Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-28 / 304. szám

1992. december 28. KÖRNYEZETBARÁT ^PÚJSÁG 11 T 1 1 / • *| 1 * Induló induló Új időknek új dalait röpíti szerte a szél. A slágerek arról szólnak, hogy megálljunk hé! Nem azért, mert itt van már a kánaán, hanem azért, mert túl sokat romboltunk: magunk­ban, másokban, a Földön. Fékezzük a káros folyamatokat, mentsük meg értékeinket! Az ebbéli törekvéseket igyekszik szolgálni a maga szerény eszközeivel ez a most induló „zöld kezdeményezés", a KömyezetBARÁT. Havonta egyszer jelentkeznek a táj- és lélekmentő publi­kációk. Foglalkoznak majd a megye - olykor az ország - környezetvédelmi szempontból „érzékeny" részeivel (paksi erőmű, gemenci erdő, Bős, Déli Autópálya, folyók, holtá­gak, stb.). Bemutatják a Tolnában található védett területe­ket, növény- és állatfajokat. Arcokat, embereket vonultat­nak fel, olyasvalakiket faggatva életfilozófiájukról, akiknek valamilyen közük van az egészséges életmódhoz. (Reform­konyha, természetgyógyászat) Külön figyelmet szentelnek épített környezetünk védelmének, felhívva a figyelmet fon­tos, elfelejtett, születő, pusztuló létesítményekre, a kakasdi faluháztóí a leendő Duna-hídig. Lelki környezetünket is nagyító alá teszik, amikor a megyében működő egyházakat, gyülekezeteket, szektákat ismertetik. A lélekmentés, az értékmentés keretében arra is szeretne vállalkozni a KömyezetBARÁT, hogy bemutassa a köztünk élő, s még nem (eléggé) ismert művészeket és más alkotó­kat, produktumukat megóvva az elkaliódástól. Ugyanakkor közhírré kiáltja, és nem engedi „elkallódni", elhallgatni a környezeti rombolásokat! Zöldkárfigyelő szolgálatához kéri a lelkes felnőttek, s még lelkesebb kis- és nagydiákok szö­veges és képes beszámolóit, jelentéseit. Végül pedig, hogy ne legyünk túl komorak és szomorak - hiszen vidám, egészséges környezet, légkör, világ megte­remtése a célunk -, az oldalba illő viccekkel, karikatúrákkal is szolgál a KömyezetBARÁT. Fel tehát: fütyürészve a jövőbe! Indulókat dudorászva, jókedvűen! Most egy kissé elhanyagolt, gazos a kert, de ha megtisztítjuk, bő termés tgérkezik. Az induló induló első akkordjainál köszönti a kedves olvasókat az oldal szerkesz­tője: Wessely Gábor Táj- és lélekmentő publikációk Tolna megye vizei (1.) ASió Az állatot nem kell kilőni.. . A Tolna megyét kettészelő vízfolyás szabályozása előtt összefüggő mocsár és lápterü­let volt a Balatontól egész a Sárvíz torkolatáig. Az 1800-as évek körül Simontornya még szigeten feküdt. A balatoni vízeresztés a siófoki molnár kedvétől függött. A Sió szabályozást Beszédes József tervei alapján végezték Siófok és Simontornya között, és beszabályozták a vízfo­lyásra rátelepült malmok duzzasztását is. Míg a XIX. században a szabályozási munkák főleg a Balatonnal kapcsolatban tör­téntek a Simontornya feletti szakaszon, addig a századfor­duló után Harc és Szekszárd között két átvezetés készült, és az árvízkárok csökkentése érdekében bővítették a me­derszelvényt és a hajózási fel­tételeket is javították. Az első világháborút követően 1924-26 között ismét beindul­tak a rendezési munkálatok Pálfa és Sárszentlőrinc térsé­gében. 1935-ben a Sió már ki­elégítette a balatoni vízgaz­dálkodással kapcsolatos ak­kori szempontokat. A II. világháború után az újabb munkálatok az 1960-as évek végén kezdődtek, ami­kor a fő szempont az árvizek elleni védelem és a hajózási feltételek javítása volt. Árvízveszélyes a Sió bal­parti területe gyakorlatilag Simontomyától az Árvízka­puig és a jobbparti rész Sióa- gárdtól a torkolatig. Teljes biz­tonsággal a töltéseknek csak egy része van kiépítve. Ren­dezettnek tekinthető a dunai torkolattól a Kölesdig terjedő szakasz. Ezen a részen épült meg a Sió torkolati mű, ami kizárja a jeges árvizeket, és a hajózást biztosítja Sióagárd térségéig. Egyébként hajózni csak a balatoni vízeresztéskor lehet a csatorna teljes hosszá­ban. A másik rendezett rész a Kapos betorkolásától a Simon- tomyai Bőrgyár utáni szaka­szig található. Itt a munkála­tokat napjainkban is végzi a vízügyi igazgatóság. A jelenleg állandóan hajóz­ható szakaszon többször szóba jött Szekszárd térségé­ben egy hajókikötő építése és az, hogy jó lenne a Siót úgy rendezni, hogy minden idő­ben hajózható legyen, és a Ba­latont is be kellene kapcsolni a dunai gazdasági és turisztikai hajózásba, de ennek jelentős pénzügyi vonzata lenne és a lépcsőzés miatti környezetvé­delmi kérdések sem tisztázot­tak. A Sió mellett élő emberek életmódját sok vonatkozásban befolyásolja a vízfolyás és a mederben lévő víz minősége. Sajnos az elmúlt években be­következett általános környe­zeti ártalomromlás nem ke­rülte el a Sió vizét sem. A Ka­póson és a Nádoron érkező szennyeződések sokszor megkeserítik a horgászok és a halak életét, de nem javít a helyzeten a szekszárdi tisztí­tott szennyvizeknek a Sióba történő bevezetése sem. De még ilyen körülmények között is sok ember számára nyújt kellemes kikapcsolódást a Sió-part vagy annak valame­lyik holtága. Klingl Béla Műanyagok a természettudomány szolgálatában A természetes dolgok ked­velőinek feláll a szőr a hátán a műanyag szó hallatán. Mit ke­resnek akkorhát a műanyagok „Natúrlandban", hogyan ke­rülhet egy ilyen írás a környe­zetvédelmi oldalra? A választ azzal kell kezdeni, hogy Zilahy Ferencnek, a ter­mészettudományi múzeum preparátorának kiállítása nyílt Szekszárdon, a Sajtóházban. Az itt látható alkotások azon­ban nem „igazi" növények és állatok kikészítésével jöttek létre, hanem műanyagból vannak. Aprólékos munkával készültek, az eredetihez meg­hökkentő módon hasonlíta­nak. A preparátor így állítja a műanyagokat a természettu­domány szolgálatába. És azért környezetbarátok ezek az ál­tala zöld szobroknak nevezett mű-művek, mert születésük­höz csupán némi fényképező­gépes előtanulmány szüksé­geltetik. Magyarul: nem kell a növényt leszakítani, az állatot elejteni ahhoz, hogy egy pre­parált példány a múzeumba kerülhessen.-Wy- Fotó: Gottvald A halál megvásárolható A halál, az valami roppant igazságos dolog, mert min­denkit egyformán utolér. Ki­kerülhetetlen. Lehet késlel­tetni, egészséges életmóddal, de lehet siettetni is, például dohányzással, narkotikumok fogyasztásával. A halál ily- módon megvásárolható. A cigaretta árának emelése , a dohányzás csökkenéséhez vezetett a fejlett világban. De a gyártók nem adják fel egy­könnyen, a nyugaton zsugo­rodó piacok helyett újakat ke­resnek a fejlődő világban és Közép-Kelet-Európában. Ko­lumbiában például több em­ber hal meg az amerikai ciga­rettától, mint az USÁ-ban a Kolumbiából becsempészett kábítószerektől. A mások füstjének akarat­lan beszívása is halálos lehet: csak az Egyesült Államokban évente 50 ezer ember hal meg az úgynevezett másodlagos dohányzás következtében. A legtöbb ember tizenéves korában válik a nikotin rab­jává. Az eddigi legjobb ellen­propagandának az áremelés bizonyult. A kanadai tiné­dzserek között az elmúlt 10 évben egyharmadára csök­kent a dohányzók száma, a ci­garetták drágulásának követ­keztében. Úgy látszik, ezt kell tenni, hogy a halál ne legyen megvá­sárolható ... Zöldkár figyelő szolgálat Városszépítők figyelmébe ajánlható mözsi csendélet, a háttérben az élet, az előtérben a dermed, téli csend, némi civilizációs maradékkal A felvételt Kispál Mária készítette Már az Alpok sem a régi Füsthegyek Az ott eltöltött 300 millió vendégéjszaka miatt méltán nevezik az Alpokat a világ legfor­galmasabb hegységé­nek. Kár, hogy nemcsak a kirándulók, de a mo­dern turizmus velejárói (szemét, kipufogó gá­zok) is a fenséges szíriek közé tódulnak. A nyári csúcsforgalom idején a hegység egyes részei gi­gantikus parkolóra em­lékeztetnek. A terület 7 millió la­kója mellett 5 millió - rövidebb vagy huzamo­sabb időre érkező - vendégautós növeli az utak forgalmát. Nem ritkák ezért a több kilo­méteres dugók, pöfög­nek a motorok, s ilyen­kor nincs az a szél, ame­lyik képes lenne kitaka­rítani a völgyekből a szennyezett levegőt. A mesés csúcsok közé, komor füsthegyek telepednek.

Next

/
Thumbnails
Contents