Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
6 KÉPÚJSÁG GAZDASÁG 1992. november 9. Költségvetési ABC Kinek jó, ha több a személyi jövedelemadó? Várakozás „vezérváltás” után Privatizáció előtt a Pátria Nyomda Rt. Dombóvári Gyáregysége >1 v " - ?<> ‘'Z’Wfi:'' "-i " , ív^sjíj >3"•, ■»Hal VÄ3 ' * ' ' $üfl v* ''’w' A jövő esztendőben várható a személyi jövedelemadó szabályainak újabb módosítása. A pénzügyminiszter erre vonatkozó javaslatát az Országgyűléshez már benyújtotta. A magyar gyakorlatban progresszíven emelkedő személyi jövedelemadó kulcsokat alkalmaznak, a magasbb jövedelmet nagyobb százalékban adóztatják. A jövedelmet sávokra bontják, s az egyes sávokra különböző elvonási százalékokat alkalmaznak. Inflációs körülmények között nem lehet kifogásolni, ha e kulcsokat évente módosítják. Ez akkor rendben is volna, ha a névleges jövedelem növekedése - amitől az adóztatás mértéke függ - egyben teljes, vagy legalább részbeni reáljövedelem-növekedést is jelentene. Vagyis ha a magasabb összegű keresetből több árut fogyaszthatna el a jövedelem tulajdonosa, ha a pénzéért több szolgálatást vehetne igénybe. A mai inflációs körülmények között ennek az volna a feltétele, hogy a jövedelem nagyobb százalékkal emelkedjék, mint amennyivel az áruk és szolgáltatások általános árszínvonala növekszik. Ha ez nem következik be, akkor lényegében adóemelés történik anélkül, hogy az adókulcsokat vagy az adósávokat megváltoztatták volna. Márpedig a lakosságnak csak egy kisebb részénél emelkedik a jövedelem jobban, mint az inflációs ráta. Másik részénél az emelkedés nagyjából megegyezik az infláció ütemével, s nem kevesen vannak, akiknek a szakmája, képességei iránti kereslet gyenge, s így a jövedelmük kevésbé emelkedik, mint az árak és díjak színvonala. Az olyan névleges jövedelememelkedést, amely egyenlő vagy kisebb az inflációs rátánál, nem volna indokolt a korábbinál magasabb kulcsú adóteherrel sújtani. Sőt, az áremelkedés magasabb adómentes sávot is indokolna, ha lehetséges volna egyetlen szempontnak, az igazságos adóztatás szempontjának alávetni az adójogot. A helyzet azonban az, hogy az árszint emelkedése az állami intézmények létét is megdrágítja, s így a költségvetésnek többletvételekre van szüksége. Hacsak nem csökkenti az állami szerepvállalást, s az azzal járó kiadásokat: Ennek hiányában a többletbevételekről a meglévő adófajták korábbi bevételi arányának fenntartásával gondoskodik - s akkor a jövedelemadó alanyok elszenvedik az előbbiekben bemutatott sérelmet - vagy közben más bevételeit növeli, netán kölcsönt vesz fel. Tartós változást az állam szerepének és háztartásának reformja hozhat, amely csökkenti az állam kiadásait, vagy az infláció mérséklődése, amelyet viszont jelentős részben az állam költekezése gerjeszt. De akárhonnan is nézzük, az állami költségvetés az egyetlen, „akinek" jó, ha növekszik a személyi jövedelemadó. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress Mint az köztudott, 1992. január 1-vel részvénytársasággá alakult a Pátria Nyomda Vállalat. A döntés értelmében a Pátria Nyomda Rt. Dombóvári Gyáregysége részvényeinek 95 százaléka a Magyar Államé, 5 százalék a helyi ön- kormányzaté. Az állami képviseletet az Állami Vagyonügynökség látja el. Az elmúlt hetekben nagy vihart váltott ki az ÁVÜ-nek az az intézkedése, hogy Budapesten a régi vezérigazgatót október 6-án beosztásából felmentették. Az indoklás szerint a leváltás oka, hogy a nyomda tervezett privatizációja nem jött létre. Mi a helyzet a „vezérváltást" követően a dombóvári gyáregységnél, erről érdeklődtünk Somogyi Kálmán igazgatótól. — Hivatalosan velünk az ÁVÜ annyit közölt, hogy az első számú vezető cseréje megalapozott. Tény viszont, hogy az új igazgató a mai napig nem foglalta el hivatalát, aminek nyilvánvalóan van valami oka. — Ez a bizonytalanság nem befolyásolja az Önök munkáját? — A munkahelyi közérzetPályázat államkötvényre Az államkötvénytranzakció lebonyolítására kiírt pályázatot a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt., valamint a Tálentum Rt. nyerte. A PRO Értékpapír Kft., a Kulturvest Befektetési Kft. és a Nordline Értékpapír Rt., mint co-ma- nagerek szintén részt vesznek a kibocsátásra szerveződő konzorciumban. A beérkezett ajánlatok alapján véglegesítette a Pénzügyminisztérium a most kibocsátásra kerülő kötvények kondícióit. Egész Kelet-Európábán ez lesz az első nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvény. A kötvény évi 16 százalékos kamatozású, futamideje 5 év, amely 1992 decemberében kezdődik és 1997 decemberéig tart. A mostani államkötvény-kibocsátás eredményeként összesen 7 milliárd forint értékű papír kerül piacra. A Pénzügyminisztérium szeretné, hogyha a co-manageri, a garanciavállaló és a jegyzési helyre szóló pozíciókra a többi pályázó is jelentkezne, hiszen a pályázati idő lejártáig 35 értékpapír-forgalmazó cég - köztük gyakorlatilag valamennyi a magyar értékpapírpiacon jelentős szerepet játszó brókerház - jelezte, hogy részt kíván venni a kibocsátásban. Jövedelempótló támogatás Lesz rá fedezet az önkormányzatoknál? Központi és helyi forrásból kell biztosítani A szociális törvény tervezete egy újtípusú ellátásról, a jövedelempótló támogatásról szól. Kik részesülhetnek belőle? — E támogatás kiterjed majd a munkanélküliekre, a gyermekes családokra (gyermekek számától függetlenül) az egészségkárosodottakra és fogyatékosokra, valamint a jövedelem nélküli, illetve rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkező időskorú- akra - tájékoztatott Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. — Jelenleg 4000 forint jár azoknak a munkanélkülieknek, akiknek már nem folyósítják a munkanélküli járadékot és nem tudtak elhelyezkedni. Kérdéses azonban, hogy van-e, lesz-e biztos fedezet a járadékrendszerből kikerülő, de munkához nem jutó emberek segélyezésére? Az ilyen jellegű ellátásokat miből fedezik majd az önkormányzatok? — Jövőre az idei 800 millió forintnál jóval nagyobb összeget, 5,7 milliárdot fordítunk a szociális járadékrendszer finanszírozására. Ez az összeg az önkormányzatok és a központi kormányzat között fele-fele arányban oszlik meg. Központi és a helyi pénzforrásból kell majd a garantált minimumot az (öregségi nyugdíj 80 százalékát) a rászorulóknak kifizetni. Mivel az önkormányzat állami többletforráshoz jut, ezt a garantált minimumot kiegészítheti. Mit jelent ez a gyakorlatban? Aki kikerül a munkanélküli járadék rendszeréből, az a munkaügyi központtól kap egy nyilatkozatot, amelyben igazolják, hogy együttműködési készsége ellenére sem jutott álláshoz. Ezt a nyilatkozatot elviszi a lakhelye szerinti ön- kormányzathoz. Az önkormányzat megvizsgálja a család anyagi helyzetét, s amennyiben a család egy főre eső jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, akkor a kérelmező szociális járadékát az önkormányzat erre az összegre kiegészítheti. Ha egy család nagyon rossz anyagi körülmények között él, akkor az ön- kormányzat a nyugdíjminimum 80 százalékával kiegészített összeget tovább emelheti, annyival, amennyit csak szükségesnek ítél. — A közeljövőben hányán kerülnek ki a foglalkoztatási járadékrendszerből? — 1993-ra várhatóan 100 ezren kerülnek ki a járadék rendszerből. Bár nagyon rövid idő telt el az áprilisban létrehozott szociális segély bevezetése óta, az eddigi tapasztalatok jelzésértékűek. Úgy tűnik, hogy a munkanélküli járadék- rendszer köréből kikerültek jelentős része addigra elhelyezkedik. A statisztikák szerint sokkal nagyobb az elhelyezkedési arány a tartós munka- nélküliek között (majdnem kétszeres), mint a járadékfolyósítás ideje alatt elhelyezkedők között. Ez is azt mutatja: talán nem is az álláslehetőség kevés ... Ferenczy Europress Világgazdaság A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 123,68 126,48 ausztrál dollár 55,89 57,13 belga frank (100) 247,15 251,81 dán korona 13,26 13,52 finn márka 16,11 16,51 franda frank 15,04 15,32 görög drachma (100) 39,19 40,03 holland forint 45,22 46,08 ír font 134,86 137,46 japán yen (100) 65,58 66,78 kanadai dollár 64,43 65,83 kuvaiti dinár 270,44 275,94 német márka 50,86 51,82 norvég korona 12,51 12,75 olasz líra (1000) 59,58 60,86 osztrák schilling (100) 723,15 736,75 portugál escudo (100) 57,02 58,12 spanyol peseta (100) 71,18 72,70 svájci frank 56,67 57,75 svéd korona 13,54 13,80 USA dollár 80,55 82,11 ECU (közös piac) 99,94 101,90 Washington - Bízik benne, hogy sikerül megállapodni az EK-val a mezőgazdasági támogatások körüli vitában és nem lépnek életbe az amerikai büntetővámok - jelentette ki Carla Hills. Hills, a kormány külkereskedelmi megbízottja (minisztere) aznap jelentette be, hogy 200 százalékos vámokat vetnek ki az EK-ből importált fehér borokra és más termékekre, miután az EK-országok mezőgazdasági ártámogatása versenyképtelenné teszi az európai piacon az amerikai olajosmagvakat. Az amerikai borimportőrök kétségbeesetten reagáltak a bejelentésre, hiszen közeleg a karácsony, s ha a védővámok valóban életbelépnek, a francia, olasz és német borok nem lesznek eladhatók. Párizs - A francia kormány ellenintézkedést sürgetett az Európai Közösségek brüsszeli bizottságánál az amerikai lépésre, hogy büntetővámot rónak ki az EK néhány szubvencionált mezőgazdasági termékére - jelentette az AP-DJ. A párizsi ipari és külkereskedelmi minisztérium közleménye szerint „a francia kormány arra kéri a miniszteri tanácsot, hogy nagyon határozottan reagáljon az amerikai intézkedésre, és jelezze szándékát, hogy szimmetrikus lépésekkel válaszol rá". London - A brit kormány békíteni, közvetíteni próbált a GATT-tárgyalások eddigi kudarca miatt keletkezett amerikai-közös piaci feszültségben. Nagyon kényes és komoly helyzet keletkezett annak nyomán, hogy az Egyesült Államok 200 százalékos vámmal fenyegetett meg 300 millió dollárnyi közös piaci mező- gazdasági exportot. Most valamennyiünknek bölcsen össze kell dugnunk a fejünkét, mielőtt a szankció életbe lép - mondta a BBC tévében Michael Heseltine brit ipari és kereskedelmi miniszter. Párizs - Légisztrájk lesz november 23-án ‘ Franciaországban. Az Air France légitársaság teljes - földi és hajózó - személyzetét magába foglaló valamennyi szakszervezet közösen döntött erről, hogy tiltakozzék a tervezett nagyszabású létszámcsökkentés ellen. Az Air France, sok más légi- társasághoz hasonlóan, jelentős veszteséggel dolgozik. Ezért jövőre újabb 1500 fővel akarja csökkenteni alkalmazottainak létszámát. Ugyancsak csökkenteni kívánják a hajózok díjazására fordított összegeket. (MTI) nek nem használ a bizonytalanság, hogy a végrehajtás ilyen sokáig elhúzódik. — Van elég munkájuk? — A rendelésállományunk megegyezik a korábbival. Június óta azonos a leterhelésünk, a kapacitásunk sajnos nem teljesen lekötött. A profilunk ugyanaz, változatlanul gyártunk hagyományos ügyviteli, számítógépes nyomtatványokat, pénztárszalagokat, telex-telefax tekercseket, borítékokat, postai levelezőlapokat és öntapadós címkéket. — Az ÁVÜ döntése értelmében évvégéig privatizálni kell a nyomdát. Hol tart ez a folyamat? — A privatizáció ez idáig nem jött létre. Mindenesetre a vállalatnál szervezik az MRP-t, a Munkáltatói Résztulajdonosi Programot, melynek értelmében bizonyos százalékban a dolgozók tulajdonosi érdekeltséget szerezhetnének. Hogy milyen egyéb privatizációs lehetőségek lesznek a Pátria Nyomdánál, arról nem tudok. F. Kováts Éva A kárpótlási jegyekről Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kárpótlási jegyek tulajdonosainak több mint a fele értékesíteni kívánja kárpótlási jegyeit. Az értékesítéshez és az értékesítésből befolyó öszeg értelmes befektetéséhez szeretnék néhány tanácsot adni. Jelenleg az értékesítési lehetőségek, az elérhető ár kedvezőbb mint bármikor korábban. Ennek alapvető okát abban látom, hogy azok a kárpótlásra jogosultak, akik kárpótlási igényüket az I. sz. kárpótlási törvény keretében beadták, de az úgynevezett IV. sz. kárpótlási törvény értelmében jelezték, hogy kárpótlási jegyeiket csak földvásárlásra használják fel, azok a törvény értelmében letéti igazolást kaptak, amellyel a földliciten résztve- hetnek, de kárpótlási jegyeiket legkorábban csak 1993. augusztus 15-e után kaphatják meg. Ebből következik, hogy a kárpótlási jegyek piacán az értékesítésre felkínálható kárpótlási jegyek száma csökkent, vele párhuzamosan a kereslet növekedett. A kettő együttes hatására a kárpótlási jegyek ára nőtt. Bemutatom a legjelentősebb brókercégek jelenlegi vételi árajánlatát, zárójelben az egy hónappal ezelőtti érték. New York Bróker Budapest 74% (70) Quaestor Bróker RT. 75,75% (65,5) Pakett Bróker RT. 75% (65) Co-Nexus 75% (69) Első Magyar-Angol Bróker RT 75,5% (70,5) Budapest Értékpapír Rt 76% (73,4) A fentiekből is kitűnik, hogy a legkedvezőbb ajánlata a Budapest Értékpapír Rt-nek van. Akik rajtuk keresztül kívánják értékesíteni a kárpótlási jegyüket, azok a Budapest Bank Rt. fiókhálózatánál adhatnak eladási megbízást. A Budapest Bank kedvező befektetési lehetőséget kínál a ’„Budapest Befektetési Jegy" formájában. Ez a befektetési jegy évente hozamot fizet, ami meghaladja az átlagos betéti kamatokat. A befektetési jegyre fordított összeg (legfeljebb az adóalap 30 százalékának erejéig az adóalapból leírható, és személyi jövedelemadó visszaigényelhető). Vegyünk erre egy példát: Ha valaki 1992-ben 800.000 Ft-ot keresett (ennyi az összes jövedelme) és 240.000 Ft-ért vesz befektetés jegyet, akkor jövő év elején az APEH 96.000 Ft-ot utal vissza neki. (ha nem fizetett adóelőleget, akkor ennyivel kevesebb adót kell befizetnie). Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a vásárolt befektetési jegyet a befektető három évig a jegy lejártáig megtartja. A hozam+adókedvezmény együttesen - attól függően, hogy ki melyik személyi jövedelemadó-sávban adózik - páratlanul magas évi 33-46 %-os jövedelmezőséget biztosít. A Budapest Befektetési jegy 1992. december 11-ig jegyezhető a Budapest Bank Rt. fiókjaiban. Fiáth Attila, a Budapest Bank Tamási Fiókjának igazgatója A szolgáltatás marad, a tulajdonos változik Ingyen sem olcsó Az 1992. évi vagyonpolitikai irányelveket októberben' elfogadta az országy- gyűlés, az 1993. évit pedig csak ezután fogja napirendjére tűzni. Mindkét dolgozat az állami vagyon lebontásának egyik módjaként az ingyenes vagyonátadást jelöli meg. Az így privatizálandó érték nagyságáról még nincsenek adatok. Csupán egy biztos: a társadalombiztosításnak 2 milliárd 722 millió forintot utal át az állam. (Viszonyításképpen érdemes megjegyezni, hogy a privatizációs bevételekből a Világkiállítási Alapnak 4, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt-nek 8, az ÁVÜ által alapítandó gazdasági társaságoknak pedig összesen 11 milliárd forintot szán az állam.) A TB-n kívül ingyen juthatnak vagyonhoz azok az alapítványok, amelyek költségvetési feladatokat vállalnak át. Az ilyen vagyonátadásról mindenkor a kormány határoz. Előnyben részesülnbek a felsőoktatási intézmények, a kórházak, a szociális, tudományos, oktatási, művészeti, kulturális, sport és környezetvédelmi célokat szolgáló alapítványok. Hogy ezek esetében a vagyon átadásánál milyen szempontok érvényesülnek, arról a parlamentnek a közalapítványokról szóló új törvényben kell határoznia. Előreláthatólag azonban ez a törvény idén már nem kerül az országgyűlés napirendjére. Az átalakuló állami vállalatok jóléti-szociális vagyontárgyai is fizetség nélkül kerülhetnek a munka- vállalók áltaj létrehozott alapítványok tulajdonába. Egyetlen feltéle ennek, hogy a kezelők vállalják: továbbra is a dolgozók érdekeit szolgálják. Ilyen értelmű döntést követően minden felmerülő költséget természetesen a munkavállalóknak kell vállalniuk . . . (domi) Ferenczy-Europress
