Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Karácsonyi vásár Decsen A decsi Faluházban ka­rácsonyi vásárt tartanak. Mintegy 10-12 kiskeres­kedő várja az érdeklődő­ket. A ruhaneműtől, a lábbe­lin át egészen a műszaki cikkekig mindenféléből válogathatnak, akik itt kí­vánják beszerezni a kará­csonyi ajándéknak valót. Bevásárolni a faluházban ma és holnap még van le­hetőség, mert 15-én este bezárja kapuit a karácso­nyi vásár. Vetélkedő az első világháborúról A szekszárdi Gyerme­kek Háza „I. világháború" címmel vetélkedőt hirde­tett meg, melyen 12 csapat vett részt. Az elődöntőből, mely írásbeli feladatból állt, 6 csapat jutott a szó­beli döntőbe, mely a kö­vetkező eredménnyel zá­rult: Első lett az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola gya­korló iskolájának csapata (Dobán Attila, Körösi Gá­bor, Muth Lóránt), máso­dik a szekszárdi III. számú általános iskola csapata (Andi József, Bényi Sza­bolcs, Hartmann Zsolt), harmadik pedig szintén a gyakorló iskola csapata (Gáli Tamás, Horváth Bá­lint, Papp Szilárd). Egészségről Tolnán December 16-án, szer­dán, 17 órakor Tolnán, a zeneiskolában Szilágyi Sándor radiesztéta foly­tatja az „Egész-ség" hó­napban elkezdett előadá­sát az egészségkárosító földsugárzásokról. Az előadás után egy egészséges táplálkozást elősegítő edénycsalád be­mutatására kerül sor. Új támogatási forma Pakson Paks város önkormány­zata ez év januárjában ve­zette be a lakásfenntartási költség támogatást. A lakhatási feltételek fenntartásához, illetve ja­vításához nyújtott segítség az egyes csoportokra vo­natkozó támogatási forma helyett a lakosság egészét érinti, s lényeges szem­pont, hogy létrehozása a legkisebb közösség, a csa­lád érdekében történt. Ebben az évben lakás- fenntartási költségtámoga­tást 102 család részére ál­lapított meg az önkor­mányzat, s összesen 2,4 millió forint került kifize­tésre. Megyei gyermekraj z- sikerek A Tolna megyei gyer­mekrajz kiállítás díjazott alkotásai nagy sikert értek el Finnországban. A kiállításon a követ­kező iskolák tanulóinak munkái szerepeltek: Báta- szék, Bonyhád( I., II., III. számú iskola), Dombóvár Gárdonyi Géza általános iskola, Illyés Gyula gim­názium, Molnár György általános iskola, Duna- földvár, Simontomya, Szedres és Tolna I. számú általános iskola. „Erősítsétek a lankadt kezeket" Új evangélikus esperes és felügyelő beiktatása (Folytatás az 1. oldalról.) szombat délelőtt, Szekszár- don. A zsúfolásig megtelt evangélikus templomban rendezett szertartáson részt vett Mayer Mihály római ka­tolikus megyéspüspök, Fride- rich Nágelsbach evangélikus egyházfőtanácsos, aki Bajor­országból érkezett, Priger Jó­zsef, a megyei közgyűlés el­nöke, dr. Berta Attila megyei rendőrfőkapitány, Kocsis Imre Antal Szekszárd pol­gármestere, Szemerei László református esperes, valamint a katolikus, a református és az evangélikus egyház képvise­lői. Dr. Harmati Béla evangéli­kus püspök, aki a beiktatási szertartás végezte, beszédé­ben kihangsúlyozta, nem kis feladat vár az új esperesre és a világi egyházkerületi felügye­lőre a Tolna-Baranyai egyház- kerületben, mert a mai idők­ben nagy szükség van a pász­tori szóra, különösen itt, ahol nagy hagyományokkal ren­delkező gyülekezetek tűntek el a kitelepítések idején. Nem egy olyan gyülekezet akadt, ahol a több ezer bejegyzett evangélikusból 40-50 ember maradt mindössze. Ebben az egyházkerületben hárul a leg­nehezebb munka az evangéli­kus lelkészekre, hiszen van közöttük, aki 8-10 gyülekeze­tei látogat, s végzi ott a lelké- szi munkát. Úgy indul szolgálatára ez a két ember - mondta dr. Har­mati Béla -, mint ahogy egy­koron Krisztus a tanítványait küldte. Kettőt együtt, hogy fölkészült népet állítsanak az Úr elé. S hogy miben kell föl- készültnek lennie az embe­reknek: hitben, reményben és szeretetben, mégpedig Isten A képen balról jobbra: Lackner Aladár esperes, dr. Harmati Béla püspök és Varsányi Ferenc lelkész és ember iránti szeretetben egyaránt. A beszéd után a dr. Harmati Béla beiktatta és test­véri csókkal köszöntötte, mint szolgatársát Hafenscher Ká­roly esperest, aki letette eskü­jét. Ezután Andorka Árpád beiktatása és esküje követke­zett, majd a két új tisztségvi­selő elmondta székfoglaló be­szédét. Az ünnepség második ré­szében a vendégek ünnepi be­szédei hangzottak el, mellyel a frissen beiktatott tisztségvise­lőket köszöntötték. venter Fotó: gottvald Láncreakció Tíz év kerek évforduló, tíz évet már illik megünnepelni. Különö­sen égy Atomerőmű esetében, ahol tíz év az erómúblokk egy- harmad életét jelenti. Sokan mondják, hogy Európa felé tar­tunk, mondják azt is, hogy a ma­gyar villamosipar az Atomerőmű felépítésével és üzemeltetésével már bizonyított és elérte Európát. Tíz napig tartó sorozatunkkal a tíz évvel ezelőtti párhuzamos kapcsolást megelőző évekből vil­lantunk fel képeket olyan történé­sekről, amelyek sora a láncreak­cióig vezetett. 1975. október 3-a jeles nap volt Paks történetében. Az Atomerőmű építkezésen ek­kor helyezték el ünnepélyesen az építkezés alapkövét. Több százan gyűltek össze: helyi la­kosok, a termelőszövetkeze­tek, a községi kisüzemek, az erőmű építkezés kivitelező dolgozói. Pontosan 15 órakor Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes aláírta az ala­pító okiratot. Majd fémtokba helyezték, s mellé rakták még a beruházási javaslatot, az ün­nepség meghívóját az 1975-ben nyomott pénzérmé­ket és a legfrissebb napilapo­kat. Fotó: Gottvald Károly Havasi Ferenc Az alapgödör szélén munkások né/ik az egyszeri eseményt Ezekkel az Ikaruszokkal érkeztek az ünnepség vendégei A kiválók aránya tíz százalék Szövetkezeti átalakulások problémákkal és anélkül (Folytatás az 1. oldalról.) — A megye termelőszövet­kezeteiben a kiváló tagok aránya 10 százalék körül van. Ez valójában nem nagy szám, éppen ezért vajon tudják-e ér­vényesíteni a kiválni szándé­kozók vagyonjegyük értékét, hiszen a többség marad, akik­nek az érdekük az, hogy érté­kes dolgok ne kerüljenek ki a téesz-ből? — Van, ahol problémák nélkül, mindenki megelége­désére történik az átalakulás és sajnos, arra is van példa, hogy a bennmaradó többség az erőfölényét érvényesíti. Volt olyan téesz vezető, aki azzal kérkedett, hogy minden ócskavasnak való géptől sike­rült megszabadulni és egyet­len érték sem került ki a szö­vetkezetből. Holott, az átme­neti törvény a vagyonjegyek értékesítésekor szabályos al­kura ad lehetőséget, amit a közgyűlés hagy jóvá. Meg­egyezés hiányában 30 napon belül bírósághoz lehet for­dulni, de ilyen konkrét esetet eddig egyet tudok a megyé­ben és néhányat, ami készül. — Beszéljünk az alig 10 százalékról. Kik válnak ki? — Zömmel akik tényleg farmerré akarnak válni. Mára már alaptalan félelemnek lát­szik, hogy az emberek nem tudnak mit kezdeni a földdel. Jóleső érzéssel látom, hogy már most minden községben van legalább 2-3 gazda akik a jövőben méginkább megfelel­nek a farmer-ideálnak, ők példát szolgáltathatnak a töb­biek számára. Egy folyamat, melyet elindított a kárpótlási és az átmeneti törvény, most kezd érlelődni. A napokban 29 kisgazda utazott Németor­szágba, ahol traktorokat, kombájnokat, vetőgépet, eké­ket, permetezőgépeket vásá­roltak. Mindez jelzi az önálló­sodást, amely a 40 évi egyen- lősdi után természetessé teszi azt az egészséges különböző­séget, ami a vagyoni differen­ciálódásban is megnyilvánul­hat. Biztos vagyok benne: aki most a kiválás mellett döntött hatékonyan fogja működtetni a vagyonát és a földjét, ame­lyet most önállóan kezelhet. — Mi történik a bennma­radok vagyonjegyével? — Vagyonjeggyel nemcsak a bennmaradok, hanem a kí­vülállók is rendelkeznek. Amennyiben licitáláson nem jutottak a vagyonrészükért tárgyakhoz, akkor ez az üzlet­rész részvényként szerepel, vagyis az adózott nyereségből osztalékot fizethet az új szö­vetkezet. Ha lesz nyeresége. Az említett vagyontárgyak­hoz jutás csak abban az eset­ben valósulhatott meg, ha egyezség híján árverést tartot­tak a szövetkezetben. Erre csak elvétve volt példa a me­gyében. — Mi lesz a kívülállók va­gyonjegyével, ha nem kerül sor árverésre? — A vagyonjegy értékpa­pírként szerepel. Szabadon adható-vehető, azzal a megkö­téssel, hogy téesz tagnak kell először felajánlani, ha nincs rá érdeklődő, akkor kívülálló is megveheti. — A szerkesztőségünkbe írt panaszos levelekből is ki­tűnik: sokan meggondolták magukat és mégis a kiválás mellett döntenének, de elmu­lasztották időben jelezni. Lesz-e lehetőségük a jövőben ezt jóvátenni? — A kiválás bejelentésére a vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozat kézhez­vételétől számított 60 nap állt rendelkezésre. Ez jogvesztő határidő, amit az átmeneti törvény ír elő, aki ezt elmu­lasztotta a 60 nap alatt, az le­maradt a kiválásról. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy az em­berek többsége nem volt tisz­tában a törvény adta lehetősé­gekkel, nem vették elég komo­lyan és nem jártak utána an­nak, hogy mit hogyan kell ér­telmezni. — Megrendítő élményem volt az egyik faluban, ahol va- gyonnevesítő közgyűlést tar­tottak. A szavazásra előter­jesztett határozatot egyhangú­lag fogadta el a tagság, holott az előterjesztés számomra is teljesen érthetetlen volt. Ami­kor a szavazás után felálltam és megkértem: legalább egy ember mondja meg, hogy mire szavazott, csak zavartan mosolyogtak. A törvények te­hát lehetőséget adtak a dön­tésre. — Visszatérve a kérdésre, a kilépésre az átalakulás után is lehetőségük lesz az emberek­nek azzal a megkötéssel, hogy a vagyonjegy után nem érték­tárgyat, hanem ha lesz nyere­sége a téesz-nek, akkor oszta­lékot kap. Hamarosan tár­gyalja a parlament Zsíros Géza országgyűlési képvise­lőnek azt az indítványát mi szerint tegyék lehetővé a jö­vőben is a tagok számára a ki­válást, azaz vagyontárgyat vi­hessen magával a részjegyé­nek megfelelő értékben a téesz tag. Egyelőre nagy az ellenál­lás a téesz vezetőkben az emlí­tett javaslattal szemben, pedig egy jól működő szövetkezet­hez a tagok nyilván ragasz­kodni fognak. Szomorú lenne, ha egy szövetkezetét nem az eredményessége hanem a -tör­vények tartanának egybe. A jövő év elejére várhatóan megsokszorozódik a téeszek- ből kiszorult munkanélküliek száma, hiszen az új szövetke­zeti törvény nem ír elő foglal­koztatási kötelezettséget és az átalakult szövetkezetek­nek is azt diktálja az érdekük, hogy eredményesen gazdál­kodjanak és a lehető legkeve­sebb létszámmal. Mi lesz a munkanélkül maradt töme­gekkel?! Jár-e nekik segély, hi­szen a téesz tagság tulajdo­nosi minőséget jelent. A me­gyei munkaügyi központban kérdésünkre elmondták, hogy a téesznek a foglalkoztatási törvény alapján bejelentési kötelezettsége van a munka- nélküliek számát illetően. Ha nem tart igényt a tagok egy részének munkájára, akkor a munkavégzés megszűnéséről okmányt kell kiállítania, mellyel az érintetteknek a munkaügyi központban kell jelentkezniük segélyért. Mauthner Várostörténeti vetélkedő Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) a II. számú általános iskola di­ákjaiból álló „7. t." nevű csa­pat, és hetedik a „Névtelenek" csapata, mely a gyakorló álta­lános iskola diákjaiból állt. A levelezős játékban egyéb­ként mintegy 45 csapat vett részt) s ezek közül a 21 legjobb jutalomban részesült a szóbeli vetélkedőt követő eredmény- hirdetés alkalmával. A csapa­tok a Gyermekek Háza és a Városvédő és Szépítő Egyesü­let ajándékait kapták, vala­mint az esemény emlékére az erre az alkalomra készült em­lékplakettet, -ami Kiss Ildikó keramikus munkája. A Gyer­mekek Háza által felajánlott fődíjat a Biggi Boy-ok csapata, míg a közönségdíjat az And- roméda nevű csapat nyerte el. vm-gk

Next

/
Thumbnails
Contents