Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-28 / 304. szám
1992. december 28. MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Szomorú statisztika A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága adatai szerint 1992. I—III. negyedévében 24—gyei több sze- mélysérüléses baleset történt az utakon, mint 1991. I—III. negyedévében. A növekedés mértéke 4,9 % volt. Az 510 balesetből 39 baleset követelt emberáldozatot, és sajnos, itt a legnagyobb a növekedés: 25,8 százalék. A balesetek során 49 személy vesztette életét, s ez a szám tizenöttel több az előző év hasonló időszakánál. A meghaltak kétharmada 45 évnél fiatalabb személy volt. A balesetek során 231 fő súlyosan, 462 pedig köny- nyebben sérült meg. Minden ötödik balesetnél szerepet játszott az alkoholos befolyásoltság. Akadémiai pályázatok és eredmények A Pécsi Akadémiai Székházban a közelmúltban Dr. Flerkó Béla, az MTA r. tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke ünnepélyes keretek között kiosztotta az 1992. évi tudományos pályamunkák díjait. A tíz beérkezett pályamunkából a b izottság I. díjban részesített négy pályamunkát, II. díjban három pályamunkát, és III díjban kettőt, míg egyet nem díjazott. A Német Színház januári műsorterve A szekszárdi Német Színház januári műsortervéből kiderül, hogy a Deutsche Bühne társulata az 1993-as év első hónapjában tizenhat alkalommal lép színre. Am az előadások zömére nem szekszárdon kerül sor, hanem az ország számos pontjára ellátogatnak négy darabbal. így fellépnek Beremenden, Bolyban, Solton, Hódmezővásárhelyen, Somberekén, Pécsett és Nagykanizsán is egy-egy alkalommal. Dunaföldváron, Egerben és Budapesten két alkalommal lépnek színre januárban. A Könyvek könyve Bonyhádon A Könyvek könyve című, nagysikerű bibliaismereti sorozat következő előadására január ha- todikán, délután öt órai kezdettel kerül sor a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. A szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak az eseményre. Az előadás címe: A boldog élet titka. Sör, bor Döbröközről Megkezdődött Döbrö- közön az áfész sörfőzőjé- ben a sör palackozása. Családi használatra literes üvegekben is kapható a helyben főzött sörből. Nem maradt bor nélkül sem a falu az ünnepekre, mert 23-án beindult a borpalackozás a termelőszövetkezet üzemében. Ejféli mise A megváltó születésének napján hagyományosan éjféli misét celebráltak országszerte a katolikus templomokban. A kereszténység legnagyobb ünnepének éjjelén a szekszárdi belvárosi templomban is rengetegen gyűltek össze, hogy a szentbeszédből erőt merítsenek, közösen imádkozzanak, emlékezzenek Jézusra, hogy hitben és szeretetben együtt ünnepeljenek. A szekszárdi katolikus hitközösség tagjai egyébként a Pásztor Gábor káplán atya celebrálta misén vettek részt. Hőmérséklet-szabályozók szerelése Hazánkban csak Szekszárdon gyártják (Folytatás az 1. oldalról.) Gyakorlatilag Magyarországon a folyadéktágulásos elven működő hőmérséklet-szabályozókat csak Szekszárdon gyártanak.-Mit jelent az, hogy ér— zékelőgyártás? - erről kérdeztük Dávid Gergelyt, a gyár főmérnökét. — A legjelentősebb termékcsaládunk a hőmérsékletszabályozókból és korlátozókból áll, melynek fő eleme, a „a lelke", a membrán. Ennek előállítási folyamata az ér— zékelőgyártás. A zárt ciklusú gyártás főbb lépései: az összeszerelés (ellenálláshegesztéssel és keményforrasztással), a töltés, a fárasztás és a végellenőrzés. Az érzékelő folyadéktágulásos elven működik. A nagy hőtágulásu folyadékkal feltöltött hőérzékelőben a folyadék hőmérséklet-változás hatására összehúzódik vagy kitágul, amelyet az érzékelő végén lévő membrán elmozdulással jelez. Tulajdonképpen ezt gyártjuk ebben az ér— zékelőgyártó műhelyben. A gyártástechnológiát a helyi szakembereknek kellett kidolgozni, mivel az EBERLE cégtől a hetvenes évek közepén megvásárolt licenc nem terjedt ki az érzékelőgyártásra. Az indulás óta a gyártmányt teljesen átdolgozták, és ma már széles vevői igényeket kielégítő termékcsaláddá fejlődött. A gyártási kapacitások növelésére a vállalat a nyolcvanas évek elején fejlesztésbe kezdett. A megvásárolt speciális, korszerű gépeket és berendezéseket a helyzet téves megítélése miatt Budapestre telepítették, amelyek 1991-ben kerültek Szekszárdra. — Kérem, főmérnök úr, mutassa be a korszerű technikát. — A PECO pont- és vonal-hegesztő gépeink száma emelkedett, néhányat rezgőadagolóval sikerült ellátni, ezáltal termelékenységük megnőtt. Az összeállítást korszerű ELGA forrasztógépen végezzük, amely három forrasztási műveletet végez egyidőben, ezzel a gyártási időt felére csökkentve. A KOHNLE vé- dőgázas alagút kemence üzembeállításával rozsda- mentes érzékelők forrasztására is lehetőségünk nyüt, jobb minőségben az eddiginél. A LEYBOLD vákuumtöltő berendezésből még egyet üzembe tudtunk helyezni, ezzel a kapacitásunk szinte korlátlan. — Mennyiben hozott változást a munkában a bővítés? A korszerű technikával gyakorlatilag a gyártási kapacitásaink nőttek, valamint azt is jelentette, hogy képzettebb emberekre van szükség, mivel az érzékelőgyártásban sok célberendezés működik, ami már jóval összetettebb az elődeiknél. A termelékeny gépek üzembe állítása fokozott feladatot jelent a minőségellenőrzés szempontjából is. A folyamatba ellenőrzéseket építettünk be, hogy a selejtet a keletkezésekor már észleljük és kijavítására intézkedni tudjunk. Célunk az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítése, amelynek első fázisához ez év végén eljutottunk, a Minőségügyi Kézikönyv elkészült.- p. téri Az épület ára: negyvenmillió Dunaöldv árnak nincs jó megoldás? December 19-én ismét a dunaföldvári képviselő-testület elé került a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rendtartomány régóta húzódó ingatlan-visszaigénylési ügye. Mint arról már több ízben beszámoltunk, a ferencesek a dunaföldvári gimnázium épületére jelentették be igényüket, amely 1948, az államosítás előtt rendháznak adott otthont. Az igényt a minisztérium megvizsgálta, és ez év október 20-án kelt értesítésében felhívta a rend és az önkormányzat figyelmét, hogy harminc napon belül kössön me^illapodást az ingatlan átadásáról. Ez az intervallum további harminc nappal hosszabbodott, azonban a hivatal vezetője szerint felelős megállapodás megkötésére még ez az idő sem elegendő, annál inkább, mivel a szerzetesrend sem döntötte még el, milyen célra kívánják hasznosítani az épületet. Hegedűs János Kolos tartományfőnök december 3-ai bemutatkozó tárgyalásán - az országos ingatlan-visszaigénylések tapasztalatai alapján - legfeljebb vázolni tudta a lehetőségeket. Eszerint számításba kerülhet - a nővérek bevonásával - kórház vagy szociális otthon működtetése, vagy egyházi főiskola valamelyik tagozatának kihelyezése, és szóba jöhet az is, hogy kolostor lesz a mai gimnázium helyén. Ha oktatási intézmény marad a ház falain belül, ez inkább kollégium lesz, esetleg továbbra is gimnázium, de kizárólag szerzetesrendi tanárokkal. A városnak ezen megoldások szinte egyike sem jó, hiszen egy felekezeti gimnáziumba a most felvételt nyerő tanulók tekintélyes hányada nem kerülne be, az ország más tájairól érkezőknek pedig kollégiumi ellátás kellene, amit komoly anyagi áldozatok árán lehetne előteremteni. Súlyos gondot jelentene emellett az utcára kerülő húszfős tantestület. A városnak pedig nem áll rendelkezésre negyven- millió forint az épület megváltására. Érdeklődésünkre Hegedűs János Kolos nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a rend a jelenlegi tanári karral működtesse tovább a gimnáziumot- legkésőbb 2001-től, azonban azt is elmondta, hogy a rend nem akar kisemmizett lenni. Felmerül természetesen a kérdés, hogy a ferences rend a „mindent vissza" állásponton van, vagy a valós igények alapján kéri államosított ingatlanjait. A legutóbbi megállapodás szerint a rend 1993. május 31-ig kér határidő-halasztást a minisztériumtól, a földvári polgármesteri hivatal vezetője szerint viszont kétséges, hogy az öt hónap leforgása alatt létrejön a megegyezés. Tóth Betlehemezés Cikón A kitelepítésig évről évre ismétlődött A bonyhádi Vörösmarty iskola ötödikes tanulói tanárnőjük, Rónainé Kiszler Teréz vezetésével betlehe- mes műsort adtak elő december 19-én Cikón. Házról házra jártak, s kopogtattak be úgy, mint a régi időkben, a háziak nagy örömére. (Természetesen valamennyi házhoz képtelenség lett volna eljutni, hisz idejük buszhoz volt kötve). Rónai Józsefnétől megtudtuk, hogy ennek a műsornak az eredeti neve németül: „Hebergzuhen", ami lefordítva szálláskeresést jelent. Megtudtuk továbbá, hogy ő szüleitől, pontosabban édesanyjától, a Cikón élő Kiszler Albertnétől tanulta a „Her- bergzuhent". Megkértük hát Kiszler Al- bertnét, hogy mesélje el, idézze fel, miként zajlott le a betlehemezés gyermekkorában. — Mintha csak tegnap történt volna, úgy magam előtt látok mindent - kezdi a visszaemlékezést Ilus néni. Nyolcéves koromtól játszottam, míg csak ki nem kerültem az iskolából. Adám és Éva napján reggel nyolckor kezdtük a házalást. Bekopogtunk az ajtón, s kérdeztük, persze németül: — Beengedik a betlehemese- ket? Igennel válaszoltak, s akkor elhangzott az ének: — „Wier tretten herájn". (Mi beléptünk), s kérték a szállást Mária és József kocsmáros- tól. Hat lány fehér ruhát, piros kasmirkendőt, fekete mellényt viselt, fejükön koszorú, a hetedik, azaz Mária tiszta fehérben vitte a bölcsőt a kisdeddel. Két fiú közül az egyik Józsefet, a másik a kocsmárost személyesítette meg. József fenyőfát cipelt, melyben itt-ott cukorka és papírdísz lógott spárgán, s az ágakra angyalhajat raktunk. A kocsmáros tartotta a csillagot, ami kemény papírból lett kivágva, s benne gyertya világított. Délben valamelyik háznál teát meg aprósüteményt fogyasztottunk, majd mentünk tovább este hét óráig, akkor abbahagytuk, s akinél nagyobb szoba vagy helyiség volt, ott vacsoráztunk. Nem kell nagy lakomára gondolni, csupán tejberizst tálaltak aszalt gyümölccsel (főleg szilva, alma), hisz böjtöt tartottunk. Utána elcseverésztünk, majd a szüléinkkel együtt elvonultunk a templomba éjféli misére. A templomban a nagy oltár mellé helyezték el a csillagot és a fenyőfát, a bölcsőt pedig a kisdeddel a Mária oltárnál. Ezek egészen vízkeresztig a templomban maradtak. Sajnos, a szállás- keresés csak a kitelepítésig maradt hagyomány. — Tudni kell, hogy Katalin- báltól, aztán farsangig szünetelt a mulatság - kapcsolódik a beszélgetésbe Kiszler Albert bácsi, aki té- esz-elnökként, majd hosz- szú-hosszú évekig tanácselnökként tevékenykedett a községben. — Ha érdekli a cikói hajdani farsangolás, szívesen elmondom. — Kíváncsian várom - hangzott a válaszom. Farsangvasárnap kettőkor litána, ezen kivétel nélkül részt vettek a lányok s legények. Majd utána egyenest a kocsmába vezetett az utunk, ahol már várt minket és hangolt a két helybéliekből álló fúvószenakar. A bál hétfő hajnali négyig tartott. (Közben a lányok kétszer átöltöztek). Miután hazamentünk, kezdődött a jószágok etetése, itatása, egyéb falusi munkák elvégzése, nem ám lefekvés, szundikálás! Az a mondás járta: Aki éjjel legény, maradjon nappal is legény. Hétfőn délután kettőkor újból szólt a zene hajnali kettőig. Kedden már csak este hétkor kezdődött a mulatság és mindösz- sze este 11-ig tartott. Mire megkondult a harang, otthon kellett lenni. Ekkor állt be a böjt, s tartott egészen húsvétig ... Köszönet Rónai tanárnőnek és diákjainak, amiért bemutatták, visszaidézték a régi betlehemes hagyományt, s bízunk abban, hogy ennek hatására a cikói fiatalok is kedvet kaptak egy-egy hagyomány megtanulására, továbbápolására. Cikón sok-sok idős néni, bácsi él, aki nagyon készségesen átadná, elmondaná a korabeli népi játékokat, rigmusokat - ha lenne rá igény. Hunyadi István
