Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
1992. december 28. ERRŐL - ARRÓL MEPUJSAG 7 Családvédelmi szolgálat 1993. január 1-jét követően a gyermeket váró nők, terhességük 12. hetétől várandósági pótlékban részesülnek, amelynek célja életkörülményeik könnyítése, a magzat egészséges fejlődését biztosító korszerű táplálkozás elősegítése. A várandósági pótlékra jogosultságot a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, amelyet a gyermeket váró nő választása szerint vagy a munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen, vagy a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon adhat le. A várandósági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség a 12. hetét betöltötte, ha a gyermeket váró nőt ezideig terhesgondozásba vették. Ha a gondozás- bavételre később kerül sor, a várandósági pótlék a gondozásba vétel hónapjának első napjától jár. A várandósági pótlék lényegét tekintve megelőlegezett családi pótléknak tekinthető, hiszen a gyermek megszületésének hónapjától a várandósági pótlékot azzal azonos összegű családi pótlék váltja fel. 1993. január 1-jétől állam- polgári jogon minden gyermeket váró nőt térítésmentes terhesgondozás illet meg, amelyet az általa választott szülész-nőgyógyászati szakellátás nyújtására jogosult intézményben, illetve orvosnál vehet igénye. A terhesgondozás során elvégzik azokat a szűrővizsgálatokat, amelyek a gyermeket váró nő és a magzat egészségét, illetve egészséges fejlődését kontrollálják. 1993. január 1-jét követően változnak a terhesség megszakítására vonatkozó szabályok is. Ha a terhesség megszakítását a gyermeket váró nőnél, vagy a magzatnál fennálló egészségi ok indokolja, a műtétet az állapotos nő hozzájárulása esetén, minden külön kérelem nélkül elvégzik. Ha a terhesség megállapítását követően az állapotos nő súlyos válsgáhelyzetére hivatkozva meg kívánja szakíttatni terhességét, fel kell hogy keresse a Családvédelmi Szolgálatot, ha lehet, akor az apával gyütt. A szolgálat munkatársai tájékoztatást nyújtanak részére a gyermek vállalása esetén nyújtott állami és egyéb támogatásokról, a terhességmegszakítás módjáról és a következő terhességre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásairól, a fogamzásgátlás módszereiről. Ha az állapotos nő a felvilágosítás során szerzett információk birtokában is kéri terhessége megszakítását, a szolgálat védőnője kitölti a kérőlapot. A kérelem aláírását követő 8 napon belül, ezzel jelentkezhet az általa választott egészségügyi intézményben, de beavatkozásra a kérőlap kiállítását követő 3 napon belül nem kerülhet sor. Ha terhessége megszakítását az állapotos nő súlyos válsághelyzetére hivatkozással kéri, úgy a térítési díj 5000 forint, de szociális helyzetére való hivatkozással kérheti az összeg mérséklését. A díjtételekről a Családvédelmi Szolgálat tájékoztatja. Tolna megye Bonyhád Városi Kórház Rendelőintézet, Bonyhád, Bajcsy Zs. u. 25. fsz. 91. Dombóvár Városi Kórház Rendelőintézet, Dombóvár, Kórház u. 39. Paks Városi Rendelőintézet, Paks, Deák F. u. 7. Tamási Városi Rendelőintézet, Tamási, Dózsa Gy. u. 18-22. Szekszárd Család és Nővédelmi Tanácsadó, Szekszárd, Széchenyi u. 64. Országos Foglalkoztatási Alapítvány A kritikus körzetekben - segély Pesszimista becslések szerint a munkanélküliek száma az év végére elérheti az egymilliót is. Ezek az emberek, nemcsak a munkahelyüket vesztik el, hanem kikerülnek a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek látószögéből is. Másszóval, az állástalanok érdekvédelem nélkül maradnak. Ezt a hiányzó érdekvédelmet vállalják fel a munka- nélküliek önszerveződései révén sorra alakuló egyesületek és foglalkoztatási célú nonprofit jellegű alapítványok. Bagó József szociológus, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője az egyesületek létrejöttéről szól: — Érdekes módon ezek a szervezetek nem elsősorban a munkanélküliség által legjobban sújtott, kritikus térségekben alakultak meg. A Hajdú-Bihar megyei a legaktívabb: a Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége Debrecenből szervezi a munkanélküliek országos mozgalmát. Az egyesületek állásközvetítéssel, tanácsadással, szociális segélyezéssel foglalkoznak, de felvállalják az átképzést és a munkahelyteremtést is. Szeretnének bekapcsolódni a megyei illetve az országos érdekegyeztető tanács munkájába is, azért, hogy közvetlenül részt vehessenek a munkanélkülieket érintő gazdasági és foglalkoztatási döntések meghozatalában. A Munka- nélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetsége tagja a munkaerőpiaci bizottságnak. E szervezetek anyagi háttere Bagó József szerint is meglehetősen bizonytalan. Az alapítványokat - amelyek között mintegy félezer foglalkozik a munkanélküliekkel - anyagilag támogathatja a minisztérium, az egyesületek esetében azonban erre nincs módjuk. Márpedig - vélekedik a szociológus - ha a nonprofit szféra rövid időn belül nem erősödik meg, akkor fennáll a veszélye annak, hogy széthullik. Talán ezt is figyelembevéve döntött az idén úgy a munkaerőpiaci bizottság, hogy a Foglalkoztatási Alapból Országos Foglalkoztatási Alapítványt hoz létre. Az alapítvány feladata lesz azoknak a foglalkoztatási társaságoknak a kialakítása, amelyek alkalmi és közhasznú munkák szervezésével, munkaidőben és munkaidőn kívül történő átképzéssel kapcsolódnak majd be a munkaerőpiac élénkítésébe. A jövőben az Országos Foglalkoztatási Alapítvány anyagilag támogatja a munkanélkülieket istápoló helyi alapítványokat és egyésületeket is. A foglalkoztatási alapítványok elsősorban a kritikus 'körzetekben jönnek létre. Az alapítványba befolyó pénzekből korrigálják az állami elosztást, segélyt adnak, munkahelyteremtésre vállalkoznak és munkaközvetítéssel is foglalkoznak. A munkaügyi tárca tavaly pályázatot hirdetett a munka- nélküliség enyhítésére. 61 pályázó közül 21 -en kaptak anyagi támogatást. Az idén 154 pályázó közül az első körben 25 alapítvány került a támogatottak listájára. A kimaradottak részére új pályázatot írtak ki. Ferenczy-Europress Az olvasó írja Tisztelt Szerkesztőség! Az 1992. 12. 16-i szám Olvastam rovatban megjelent cikkhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Valóban igaz, hogy az ápolók rosszul vannak fizetve. A kedves levélíró azt a kifejezést használja, hogy ennyi pénzért ilyen munkaerőt kapni - az ápolók olyanok, amilyenek. Én ezt - nemcsak azért, mert ápolónő vagyok - kicsit sértőnek találom. Az álpolónők az egyik leg- szeb és legnehezebb hivatást gyakorolják. Mi megpróbáljuk lelkiismeretesen és becsületesen végezni a munkánkat, ami sokszor nem könnyű. A köztudomásúan kevés fizetésből következik, hogy kevesen választják ezt a hivatást. Gyakran három nővérnek kell nyolcvan-kilencVen beteg ellátását biztosítani. Mi megértjük a beteg ember türelmetlenségét, de a betegnek is meg kellene érteni, hogy az ápolónő is ember. Neki is lehet rossz hangulata, vagy esetleg neki is fájhat a feje. Szerencsére azok a betegek vannak kevesebben, akik negatív tapasztalatokkal távoznak a kórházból. A betegek többsége szeretettel, megbecsüléssel viszonozza gondoskodásunkat. Az ápolói munka ellátása nagyfokú szakértelmet és felelősségtudatot kíván. Itt nem lehet hibázni, mert ezek a hibák kijavíthatatlanok lehetnek. A „nemtörődöm hor- dágyhurcolókat" pedig nem lehet azonosítani a „lelketlen injekciózókkal", hiszen akik a hordágyat viszik, nem szakképzett ápolók. Nem tudom, hogy a tisztelt levélírót milyen nagy sérelem érte a kórházban, ami arra késztette, hogy közhírré tegye lebecsülését az ápolókról. Véleményem szerint, ha megadta volna a kellő tiszteletet az ápolónőnek, kevesebb „lelketlen" injekciót kapott volna. Tisztelettel: Szabó Edit Segítség, diákoknak A Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület alkotó műhelye ismét megjelentetett történelem, irodalom, matematika, biológia és fizika tárgyú felkészítő teszt- és segédkönyveket érettségizők és felvételizők számára. A könyvek megrendelhetők a Pécs-baranyai Egyesületnél, Pécs, Várady Antal utca 7/2. Telefon: 72/36-608 Bonyhádról is támogatják Mátrai szeretetszolgálat a csecsemőkért Három éve, hogy egy megdöbbentő, a hallgatók számára máig emlékezetes rádióriport hatására a Mátrai Állami Gyógyintézet vöröskeresztes alapszervezete - élén Wohlmuth Lászlóné titkárral - megteremtette a napjainkra országosan ismertté vált Vakvilág Szeretetszolgálatot. A jótékony akciót a szemük világát az inkubátorban elvesztő koraszülött csecsemők megrázó tragédiája táplálja, a szerencsétlenség megelőzése sarkallja. Ánnál is inkább, mivel a szörnyűség elkerülését segítő meglehetősen drága műszer hiányában hazánkban egyre kellemetlenebbek a kórházi tapasztalatok. Amíg az említett rádióriport „csak" annyit idézett a statisztikából, hogy a megelőző tíz esztendőben tízszeresére nőtt a megvakult apróságok száma, a legutóbbi háromban már harmincszoros az emelkedés! Nem véletlen, ha a mátraháziak vöröskereszteseinek országos felhívása felrázta a közvéleményt, s élénkké tette az érdeklődést, a segítségadást a szegények patrónusának tartott dr. Battyhyány Strattmann László egykori kiváló magyar szemorvos tiszteletére is alapított, s nevével fémjelzett szeretetszolgálat iránt. Támogatói mellé állt a vidék és a főváros, intézmények, cégek, magánszemélyek juttatták el legkülönfélébb adományaikat - pénzüket, ajándékaikat -, amelyek révén a Magyar Vöröskereszt városi vezetőségének a gyöngyösi OTP-nél vezetett 727-010327-5 jelű számlája szüntelenül gyarapodik. Ilyenformán, s a jótékony célú rendezvények egész sorának bevételeiből annyi összegyűlt eddig, hogy - elsőként - az egri megyei kórház gyermekosztályát, majd tavaly a székesfehérvárit sikerült megörvendeztetni az addig nélkülözött japán oxigénmonitorral, amellyel különben mint időközben kiderült - nem csak a vakság, hanem egyéb baj, például a szellemi fogyatékosság vagy a mozgásszervi sérülések is kivédhetők. Legújabban pedig Salgótarjánban jártak a mátraházi vöröskeresztesek, december 22-én, a szeretet ünnepének küszöbén az ittenieknek is örömet szereztek. A tarjáni átadásnak az is újdonsága, hogy ezúttal már hazai cég, a Duintlab Bioelektronikai Kft gyártmánya a készülék, s az előbbieknél is kedvezőbb áron sikerült hozzájutni. A szeretetszolgálat nagy fájdalma azonban, hogy míg akciójuk támogatását nemrégiben végre közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítette az APEH is, s ennél fogva lehetővé tette, hogy az adományok értékét a segítők levonhassák az adóalapjaikból, a beszerzett műszereket a mai napig ÁFA terheli, s visszaigénylésüket nem tették lehetővé. Jóllehet kérték már a hivatalt az egyedi elbírálásra is, ami minden bizonnyal megilletné a nemes törekvést. Ha megkapnák a kedvezményezett lehetőséget, könnyebb lenne előteremteni a pénzt a további beszerzésekhez, egy-egy évben akár többször is sort keríthetnének az oxigénmonitorok átadására. — Szerencsére, gondjaink ellenére is, talán már jövőre léphetünk egy nagyobbat - mondja Wohlmuth Lászlóné vöröskeresztes alapszervezeti titkár Mátraházán - mert a legnehezebb időkben sem lanyhul irántunk a figyelem. Megható, hogy aki csupán néhány forintot képes küldeni a számlára, az is hónapról-hó- napra befizetni. Az ilyenféle 50 vagy 100 forintos kis összegek mellett több tízezres nagyság- rendű is akad szintén magánszemélyektől, újra meg újra tisztes summák gyűlnek egybe a megyéktől. A segítségadásnak egészen megható példái is akadnak. A Tolna megyei Kakasd község óvodájának kedves dajkája volt a nemrég hirtelen elhunyt Fábián Ágostonná, aki nemcsak az itteni pöttömkéket, hanem az egész terület gyermekeit nevelte a kisebbségben élő székelység nyelvére, s szórakoztatta érdekes, élvezetes mesekincsével. Röviddel a halála előtt érdeklődött maga is mozgalmunk iránt, azt tudakolván, hogyan tudna a leginkább hasznos lenni számunkra. A választ utóbb igazán meglepő módon adták meg a bonyhádiak Székely Körének tagjai. Mint írták: Fábiánná - Márika néni - emlékére találkozókat rendeztek, s az összejöveteleket gyűjtéssel kötötték össze, hogy ez a pénz is a „Vakvilág" számláját gazdagíthassa tovább. Jövőre Márika néni nevével rendezik a nagy mesemondó versenyt, előtte pedig a „Mári néni napok" lesznek, s a megemlékezéseket szintén felhasználják az adakozásra. Bíztató az is, hogy már a magasabb szintű támogatást sem nélkülözzük. Magunk mellett tudhatjuk dr. Pulay Gyulát, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkárát is, aki ígérete szerint a maga hivatali eszközeivel segít bennünket. — Melyik kórház a következő? — Jövőre - valószínűleg az anyák napja alkalmából - a váci kórház számára tervezzük ajándékunkat, az újabb műszert. S ha az elképzeléseink valóra válnak, 1993-ban karácsonyra is lesz egy másik, hogy az új évben már kettőt adhassunk. Gyóni Gyula Az általános forgalmi adó kivételes visszaigénylése az új törvény szabályai szerint A legutóbb tárgyalt személyi jövedelemadóhoz képest az általános forgami adóban (ÁFA) rengeteg a változás, sőt a korábbiakhoz képest olyan sok, hogy ezt már toldozga- tással-foltozgatással nem is lehetett kezelni, ezért formailag is új, a korábbitól igen eltérő szerkezetű törvény megalkotására került sor. Fogalommeghatározásaiban, felépítésében ez a törvény - számát még nem tudjuk, hisz e kézirat készítésekor még hivatalosan kihirdetésre sem került a Magyar Közlönyben - már erőteljesen közelít az Európai Közösség ajánlásához, ettől is igen újszerű. A hivatalos kihirdetésre sem kell mindig ahhoz várni, hogy egyes szabályai ne menjenek át a köztudatba: elég az adóhivatal ügyfélszolgálatát megtekinteni, s elgondolkodni azon, hogy december második harmadától kezdve miért tolong(ott) a hivatalban ennyi ügyfél? Az érintettek már tudják, de azért a szélesebb közvéleményt is tájékoztatjuk ennek okáról, ami igen egyszerű, vagyis az új törvény alapos változást hozott a lakásépítés, felújítás és közművesítés szabályaiban. Kezdjük a legegyszerűbbel, a lakásfelújítással. Ezt 1993-tól az ÁFA törvény egyáltalán nem preferálja, ezért sokan jövő évi felújítási terveiket kénytelenek voltak már most rohammunkában „megvalósítani", illetve megkezdeni. Magyarul: aki még 1992-ben nem tud produkálni egy költségvetést és egy legalább tízezer forint összegű ÁFA tartalmú számlát ezzel kapcsolatosan, az az ilyen típusú vissz- igényléstől egyszer s minden-: korra elbúcsúzhat, mert ezt csak a „régi" szabályok szerint kérheti. A korábbiakhoz képest pedig a visszagiényelhető ÁFA összegét a törvény maximálja az alábbi esetekben: — befejezetlen vagy kész lakás vásárlása, — saját szervezésben vagy kivitelezésben történő lakásépítés, bővítés, közművesítés. Az új törvény szóhasználata szerint ezek jelentik az adó „kivételes" visszaigénylését. Fontos tudni, hogy a jelzett tevékenység (pl. az építkezés) csak az 1993. január 1. és 1994. december 31. napjáig terjedő időre vonatkozhat. Ebből az is következik, hogy hosszú távon ez a kivételes lehetőség megszűnik (sőt a törvényben elrejtett időbomba egy 1994. decemberi ügyfélszolgálati csúcsot is előrevetít), másrészt aki tehette, például az építkezését is folyamatba tette 1992. végén, hisz akkor még a korábbi szabályok Szerint a visz- szaigénylés összegének maximálása nélkül kalkulálhatott. (Tehette ezt az, aki időben megkapta az építési engedélyét.) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Lakásvásárlás, másnak is Lakásvásárlás - kárpótlási jegyért címmel nemrégen cikket jelentettünk meg. Utána több telefont is kaptunk olyan idős emberektől, akik a kárpótlási jegyükért fiuk, lányuk, unokájuk részére ásárolnák meg a bérlakásukat, de az ön- kormányzatok illetékesei azt mondják, a kárpótlásra jogosult csak önmaga számára vásárolhatja meg a lakást. „Miért vegyem meg most, 75 évesen a magam nevére a lakást, s miért kelljen gyermekemnek majdan illetéket fizetnie az átírásért? - dohogott a telefonba az egyik panaszos és igaza van. Megnyugtathatjuk az érdekelteket: a 32/1969.(IX.30.) kormányrendelet ezekben az ügyekben az irányadó. E szerint pedig a kárpótlásra jogosult bérlő saját kárpótlási jegyéért megvásárolhatja a lakását a tőle külön élő leszármazottja - gyermeke, örökbefogadott gyermeke, unokája, szülője számára is. A jogszabály csak így értelmezhető, a fogalmazás egyértelmű és mint az illetékesektől megtudtuk, alkalmazása minden önkormányzat számára kötelező érvényű. Nem tagadhatják meg a kárpótlási jegyek elfogadását, ha a bentlakó bérlő - a jogszabály adta lehetőséggel élve - közeli hozzátartozója javára kíván élni az elővásárlási jogával. Természetesen a bérlőnek, amennyiben az önkormányzat elutasítja a kérését, jogában áll a bírósághoz fordulni. Véleményünk szerint azonban felesleges a jog rögös útjait végigjáratni az idős emberekkel, amikor világos és egyértelmű jogszabályt alkotott a parlament. (újvári)
