakozniuk. Ez Tompán, Rábafüzesen, Rösz- kén a legsürgetőbb. Albertir- sánál szeretnénk összekötni a 4-es utat az M5-össel hogy tehermentesüljön Pilis, Vecsés, Monor lakott területe és folytatódik az M5-ös mentén a nyomvonal kisajátítása. Ez önmagában csaknem 3 milliárd forintot leköt az útalapból. Szeretnénk, ha végre folytatódna - most már koncessziós formában - az Ml-es építése a határ irányába és megkezdődne a szekszárdi Duna híd építése is. — Mindez azt jelenti, hogy a költségvetés teljes egészében az autósokra hárítja az útépítések, karbantartások terhét? — A költségvetésnek valóban nem lesz ilyen fejezete, de a különféle adókból - a súlyadóból, a tranzit díjakból - származó bevételt a kormányzat várhatóan már 1994-ben közútfejlesztési célokra fordítja. De addig is szükség van a bevételek értékállóságának megőrzésére, ezért már a parlament előtt van a javaslat, hogy jövőre további egy forinttal - azaz 20 százalékkal - emeljék az üzemanyag árában lévő útalapot. Koós Tamás Ferenczy Europress Autóbuszgyártás kis szériában Az Ikarusz Egyedi Autóbuszgyártó Kft. külföldi tőke bevonásával (török) nyereségessé tette tevékenységét az előző évekhez képest. Török, olasz és svéd, valamint hazai piacra készülő igen reprezentatív autóbuszai, melyek magasított és emeletes kivitelben készülnek különböző alvázakra, minden nemzetközi biztonsági igényeknek eleget tesznek. Költségvetési ABC Ami lefaragható és ami növelhető A nyolcvanas évek költség- vetései számára a legnagyobb érvágást a támogatások, a dotációk jelentették. Milliárdokat költött minden esztendőben az állam arra, hogy fedezze a vállalati gazdálkodás hiányait. Még az előállítás szakaszában igyekezett megtéríteni a termelőknek a fogyasztói árakban el nem ismertethető többletköltségeket, és azt a nyereséget, amitől az árak behatároltsága miatt eleve elesett. Semmi sem volt drága azért, hgy a fogyasztó ne érezze a pénztárcáján a döcögő gazdaság gondjait. Emiatt a szemlélet miatt a támogatási csatornákon kifolyt a költségvetés bukszájából a bevételek csaknem egy- harmada, a bruttó hazai termék - a GDP - egyötöde. A költségvetés segítségével a hatékonyan termelők tartották el a ráfizetéses dolgozókat. Mindez károsan hatott áz egész társadalom jövedelem- termelő képességére. Nem segítették a gazdasági tisztánlátást a fogyasztói ártámogatások sem. Nem derült ki, hogy egyik, vagy másik termék előállítása valójában mennyi pénzébe kerül a társadalomnak, mekkora költséggel jár a fogyasztásuk. A bolti árak ugyanis a költségeket csak részben tartalmazták. Egyes termékek sokkal olcsóbbak voltak, mások aránytalanul drágábbak. Ezt nagyjából a vevők is tudták, érthetően többet fogyasztottak a dotált termékekből, mint a drágábbakból, az üzletek polcairól pedig azok az áruféleségek hiányoztak, amelyeket a legtöbben kerestek. E téren gyökeres változás történt, amely a költségvetés egyes fejezeteiből száműzte a dotációt és csak ott hagyta meg minimális mértékben, ahol az érintettek pénztárcája egyszerűen nem engedte volna meg a többletterheket. Mindössze 100 milliárd forint - a GDP 7,3 százaléka - „maradt" erre a célra, elsősorban az agrárszektor támogatására és a közlekedés, valamint a háztartási energia fogyasztói áremelkedésének kompenzálására. Vannak persze bizonyos állami kiadások - ilyen a családpolitikai célokra szánt pénz, az egészségügy, a közoktatás, bővítése - amelyek még a takarékosság kényszere esetén sem számítanak kidobott pénznek. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress
