Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
1992. november 9. ERRŐL -ARRÓL MEPUJSAG 7- Tesztelt televíziók Olvasóink kérésére közöljük annak a tizenhat televíziónak az áruteszt-eredményeit, melyekről összefoglaló jelleggel két héttel ezelőtti számunkban közöltünk anyagot. Mint arról már tájékoztattuk kedves olvasóinkat, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felkérte a Magyar Elektortechnikai Intézetet, a legnépszerűbb 51-55 centiméteres képátlójú színes készülékek összehasonlító vizsgálatának elvégzésére. A tizenhat készülék adatait négy részletben közöljük. Minden részben négy tévé teszteredményei kerülnek nyilvánosságra. Az alábbi táblázathoz hasonlóan a többi tizenkét televízió vizsgálatának eredményei három héten keresztül, hétfői számunkban jelennek majd meg. venter Teszteredmények I. Gyártó/típus Blaupunkt PM 55-410 Daewoo DMQ 2044 Grundig T 51-440 Oirt Hitachi CMT 2141 Vételi tulajd. jó jó jó jó Képminőség jó közepes jó jó Vid. és imp. átv. nagyon jó közepes jó jó Képhibák kevés kevés kevés kevés Kontraszt jó jó jó jó Színhűség jó közepes jó jó Nézőteszt jó közepes nagyon jó jó Hangminőség jó közepes jó jó Max. hangtelj. jó közepes jó jó Jel-zaj viszony jó jó jó jó Frekv. átvit. jó közepes jó jó Meghallg. teszt jó közepes jó jó Kezelhetőség jó megfelelő jó jó Progr. hatóság nagyon jó jó nagyon jó jó Kezelh. táv. vez. jó megfelelő jó megfelelő Kijelzések a tv-n jó jó kielégítő jó Csatlakozások közepes hiányos jó közepes Kezelési űtmut. jó megfelelt jó részletes Távvezérlő jó jó jó jó Teljesitm. felv. jó nagyon jó jó jó Üzemi felvétel kevés kevés kevés jó Készenléti felv. közepes jó közepes jó Tesztösszesítés jó közepes jó jó Ár(Ft) 63 000 34 300 51900 52 900 Hol tartanak a hivatalok Sokan türelmetlenkednek, miért nem kapnak még röpke értesítést sem arról, mikor, mennyi kárpótlásra számíthatnak? A hivatalok túlterheltek, egyik megyében hosz- szabb, a másikban rövidebb a kárpótlási jegyre várók sora. A legtöbb megyében 30-40 ezer kárpótlási igényt nyújtottak be, de van, ahol ennél is sokkal többet. Közel 60-60 ezer ügye van a Bács-, a Békés-, és a Pest megyei hivataloknak. A legkevesebb kárpótlási kérelmet Komárom-Esz- tergom és Nógrád megyében regisztráltak, a húszezret sem éri el az akták száma. Országosan eddig az ügyek 40 százalékában hoztak végleges határozatot. A megyei hivatalok kimutatásai szerint a „kézbevett" ügyek mintegy 10 százalékát sem sikerült lezárni, mert az elbírálásához további információk, adatok beszerzését tartotta fontosnak a hivatal. A legjobban Baranya megyében haladnak a munkával, a kérelmek 58 százalékát már elbírálták. Fejér megye 56 százalékkal, Nógrád és Tolna Budapest 6070 ügyirat 22% Külföldiek 920 3% Baranya 14286 58% Bács-Kiskun 21068 35% Békés 19777 35% Borsod-Abaúj 11112 22% Csongrád 13211 27% Fejér 17306 56% Győr-Sopron '18819 48% Hajdú-Bihar 16390 30% Heves 12542 27% Komárom 6373 30% Nógrád 10527 55% Pest 19415 35% Somogy 14869 50% Szabolcs-Szatm. 11738 20% Jász-Nagykun 11738 37% Tolna 14255 55% Vas 11834 42% Veszprém 15828 48% Zala 14153 50% Mit kell tudni a Korábban már ismertettük az adónem újszerűségét, jellegét. Most már gyakorlatiasabb kérdésekről lesz szó. Ki fizeti a földadót, vagyis ki az alanya? A törvény rendelkezése világos, vagyis mindenki, akinek használatában az év első napján mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földterület van. A meghatározás több elemét külön is hangsúlyozzuk. „Mindenki", tehát természetes és jogi személyek is, kivéve mégis az önkormányzatokat. Lényeges az „év első napja" kitétel, továbbá figyelemre méltó az is, hogy a törvény nem a tulajdont, hanem a használatot adóztatja, de az adókötelezettség akkor is fennáll, ha a használó (illeve pontosabban az arra jogosult) a területet nem műveli meg. Kivételek természetesen itt is vannak, ezek többféleképpen csoportosíthatók. Mentességet élvez az az adóalany, akinek a használatában levő földterület a 6000 négyzetmétert nem haladja meg. Az ideiglenes mentességek egyik csoportja egyes növényi kultúrák új telepítését preferálja, ezek közül a szőlő- telepítésnél pl. 4 év ennek az időtartama. Fontos tudni, hogy a telepítés befejezését az adóhivatalnak 30 napon belül be kell jelenteni! Az ideiglenes mentességek másik csoportja pedig a Pályaválasztás Mit ajánl a Csapó? A palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola az 1929-ben alapított Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola jogutódja. Az ország azon hatvanegy intézményének egyike, mely Világbanki támogatással két szakmában is kísérleti képzést indíthat. Az iskola jelenleg a következő szakmákra képez: Világbanki támogatással induló szakok: mezőgazda- sági szakközépiskola, élelmi- szeripari szakközépiskola. Érettségit és technikusi oklevelet adó szakok: állattenyésztő-állategészségügyi technikus (első osztály nem indul), általános mezőgazda- sági technikus. Érettségit és szakmunkásbizonyítványt adó szakok: általános állattenyésztő szak,(ál- lategészségőr szak nem indul, már csak III. és IV. osztályok működnek). Szakmunkásbizonyítványt adó szakok: húsfeldolgozó szak, sütő szak, (tejtermékgyártó szak nem indul). Szakiskolai képzés: gazdaasszonyképző (érettségizetteknek), hentes és mészáros vállalkozói képzés (az alsó korhatár 17 év). A technikus és szakközépiskolai szakokra elsősorban olyan fiatalok jelentkezését várják, akiknek jó a tanulmányi eredményük, érdeklődnek az élelmiszertermelés és feldolgozás iránt, szeretik a kémiát és a biológiát. A szakmunkás osztályokba pedig az élelmiszeripari szakmát érdekesnek találó, közepes tanulmányi eredményű diákok jelentkezzenek. Minden szakon követelmény a jó állóképesség és az egészségügyi alkalmasság. A tervek szerint a jelentkezőkkel felvételi elbeszélgetést folytatnak majd, melynek során az iskolába bejutni kívánó fiatal gyakorlati érzékéről, általános tájékozottságáról szeretnének képet kapni. Az iskola szép természeti környezetben, a Sió partján található. Gyakorlókért, üvegházak, tanistálló tartozik az intézményhez, lehetőség van lovaglásra, sportra. Öntevékeny diákkörök is működnek, a legnépszerűbbek közé tartozik az angol nyelvi szakkör, a számítástechnikai szakkör, a népitánc. A diákoknak lehetőségük van részt venni az iskolatörténeti kutatómunkában, az iskola mezőgazdasági múzeumának fejlesztésében, az intézmény újságjának, a Csapó Híradónak a szerkesztésében, hogy csak néhányat említsünk. A távol lakó diákok részére kollégiumi elhelyezést biztosítanak, a bejárók pedig menzát igényelhetnek. venter Gyakorlat az üvegházban Az itt tanulók kedvencei a lovak A gazdaasszonyképző tankonyhájában Esterházy-rostélyos készül A Magyar Vöröskereszt és a magyar zsidóság a II. világháborúban Pályaválasztási tájékoztató füzet A Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete felhívja a 7. és 8. osztályos tanulók szüleinek figyelmét, hogy készül a Tolna megyei pályaválasztási tájékoztató füzet. A kiadvány tartalmazza valamennyi Tolna megyei és néhány megyén kívüli továbbtanulási lehetőséget. Az intézet kéri, jelezzék az iskolában gyermekük osztályfőnökének a kiadvány iránti igényüket. Kalauz, munkanélkülieknek November végén az angol és német kiadás után magyarul is megjelenik az izraeli jogász-történész Arieh Ben Tov könyve, Holokauszt címmel. Alcíme: A Magyar Vöröskereszt és a magyar zsidóság a II. világháborúban. A szerző sokezer dokumentum alapján megállapítja, hogy nem volt szükségszerű a II. világháború alatt többszázezer magyar zsidó pusztulása. Sok állam képviselete (a Svéd követség, a Vatikán stb.) mentett meg sokezer embert a deportálástól, így a Nemzetközi Vöröskereszt Magyar Bizottsága is. A semlegességre vonatkozó előírások miatt azonban a Vöröskereszt csak késve tudott segíteni, igaz, hogy akkor sok bátor funkciföldhasználat egyes jogcímeit foglalja magában, itt legfontosabb a kárpótlás, tehát akik ez évben szereztek ilyen címen földet, azokat a mentesség 1994. végéig illeti meg. E csoportba tartozik az is, aki a mezőgazdasági üzemből „kivitt" földterületen folytat földhasználatot. Itt sajnos sok a félreértés, annyira, hogy még az adóhivatal hivatalos lapjában is félreérthető közlemény jelent meg, mert az Adó és Ellenőrzési Értesítő ez évi 10. száma például ide so- roja a háztájit. A háztáji föld- használat azonban nem élvez ideiglenes mentességet, kivitt földterületen a földadóról szóló törvény nem ezt érti. Mennyi az adó, hogyan kell onáriusa - elsősorban Friedrich Born - valamint több tucat társa sietett, hogy segítsenek a bajba jutottakon. Magánjellegű kezdeményezésüknek több tízezer magyar zsidó köszönheti életét. A magyar zsidóság pusztulása napjainkban ismét az ország érdeklődésének középpontjába került. Törvény készült a jóvátételről, és nagy vita folyik a Holokauszt okairól és következményeiről. Arieh Ben Tov könyve ehhez a vitához nyújt igen érdekes bizonyítékot. A könyv bolti ára 500 Ft, a Vöröskereszt megyei és városi irodáiban november 15-ig megrendelt és utána átvett könyveké ennél 50 forinttal olcsóbb. számítani? Erről legközelebb szólunk, sokakat ugyanis csak jövő évtől érint ez a kérdés, de megemlítjük, hogy a megyei földművelésügyi hivatal a földadó kérdéseiről hasznos, több oldalas írásos tájékoztatót készített, ami valamennyi települési önkormányzatnál is megtalálható. Az adózónak a földadót évente két egyenlő részletben kell megfizetnie, a második részlet most, azaz e hónap 15-ig esedékes. Erre itt elsősorban az érintett termelőszövetkezetek figyelmét hívjuk fel. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Dolgozhat-e és ha igen, menynyit a munkanélküli? A foglalkoztatási törvény értelmében a nyilvántartott munkanélküli' csak olyan állást fogadhat el, amelyet a munkaerőhivatal kínál számára. Ha saját maga talál munkaalkalmat, kérnie kell a munkaerőhivatalt, hogy név szerint közvetítse ki őt a leendő munkáltatójához. A munkanélküli járadék folyósítása mellett lehet dolgozni, de az így szerzett kereset összege nem haladhatja meg a minimálbér összegét, azaz a 8000 forintot. Mit jelent a „részmunkaidős" foglalkoztatás? A teljes munkaidőben dolgozók törvényes munkaidejét csökkentik, de a dolgozók nem a csökkentett munkaidőnek megfelelő, hanem annál magasabb bért kapnak. Kik jogosultak az úgynevezett szociális járadékra? Mi a helyzet azokkal, akik kikerülnek az ellátás „látóköréből"? Áprilistól folyósítják a 4000 forintos szociális járadékot mindazoknak, akik kikerülnek a munkanélküli járadék rendszer ellátási köréből. A szociális járadék után adót és társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Azok a munkanélküliek is kaphatnak szociális járadékot, akiknek munkába állásukat követően ismét megszűnik a munkaviszonyuk, és a munkanélküli járadékra még nem szereztek jogosultságot. Nem jogosultak erre a szociális ellátásra a gyesen, gyeden, nyugdíjban lévők, továbbá azok, akiknek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem’meghaladja a mindenkori állandó özvegyi nyugdíj minimumát (jelenleg 5800 forint). Az átmeneti támogatást az önkormányzatok jegyzői engedélyezik, s a munkaügyi központok folyósítják a népjóléti tárca erre a célra elkülönített 600 milliós keretéből. A szociális járadék juttatásának végleges feltételeit majd a szociális törvény szabályozza. A Munkaügyi Minisztérium illetékeseinek előrejelzése szerint jövőre mintegy 300-350 ezer embernek jár le a munkanélküli járadék folyósításának ideje, s az év végéig mintegy 170 ezren lesznek jogosultak szociális támogatásra. Előzetes kalkulációk szerint ez 5-6 milliárddal terheli majd a költségvetést. A készülő szociális törvénynek is része lesz a szociális támogatás, de azt ma még nem lehet tudni, hogy ennek az összege emelkedik-e majd. földadóról? (II.) megye 55-55 százalékkal követi. A sereghajtók között van Budapest, ahol csak a kérelmek 22 százalékát sikerült elbírálni, de még ennél is rosz- szabbul állnak - ez szintén a fővárosiak gondja - a külföldön benyújtott kérelmekkel. Ezeknek az ügyeknek mindössze a 3 százalékát sikerült lezárni. De többet mond a legfrissebb táblázat az elintézett ügyek arányáról:
