Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-19 / 299. szám
1992. december 19. HÉT VÉGI MAGAZIN KÉPÚJSÁG 7 Miért szoronganak? „A gyermek jelleme, kísérletező jellem" Akinek iskolás korú gyermeke van, gyakran hallhatja reggelenként, „Anyu, ma izgulj értem, dolgozatot írunk". Ez a kissé kellemetlen érzés hozzátartozik gyermekeink mindennapjaihoz. Az azonban már kevésbé, ha a nebulónak rendre megfájdul a feje, hányingere van, szédül, fél, szorong az iskolától. Vajon ez mennyire „normális", mi az oka és lehet-e változtatni rajta? A témáról a szekszárdi gyermek ideggondozó szakembereivel dr. Papp István főorvossal, Béndek Ferencné pszichológussal és dr. Jeszenszky László pedagógussal beszélgettünk. — A közelmúltban készült egy összehasonlító felmérés az észak-amerikai és a magyar gyermekek tudásáról. Az eredmény nagyon furcsa volt. Az amerikai gyerekek gyengébb tudással, de jóval nagyobb önbizalommal rendelkeznek. Az elemzés szerint a magyar gyerekek nem hisznek önmagukban. Mi lehet ennek az oka? — Erre egy történettel válaszolok - mondja dr. Papp. Egy tizenéves angol fiú járt nálunk. Kérdeztük a véleményét, milyennek látja magyar társait? ö erre azt válaszolta: olyan szomorú az arcuk. Igen, azt hiszem igaza volt, hiányzik belőlük a csintalan játékosság, mert legkésőbb az iskolában ezt úgyis „kifegyelmezik" belőlük. De hiányoznak a felnőttek számára a klubok, a kávéházak is kimentek a divatból. Nincs idő rá, sok a gond, nincs munka, nics pénz. A gyermek pedig a szülein keresztül érzi a világot. — Az önbizalom és az intelligencia egymással összefüggnek - folytatja Béndekné. Az intelligencia része a szóbeli megnyilatkozás mellett a praktikus vagy készség jelleg is. A hazai iskolákban ez utóbbinak szinte semmi szerepe sincs, pedig sok gyerek van, aki manuálisan ügyes és ezen a területen legalább kompenzálni tudná a verbális ügyetlenségét. így ő is sikerélményhez jutna. — Dr. Jeszenszky: Sajnos ez az elbírálás az érdemjegyekre is rányomja a bélyegét. A 3-as már olyan jegy, amivel a tanár félig büntet, az 1-es megbélyegzés és csak a kitűnő a jó. Húsz-harminc évvel később, az iskolai találkozókon aztán mindenki csodálkozik, hogy a közepesekből lettek „valakik" az ötösök meg elszürkültek. — Béndekné: A mai tanterv maximalista, nem az átlagos értelmi szintű tanulóknak kedvez. Csak a jó képességű, harmonikus környezetben nevelkedő gyermekek tudnak neki megfelelni. Hátrányos helyzet vagy családi problémák esetén már képtelenek lépést tartani. Képesség szerinti bontás nincs az iskolákban, így fordulhat elő, hogy egyik betegem 120-as IQ-val (intelligencia hányados) bukdácsol. — Az egyik iskolában az osztály 80 százaléka nagyon gyenge kémiai felmérőt írt. Pár napra rá hasonlóan rosz- szul sikerült a matetamika dolgozatuk is. A két tanár ezután megállapította, a hiba nem bennük van, a gyerekek buták. — Dr. Papp: Nem az a jó tanár, aki mindent tud, nem lehet kifogni rajta, hanem aki meg tudja szerettetni a gyerekkel a legnehezebb tantárgyat is. A gyerekek többsége eleve úgy ül be az órára, pláne ha dolgozat írás van, hogy úgysem tudom megoldani. A tanulási nehézségek miatt pedig könnyen kialakulnak magatartásbeli problémák. Már az első osztálytól mérik a teljesítményt, egy perc alatt hány szótagot tud elolvasni. Otthon pedig a szülő azzal várja gyerekét: na fiam, hányast hoztál? Csoda ha szorong?! — Mi mást tehetne a szülő, ha a továbbtanuláshoz legalább 4-es bizonyítvány kell, mert ez alatt szóba sem állnak a gyerekkel? — Dr. Papp: Az elkövetkező 10 évben nem hiszem, hogy elérhetővé válik, hogy bárki beiratkozhasson a gimnáziumba, majd az egyetemre. Pedig az igazi ez lenne, hiszen aki gyenge, nem bírja a tempót, úgyis kiesik. Marad tehát a teljesítmény mérés. Hogy lehet azt elérni, hogy közben ne menjen tönkre a gyerek, ne legyen magasvérnyomásos, gyomorbeteg, neurotikus?! Talán a válasz a neveltetésben van. 4-5 éves korra eldől, kiből milyen személyiség válik. Az életről alkotott első tapasztalatok nagyon mélyen rögződnek a gyerekekben. Például ha a szülőt váratlan kellemetlenség éri és ebből azt vonja le, „ilyen az egész élet", a gyermek is hasonló felnőtté alakul, álandósul, személyiségjeggyé válik benne a szorongás. Nagyon fontos az anya - gyerek kapcsolat, az apához fűződő viszony. A családban kialakult konfliktusokat hogyan oldják fel. Amerikában természetes, hogy családon belül is önálló programot terveznek, apa fiával, anya a lányával, „mi férfiak, mi nők", az azonosulás könnyebb. A szülő - gyermek kapcsolat így meghittebb. De ne menjünk ilyen messzire, ha a szülő semmi mást nem csinál, csak tiszteli házastársát, már kimerítette a pozitív nevelés felét. A statisztika szerint azonban a magyar nők 33 százaléka neurotikus, kérdés, hogy egy neurotikus asszony milyen anya tud lenni. Abba meg már belegondolni sem merek, hogy egy neurotikus pedagógus, márpedig a pedagógusok 90 százaléka nő, mennyi kárt tud okozni egy gyermek személyiségében. — Mit jelent a gyermek számára a szorongás? — Béndekné: Tárgytalan félelmet jelent, ha ez hosszantartó, akkor a személyiségben torzulások alakulhatnak ki. Vagy a szülő vagy a pedagógus küldi hozzánk a gyereket, aki magatartás zavarokkal hívja fel magára a figyelmet. Gyakori az agresszív viselkedés, az iskola mellé járás vagy alvászavar, bevizelés. Az okok gyakran egyszerűek. Jó lenne, ha a szülő értené, a gyerek fél, mert nem tud megfelelni annak amit elvárnak tőle. — Dr. Papp: A felnőtt szenved a neurotikus tünetektől, a gyermeknél ez nem így van. O nem is igazán érti, miért hozták ide, aszerint fél ahogy a felnőttek reagálnak a viselkedésére, ha megalázzák, megszégyenítik megtörnek benne valamit. Mind a szülő, mind a pedagógus felnőtt szemmel nézik a gyereket. A végeredményre figyelnek, az apró pozitív jelekre alig. Pedig azt kellene nézni, hol voltál és hová fejlődtél, ugyan még nem érted el a célt, de abba az irányba haladsz. A gyermek jelleme kísérletező jellem, nem hazudós, nem lopós, nem rossz vagy jó, csupán próbálkozik. Engedni kell, hogy próbálja ki a lehetőségeit, az sem baj ha közben csalódások érik. — Hogyan közelítsen a szülő gyermekéhez, ha nagyon nem tetszik neki valami, anélkül, hogy konfliktusba kerülnének egymással? — Dr. Papp: Szabad haragudnom, szabad vitatkoznom, szabad az érzelmeimről beszélnem, kisfiam ezt a cselekedetedet nem szeretem és inkább én mondom meg, mint más. De egyet nem szabad, azzal érvelni, hogy nem szeretlek. Sokan azért dobják be, mert azt hiszik, ezzel ráijesztenek a gyerekre. Hát ez sikerül is, csak az ellenkezőjét érik el vele. — Dr. Jeszenszky: A pszichológia a szülő-gyermek kapcsolatának négy sarokpontját jelöli meg. így beszél meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny és hideg-korlátozó típusokról. Képzeljünk el két hideg-korlátozó szülőt. Mit várhat tőlük a gyerek? — Beszéljünk a szorongás oldásáról, mit tehet ellene a szülő vagy a szakember? — Béndekné: A gyógyítás azzal kezdődik, hogy a tüneteket elemezzük. Megvizsgáljuk a családi hátteret és megpróbáljuk behatárolni az okokat. Van egy bevált módszerünk, a világjáték, melynek segítségével a kisgyerek kirakja az általa elképzelt világot. Közösen megbeszéljük ki, miért van ebben a világban és akaratlanul is elmondja saját problémáit. Hasonlóan sokat segít a bábozás is, nagyon fontos kibeszéltetni a gyerekeket. Volt egy kis betegem, aki dadogott. Betegségének az oka az édesapja viselkedése volt, aki ha ivott, nem tudta mit csinál. A családja rettegett tőle. Szándékosan olyan történetet fabrikáltam a bábokkal, hogy az öreg király rossz és kegyetlen volt, a királyfi ezt kénytelen volt tűrni. Egyszer aztán fellázadt és jól elverte a fakanállal. A kisfiúnak nagyon tetszett a történet, még megnevettetni is sikerült, de a legnagyobb eredmény az volt, hogy amíg játszottunk megszűnt a dadogása. Sajnos ez is csak részeredmény, mert ha a körülmények nem változnak, a szakember sem tehet csodát. M.I. Fotó:Ótos A legjobb évet zárja a faddi vadásztársaság Vadászaton a nasicai területen December második szombatjának reggelén a faddi vadásztársaság vadászházánál várakoztunk a vadászmesterrel, Kocsner Antallal, hogy vadászathoz összejöjjön a társaság. Háromnegyed nyolckor még csak ketten voltunk, aztán nyolc óra előtt egy-két perccel harminc vadász várta az indulást. A vadászmester ismertette a vadászat helyszínét, és jó vadászatot kívánt. — Elmegyünk a duna- szentgyörgyi határig és a Na- sicán lesz a vadászat. A vetlei csárdától indul a hajtás. A csárdával szemközt lévő területen a kocsikból előkerültek a puskák, no meg a csomagtartókból a „potyautasok", a vadászok hűséges társai, a kutyák. Ezen a napon 250-300 hektárnyi területet kellett bejárniuk a vadászat „szerelmeseinek". A vadászat kezdete előtt két puskás előrement elállónak, nekik az volt a tisztük, hogy a szökni próbáló vadat kilőjék. Mindenki tudta a helyét, rendben egymás mellé álltak a emberek, aztán a vadászmester megadta a jelet: - Indulhatunk! * A faddi vadásztársaságnál október utolsó vasárnapján kezdődött a vadászat fácánra, nyúlra, a szezon eltart egészen január 31-ig. A hat hét alatt 1450 fácánt lőttek ki, ami mögött komoly tenyésztési, gondozási munka van még jelenleg is. Napos koruktól 5000 fácánt és 2000 vadkacsát neveltek és helyeztek ki területre, ahol a róluk való gondoskodás folytatódik. A vadásztársaság 10 ezer hektárja Tolna megye legrosszabb természeti adottságú területe. — Ennek ellenére mégis el kell mondani - tudtuk meg Kocsner Antal vadászmestertől -, hogy az utóbbi évek egyik legjobb esztendejét zárjuk az idén. Valószínű, hogy ez a mezőgazdaság átalakulásának is köszönhető, mert jóval kevesebb a vegyszerezés, ennek következtében jobban alakul a szaporulat is. A társaság. vadásztatásán túl hetente külföldi vadászok is ellátogatnak a területünkre, illetve hazai bérkilövőket is fogadunk. * Elindultak a vadászok, „keresd", „szimat" buzdítással küldték a kutyákat, amelyek gazdájuk előtt néhány méterrel haladva a nád között, a magas fűben kutatták a vadat. Aztán ijedten fölröppent a fácánkakas, puska durrant, nem talált, még egy durranás, aztán a madár lehuppant a sűrűbe. „Hozd ide" felszólításra öt kutya is szaladt az elejtett vadért, de csak az vette föl a fácánt, akinek a gazdája erre utasítást adott. - Ott szalad a nyúl - hallatszott kissé távolabb, éles durranás hasított a levegő, aztán a tapsifüles élettelenül terült el a szántáson. Bokáig érő sárban, vadászjárta utakon, árkon-bokron át űzték, hajtották a vadat. A csípős szélben senki nem panaszkodott arról, hogy fázik, sőt még az a róka is jócskán kimelegedhetett, amely a vadászat vége felé egy marékra való söréttel a bőrében kétségbeesetten menekült a puskák elől. A közel 6-8 kilométernyi gyaloglás után elégedetten tértek vissza a vadászok az indulási helyhez és terítékhez rakták le a vadakat. Sikeres vadászatot tudhattak maguk mögött, mert 67 fácán, 6 nyúl és 2 szajkó került puskavégre. Aztán egy kalapemeléssel és főhajtással adták meg a vadnak a végső tiszteletet.-pusztai téri Árkon-bokron át hajtották a vadat A vadászok és a háromszög alakzatban kirakott teríték Kis vadász, nagy zsákmány Dicsérő simogatás a társnak is jé
