Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
1992. december 28. KÖRNYEZETBARÁT ^PÚJSÁG 11 T 1 1 / • *| 1 * Induló induló Új időknek új dalait röpíti szerte a szél. A slágerek arról szólnak, hogy megálljunk hé! Nem azért, mert itt van már a kánaán, hanem azért, mert túl sokat romboltunk: magunkban, másokban, a Földön. Fékezzük a káros folyamatokat, mentsük meg értékeinket! Az ebbéli törekvéseket igyekszik szolgálni a maga szerény eszközeivel ez a most induló „zöld kezdeményezés", a KömyezetBARÁT. Havonta egyszer jelentkeznek a táj- és lélekmentő publikációk. Foglalkoznak majd a megye - olykor az ország - környezetvédelmi szempontból „érzékeny" részeivel (paksi erőmű, gemenci erdő, Bős, Déli Autópálya, folyók, holtágak, stb.). Bemutatják a Tolnában található védett területeket, növény- és állatfajokat. Arcokat, embereket vonultatnak fel, olyasvalakiket faggatva életfilozófiájukról, akiknek valamilyen közük van az egészséges életmódhoz. (Reformkonyha, természetgyógyászat) Külön figyelmet szentelnek épített környezetünk védelmének, felhívva a figyelmet fontos, elfelejtett, születő, pusztuló létesítményekre, a kakasdi faluháztóí a leendő Duna-hídig. Lelki környezetünket is nagyító alá teszik, amikor a megyében működő egyházakat, gyülekezeteket, szektákat ismertetik. A lélekmentés, az értékmentés keretében arra is szeretne vállalkozni a KömyezetBARÁT, hogy bemutassa a köztünk élő, s még nem (eléggé) ismert művészeket és más alkotókat, produktumukat megóvva az elkaliódástól. Ugyanakkor közhírré kiáltja, és nem engedi „elkallódni", elhallgatni a környezeti rombolásokat! Zöldkárfigyelő szolgálatához kéri a lelkes felnőttek, s még lelkesebb kis- és nagydiákok szöveges és képes beszámolóit, jelentéseit. Végül pedig, hogy ne legyünk túl komorak és szomorak - hiszen vidám, egészséges környezet, légkör, világ megteremtése a célunk -, az oldalba illő viccekkel, karikatúrákkal is szolgál a KömyezetBARÁT. Fel tehát: fütyürészve a jövőbe! Indulókat dudorászva, jókedvűen! Most egy kissé elhanyagolt, gazos a kert, de ha megtisztítjuk, bő termés tgérkezik. Az induló induló első akkordjainál köszönti a kedves olvasókat az oldal szerkesztője: Wessely Gábor Táj- és lélekmentő publikációk Tolna megye vizei (1.) ASió Az állatot nem kell kilőni.. . A Tolna megyét kettészelő vízfolyás szabályozása előtt összefüggő mocsár és lápterület volt a Balatontól egész a Sárvíz torkolatáig. Az 1800-as évek körül Simontornya még szigeten feküdt. A balatoni vízeresztés a siófoki molnár kedvétől függött. A Sió szabályozást Beszédes József tervei alapján végezték Siófok és Simontornya között, és beszabályozták a vízfolyásra rátelepült malmok duzzasztását is. Míg a XIX. században a szabályozási munkák főleg a Balatonnal kapcsolatban történtek a Simontornya feletti szakaszon, addig a századforduló után Harc és Szekszárd között két átvezetés készült, és az árvízkárok csökkentése érdekében bővítették a mederszelvényt és a hajózási feltételeket is javították. Az első világháborút követően 1924-26 között ismét beindultak a rendezési munkálatok Pálfa és Sárszentlőrinc térségében. 1935-ben a Sió már kielégítette a balatoni vízgazdálkodással kapcsolatos akkori szempontokat. A II. világháború után az újabb munkálatok az 1960-as évek végén kezdődtek, amikor a fő szempont az árvizek elleni védelem és a hajózási feltételek javítása volt. Árvízveszélyes a Sió balparti területe gyakorlatilag Simontomyától az Árvízkapuig és a jobbparti rész Sióa- gárdtól a torkolatig. Teljes biztonsággal a töltéseknek csak egy része van kiépítve. Rendezettnek tekinthető a dunai torkolattól a Kölesdig terjedő szakasz. Ezen a részen épült meg a Sió torkolati mű, ami kizárja a jeges árvizeket, és a hajózást biztosítja Sióagárd térségéig. Egyébként hajózni csak a balatoni vízeresztéskor lehet a csatorna teljes hosszában. A másik rendezett rész a Kapos betorkolásától a Simon- tomyai Bőrgyár utáni szakaszig található. Itt a munkálatokat napjainkban is végzi a vízügyi igazgatóság. A jelenleg állandóan hajózható szakaszon többször szóba jött Szekszárd térségében egy hajókikötő építése és az, hogy jó lenne a Siót úgy rendezni, hogy minden időben hajózható legyen, és a Balatont is be kellene kapcsolni a dunai gazdasági és turisztikai hajózásba, de ennek jelentős pénzügyi vonzata lenne és a lépcsőzés miatti környezetvédelmi kérdések sem tisztázottak. A Sió mellett élő emberek életmódját sok vonatkozásban befolyásolja a vízfolyás és a mederben lévő víz minősége. Sajnos az elmúlt években bekövetkezett általános környezeti ártalomromlás nem kerülte el a Sió vizét sem. A Kapóson és a Nádoron érkező szennyeződések sokszor megkeserítik a horgászok és a halak életét, de nem javít a helyzeten a szekszárdi tisztított szennyvizeknek a Sióba történő bevezetése sem. De még ilyen körülmények között is sok ember számára nyújt kellemes kikapcsolódást a Sió-part vagy annak valamelyik holtága. Klingl Béla Műanyagok a természettudomány szolgálatában A természetes dolgok kedvelőinek feláll a szőr a hátán a műanyag szó hallatán. Mit keresnek akkorhát a műanyagok „Natúrlandban", hogyan kerülhet egy ilyen írás a környezetvédelmi oldalra? A választ azzal kell kezdeni, hogy Zilahy Ferencnek, a természettudományi múzeum preparátorának kiállítása nyílt Szekszárdon, a Sajtóházban. Az itt látható alkotások azonban nem „igazi" növények és állatok kikészítésével jöttek létre, hanem műanyagból vannak. Aprólékos munkával készültek, az eredetihez meghökkentő módon hasonlítanak. A preparátor így állítja a műanyagokat a természettudomány szolgálatába. És azért környezetbarátok ezek az általa zöld szobroknak nevezett mű-művek, mert születésükhöz csupán némi fényképezőgépes előtanulmány szükségeltetik. Magyarul: nem kell a növényt leszakítani, az állatot elejteni ahhoz, hogy egy preparált példány a múzeumba kerülhessen.-Wy- Fotó: Gottvald A halál megvásárolható A halál, az valami roppant igazságos dolog, mert mindenkit egyformán utolér. Kikerülhetetlen. Lehet késleltetni, egészséges életmóddal, de lehet siettetni is, például dohányzással, narkotikumok fogyasztásával. A halál ily- módon megvásárolható. A cigaretta árának emelése , a dohányzás csökkenéséhez vezetett a fejlett világban. De a gyártók nem adják fel egykönnyen, a nyugaton zsugorodó piacok helyett újakat keresnek a fejlődő világban és Közép-Kelet-Európában. Kolumbiában például több ember hal meg az amerikai cigarettától, mint az USÁ-ban a Kolumbiából becsempészett kábítószerektől. A mások füstjének akaratlan beszívása is halálos lehet: csak az Egyesült Államokban évente 50 ezer ember hal meg az úgynevezett másodlagos dohányzás következtében. A legtöbb ember tizenéves korában válik a nikotin rabjává. Az eddigi legjobb ellenpropagandának az áremelés bizonyult. A kanadai tinédzserek között az elmúlt 10 évben egyharmadára csökkent a dohányzók száma, a cigaretták drágulásának következtében. Úgy látszik, ezt kell tenni, hogy a halál ne legyen megvásárolható ... Zöldkár figyelő szolgálat Városszépítők figyelmébe ajánlható mözsi csendélet, a háttérben az élet, az előtérben a dermed, téli csend, némi civilizációs maradékkal A felvételt Kispál Mária készítette Már az Alpok sem a régi Füsthegyek Az ott eltöltött 300 millió vendégéjszaka miatt méltán nevezik az Alpokat a világ legforgalmasabb hegységének. Kár, hogy nemcsak a kirándulók, de a modern turizmus velejárói (szemét, kipufogó gázok) is a fenséges szíriek közé tódulnak. A nyári csúcsforgalom idején a hegység egyes részei gigantikus parkolóra emlékeztetnek. A terület 7 millió lakója mellett 5 millió - rövidebb vagy huzamosabb időre érkező - vendégautós növeli az utak forgalmát. Nem ritkák ezért a több kilométeres dugók, pöfögnek a motorok, s ilyenkor nincs az a szél, amelyik képes lenne kitakarítani a völgyekből a szennyezett levegőt. A mesés csúcsok közé, komor füsthegyek telepednek.
