Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
1992. november 30. SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE MÉPÚJSÁG 5 Nem csak két tanítónő öröme Naptárt vegyenek, majd! Kérdésstaféta a • m Össze veszés? fogás! Takács Zsuzsa kérdése Frigyesi Andráshoz, a szekszárdi Német Színház igazgatójához: Megvívta-e az első csatáját a színház élén városunkban? íme a válasz: Az eddig megvívott csaták győzelmei nem boldogítanak, mivel én a Deutsche Bühne ügyének háborúját szeretném megnyerni. Sajnos, csatatéri állapotok között dolgozunk: az iroda esténként színészöltözőként szolgál, a szünetet a kollégák - társalgó hiányában - a folyosói lépcsőn töltik, az előadások után nincs hol zuhanyozni, s ha egy-egy lírai jelenet közben a tetőn dobolni kezd az eső, élvezhetetlenné válik a munkánk. A nézőknek jó látási viszonyokat biztosítani technikai okokból lehetetlenség. Amíg önálló játszási helyünk, állandó otthonunk a Garay téren el nem készül, a koncentrált és színvonalas művészi munka aránytalanul nagy energia-ráfordítással jár, sőt gyakran lehetetlen. Ez hosszú távon nem megy. Hálás vagyok a közönségnek, amely jelenlétével tisztel meg minket. Az ősz folyamán csak itt Szekszárdon immár túlszárnyaltuk a 91/92-es évad előadásszámát, és két és fél hónap alatt több látogatót fogadtunk, mint az előző évadban összesen. A nézők tehát igénylik munkánkat, mi pedig szeretnénk ennek az igénynek megfelelni. Tudatában kell lenni, hogy ha mi biztonságban, megfelelő feltételek között dolgozhatunk, az a hazai németség érdekein túlmenően a határokon kívül élő kisebbség kulturális működését is szolgálja. A nemzetiségi konfliktusok föllob- bantotta háborús tüzek Európájában különösen fontos, hogy a különböző népek kultúráit a toleranciára való tanítás szándékával bemutató színházi vállalkozás méltó játszási helyen fejthesse ki tevékenységét. A kisebbségi politika jó példáját felmutatva több esélyünk lehet rá, hogy a jobban működő társadalmak elismerjék erőfeszítéseink eredményeit. Nem az összeveszés, hanem az összefogás ideje van most. Ezért tudomásom szerint fenntartónk alapítványt szándékozik létesíteni, amelynek célja a Deutsche Bühne önálló otthonának kialakítását, felszerelését és a szakmai koncepciónkban megfogalmazott célok megvalósítását támogató erők összefogása. Évekig dolgoztam Ausztriában, tapasztaltam, hogy a hétköznapi életben folyamatosan jelenlévő művészet milyen jótékony hatással van a társadalomra. Osztrák szomszédaink életszínvonala nemcsak a hatékonyabb árutermelés, a nagyobb kereskedelmi választék, a jobb fizetések és a több szabadidő miatt magasabb, hanem a kultúra értékeinek a mindennapi életbe való természetes beépítése miatt. A színház emberjobbító intézmény. Önmaga megismerésének fontos dimenziójáról mond le a közönség, amely a színházról mond le. A mindnyájunkat szorító anyagi gondok, sajnos, a szellemi és a morális értékek devalválódásával jártak Magyarországon. Eldurvult az életünk. Egymás idejét, idegrendszerét, értékeit nem becsüljük meg. Kiabálunk, de csukott fülekkel és szemekkel járunk. Manapság tehát különösen sok dolga van minden tisztességes művésznek. Madách tudta: „A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga." Kérdés Gergely Jánoshoz, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főigazgatójához: Mi lesz előbb konvertálható: a pedagógiai főiskolán végzett hallgatók tudása, avagy a forint? Válasz: jövő hétfőn. A sor végén a diákok Fizetnek a szüreteinknek, ha fogy a bor. Képviselői fogadóórák decemberben A történet helyszíne a szekszárdi Garay téri, vagy másként I-es iskola. Az olvasó, aki különös figyelmet fordít a város iskoláinak tevékenységére, vállat vonhat, hogy már megint az I-es. Valóban gyakran esik szó az intézmény eredményeiről, de ezúttal az igazgatóról, Biczó Ernőről egy szó sem esik, inkább két tanítónőről. Őket úgy hívják, Pámerné Jeszenszky Ágnes és Schá- ferné Baka Ágnes. AIII/B osztály tanítói és az alábbi történet főszereplői. Az egyik Ágnes arra gondolt, hogy azzal is közelebb kerülnének iskolájuk művészeti tevékenysége domborításához, ha gyermekeik rajzaiból a következő esztendőre szóló naptárt készítenének. A másik Ágnessel, akivel az osztályt tanítják, megbeszélte az ötletet, majd nekilódultak a megvalósításnak. Nyomdatechnikában és marketing tevékenységben jártas szakembereket keresve jutottak Schök Gyulához és Schubert Péterhez. Mikor járhatónak tetszett az út - a szakmai jótanácsok után -, akkor álltak az ő kreatív gondolkodású igazgatójuk elé. A naptárkészítéshez november elég későnek tűnik, így az idő mind sürgetőbbé vált. Előkeresték a telefonkönyvet és az ismerősök címjegyzékét, akik szponzorokként számításba jöhettek. Elindult a két tanítónő és járta a város üzemeit, ki- sebb-nagyobb munkahelyeit, gazdasági társulásait, kft-ket és részvénytársaságokat kerestek meg. Amikor minderről számot adnak, felsorolják azt a több tucat céget, amely segített. Külön fejezetre érdemes lenne azt is kutatni, milyen lélektani pillanat szükségeltetik ahhoz, hogy idegen emberek kérésére egy adott intézmény vezetője pozitív, avagy negatív előjelű választ ad. Hitelesség? Rugalmasság? Lehetne sorolni azokat a fogalmakat, melyekkel színesedik a két tanítónő öröme. Valóban az ő örömükről van csupán szó? Hányán osztoznak abban, hogy egy cél megvalósuljon? Na és mi lesz a gyermekrajzokkal díszített naptár sorsa? Akik szponzorálják, ők kapnak abban az értékben, amennyivel társultak az ötlethez. Majd az iskola tanulóinak szülei, baráti köre következik, és mindazok, akik naptárvásárlással segíthetik majd a Garay Alapítványt. Hangsúlyozzuk, hogy majd! Majd, amikor az Nyomdaipari KFT jóvoltából kézhez veheti az olvasói is a több nyelven informáló A/4-es méretű színes Ga- ray-naptárt. Mi lesz a bevételből? Egy meglehetősen költséges oktatási eszközt, egy - a művészeti nevelést segítő - epidiaszkópot, vetítőt akarnak vásárolni. A naptár tehát eszköz egy másik eszköz eléréséhez! Addig? Addig értékeljük egy pülanat erejéig a bevezetőben megnevezett két tanítónő cseppet sem pedagógusi tevékenysége sikerének titkát. Ha valaki csak - és ez a csak nem kevés munkát jelent - tehát ha csak tanít, akkor érdeklődési köre beszűkülhet és gondolkodása az egy irány miatt fáradttá válik. Lépni kell tehát más területre is. Aki az utóbbi napokban találkozott az említett két tanítónővel, láthatta, mit jelent egy ilyen ötlet nyomán végzett munka. Fiatalságuk derűsebb, lényük csinosabb lett. Olyan erőt, energiát kaptak az emberi jóakarat, a szeretet által, ami új, és újabb célok megjelölésére sarkallja őket.- DKJ Több szekszárdi iskola diákjai az idén is szüreteltek az őcsényi tsz-ben. A szeptemberben elvégzett munkáért azonban még nem kapták meg a fizetségüket. Híre kelt, hogy a tsz egyáltalán nem fizet. — Erről szó sincs - cáfolta az információt a szövetkezet főkönyvelője, Búzás Ferenc. Arról van szó, hogy a különböző helyekre eladott szőlő árához még mi sem jutottunk hozzá, s amíg ez nem történik meg, nem tudunk fizetni. — Mikorra várható, hogy ki tudják fizetni a diákokat? — Az eladott mennyiség negyven százalékáért várhatóan december 31-ig megkapjuk a pénzt. Akkor tudunk mi is fizetni. Ennél pontosabbat jelenleg nem tudok mondani. Lesz azonban, aki csak akkor fizet, ha már eladta a bort... — Ez a gyakorlat, hogy a feldolgozó vállalatok ilyen nagy késéssel fizetnek? — Igen, a tavalyi termés árából is idén márciusban kaptuk meg az utolsó tételt, illetve volt egy váltó, ami augusztusban járt le. Sajnos, ebben az ágazatban ezzel kell számolni. Hitelhez nagyon nehéz manapság % hozzájutni, de gyakorlatilag öngyilkosságnak számít 35-36 százalékért kölcsönt felvenni. így hát marad a sorbanállás ... -hájKOCSIS IMRE ANTAL polgármester minden hétfőn 13.00-15.00 h-ig. Polgármesteri Hivatal 24-36. sz. iroda. JOBBAN ZOLTÁN 13. sz. választókerület december 1-én (kedd) - 16.00-18.00 h-ig. Polgármesteri Hivatal 33. sz. terem. DR. TÓTH CSABA 8.sz. választókerült december 1-én (kedd) 16.00-18.00 h-ig. Lakásán: Bocskay köz 8. DR. LEIDECKER JENŐ 12 sz. választókerület, december 8-án (kedd) 16.00-18.00 h-ig. Polgármesteri Hivatal 33. sz. terem. DR. GÉMES BALÁZS 2. sz. választókerület december 14-én (hétfő) 18.00-tól 2. sz. Általános Iskola, Zrínyi u. FODOR MIKLÓS 10. sz. választókerület december 14-én (hétfő) 16.30-17.30-ig. Polgármesteri Hivatal 33.sz. terem. CSAPÓ KÁROLY 1. sz. választókerület december 14-én (hétfő) 16.00-18.00 h-ig. Mezőgazdasági Kombinát tanácsterem (Borkombinát). POSTA PÉTER 14. sz. választókerület december 15-én (kedd) 16.00-18.00 h-ig. Polgármesteri Hivatal 33. sz. terem. DOMBAI GYULA 9. sz. választókerület december 22-én (kedd) 16.00-18.00 h-ig. Polgármesteri Hivatal 33. sz. terem. Rejtett értékeink Borzsák Endre művei Kálvária a község határában A felújítás évekig is eltarthat Kevés olyan református • tiszteletes van, akit halála után több mint kilencven esztendővel is megemlegetnek, de az idősebb helyi reformátusok között is kevés akad, aki ne ismerné a címbeli nevet, pedig csak ketten-hárman élnek egykori hívei, tanítványai közül: alakja már rég túlnőtt a valóságon, köré ezernyi kedves anekdota és legenda fonódott. Monoron 1844. április 22-én - hét leánygyermek után - örülhetett születésének az ottani kántortanító, aki szép énekhangját és vallását örökíthette csak rá. Kecskeméten 1855 és 1864 között végzi a gimnáziumot, Pesten a kiegyezés évében a teológiát, majd Nagyszékelyben, Misz- lán és Némedin segédlelkész. Szekszárdon 1869 júniusától 1871 májusáig lelkészkedik az agg Pap Antal mellett, s hogy mennyire megszerették, azt jól mutatja, hogy 1873. áprüis 20-án egyhangúlag választották meg az itteni hívek. Maga sem, életrajzírói sem feledik megemlíteni, hogy tehetsége révén fényes pályát futhatott volna be operaénekesként, akárcsak iskolatársa, Hajós Zsigmond, aki önmagánál többre értékelte, s akivel együtt palléroztatta hangját. Borzsák csak a Szegzárdi Dalárdának lett oszlopos tagja, s vitte az egyesületet az első helyre az 1880-as kolozsvári országos dalversenyen. Szekszárdra települése után hamarosan megnősül, felesége Boda Sarolta, Boda Vilmosnak, a Tolnamegyei Közlöny későbbi szerkesztő laptulajdonosának húga. Az újságba szinte fáradhatatlanul ír tárcákat (közel kétezret!), később verseket. Tövisek című állandó rovata, amelyre száz éve megjelent kötetének címe utal, egykor és ma egyaránt érdekes olvasmányok: ebből lehet a legtöbbet megtudni városunk derűs pillanatairól, rég porladó ük- és dédapákról, s persze olykor magáról az íróról is: „a Tövisek sokszor sztírBorzsák Endre tak, csíptek, sőt véreztek, sebeztek, pedig talán az ó igazán jó, alapjában nemes leikétől a legtávolabb állott még csak a szándék is, hogy valakit megbántson. Rabja volt ötleteinek. Egy jó vicc kedvéért kifigurázta önmagát is" - írja róla emlékezvén Bodnár István. A szép hangjáról, szónoklatairól és vidám mulatásairól egyaránt híres Borzsáknak volt azonban egy másik oldala is, a hivatását komolyan végző tiszteletes. Gyász- és sírbeszédeit többször, nagy sikerrel adta ki több kötetben. Építési emlékkönyve 1885-ből a szekszárdi egyház legalaposabb története, s utolsó megjelent füzetkéje A reformáció története konfirmandus gye- v ekek számára 1901-ben. Műveinek mégis kisebb része az, ímely kézbe vehető, hiszen az ) ösztönzésére és vezetésével ■pítették a ma is álló iskolát, emplomot és paplakot (még- lozzá ebben a sorrendben!), niközben megadással viselte legénységét. Hatalmas energiájából egyaránt tellett min- íenre, ami városa, vallása vagy családja ügyét szolgálta. \z Üstökös, a Bolond Istók, öbb protestáns lap és a Tol- íamegyei Közlöny egyaránt izívesen fogadta írásait, kedves anekdotáit, szellemes vagy kevésbé sikerült verseit, iz utóbbiak egyikében bájos a'nrím szól mindenről, többek ;özött káplánjával együtt vielt betegségéről: „Már az sok, iogy egyszerre ketten/ Voltunk ninap egyszer rekedten". Az utolsó, végzetes rekedt- ég, a vissza-visszatérő isztma 1909. október 10-én zólította el hívei közül, akik nellett minden felekezet tisz- elettel és meghatottan kísérte i Kadarka utcai régi temetőbe. Sírjára ma az újvárosi nyughe- yen tehet az emlékező virá- ;ot. Gyertyát ne tegyen: an- lak idején Borzsák az ilyet >ottal verte le, mert erről azt rta: „Látom a pompát, fenyítést,/ Egy síron hány gyertya lég!/Otthon pedig sötét gondok/ > a kenyérből sincsen elég ..." Dr. Töttős Gábor * Itt kérünk elnézést olvasóinktól s a szerzőtől, mert a dr. Hirling {dómról ma egy hete. megjelent rásban egy mondat tévesen je- mt meg. Helyesen így szól: Ezért is választhatták egyhan- úlag 1905. szeptember 2-án pol- ármesterré.") Az 1700-as évek második felében épült a Bátaszék határában lévő kálvária-kápolna együttes. Dombok hiányában olyan stílusban építették meg a kálváriát, ami emelkedő hatást kelt a látogatóban. A felső szinten található a golgota, míg a földszinten a kápolna, amit nagyböjti istentiszteletekre, stációjáráskor használtak - tudtuk meg Werner Mi- hálytól, Bátaszék község polgármesterétől. Az idő vasfoga, no meg a rongálok majdnem teljesen tönkretették a múlt jelenre hagyott örökségét. A kálvária építésekor a stációképeket a község irányába, az út mentén helyezték el. Ahogy terjeszkedett Bátaszék, ezek sorban „eltűntek", már csak kettő van meg - a képek nélkül - a kálvária közelében. A Bátaszékért Közéleti Egyesület fölkarolta a kezdeményezést, miszerint a nagy értéket meg kell menteni a jövő számára. A korábbi években a toronyra vörösrézből új sisak került, és elvégezték a külső hiánypótló javításokat is. Az önkormányzat az egyesület munkáját segíti azzal, hogy a Budapesti Képző- művészeti Főiskolával kialakított kapcsolatai révén a végzős hallgatók vizsgamunkaként végzik el a golgotái szobrok felújítását. Az értékes épületet drótkerítéssel igyekeznek védeni a rongálóktól. A többmillió forintos munkát lakossági gyűjtésből, adományokból fedezik. Többek között a Bátaszék- ről Németországba szárma- zottak baráti köre is hozzájárult a költségekhez. Emiatt folyamatosan, több lépcsőben állítják helyre a kegyeleti emléket. Az elkövetkező időszakban kerül sor a legsürgetőbb munkára: a régi födémet lebontani, majd egy vízzáró szigeteléssel ellátni. Új nyílás-zárók kerülnek a régiek helyére. A belső munkák között az oltár, a piéta-szobor, a bútorzat javítása, a sekrestye rendbetétele van hátra, valamint a külső meszelés. A kápolnában a Teréziánum uradalom idejének gazdatisztjei, előkelőségei nyugszanak. Ezek síremlékeit kell helyreállítani. A teljes felújításban - ami még több évig is elhúzódhat - a kálvária körül lévő területen helyezik majd el a stációképek, a toronyhoz tartozó harangláb a haranggal is visszakerül eredeti helyére. (p-t)
