Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

1992. december 7. ERRŐL - ARRÓL MEPUJSAG 7 Szóvivő­képzés Kaposváron Hamarosan megjelenik a hazai felsőoktatás 1993/94. tanévre szóló felvételi tájékoz­tatója. A közelmúltban napvi­lágot látott egy előzetes in­formációs füzet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jóvoltából, amely a jövő tanév eddigiektől eltérő, új vagy új­szerű képzési formáira hívja fel a figyelmet. Ebben is ol­vasható már, hogy a Kapos­vári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán kom­munikátor képzés indul. F. Komáromi Gabriella kandidá­tus, tanszékvezető elmondta, hogy az új szakon - amelyre a tanító szak párjaként lehet je­lentkezni - húsz hallgató fel­vételét tervezik; előnyt élvez­nek az idegennyelv vizsgával rendelkező, olyan végzős kö­zépiskolások, akik kedvet éreznek a tömegkommuniká­ció iránt, s ezirányú tehetsé­gükről a felvételin is tanúsá­got tesznek. Ismeretes, hogy több felsőokatási intézményé­ben is indul úgynevezett újsá­gírói szak. Amiért a kaposvári elgondolás „zöld utat" kapott, abban része van annak az igénynek, miszerint egyre több vállalat, intézmény keres megfelelő felkészültségű „szóvivőt", s méginkább megmutatkozik ez a helyben szerveződő civil társadalom, a helyi önkormányzatok részé­ről. Ezért a kaposvári képzés során nem csupán a fő vagy mellékhivatású újságírók, rá­diós, televíziós szakemberek képzésére gondolnak, hanem olyanokra is, akik - akár a ta­nítói pálya mellett is - a helyi közösségek * kommunikátori szerepét is betölthetik. A négy éves képzés fő gazdája a főis­kola magyar nyelvi és iro­dalmi tanszéke, társtanszékek bevonásával; tapasztalt újsá­gírók, rádiós és tévés szakem­berek közreműködésével. A felvételi vizsga tárgyai azono­sak a tanítói szak vizsgatár­gyaival, ám a kommunikátor szakra jelentkezőknek ezen felül meg kell „mérettetniük" beszéd és vitakultúrájuk sze­rint is. Az egyéni vállalkozók 1991. évi jövedelmeiről (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1991. évi egyéni vállal­kozói bevallások adatai azon­ban ennek a feltételezésnek több szakmánál ellentmonda­nak. Pl. mind a kiegészítő fog­lalkozású, mind a nyugdíjas kocsmárosok nagyobb bevé­telt értek el 1991-ben, mint a főfoglalkozásúak. Nehezen hihető el az, hogy pl. a 28 ki­egészítő foglalkozású közpon­tifűtés-szerelő jövedelme kö­zel a négyszeresét tette ki a 25 főfoglalkozású jövedelem-át­lagának. Az egyes szakmák közötti jövedelmi különbsé­gek arányaiban reálisnak te­kinthetők abban a vonatko­zásban, hogy az ipari, szolgál­tatói szakmákban pl. a cipé­szek, a férfiszabók és a férfi fodrászok az alacsony jöve­delműek közé tartoznak. Az azonban már kevésbé való­színű, hogy a kozmetikusok jövedelme valamivel keve­sebb, mint a férfi fodrászoké. Kétségeket támaszt az is, hogy a főállású villanyszerelők jö­vedelme két és félszeresen ha­ladja meg a szintén főállású kőművesek által bevallott át­lagösszeget. Az 1991. évi bevallásaik alapján a főfoglalkozású pé­kek (21 fő) minden más szak­mát megelőzve, a többi szakma átlagának négyszere­sét meghaladóan, 341 ezer fo­rintra tettek szert ezen tevé­kenységük által. Ezt a kiugró átlagértéket más szakmákéval összehasonlítva, nem a pékek által elért jövedelem tűnik magasnak, hanem a többi szakma bevallott jövedelem értékei alacsonyabbak a reá­lisnak tekinthető szinttől. Fi­gyelemre méltó az az adat is, hogy egy nyugdíjas méteráru kereskedő egymaga ötször annyi bevételt vallott be, mint az összes főfoglalkozású társa együttesen, noha a nyugdíjas­nál szereplő összeg tekinthető reálisnak. Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Egy „ áramvonalas" panasz nyomán Részlet egy olvasói levélből: „1992. augusztus 3-án a leolva­sóval együtt néztük meg a villa­nyórát, mely 1992. februárban 5830 kilowattot mutatott, au­gusztus 3-án pedig 6817-et. A számlán viszont 6017 kilowatt szerepelt, ebből szeptemberig el­számoltak értsd és mondd 187 ki­lowattot, ebből februártól au­gusztusig 163 kilowattot 3,7 fo­rinttal, 2á-et pedig 5,3 forinttal, amit nem értek. Ez után jön a bökkenő, hogy hova lett a 800 ki­lowatt, ezek szerint ezt az össze­get nekem már az új tarifával fog­ják majd számlázni? Én eddig kéthavonta 730 forintot fizettem, 196 kilowattóra után." Kedyes Olvasónk pana­szára Kovács László, a Dél-Dunántúli Áramszolgál­tató Rt. szekszárdi üzemigaz­gatósága bátaszéki kirendelt­ségének vezetője válaszol. Á levélíró panaszát meg­vizsgáltuk, és megállapítot­tuk, hogy nála téves leolvasás történt, ezért szíves elnézését kérjük. A 800 kilowattóra kü­lönbözeiét az alábbiak szerint kiszámlázzuk: 700 kilowattó­rát, kilowattóránként 3,7 fo­rintért (tehát az ener­giaár-emelés előtti értéken) 100 kilowattórát pedig 5,3 fo­rintért, (tehát az új áron). Utá­nanéztünk a nyilvántartá­sunkban, s megállapítottuk, hogy a panaszosnál augusztus hónapban nem történt villa­nyóra leolvasás, ez csak szep­temberben lehetett. Mivel az áremelés augusztus 1-el tör­tént, a szeptemberi leolvásásig terjedő időszakra a számító­gép egy átlagos fogyasztási mennyiséget vett alapul az emelt díj kiszámítására. Ko­vács László elmondta még, hogy sokan nem tudják a kör­nyékbeli települések lakói kö­zül, hogy a DÉDÁSZ-szal kapcsolatos gondjaikkal nem a szekszárdi kirendeltséghez, vagy a központhoz kell for­dulni, hanem a bátaszéki ki- rendeltséghez, mivel minden szükséges adatot ott tartanak nyilván, érdemben ott tudnak foglalkozni az ügyükkel. Hogy a további felesleges le­velezést, esetleg utazást elke­rüljük, felsoroljuk azon tele­püléseket, melyek a bátaszéki kirendeltséghez tartoznak: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bá- taapáti, Decs, Kismórágy, Kö- vesdpuszta, Lajvérpuszta, Mórágy, Pörböly, Sárpilis, Szálka, Újberek, Várdomb, és természetesen Bátaszék. Aki megteheti, panaszával szemé­lyesen, vagy telefonon fordul­jon a kirendeltséghez, mert a szakképzett ügyintéző néhány jól célzott kérdésével könnyen megvilágítja a probléma lé­nyegét, azonkívül kéznél van­nak a szükséges adatok. S még valami. Ha valakinek a háztar­tásában nagyobb változás tör­ténik a fogyasztás szempont­jából, tehát jelentősen megnő, vagy lecsökken az áramfo­gyasztás, minél előbb jelentse be a kirendeltségen, ellenkező esetben csak az év végén kompenzálódik a többletfize­tés vagy a tartozás. venter Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Ha tetszik - hitelfedezet A jogalkotók egyik célja az volt, hogy a kárpótlási jegyek zömét a privatizáció során használják fel. Amikor ezt szorgalmazzák, nem kötik ki, hogy kik vásárolhatnak ezek­kel az értékpapírokkal az ál­lam által közvetlenül értékesí­tésre kerülő részvényekből, üzletrészekből, vagyontár­gyakból. Amíg földért csak maguk a kárpótlásra jogosul­tak licitálhatnak, addig a pri­vatizációnak ezen a csatorná­ján azok is felhasználhatják a , kárpótlási jegyeket, akik mondjuk vették, örökölték, vagy ajándékba kapták azo­kat. Kormányrendelet biztosítja, hogy a vállalkozó kedvű ma­gánszemélyek, gazdasági tár­saságok, szövetkezetek - ha nem rendelkeznek elegendő készpénzzel - igénybe vehes­sék a kereskedelmi bankoktól igényelhető, viszonylag ala­csony kamatozású, úgyneve­zett Egzisztencia hitelt. Ennek alapfeltétele, hogy a vállalko­zók a felvenni szándékozott összeg arányában rendelkez­zenek némi tőkével is, vagy akár ezt helyettesítő kárpót­lási jeggyel. Akik 5 millió fo­rintnál kevesebb hitelt igé­nyelnek, elegendő, ha az. ösz- szeg 2 százalékát, 5-10 millió forint esetén 15 százalékát, 10 millió forint felett 25 százalé­kát fel tudják mutatni. Ha az E-hitelre jelentkezők a saját részüket kárpótlási jegyekben kívánják megváltani, akkor a törvény szellemében fedeze­tül az értékpapír meglétét iga­zoló központi letéti igazolást kell elfogadniuk a bankoknak. Nemcsak magánszemélyek, hanem kollektívák is vásárol­hatnak - privatizálhatnak - ál­lami vagyont. A Munkavál­laló Résztulajdonosi Program (MRP) keretében a dolgozók­így érdemes csinálni A napokban németországi rokonaink látogattak hoz­zánk egy-két napra. Ez alatt az idő alatt szerették volna a kitelepítésük miatti kárpót­láshoz szükséges iratokat be­szerezni. Őszintén szólva nem na­gyon reménykedtem a siker­ben. Tamási, Hőgyész, Szek- szárd hivatalait egy nap alatt eredményesen „lejárni" számomra képtelenségnek tűnt. Pedig elhihetik, van ta­pasztalatom hivatali téren. Magam is az államigazga­tásban dolgoztam harminc évig. Vendégeink október 20-án érkeztek, este. Másnap dél­előtt már Tamásiban voltunk a földhivatal előtt. — Előbb szemrevétele­zem a terepet - ajánlottam a rokonságnak. Be a hivatalba, fel az emeletre. Ott a folyo­són az egyik munkatárs ké­rés nélkül útba igazít: — Itt tessék bemenni - mutat rá egy ajtóra. — Itt foglalkoznak a kárpótlási ügyekkel - teszi hozzá barát­ságosan. Meglepődöm, s ez való­színűleg meg is látszik raj­tam, mert mosolyogva to­vább megy. Bemegyek. — Egy kis türelmet ké­rünk - szól egy fiatal hölgy, miközben az előttem érke­zett ügyével foglalkozik - addig tessék helyet foglalni. Míg leülök csodálkozom. így is lehet? Már éppen gon­dolataimba merülnék, ami­kor a hölgy újból szól: — Tessék! Ön következik! Miben segíthetünk? Elmondom, hogy mi járat­ban vagyok (vagyunk) és kérdezem, hogy mi most a teendő? — Hívja be a német roko­nát és azonnal kikeressük az adatokat. Hívom a rokont, megkez­dődik a keresés. — Megvan! - így a hölgy. — Most gyorsan lemásol­juk, záradékoljuk és már kész is. Tényleg. Tíz perc sem telik el és már készen is vagyunk. Roko­nom fizetni akar (náluk min­denkért fizetni kell), de a hölgy udvariasan elhárítja. — Kárpótlási ügyben az ügyintézés illetékmentes. Gyorsan megköszönjük és jó érzéssel távozunk. A napnak azonban még nincs vége. Újból kocsiba, irány Hő­gyész. A polgármesteri hiva­talban a jegyző ismerősként fogad. (Valamikor laktunk itt és ápoljuk a barátságot.) — Miben segíthetek? - kérdezi. Itt születési anyakönyvvi kivonatokra van szüksé­günk. Jön egy hölgy (szintén is­merős), s míg megbeszéljük a családi dolgokat, elkészül az egyik irat. — A másik kettő 1895 előtti születésű, ezért csak a plébánián lehet megkapni - mondja Tériké (így hívják az ismerős hölgyet). Sietünk a plébániára. Az esperes úr délutáni pi­henőjét zavarjuk meg, de ő is készségesen áll rendelkezé­sünkre. S miközben írógépén elkészíti a szükséges doku­mentumokat, élénk eszme­csere folyik a rokonságról. (Ő kisdorogi, ismerte a rokono­kat.) Köszönve a gyors intézést tovább megyünk. Még kapunk egy jó taná­csot (és egy űrlapot) a pol­gármesteri hivatalban (ezt is érdemes kitölteni a vagyon­leltár miatt - mondják), aztán körülnézünk a régi háznál (igen elhanyagolt), majd egy kis kitérő Diósberény felé (János édesanyja ott szüle­tett), végül irány Budapest. Fáradtan, de jóleső érzés­sel érkeztünk haza. Vendége­ink nagyon elégedettek vol­tak. Azt hiszem, a magyar ál­lamigazgatás jó hírével tér­hetnek vissza Németor­szágba. En pedig köszönöm mind­azoknak, akiket illet, hogy büszke lehettem a magyar ál­lamigazgatásra. Mert az ügy szolgálatában így kell ezt csinálni. Illetve: Csak így érdemes csinálni. Perecsi Ferenc ból alakult szervezet is jogo­sult lehet hitelre, illetve tagjai igényelhetik a részletfizetési kedvezményeket. Az Egzisztencia hitelhez hasonlóan az MRP-hitel igénybevételéhez is szükség van bizonyos mértékű saját tőkére, 5 millió forintig egy-egy résztvevőnek a véte­lár 2 százalékával kell lega­lább rendelkeznie. Ötmillió forint felett 100 ezer forint, il­letve még az ötmillió forint fe­letti összeg 15 százaléka az a minimális saját pénz, amit a bankok elvárhatnak a hitelre jelentkezőktől. 10 millió forint felett 850 ezer forintot és a 10 millió feletti vételár-rész 25 százalékát kérik a bankok. A sajáterős részt az MRP szerve­zet tagjai kárpótlási jegyekkel is teljesíthetik. Újvári Gizella Ferenczy Europress Apró-cseprő bosszúságok Kocsik Nem Mazda, nem Jaguár, nem BMW, bevásárlókocsi. Az új, szép, színvonalas áru­val megtöltött diszkontban. Idős néni került sorra a pénzr tárnál, fizetés után azonban „beszorult". A sok üres ottha­gyott kocsitól nem tudott ki­lépni. Udvariasan kérte a pénztárost, hogy talán szólni kéne egy eladónak, hogy a ko­csikat vigye vissza eredeti he­lyükre. Ä pénztárosnő ezt a kérést a következő szöveggel kommentálta, hanjában nem kevés megvetéssel. „Ha a vá­sárlók nem lennének ilyen trehányak, akkor ez nem for­dul elő". Hát kérem szépen, el lehet gondolkozni, hogy ki miért hol van vagy kellene lennie. A kocsi mindenesetre azért van, hogy megkönnyítse a vásárlást. Sas Erzsébet Rendes és növelt összeg Tudnivalók az öregségi járadékról Két nagy csoportba sorol­ható az öregségi járadék: az úgynevezett rendes összegű és a növelt összegű. Az előbbit azok a mezőgazdasági szö­vetkezeti tagok kaphatják, akik a következő feltételeknek megfelelnek:- betöltötték (férfiak eseté­ben) a 70., illetve (nők eseté­ben) 65. életévüket.- legalább három éve meg­szakítás nélkül egy mezőgaz­dasági szövetkezet tagjai.- az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezték meg vagy öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíjuk, kivételes nyugdíjuk nem éri el az öreg­ségi nyugdíj legkisebb (jelen­leg, szeptember 1-je óta 6.000 forintos) összegét.- keresetük, munkavégzés­ből származó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Megjegyezzük, hogy a szö­vetkezeti tagsági időbe be­számít az is, amely alatt a tag a belépését közvetlenül meg­előzően megszakítás nélkül egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (termelői szakcsoportoknak, mezőgaz­dasági társulásnak, ifjúsági szövetkezetnek) volt a tagja. A szakszövetkezet vagy egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjaként eltöltött időből azokat az éveket ve­szik figyelembe, amelyekben az érintett eleget tett az alap­szabályban előírt vagyoni hozzájárulási kötezettségé- nek. Jogosult öregségi járadékra az is, aki legalább 3 évi meg­szakítatlan mezőgazdasági szövetkezeti tagságát közvet­lenül követően az 1992. évi I. törvényben alapuló szövetke­zet tagja lesz és tagsága idején - legkésőbb 1994. december 31-ig - betölti 70., illetve 65. évét. Az ilyen tag esetében a járadékra jogosultság szem­pontjából nem számítják kere­setnek a szövetkezettől kapott juttatásokat. Az öregségi járadék legki­sebb összege 5.668 forint. Ha a férj és a feleség egyaránt jogo­sult öregségi járadékra, az a házastárs, aki később terjeszti elő igényét, 5.459 forintot kaphat. Növelt összegű öregségi járadékra az a szakszövetke­zeti tag jogosult, aki- az öregségi nyugdíjra jo­gosító korhatárt elérte- az öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel (legalább 10 év) azonos tartamú, növelt összegű járadékra jogosító időt szerzett és- a szakszövetkezet alap­szabályában előírt vagyoni hozzájárulási kötelezettségé­nek eleget tett. E járadékra jogosító időként figyelembe veszik azt, ami alatt a szakszövetkezeti tag- növelt összegű szakszö­vetkezeti járulékot fizetett keresőképtelenséget okozó betegsége, balesete, szülési szabadsága, katonai szolgálata miatt mentesült az emelt járulék fizetése alól- a növelt összegű járulék, illetve a növelt összegű szak­szövetkezeti járulék fizetésé­nek megkezdése után nyugdíj­járulék, társadalombiztosítási járulék fizetésére volt kötele­zett, 1973. január 1-je előtt havi 85 forint 50 fillér járulékot fi­zetett, ha ezt követően növelt összegű járulék fizetésére vál­lalt kötelezettséget. A növelt összegű öregségi járadék alapösszege 5.770 fo­rint. Az összeg a 10 éven felüli növelt összegű járadékra jo­gosító minden év után az ala­pösszeg 3 százalékával emel­kedik. Sz. G. Ferenczy-Europress Közeleg a szeretet ünnepe! Közeleg a szeretet ünnepe, s Szekszárdon sokan vannak, akiknek nem adatik meg, hogy a karácsonyt kicsit mássá tegyék. Ezért kérjük Ont, akinek anyagi háttere megengedi, segítsen! Várjuk magánszemélyek, vállalko­zók, gazdálkodó szervezetek és intézmények: pénz, élelmi­szer, édesség, tisztálkodószer, új és használt ruhanemű és já­tékadományát, valamint azon éttermek jelentkezését, akik az ünnep környékén pár családot vendégül látnának. A december 14-ig beérke­zett pénzösszegekből és ado­mányokból ajándékcsomago­kat készítenek, s a legrászorul- tabbaknak eljuttatják. A pén­zadományokat a Magyar Vö­röskereszt számlájára kérjük befizetni, illetve átutalni: Ta­karékbank Rt. Szekszárd 469-98547 19230315-4004 „Ka­rácsony '92" jeligére. A termé- szetbenki adományokat és a vendéglátási felajánlásokat a Tolna Megyei Gyermek és If­júsági Alapítvány Szekszárd, Béla tér 6. szám alá várja. Hétfő, szerda: 13.-16 óráig, kedd, csütörtök: 13-17 óráig. Tel.: 74/11-928. Az Alapítvány részletes fel­világosítással tud szolgálni az érdelődőknek. A pénzbeni és természet­beni felajánlások közérdekű kötelezettség vállalások, az adóalapból levonhatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents