Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-14 / 294. szám
2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. december 14. Új úton halad Kína és Magyarország kapcsolata Interjú Csen Csi-liu-val, a Kínai Népköztársaság nagykövetével Magyar képviselő Brüsszelben Dr. Hörcsik Richárd (MDF) országgyűlési képviselő^ az Európai Közösségi Ügyek Bizottsága elnöke tegnap Brüsszelbe utazott, az EK kétnapos In- terregionális Együttműködési Konferenciáján vesz részt. A konferencia plenáris és szekcióüléseken vitatja meg a EK-or- szágok egymás és a határ menti országok közötti kapcsolatait. Dr. Hörcsik Richárd az EK és a külső, határ menti országok közötti partnerkapcsolatokkal foglalkozó szekció munkájában vesz részt. Meciar Galgócon Vladimir Meciar szerint két helyről - Prágából és Budapestről - irányítják a Szlovákiára nézve kedvezőtlen kép kialakítását. Ezt a véleményét Galgócon (Hlohovec), a helyi lakosokkal történt találkozója során hangoztatta a szlovák miniszterelnök. Mint arról a CTK cseh hírügynökség beszámolt, a lakossági fórumon jelen volt Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke is. A lengyel szükségállapot évfordulója A lengyelországi szükségállapot bevezetése 11. évfordulójának előestjén a lengyel lapok vezető témája e máig elevenen élő és ható esemény értékelése. A vélemények változatlanul megoszlanak: vannak, akik elfogadják Wojciech Jaruzelski tábornok érvelését, s e döntését a „kisebb rossznak" tartják, mások szerint azonban nem igaz, hogy 1981-ben tartani kellett a szovjet katonai beavatkozástól, így az akkori vezetés kizárólag a szocialista rendszer, illetve saját hatalmának megmentése érdekében hajtott végre katonai pucs- csot. Romániába készül Mihály, volt király Családjával együtt hazájában szeretné tölteni a karácsonyt Mihály, volt román uralkodó. A Reuter jelentése szerint a 70 éves uralkodó tájékoztatta szándékáról a román hatóságokat. Amennyiben Bukarest lehetővé teszi számára az utazást, csaknem fél évszázad után először tölthetné a volt uralkodó az ünnepeket Romániában. A román fővárosban hivatalosan eddig még nem foglaltak állást az egykori király kérésével kapcsolatban. Környezetünk állapota Globális felmelegedés, az ózonréteg vékonyo- dása, pusztuló erdők, kihaló fajok, szennyezettség, szegénység - ezekkel a riasztó címszavakkal foglalható össze az ENSZ Környezetvédelmi Programjának, az UNEP-nek a Föld környezeti helyzetéről kiadott legutóbbi jelentése. Környezetünk állapota visszafordíthatatlanul romlott az elmúlt húsz évben, ezt állapítja meg a 850 oldalas jelentés. Csen Csi-liu, a Kínai Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Priger Józsefnek, a megyei közgyűlés elnökének meghívására egy napot töltött Szek- szárdon a múlt héten. Ebből az alkalomból válaszolt lapunk kérdéseire. — Nagykövet úr, hogyan alakul napjainkban Kína és Magyarország kapcsolata? — Mielőtt válaszolnék erre, először is megköszönöm a meghívást, melynek munkatársaimmal együtt örömmel tettem eleget. A két ország az utóbbi időben közeledik egymáshoz, s kialakulóban vannak olyan közvetlen kapcsolatok, mint például a Tolna megye és Sze- csuán tartomány közötti együttműködés. A két ország kapcsolata nem újkeletű, hol jó volt, hol kevésbé, ez annak idején attól függött, hogy éppen hogyan alakult Kína és a volt Szovjetunió viszonya. Örvendetes, hogy jelenleg Magyarország és Kína kapcsolatát semmilyen külső tényező nem befolyásolja. A két ország viszonya a rendszerváltozás óta új szakaszba lépett, s bízunk benne, hogy van jövője és perspektívája a kapcsolatnak. Az is örvendetes, hogy azonos a két ország kiindulópontja ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy minden ország a saját útját járja. A legfontosabb, hogy mindkét ország tiszteletben tartja ezt, s a lehetőségekhez mérten ideológia- és politikamentes kapcsolatokra törekszik. Valamikor sokat beszéltünk örök és megbonthatatlan barátságról, de ilyesmi csak akkor létezik, ha a fentiek szellemében viszonyulunk egymáshoz. A cél, amit a két ország maga elé tűzött, közös: a nyugalom, a béke, a biztonság és a jólét. S az, hogy ezt ki hogyan éri el, mondhatnánk „magánügy". Nem a különbségeket, a közös vonásokat kell keresni. — Tolna megye az ország egyik legkisebb megyéje. Vajon miért érdeke Szecsuán tartománynak a kapcsolatfelvétel? — Szecsuán az ország nagyon jó adottságokkal rendelkező tartománya. A közeledés a cél, s úgy látszik sikerrel is jár, hiszen információim szerint a tartomány kormányzója elfogadta a közgyűlés elnökének meghívását. Véleményem szerint az együttműködésnek több módja is kialakul majd, a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokon kívül. Nagyon híresek például Szecsuán egyetemei, több neves embert adtak az országnak. Szecsuán, hasonlóan Magyarországhoz, erőteljesen nyit a külvilág felé, és híve a reformnak. Sok sikert kívánok a jövendő együttműködéshez. — Az utóbbi években jelentős számban érkeztek Magyarországra az ön honfitársai. Véleménye szerint akik itt tartózkodnak, hosszú távra gondolják-e letelepedésüket Magyarországon, vagy csak ugródeszkának tekintik a Nyugat felé? — Valóban nagyobb számban érkeztek Magyarországra kínaiak az utóbbi időben, számuk, becslés szerint, körülbelül 3-4 ezer, s többségük Budapesten telepedett le. Ki kell hangsúlyoznom, hogy az ide települők nem mint menekültek érkeztek, hanem mint afféle „kis tőkebefektetők", a legtöbbjüknek Magyarország volt a végcélja, nem kíván tovább menni, üzletet, vállalkozást kezd az országban. Szintén becsült adatok szerint ezek a kisvállalkozók eddig mintegy 10-20 millió dollárt hoztak be magukkal. Természetesen akad, aki tovább akar menni, s előfordul, hogy némelyek vétenek a Magyarországon hatályos jogszabályok ellen, de nem ez a jellemző. A Magyar- országon élő kínaiak a híd és a kapocs szerepét töltik be a két nép, a két ország között, s munkájuknak haszna és eredménye van. A magánembereken kívül több mint 20 állami cég képviselete telepedett meg az országban. Az általuk befektetett összeg mintegy 20-30 millió dollár. Az utóbbi évek külföldi befektetéseinek körülbelül egy százaléka kínai „illetőségű", s azt hiszem, ez kezdetnek elég jó. — Köszönjük a beszélgetést. venter Fotó: gottvald Kérdőjel Van-e mumus? Kikért aggódik valójában Jacques Decornoy, a francia Le Monde Diplomati- que-ban, a magyarokért, a románokért vagy egész Európáért? A címzett mindenki lehet, amikor leírja, hogy „miközben a megboldogult Jugoszlávia folytatja immár közismert háborúját, él egy magyar kisebbség a Vajdaságban; a válófélben lévő Szlovákiában is van vagy hatszázezer magyar; s Románia dajkálja fantomjait és a szociális, gazdasági, kulturális zűrzavar táptalajában hemzsegnek a szélsőséges férgek". A szerző ehhez szükségesnek érzi hozzátenni azt is, nyilván mert így érzi teljesnek a képet, hogy „Sütő Andrást, az erdélyi magyar írót nyugtalanítja közössége egyes tagjainak türelmetlensége". Mumus tehát a magyar? A teljes terjedelmében magyarul is megjelent cikk kijelentő módban, s címében írja, hogy „a román ultranacionalistának magyar mumus kell". A józanoknak pedig? Nekik ma is Kossuth évszázados felhívása a legszimpatikusabb, nemzetiségtől függetlenül: „A múltra borítsák a feledés fátyolét, nyújtsanak egymásnak baráti jobbot". A francia újságíró ezt idézve aggódva kérdezi: „Vajon 1989 óta, amikor Budapest után Bukarestben is végétért a kommunizmus, ráléptek-e a népek a nagykorúsodás útjára?" Decornoy a jövőt félti, Európát és benne azokat is, akik a mi tájékunkon élnek. S ez érződik a félreérthetetlenül nekünk szóló intésből is: Magyarországnak „nagyon kell ügyelnie minden lépésére, mert Európának ebben a részében még sokan hisznek a kísértetekben". Kocsis Tamás Ferenczy Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 12737 130,17 ausztrál dollár 56,63 5737 belga frank (100) 251,96 256,62 dán korona 1333 13,59 finn márka 16,01 16,41 francia frank 15,21 15,49 görög drachma (100) 39,27 40,11 holland forint 46,22 47,08 ír font 136,25 13835 japán yen (100) 66,25 67,45 kanadai dollár 64,42 65,82 kuvaiti dinár 273,68 279,18 német márka 5138 5234 norvég korona 12,58 1232 olasz líra (1000) 58,66 59,94 osztrák schilling (100) 738,07 751,67 portugál escudo (100) 58,19 59,29 spanyol peseta (100) 72,43 73,95 svájci frank 58,15 59,23 svéd korona 12,05 1231 USA dollár 82,12 83,68 ECU (közös piac) 101,73 103,69 AustriaLottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint az 50. játékhéten leadott lottószelvények száma 2 735 094 darab volt. A lottó fogadási díj 132 882 675 schilling. Lottónyereményösszeg első nyerőosztályban 35 268 776 schilling. Nyerőszámok: 12, 21, 22, 30, 31, 38, pótszám: 32. A Joker fogadási díj 28 575 933 schilling. A Joker nyereményösszeg első nyerőosztályban: 5 715 186 schilling. A Jokerszám: 193 012.
