Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-19 / 299. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. december 19. Pecabottal Virág A sárkányfa A szekszárdi műszergyár ker­tészetében Átal Andrásné és Arató Lajos keze munkája nyo­mán az üvegházban többszáz fajta virág pompázik. Közöttük van a Dracaena Ho- okeriána „Rothiána", a „sár­kányfa". Atal Andrásné, Ibo­lya mutatja be. A sárkányfa meleg igényes, de eltűri a fél­árnyékos helyet is. Nagyon gyorsan nő, magassága a 2 métert is elérheti. Egy év alatt - megfelelő kezelésnél - 60-70 centimétert is képes nőni. Közepesen vízigényes, aján­lott felülről, hetente kétszer öntözni. Nyáron hetenként, té­len kéthetenként tápoldattal locsoljuk meg. Táljába jó ha van sóder, vagy gyöngyka­vics, ami a párologtatást segíti elő. Mivel a trópusokról származik, jól tűri a 16-30 Cel­sius fokos hőmérsékletet is. Ebből is adódik, hogy a köz­ponti fűtéses lakások egyik legszebb növénye. Szaporítani hajtásdugvány­ról lehet. Mégpedig úgy, hogy tiszta tőzegbe tesszük a dug­ványt, és nylon-zacskót hú­zunk rá. Körülbelül 10-12 nap alatt 20-25 Celsius-fokos hő­mérsékleten kigyökeresedik. Betegségei gyakorlatilag nincsenek, ha valami rendel­lenesség adódik a növénynél, az csak a kezelés rovására ír­ható. (p-t) CSAHOLÓ Aktuális kérdések A MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága legutóbbi ülésén meghallgatta Szegedi László IB-titkár tájékoztatóját, amiből reális képet kaptak a mozgalom mai helyzetéről. Kiderült, gondot okozott az egyesületek anyagi elszámol­tatása, mivel többen késnek vele, az egyik pénztáros pedig 350 ezer forinttal tartozik az egyesületnek. Ellene rendőr­ségi feljelentést tettek. Növe­kednek a pecások kiadásai. A szükségessé vált tagdíjemelés azt jelenti, hogy a felnőttek 750, az ifik és a kedvezménye­zettek 480-480 forintot fizet­nek. A gyermekjegy olcsóbb lett, 330 forintba kerül. Emel­kedett a területi jegy ára, ami azt jelenti, hogy Domboriban az éves felnőtt engedély 1500 forint + 6 % áfa. Ez az áfa egyébként minden alapárat 6 %-kal növel. így a 650 forintos éves ifi, a 10 ezer forintos éves külföldi területi engedélyt, a 200 Ft-ba kerülő felnőtt napi­jegyet, a 100 Ft-os ifi napije­gyet. Ugyancsak az említett áfa összegével növekszik a felnőtt hetijegy 450-ről, az ifi hetijegy 250-ről, a külföldi he­tijegy 1500-ról, a külföldi napi­jegy 1000-ről, a 7 napos üdülő­jegy 1000-ről és a 14 napos üsülőjegy 1200 Ft-ról. Szálkán a kialakított árak a következők: felnőtt éves 2000, ifi éves 1000, felnőtt napi 250, ifi napi 150, külföldi napi 1000 Ft. Figyelem! Mindegyikhez még jön plusz 6 % áfa is. Keselyűsben a felnőtt éves területi engedléy 500, az ifi 250, a felnőtt napijegy 70 fo­rint. Mindezt szintén terheli még az előbb említett áfa. Fel­vetődött az összevont területi engedély kiadásának lehető­sége - Keselyűst, Szálkát, Domborít érinti -, ami éves felnőtt engedély esetén 3500, ifinél 1600 forint + mindkét esetben hozzájön a 6 %-os áfa. Itt jegyezzük meg: a területi jegy árát emelni kellett, hiszen 40 %-kal emelkedett a hal ára. Szóba került a társadalmi halőrök vizsgáztatása is, amire január-februárban kerül máj sor, költségkímélés miatt a majd kialakítandó körzetek­ben. A beszámolót vita követte, amiben az IB szükségességét, a segítő szándékát hangsú­lyozták, az önkormányzatok­kal való együttműködést szorgalmazták. Úgy határoz­tak, a nagydorogi HE 50 ezer forint előleget kap az őszi ha- lasításhoz, az elszámolást ké­sőn elvégző egyesületek ügyét vizsgálja meg az ügyvezető elnökség és ha szükséges, ak­kor szankcionáljon: készpén­zért kapjanak engedélyt. Szorgalmazta az IB, hogy a tagjai a lehetőségekhez képest vegyenek részt az egyesületi közgyűléseken, ahol szorgal­mazzák az önkormányzatok­kal való együttműködés szük­ségességét. A testület megbízta az ügy­vezető elnökséget, döntse el, hogy a szálkai víztározó in­tenzív kategóriába tartozzon-e vagy sem, és gondolják át, le- gyeri-e a tavalyihoz hasonló kedvezménnyel horgász­cikk-árusítás.-él­A pszichológia receptkönyvéből Medicinák - magány ellen Magányosnak születtem, baráttalan vagyok, így lettem, ami lettem, mindentől elhagyott... Babits Mihály A költő keserű sorai örök emberi fájdalmat fogal­maznak meg, mert a magány félelme ott lappang - az évek számától függetlenül - szinte mindenkiben. Ez az alattomosan ránktöró lelkiállapot leginkább az idő­sebb nemzedék tagjait fenyegeti. Azokat, akik mellől szerettek, hozzátartozók, barátok, ismerősök sora ma- radozik lassan el. Az évek múltával nem lehet nem észrevenni: szűkül azok köre, akivel fennmaradnak, elevenek a kapcsolatok. Sajátos - és érthető - időskori tulajdonság anyagi javak, használati tárgyak, eszközök, „tartalékok" gyűjtögetése. Szükség lehet rájuk - de talán mégin- kább gyűjteni, ápolni kell a baráti-emberi kapcsolato­kat. Pergessük vissza gondolatban az idő fonalát: bi­zonyosan megesett, hogy elhamarkodottan szakítot­tunk meg családi, rokoni kötelékeket, lényegtelen apróság miatt orroltunk meg régi ismerősre, fordítot­tunk hátat évtizedes barátságának. Soha nem késő vál­lalni az első gesztus megtételét, megkeresni a talán szintén a magány árnyaival viaskodó régi játszótár­sakat. A nyomasztó egyedüllétnek az esetek döntő többségében az okát is, ellenszerét is önmagunkban lelhetjük meg. A zsémbes, veszekedős, önző szemé- lyisgé törvényszerűen vákumot teremt maga körül, s aki ezekkel a hajlamaival megbékél, önmagát ítéli a „mindentől elhagyott" ember sorsára. Viszont szinte biztos medicina magány ellen a mások iránti - nem tolakodó - érdeklődés, a barátságos, jó szó, egy-egy apró figyelmesség vagy fölvállalt és teljesített szívós­ság. Tegyük hozzá: a kölcsönösség, a tapintat és a jóíz­lés szilárd kötőanyaga a szomszédokhoz, a közeli és távoli ismerősökhöz fűződő jó viszonynak. Nem elég tehát csupán tartani az elmagányosodás­tól - tenni is kell ellene. Senki sem várhatja otthon, a négy fal között, hogy hozzá zarándokol majd sógor, koma - a társas viszony kétirányú utca: kinek-kinek magának is keresnie kell az alkalmat a másokkal való találkozásokra. A vallásos embernek a templom, a hívők közössége nyújthat értékes segítséget a magány ellen. Mások a közéleti tevékenységben, szociális munkában, az idő­sek klubjának összejövetelein találhatnak magányt űző kapcsolatokat. Dr. Takács Ilona (FEB) Jw* Décsafalvi Bruno CACIB-ot nyert Kőfalvi Tamás neve isme­rősen cseng a németjuhász tenyésztők táborában. Ő ugyanis a MEOE Szekszárdi Szervezete kutyaiskolájának vezetője és Tamásiban is ő vezette a most befejeződött őrző-védő tanfolyamot. Nyolc éve tenyészti a német­juhászt, egy olyan fajtát, melyből évente többet törzs­könyveznek, mint az összes tölpbiből együttvéve. Mégis sikerült egyik kutyájával Dé­csafalvi Brúnóval - ilyen rö­vid tenyésztési múlttal - a csúcsra jutni, ez a kutya ok­tóber 3-án a Budapesten rendezett nemzetközi kiállí­táson a legjobb minősítést, CACIB-t kapott. Ennek kap­csán ültünk le Kőfalvi Ta­mással egy rövid beszélge­tésre. — Beszéljünk akkor Dé­csafalvi Brúnóról és a német­juhászról. — Három éve, '89. szep­temberben született. Hár­man voltak alomtestvérek, két szuka meg ő. Sokáig va- ciláltam, melyik kiskutyát tartsam meg, az ugyanis, hogy egyet megtartok, nem volt kétséges. Az utolsó pil­lanatban döntöttem Brúnó mellett, most már biztos, hogy nem hibáztam. — Milyen ősei vannak ennek a kutyának? Az nyil­ván nem a véletlen műve, hogy ahány kiállításon elin­dul, mindenhol legalább ki­tűnő minősítést kap. — Az apja Viernheimi Zico, a híres pécsi tenyésztő, Szigeti László tulajdona. Ez a kutya szinte már mindent nyert. Habár az idén a szi­getvári kiállításon nem sike­rült nyernie, mert a Brúnó megverte. A nagyapja Eiko v. Kirschental kétszeres vi­lággyőztes, őt meg is néztük már Németországban, rá ha­sonlít a mi kutyánk* De tu­lajdonképpen a dédapja Uran v. Wildsteiger volt a vi­lághíres kutya. Háromszoros világgyőztesen először elad­ták - csillagászati összegért - Japánba, onnan pedig Ame­rikába került. Az anyai ágat most nem sorolom fel, de ott is lehet kiváló kutyákat találni. Egy kis pulzus-kurzus 9 9 Önnek milyen gyorsan dobog a szíve? Egészségünk ellenőrzésének egyik legérzékenyebb műszere a szó szoros értelmében mindig kéznél levő pulzus. Ha csuklón­kon, a veróéren megszámoljuk, hogy pecenként hányat dobban a szívünk, az öndiagnózisból sok mindent megtudhatunk kondíci­ónkról, testi-szellemi állapotunk­ról. — A pulzus voltaképp a verőerek (artéria) szívveréssel megegyezően fellépő periodi­kus lüktetése, amit a szív ösz- szehúzódásakor kilökődő vér indít el - mondja dr. Simon Kázmér kardiológus. Az or­vos a csukló tapintásakor a lö­kések erősségéből, gyorsasá­gából és főleg ritmusábl kö­vetkeztet a paciens bizonyos betegségeire. — Az ideális pulzusszám nemtől, kortól, edzettségtől függően változik. A nők pul­zusa általában gyorsabb, mint a férfiaké, a babáké jóval sza­porább, mint a felnőtteké. „Számszerűsítve": a legkiseb­beknél a 120-140, a felnőttek­nél a 70-86 közötti az ideális, de például edzett, kiegyensú­lyozott sportolóknál gyakori a 70 alatti érték, ami egyáltalán nem valamilyen kóros elvál­tozás jele. — Az átlagosnál magasabb pulzusszám viszont egyér­telműen betegségre utal. Min­denkinek gyorsabban ver a szíve például lázas állapot­ban, de akár egy egyszerű gyomorrontás vagy rosszullét esetén is. Alvás közben lelas­sul, viszont valamilyen gyötrő, rossz álom közben alaposan fölgyorsul a ritmus. Napszakonként is megfigyel­hető változás: esténként - a napközben elviselt stresszha­tások, az egész napi lótás-fu- tás következtében szinte min­denkinek gyorsabb a pulzusa, mint reggel vagy délben. — Futás, emeletjárás, vagy egyéb erős fizikai igénybevé­tel közben természetesen fel­szökik a percenkénti dobba­nás-szám, hiszen a szív kény­telen a legnagyobb sebességre kapcsolva dolgozni. Aki azonban egészséges, jó kondí­cióban van, annak hamarabb áll vissza a normális tempóra a szívverése, mint a gyöngébb állapotban levőké. — Hallni olykor, hogy „úgy vert a szívem, majd kiugrott a he­lyéből" Ilyenkor 220-240 is lehet a pulzus? — Rekordokat persze nem tartunk nyilván, s elvileg el­képzelhető ilyen „szuperszo­nikus" tempó. Jómagam azonban praxisomban 180-nál magasabb pulzusszámmal még soha nem találkoztam. Szabó Margit (FEB) Esténként gyorsabb a pulzus, de 70-86 között még normális A kanári Kalitkája ne legyen túl ki­csiny, hiszen szüksége van a röpködésre és ugrándozásra. A kanárinak naponta a saját súlyával megegyező mennyi­ségű táplálékra van szüksége. Mindenekelőtt magevő, de szívesen fogyasztja kiegészí­tőként a friss saláta- és gyü­mölcsdarabokat is. A vizet naponta kétszer cse­réljük, és a kalitka alját szórjuk be speciális madárhomokkal. — Hány kutyát tart most a Décsafalvi kennelben? — nem tartok sokat - el­vem az, hogy inkább a minő­ségre törekszem, sok kutyám azért sem lehet, mert a ken­nel egy szolgálati lakás ud­varán van. Most három fel­nőtt németjuhász kutyám van, meg egy jogd terrier. A Brúnó anyjának most van öt kis kölyke. — Visszatérve a buda­pesti kiállításra, hogyan szü­letett meg a CACIB? — Az idén már láttam, hogy a kutyában benne van egy nagyobb eredmény. Dombóváron még második lett, mert a bírónak egy vé­kony csúzli kutya tetszett, azt tette az első helyre. Szi­getváron már országos fajta­győztes lett. Aztán jött a Bu­dapesti CACIB, itt egy német bíró, Eric Pippa minősített, aminek nagyon örültem. — Miért lényeges az, hogy német bíró legyen? — Végülis a németek te­nyésztették ki a fajtát, ők jobban értenek hozzá. Én úgy vagyok vele, hogy kara­téban a fekete -öv egy japán bírónál többet ér, mint egy más nemzetiségűnél. — Lássuk, mit írt a bírá­lati lapra Eric Pippa: — „Jó fogazat, nagy mé­retű száraz mar, nagyon jó felépítésű, magas mar, jó far és hátvonal, megfelelő far­fekvés, nagyon jó szögelés, korrekt front, jó mellkas, megfelelő harmonikus moz­gás, erőteljes mozdulatok." — Ezek után hogyan to­vább, milyen versenyek kö­vetkeznek? — Szerencsém van, mert '93. májusában Budapesten lesz az Európa kiállítás, oda mindenképpen megyünk, de ott nagyon erős mezőny lesz, örülnék egy kitüntetőnek is, aztán június 19-én Szekszár- don lesz országos kiállítás, oda is nevezünk, természe­tesen. A '94-es budapesti vi­lágkiállítást pedig még majd meglátjuk. — Köszönjük a beszélge­tést és még sok trófeát kívá­nunk! Gottvald Károly

Next

/
Thumbnails
Contents