Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

6 KÉPÚJSÁG GAZDASAG 1992. november 30. Világkiállítási társaság alakul A Világkiállítási Tanács jó­váhagyta, hogy a Világkiállí­tási Programiroda társaságot alapítson az 1996-os EXPO operatív feladatainak végre­hajtására. A társaság létreho­zásához a Világkiállítási Prog­ramirodának már csak a Vi­lágkiállítási Tanács beleegye­zésére volt szüksége. Miután az előkészületek megtörtén­tek, az EXPO '96 Kft. bejegy­zési kérelme hétfőn már a cégbíróság elé kerül - tájékoz­tatta a hírügynökséget a VP il­letékese. Az új cég létrehozása után fokozatosan átveszi a Világki­állítási Programirodától a végrehajtási-kivitelezési és az ezekhez kapcsolódó szerve­zési feladatokat, így a prog­ramiroda az EXPO stratégiai kérdéseivel foglalkozhat. Az egyszemélyes alapítású Kft-t - miután a jövő év első felében törzstőke-emelést hajt végre - 1993-ban részvénytár­sasággá szeretnék átalakítani. Az Rt. tulajdonosai közé az elképzelések szerint bekerül­nek az érintett kerületek ön- kormányzatai és a fővárosi önkormányzat is. Veszteséges autóipar A kilenc japán autóipari vál­lalat közül nyolc kénytelen lesz az idei évet veszteséggel, vagy legalábbis profitja mere­dek esésével zárni. Az egyet­len a teherautókat gyártó Fuji Heavy Industry vállalat, amely némi jövedelemre tett szert az idén. A gépkocsik iránti kereslet esésével és a ko­rábban végrehajtott nagysza­bású fejlesztési akciók áthú­zódó terhei miatt romlott a tel­jesítmény. A Nissan és a Dai­hatsu az idén első ízben zárja az évet veszteséggel azóta, hogy a cégek papírjait a tokiói tőzsdén jegyezni kezdték. Költségvetési ABC „Erkölcsileg indokolt" bevételek? Az 1993. évi költségvetés tervezetében az egymillió fo­rintot meghaladó személyi jö­vedelmek adókulcsát 50 szá­zalékra kívánják felemelni. Azokat, akik kevesebbet ke­resnek, bizonyára elégtétellel tölti el ez az adóemelés, mert úgy gondolják, hogy ez a fajta adózás szociálisan igazságo­sabb jövedelemelosztáshoz vezet. Ha azt hinnők, hogy a jöve­delemadót a szociális igazsá­gosság és erkölcsi indokok ha­tására vezették be, tévedünk. David Phillips brit újságíró szellemesen fogalmazta meg: „A jövedelemadó olyan mint a mustárgáz. Mindkettő hábo­rús találmány". A jövedele­madót először arányos, tehát nem progresszív adó formájá­ban Angliában vetették ki a Franciaorsz-ág elleni háború finanszírozására, 10 eszten­dővel a nagy francia forrada­lom után. Több mint száz esz­tendőnek kellett elmúlnia 1914-ig, mire az első világhá­ború előestéjén mind Német­ország, mind Franciaország háborús pénzügyi okokból bevezette a jövedelemadót. Magyarországon még a világ­háború alatt sem sikerült ezt az adónemet elfogadtatni. Lloyd Geroge brit politikus volt az első, aki az 1909. évi költségvetés indoklásában a szociális reform eszközének szerepét tulajdonította a jöve­delemadónak, amelyet az első világháború után tettek prog- resszíwé. Ekkor kezdték te­kintetbe venni az egyes adóa­lanyok személyi körülmé­nyeit. így például helyenként a házvásárlás adóalapot csök­kentő tétel volt, másutt a gyermekek iskoláztatási költ­ségeit, illetve az életbiztosítási díjakat lehetett levonni az adóalapból. Van olyan adójogi rendszer is, amelyik lehetővé teszi, hogy az adóhivatal a kö­rülmények ismeretében maga mérlegelje: az egyik, vagy má­sik állampolgár vállán mek­kora a társadalmilag elismer­hető teher, s képes-e annál többet elviselni adó formájá­ban. A világ országaiban más és más a legnagyobb adókulcs. Kanadában mindössze 29 szá­zalék, Olaszországban viszont 60, nálunk most 50 százalék lesz. Az Egyesült Államokban 1975-ben még 83 százalék volt az adóráta, ma mindössze 40 százalék. Jogosan lehet feltenni a kér­dést: egy erkölcsi elv - a prog­resszivitás - miként lehet ilyen rugalmas? Úgy, hogy érvényesítésébe jócskán bele­szólnak gazdasági és társada­lompolitikai tényezők, s szol­gáltatják az éppen - legalábbis első pillantásra - elfogadható érveket. Bácskai Tamás Ferenczy Europress 50 év óta várt kuriózum TRIANON - 1992 EMLÉKÉREM Az érem nemcsak a példátlanul megcsonkított magyar, hanem minden érintett nemzethez szól. Kifejezve azt a tragédiát, amely 1992. évben elérte a kedvezményezett országokat is. Közép-Eu- rópa csak a TRIANON okozta feszültségek minden nemzet számára elfogadható feloldásával csatlakozhat Európához. Az egyedülálló technikai kivitelű - igen plasztikus, homorú és lyukas - érem adatai: ezüst: 2.800 Ft, 44,0 g, 999%o finomság, 42,5 mm átmérő, díszdo­bozban: aranyozott: 500 Ft, 42,5 mm átmérő: bronzozott: 350 Ft, 42,5 mm átmérő. Az érmekhez hitelesítési okmány tartozik. Kérjen részletes prospektust! Megvásárolható üzletünkben: Budapest, V. kér., Bárczy I. u. 10. Tel.: 137-2759. Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 9-17.30 óráig. Megrendelhető postai utánvéttel: TRADORG-E Kft. H-1399 Budapest, Pf.: 722. Tel.: 176-4117. A postai utánvét költségét a megrendelő viseli, Ha az érem nem nyerte meg tetszését, akkor azt az átvételtől számított 10 napon belül visszavesszük. _____________________ 236(22501) E gyéves évforduló előtt a mözsi vágóhídon Lehet ezt jól is csinálni (Folytatás az 1. oldalról.) — Úgy tudom, amíg a Zöl­dért üzemeltette a vágóhidat, veszteséges volt. Ön mit változ­tatott a kialakult gyakorlaton? — Részben a technológiát, a termékszerkezetet teljesen átalakítottam és a dolgozóim hozzáállásán is sokat kellett változtatni. Hatvannégyen dolgoztak itt régen, mindnyá­jukat átvettem, sőt még 15 emberrel ki is egészítettem a csapatot. De ez nem ilyen egy­szerűen zajlott le, mint aho­gyan most beszélünk róla. Az elmúlt negyven év legna­gyobb hibája, hogy teljesen fellazította a munkamorált. Több embertől kénytelen vol­tam megválni, ők nem vették tudomásul, hogy változtak a követelmények, tehát nekik is változniuk kellene. Harag nélkül váltunk el, aki maradt, tudomásul vette, hogy a díja­zás az elvégzett munka után jár. Reggel hatkor együtt kez­dek az embereimmel, és én megyek haza utoljára, minden este átnézem az aznapi munka eredményét, láttom, hogy ki, mennyit és hogyan dolgozik. — Kiteli és mennyiért vásá­rolnak sertést? — A legnagyobb partnere­ink a megyében vannak, közö­lük is a legjelentősebb és a legmegbízhatóbb partner a TENKOP Rt. Tengelic. A tőlük vásárolt élőállat állandóan jó minőségű, a pontos, ütemezés szerinti szállítás folyamatos termelési biztonságot ad üze­münknek. De vásárolunk gazdaságoktól és a környék­beli magángazdáktól is. Fel­vásárlóink felkeresik őket, de sokan jönnek maguktól is. A vevő igénye szerint fizetünk, minőség szerint, a vágási ki­termelési adatokat vesszük alapul. Ma a felvásárlási árak 100-115 fo’rint körül mozog­nak, ez az összeg a termelő ól­jában értendő. A fuvarköltsé­geket is mi fizetjük vagy ki­megyünk a sertésért. — Hallottam olyan véle­ményt, hogy azért nem igazságos a hazai piaci verseny, mert a ma­gánvállalkozóktól nem kérik olyan szigorúan számon az egészségügyi előírásokat, mint az állami vállalatoktól. — Ez teljesen torz elképze­lés. Csak az utolsó két hét alatt ellenőrzést kaptunk a buda­pesti Kermitől, a megyei „Kö- jál"-tól, az állategészségügyi állomástól. Foglalkoztatunk egy állatorvost is, aki folyama­tosan ellátja az élelmiszerhigi­éniai ellenőrzést. Ahová szál­lítunk, ott pedig a helyi élel­miszerellenőrző állomások is átnézik a termékeinket. Higy- gye el, a hatóságok a kisebb vállalkozásokat sokkal köny- nyebben ellenőrizgetik és uta- sitgatják, mint az állami ma­mutcégeket, pedig nekünk a vevőkör megtartása miatt eleve magasabbra kell helyez­nünk a mércét, saját érde­künkben. — Hány sertést dolgoznak fel naponta? — Annyit, hogy a napi megélhetésünket biztosítsuk: 80-100 sertést, de marhát is vágunk. Sajnos ennek az üzemnek ma még csak bel­földi ellátásra van jogosítvá­nya, bár a terveink között sze­repel, hogy exportra alkal­massá tegyük. Kész terméket és tőkehúst szállítunk bolti nagykereskedelmi forga­lomba, Veszprém, Baranya, Pest, Zala és természetesen Tolna megyébe. A piacra sem bejutni, sem tartósan ott ma­radni nem könnyű. Nagy a tü­lekedés és a túlkínálat. Ezért érthető, hogy jobbak akarunk lenni másoknál, amit a vásárló ízlése szerinti fűszerezéssel, keresett termékek szállításá­val szeretnénk elérni. Ez az egyetlen esélyünk arra, hogy versenyben maradjunk. Saj­nos, ma még a vevők „húst, kolbászt, szalámit" vásárol­nak, de meggyőződésem, hogy rövidesen megnézik a gyártó nevét a címkén. — A boltosok már most is vá­logatnak, hogyan tudnak ismeret­len piacra bejutni? — Termékbemutatóval egybekötött kostolókat szer­vezünk, ahol leendő vásárló­ink eldöntik, hogy árban és minőségben találkozik-e az íz­lésükkel. Árral nem szoktunk manipulálni, de a megbízható minőséget, a pontos szállítást mindig vállaljuk. — Elégedett-e az elért ered­ménnyel, nem bánta-e meg a vál­tást? — Nem bántam meg, pedig lényegesen többet kell tennem azért, hogy elismerjék a tevé­kenységünket. Mi itt hosszú távra tervezünk, ennek megfe­lelően dolgozunk. De elége­dett majd akkor leszek, ha a termékeink a partnereink számára, a bőséges kínálati piac ellenére, nélkülözhetet­lenné válnak. Mauthner Fotó: Gottvald A hűtőkamrában jó minőségű félsertések várnak a feldolgozásra Új holland pénzintézet A holland ABN AMRO Bank megkapta a magyar kormány előzetes elvi hozzá­járulását ahhoz, hogy teljes egészében külföldi tulajdonú leány-pénzintézetet hozzon létre Magyarországon. Max Schimmelpenninck, az ABN AMRO Bank magyaror­szági képviseletének vezetője elmondta, hogy még meg kell kapniuk az Állami Bankfelü­gyelet jóváhagyását is. Ettől függően a pénzintézetet vár­hatóan jövő januárban meg­alakítják, s tevékenységét feb­ruárban megkezdi. A bank alaptőkéje egyelőre egymilli- árd forint lesz. Úgy tervezik, hogy a pénzintézet teljeskörű kereskedelmi banki tevékeny­séget fog folytatni. Ebbe bele­tartozik a kereskedelem-fi­nanszírozás, a devizaművele­tek, különböző fizetések lebo­nyolítása. A bank emellett be kíván kapcsolódni a magyar- országi privatizációba. Vállal­kozik jelentősebb projektek esetében közös finanszíro­zásra is. Az AMRO Banknak 55 országban mintegy 500 irodája működik. Tervezik, hogy különböző projektek komplett finanszírozását is kínálják a magyarországi partnereiknek, köztük azok­nak a külföldi befektetőknek, amelyek, Magyarországon kí­vánnak vállalkozni. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 124,95 127,75 ausztrál dollár 56,79 58,03 belga frank (100) 250,69 255,35 dán korona 13,30 13,56 finn márka 16,09 16,49 francia frank 15,23 15,51 görög drachma (100) 39,46 40,30 holland forint 45,84 46,70 japán yen (100) 66,60 67,80 kanadai dollár 64,16 65,56 német márka 51,55 52,51 norvég korona 12,64 12,88 olasz líra (1000) 59,29 60,57 osztrák schilling (100) 733,03 746,63 portugál escudo (100) 57,48 58,58 spanyol peseta (100) 71,41 72,93 svájci frank 57,26 58,34 svéd korona 12,09 12,35 USA dollár 82,69 84,25 ECU (közös piac) 101,10 103,06 Történelem és érem A „Napjaink magyar történelme érmekben" sorozatban a Tragord-E Kft. - katalógusuk szerint - eddig 12 emlékérmet jelentetett meg, megörökítve olyan történelmi eseményeket, mint a Magyar Köztársaság kikiáltása, a vasfüggöny és a ber­lini fal lebontása, a megszálló szovjet csapatok kivonulása, Il.János Pál magyarországi látogatása. Érmen örökítették meg Mindszenty bíboros-hercegprimás emlékét, a Magyarok III. Világkongresszusát, vagy a Magyar Reformátusok II. Világta­lálkozóját és a „Magyar kiállítások és vásárok" sorozatban a sevillai EXPO-t is, hogy csak néhányat említsünk. Az emlékérmek sorában a legújabbat, a Trianon 1992-t lát­hatják olvasóink az alábbi grafikán. Csökkent az olajár Jelentősen csökkent az elmúlt hét végére az olaj átlagára a fő piacokon, miután Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szakminiszterei nem jutottak még egyez­ségre a termelés és az árak kiegyensúlyozását célzó, Bécsben folyó értekezletü­kön. A sikertelenség híre komoly nyomást gyako1 rolt az OPEC-túlkinálat miatt október óta amúgyis 10 %-kal csökkent világpi­aci árakra. Londonban például a januári szállításra kiala­kult 18,75 dolláros hor­dónkénti záró egységár héthónapos mélypontnak számít. Több búzát vetnek Várhatóan 120 ezer hektár­ral több őszi búzát vetnek idén a tavalyihoz képest. így, ha az időjárás is kedvezne a gazdáknak, a vetésterület el­érhetné az egymillió hektárt is - mondta Bállá István, a Föld­művelésügyi Minisztérium il­letékese. November végéig 965 ezer hektáron került a földbe a búza. A gazdálkodók jelezték, hogy ezen felül további 30-40 ezer hektáron is búzát kíván­nak vetni. Az esős november kedvez ugyan a vízellátott­ságnak, a vetési munkákat azonban hátráltatja, ezért több megyében még nem tudták befejezni a vetést, holott az ideális időszak - október vége, november eleje - már elmúlt. A terméseredményeket dön­tően a tavaszi időjárás hatá­rozza majd meg. Az őszi bú­zán kívül 78 ezer hetkáron ve­tettek rozst, 179 ezer hektáron őszi árpát. A betakarítási munkálatok is befejezésükhöz közelednek. A hónap végére betakarítják a termést az utolsó kukorica, míg december első heteiben a cukorrépa táblákról is. Az első becslések szerint: a kukoricá­ból valamivel több, mint 3,8 tonna termett hektáronként, cukorrépából pedig 27-28 tonna várható. Napraforgóból 1,8-1,9 tonnát takarítottak be hektáronként. Az őszi mélyszántási, a ta­vaszi szántást előkészítő munkálatok 55 százalékát már elvégezték a gazdálkodók. A tavalyi 1,5 millió hektárral szemben idén 1 millió hektár alá csökkenhet az a terület, amit ősszel már nem tudnak megművelni és a tavalyi 500 ezer hektárral szemben, idén a jelzések szerint 460 ezer hek­tárt nem kívánnak egyáltalán tulajdonosaik megművelni.

Next

/
Thumbnails
Contents