Tolnai Népújság, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12 / 293. szám
6 NÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. december 12. • • Ökumenikus naptár December 12. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát: Sir 48, 1- 4.9-11. Zsolt 79. Mt 17,10-13. Ref: Ez 28.2Pét 3,1-7. Ev: Mt 24.1- 14. Ézs 63,17-64,3. Őrt: Gál 3,8-12. Lk 9,57-62. A katolikus naptárban Chantal Szent Johanna Franciska szerzetesnő (+1641) emlékezete. (Azelőtt aug. 21.). Férje halála és négy gyermekének a felnevelése után Szalézi Szent Ferenc bíztatására megalapította a Szűz Mária látogatásáról elnevezett (vizitációs) apácák rendjét. A református és az evangélikus naptárban Gabriella napja. Az ortodox egyházban Szent Szpyridon trimythuszi püspök napja. December 13. Advent 3. vasárnapja. Napi igék: Kát: íz 35.1- 6.10. Zsolt 145. Jak 5,7-10. Mt 11,2-11. Ref: Ez 29. Zsolt 123. Ev: Mt 11,2-6. Zsolt 68,25-36. Őrt: Ef 5,9-19. Lk 12,16-21. A katolikus naptárban Szent Luca szűz és vértanú emléknapja. Szüzességet fogadott, ezért pogány vőlegénye feljelentette a keresztényüldöző hatóságok előtt. 304-ben legkülönfélébb kínzások után karddal döfték át a torkát. A református és az evangélikus naptárban Luca napja. Az ortodox egyházban Szent Evsztrátiosz, Avxentiosz, Evgé- niosz, Mardáriosz és Oresztisz vértanúk napja. December 14. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: 4Móz 24, 2- 7.15-17. Zsolt 24. Mt 21,23-27. Ref: Ez 30. 2Pét 3,8-13. Ev: Mt 11,11-15. Ézs 64,4-11. Őrt: lTim 5,1-10. Lk 17,20-25. A katolikus naptárban Keresztes Szent János áldozópap és egyháztanító (+1591) emléknapja. (Azelőtt nov. 24.). Mint karmelita szerzetes Avilaí Szent Teréz segítője volt a rend megreformálásában. Önéletrajzi írásai az újkori misztika remekei. A református naptárban Szilárd, az evangélikus naptárban Szüárdka napja. Az ortodox egyházban Szent Thyrszosz, Levkiosz, Kallinikosz, Filémon, Apollóniosz és Arianosz vértanúk napja. December 15. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: Szof 3,1-2. 9-13. Zsolt 33. Mt 21,28-32. Ref: Ez 31. 2Pét 3,14-18. Ev: Mt 3.1- 12. Ézs 65,16-25.0rt: lTim 5,11-21. Lk 17,26-37. A katolikus naptárban Vercelli Szent Özséb püspök (+370) emlékezete. A hivatalos egyházi tanítás védelmezője volt, ezért az ellenséges érzületű Konstanciusz császár üldözte és számkivetésbe küldte. A református naptárban Valér, az evangélikus naptárban Johanna napja. Az ortodox egyházban Szent Elevtheriosz vértanú és Szent István hitvalló napja. December 16. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: íz 45,6-8,18-21-26. Zsolt 84. Lk 7,19-23. Ref: Ez 32,1-16. Lk 1.1- 12. Ev: Lk 3,1-14. Ézs 66,5-14. Őrt: lTim 5,22-6,11. Lk 18,15-17.26-30. A katolikus naptárban Szent Adelheid (Etelka) hitvalló (+999) emlékezete. II. Rudolf burgundiai király lánya, I. Ottó császár felesége volt. Tíz évig kormányzott fia, II. Ottó, majd rövid ideig kiskorú unokája, IlI.Ottó helyett is. Számos kolostort alapított, végül maga is kolostorba vonult. A református és az evangélikus naptárban Etelka napja. Az ortodox egyházban Szent Aggeus próféta napja. December 17. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: lMóz 49,2.8-10. Zsolt 71. Mt 1,1-17. Ref: Ez 32,17-32. Lk 1,1325. Ev: Hós 14,6-10. Ézs 66,18-24. Őrt: lTim 6,17-21. Lk 18,31-34. A katolikus naptárba Szent Lázár hitvalló emlékezete. A János-evangéliumból megismert Mária és Márta testvére. Jézus nagyon szerette, halálát megkönnyezte. Rajta hajtotta végre legnagyobb csodáját: a négy napja halott Lázárt feltámasztotta. Egy középkori legenda szerint Marseille püspökeként halt meg. A református és az evangélikus naptárban Lázár napja. Az ortodox egyházban Szent Dániel próféta és a három babiloni ifjú napja. December 18. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát Jer 23,5-8. Zsolt 71. Mt 1,18-24. Ref: Ez 33,1-20. Lk 1,26-38. Ev: Ézs 45,1-8. Lk 1,1-17. Őrt: 2Tim 1,1-2.8-18. Lk 19,12-28. A katolikus naptárban Szent Rufusz és Zozimusz hitvalló emlékezete. Az őskeresztény kor vándorapostolai voltak, akik Makedóniában terjesztették az evangéliumot. 100 körül szenvedtek vértanúhalált. A református naptárban Auguszta, az evangélikus naptárban Estike napja. Az ortodox egyházban Szent Sebestyén vértanú napja. Adventi hangverseny Medinán A medinai református templom környékén múlt vasárnap délután a szokatlan időpont és a zord időjárás ellenére nagy volt a jövés-menés. A helybeliek és a Szedresből különbusszal érkezők ugyanis hangversnyre gyülekeztek, várva a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus és a Szekszárdi Kamarazene- kar tagjait. A koncert egy hangver- senykörút kezdő állomása volt, amely során a medinai szereplés után decsi, szekszárdi, tolnai és dombóvári fellépések következnek majd. A műsoron az adventi várko- zás és készülődés jegyében túlnyomrészt karácsonyi témájú zeneszámok szerepeltek olyan neves szerzőktől, mint Bach, Vivaldi, Dvorak, Buxtehude, Krieger - valamint a magyarok közül Bárdos Lajos és Farkas Ferenc. A kórus és a kamarazenekar tagjai előadásbeli magabiztosságukkal és a zene iránti érezhető szeretetükkel rövid idő alatt még a szinte fagyos templomba is csodálatos hangulatot varázsoltak. Annak ellenére, hogy ritkaság, ha egy templomban taps hangzik fel, az utolsó zeneszám befejeztével a hallgatóság lelkes tapssal köszöntötte a vendégek előadását. A hangverseny után a medinai gyülekezet asszonyai kedves figyelmességként szendvicseket és innivalót szolgáltak fel az énekeseknek és a zenészeknek. A koncert végeztével bizonyára mindenki azzal az érzéssel tért haza, hogy erre a decemberi vasárnapra nemcsak úgy fognak visszaemlékezni, mint amikor odakint dermesztő szél fújta a havasesőt, hanem mint amikor egy felejthetetlen szépségű hangversenyen vettek részt. Ujlaky Tibor Esztergályos üzent után autósbolt Ha nem megy az üzlet, fogj rögtön egy másikba! Akit padlóra küldött a rendszerváltozás r— Mindenfajta, keleti, nyugati típusú gépkocsihoz árulunk alkatrészéket a gumitól kezdve a szélvédő üvegen, a karosszéria elemeken át az autófelszerelési, díszítő cikkekig mindent. A boltban raktáHa nem megy egy üzlet, azonnal egy újabba kell fogni, mondja a dombóvári Nyári Róbert aki azt állítja, hogy őt a rendszerváltozás küldte padlóra. A vállalkozó kedvű férfinek ugyanis korábban egy 150 négyzetméter alapterületű, jól menő esztergályos műhelye volt, ahol gépalkatrészeket gyártottak mezőgazdasági gépekhez, a Rábának és az Ikarus-nak. Aztán, hogy sorban fizetésképtelenné váltak a téeszek, állami gazdaságok, nagyüzemek, a kisiparos munka nélkül maradt, kénytelen volt becsukni a tíz főt foglalkoztató műhelyét, mivel munka híján csak állt a több millió forintot érő gépsora. Más ember ilyenkor panaszkodna, jobb időkre várna, de Nyári Róbert nem az a fajta, aki könnyen elkeseredik, inkább újabb vállalkozásba fogott. Összeült a családi tanács, és lévén a feleség keresAutósbolt a dombóváriaknak kedő úgy döntöttek, nyitnak egy autóalkatrész szaküzletet. Hogy miért éppen ezt? — Mindenképpen olyan üzletben, olyan iparcikkekben gondolkodtunk, amire van fizetőképes kereslet a városban, így nyitottunk Szumma néven autósboltot. — Eddig nem volt Dombóváron autóalkatrész kereskedés? — Volt, de igen szűk választékkal. Én is kénytelen voltam mindig vidékre, Pécsre, Siófokra menni alkatrészekért, ha az autóm meghibásodott. — Hol nyitották az üzletet? — Dombóváron, a Szabadság utcában, az áfésztól bérelt helyiségben, a korábbi bútor mintabolt helyén. Az épület felújítása után 1992. május 10-én nyitottunk. — Milyen típusú gépkocsikhoz forgalmaznak alkatrészeket? Autóalkatrészek A-tól Z-ig ron 4 ezer féle alkatrészünk van. De ami nincs raktáron, azt is igény esetén egy-két napon belül beszerezzük. Egyébként most kötöttem egy osztrák céggel szerződést au- tószélvédő üvegek kizárólagos forgalmazási jogára a Dél-Dunantúl térségében. A szerződés értelmében 2400 féle szélvédőüveget árulunk raktárról, de 28 ezer darabos készletből választhat a hozzánk betérő kuncsaft. — Hogy működtetik a boltot? — Családi vállalkozásban. A sógorommal közösen alakítottunk egy betéti társaságot, a feleségem a cégvezető. En az üzletkötéseket, az anyagbeszerzést végzem. — Féléve nyitottak, mik a tapasztalatok, megérte éppen ilyen üzletbe fogni? — Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy jó ötlet volt autósboltot nyitni. Az üzlet kezd bejáratódni, igyekszünk olcsóbbak lenni, mint a környező hasonló profilú kereskedések, rendszeres üzletfeleink vannak Komlóról, Kaposvárról. Ráadásul a dombóváriaknak sem kell vidékre menniük, megoldottuk az autóalkatrész beszerzési gondjaikat. F. Kováts Éva Fotó: Dombai István Németek, magyarok -1848 Beszélgetés dr. Glósz József történésszel Ha nemzetiségekről esik szó, leginkább a határainkon túl élő magyar kisebbségre gondolunk. Valahogy természetessé vált, hogy Magyarország - trianoni határai között - egységes nemzetállam, elenyésző nemzeti kisebbségekkel. Ahogyan a ma hazánkban élő németség léte nem lehet közömbös, annál inkább nem az a történelmi Magyarország nemzetiségi sokszínűsége - a történetírás szempontjából. Ha Tolna vármegyei németek írnák 1848 történetét, talán máshová kerülnének a hangsúlyok. Hogyan láthatták a már mitikussá vált szabadságharcunkat a megyénkben akkor jelentős számban élő németek? Erről kérdeztük dr. Glósz József szekszárdi történészt.- Hogyan viszonyult a Tolna megyei és a szekszárdi németség az 1848-as szabadságaharchoz?- Az itteni németség viszonya hasonlóképpen alakult, mint a hazai németségé általában. Ez pedig úgy jellemezhető, hogy - szemben a többi Magyarországon élő nemzetiséggel-, a svábság nem fordult szembe a forradalommal, vagy támogatta, vagy semleges magatartást tanúsított.- Mi volt ennek az oka?- Az ok a hazai németség speciális helyzetében keresendő. A németek nem egy időben érkeztek az országba, területileg is rendkívül szétta- goltan éltek, ennek folytán nem is lehetett olyan szoros összetartozás-tudatuk, .mint a többi népcsoportnak. Nem volt olyan értelmiségi réteg sem, amely ideológiát adott volna a németségnek. A német birtokos réteg társadalmi helyzetét, etnikai identitástudatát nem fenyegette veszély, érdekeik azonossága folytán erősebb mértékben azonosultak az itt élő magyarsággal. S mivel a népcsoport egyszerű tömegei vezető nélkül álltak, érdekeit nem védte senki az akkor határozottan jelentkező magyar nacionalizmus ellen. Emellett a birodalom uralkodó etnikumához tartozván nem is érezhették magukat fenyegetve.- A térség lakosságának mekkora része volt német?- A lakosságnak körülbelül egyharmada volt német származású a XIX. században, s dacára azoknak a magyar erőfeszítéseknek, amelyek a németség asszimilálására törekedtek, ebben az arányban jelentős változás nem történt. Döntő része a Völgységben, és a simontornyai járásban élt, amelynek akkor a nyolcvan, illetve hetven százaléka volt német. Szekszárdra is jöttek német betelepülők, de csekély számuk és korai betelepülésük miatt a XIX. század első évtizedeire már többé-ke- vésbé asszimilálódtak.- A magyar nyelv csak 1844-bben vált hivatalossá. Ezt megelőzően is voltak asszimilációs törekvések?- Igen, már az 1830-as országgyűléstől kezdve tapasztalhatók ilyenek.- Miben nyilvánultak meg?- A legkézenfekvőbb módnak az oktatás elmagyarosí- tása látszott. Magyar nyelvű oktatást igyekeztek mindenhol meghonosítani az anyanyelvű oktatással szemben, sőt olyan szélsőséges, ma már furcsának ható rendeletet is hoztak, amely szerint a a harminc évnél fiatalabb, más nemzetiségű lakosok, jelen esetben a Tolna megyei svábok német nemzetiségi ruháiktól megszabadulván, magyar gatyába öltözzenek. A magyarság javára írható, hogy ezeket a képtelenségeket nem próbálták meg adminisztratív úton végrehajtani.- Szét lehet választani a szabadságharcot és a forradalmat abból a szempontból, hogy menynyiben támogatták a német nemzetiségűek?- Igen, szét kell választani. A forradalmat még a nemze- teiségek is üdvözölték, hiszen tömegeikben jobbágyok voltak, és a jobbágyfelszabadítás számukra is üdvözlendő aktus volt. Ugyanakkor a 48-as törvényeknek nemcsak a jobbágyságot felszámoló lépései voltak, hanem a magyar államiság kialakítására is megtették a törvényi intézkedéseket. Ezeket a lépéseket már korántsem üdvözölték a nemzetiségek egyöntetű lelkesedéssel, a németségnek viszont nem voltak politikai ambíciói, így meglehetős közönnyel vették tudomásul, hisz többségükben hungarus tudatuk volt.- Mi a különbség a mai értelemben vett magyarságtudat és a hungarus tudat között?- Lényegében az utóbbi egyfajta patriotizmus volt, amely nem jelentett szükségképpen magyar nacionalizmust, annak egy előállomása volt, de egyben tagadása is. Ez a hungarus tudat magába foglalhatta az itt élő összes nemzetiséget, amely a magyar királysághoz, a magyar király személyéhez való kötődést jelentett, ellentétben a nacionalizmussal, amely azt mondta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek magyarrá kell válniuk. Ezen a ponton válik szét a két szemlélet, s a magyarországi németség etnikai tudata itt rekedt meg.- Milyen volt Tolna megye részvétele „emberanyagban" a harcokban?- A részvétel nem személyes döntés eredménye volt, hanem, mivel a megye jó köz- igazgatási rendszere lehetővé tette, szabályos sorozás keretében történt a bevonulás. A magyar falvak nagyobb lelkesedéssel állították ki az újoncokat, a sváb falvak jelentős részében, bár ellenállás nem mutatkozott, sokszor vonakodtak személyesen részt venni a harcokban.- Reálisnak tartja 1848 megítélését a történettudományban és a köztudatban?- A forradalom valóban egy nagyon fontos esemény volt a magyar történelemben, ezért kultuszát nem tartom eltúlzott jelenségnek. Egy dologban azonban volna némi vitám, ami nem vonná kétségbe 1848 jelentőségét. Arra gondolok, hogy az ünnepi szónoklatok általában kissé elfedik azt a reális motivációt, amely az embereket mozgatta. Valahogy mai, racionális korunk készpénznek veszi a romantika korának pátoszát, és egyfajta régies emelkedettség állapotába helyezi az egészet. Nyilvánvaló; hogy ebben a korban is érdekek mozgatták az embereket, s ezt nem lenne szabad elfelejteni, ettől a forradalom emléke még nem sá- rozódna be. Tóth Ferenc
