Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
4 »ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1992. november 25. Kevés az óvóhely Dombóváron Polgárvédelem békeidőben A biztonságosabb közlekedésért Széljelzőket helyeztek ki, valamint rendberakták az útpadkát és az árkot az elmúlt héten a 6532-es úton, a Csurgó-pusztai elágazónál a Közúti Igazgatóság Tamási Üzemmérnökségének munkásai. Később a kopott forgalomjelzőtáblákat is kicserélik. Kolping-bál Városi polgárvédelmi törzsparancsnok ez a felirat áll a dombóvári polgármesteri hivatal egyik emeleti szobájának ajtaján. Milyen feladattal jár manapság ez a beosztás, erről kérdeztem Varga Jenő polgárvédelmi őrnagyot. — Az idén februárban megjelent kormányrendelet szabályozza a polgárvédelem új feladatait. Ennek értelmében a háborús jellegű feladataink nem változtak, viszont előtérbe kerültek a békeidőszakban végzendő katasztrófa-elhárítási és lakosságvédelmi teendők. — Mi értsünk pontosan ez alatt? — A polgárvédelem konkrét feladatait a készülő katasztrófa törvény fogja meghatározni. Ami az elmúlt időszak konkrét tennivalóit ihleti, felmértük a körzet területén a községeket, üzemeket veszé- lyeztetettségi szempontból. — Milyen potenciális veszélyforrások vannak Dombóváron és környékén? — A lakosságot potenciálisan veszélyeztető üzemek területünkön a vasutat leszámítva nincsenek. Mint köztudott, Dombóváron található a Déldunántúl legnagyobb vasúti centruma, ahol 5 főirányú közlekedési vonal találkozik. Nagy a vasútállomás tranzit- forgalma, több mint 40 féle veszélyes anyag szállítása történik rajta keresztül. Ez önmagában is veszélyforrást jelent. Emellett viszont a vasút az egyetlen olyan munkahely, amelyik rendelkezik 24 órás állandó készültségű, speciális polgárvédelmi erőkkel. — Veszélyes anyagok szállítása nemcsak a vasúton, a közutakon is történik. — A veszélyes anyag szállítása nyáron a Balatont elkerülendő, a 61-es útra van terelve, így érinti a várost. — Felkészültek a polgár- védelmi erők egy veszélyes-hulladékot szállító jármű balesete folytán kialakult katrasztrófa helyzet elhárítására? — Két hete tartottunk a városkörnyéki polgármestereknek felkészítést a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján a polgárvédelmi feladatokról. Egyébként 1992. januárjában kötöttünk együttműködési megállapodást 15 környező településsel a polgárvédelmi feladatok ellátásáról. Azóta egymás után alakulnak meg községi szinten a polgárvédelmi erők, a helyi polgármesterek vezetésével. Hogy a legtávolabb eső kisközség is elérthető legyen vészhelyzetben, tervezzük egy URH rádió-rendszer kiépítését 30 kilométeres körzetben. Ezt a jövő év folyamán szeretnénk megvalósítani. — Polgárvédelmi szempontból milyen besorolása van Dombóvár városnak és környékének? — Dombóvár veszélyezett- ségét tekintve II. kategóriába van sorolva. A megyén belül befogadó település szerepe van, az atomerőmű szempontjából. Viszonyításképpen: Paks I-es kategóriába tartozik. — Katasztrófa esetén van hová menekíteni a lakosságot, van elég óvóhely a városban? — Nincs. Egyedül a vasútnak van egy 260 fős, ötödosz- tályú óvóhelye, amely rendelkezik minden szükséges, előírt feltétellel. A helyzet ugyanis az, hogy míg az ötvenes években jogszabály írta elő óvóhelyek létesítését, addig ma még a nagy lakótelepeken sem kötelesek óvóhelyeket építeni. — Értsük ezt úgy, hogy ha bármi vészhelyzet van, nincs hová menni? — Nem, azért ez így nem igaz, szükségóvóhelyek vannak a városban. Ide sorolhatók a lakóépületek pinceszintjei, a szőlőhegyi pincék és minden olyan helyiség, amelyet el lehet zárni a szennyezettségtől és ki lehet alakítani a megfelelő szociális körülményeket. — A felsoroltakon kívül mi tartozik még a városi polgár- védelmi törzsparancsnok teendői közé? — Dombóvár város és 15 szomszédos település önkormányzatait polgárvédelmi szempontból szakmai tanácsokkal kell ellátnom. Előadásokat tartunk, ajánlásokat készítünk az önkormányzatoknál és a vállalatoknál egyaránt. — Dombóváron idén tavasszal polgárőrség alakult, nyolcvan fővel. Milyen kapcsolatban áll velük? — Elnöke vagyok a polgárőrségnek, négy csoportvezetőn keresztül irányítom a munkájukat. A heti 2-3 alkalommal történő járőrözés mellett különböző speciális őrző tevékenységet is ellátunk. /. kováts-fotó: ótós Kolping-bál és találkozó volt szombaton a dombóvári Művelődési Házban. Az est díszvendégeként megjelent Körinek László, belügyi államtitkár, az országos Kol- ping-szövetség világi elnöke. A bál Farkasdi András esperes bevezető szavaival kezdődött, majd Körinek László köszöntötte a megjelenteket. Az ínyenc vendéglő által felszolgált vacsora utáni bálon a zenét a népszerű Oázis zenekar szolgáltatta. A tombolahúzás fődíját, egy bőrtokban lévő magyar címert az államtitkár úr ajánlotta fel. Nyers T. más. Az itt élőknek kilátástalan a helyzetük. Kértem én már segítséget az országgyűlési képviselőnktől, dr. Dávid Ibolyától is, mert amennyiben az állam nem tesz valamit, ha nem kapunk központi támogatást vége a falunak -, állítja a község tiszteletdíjas polgármestere, Keidl Vilmos. Sártenger a falu központjában Akinek volt egy csöpp esze, az időben elköltözött, csak a szegények, meg az élhetetlenek maradtak itt Mucsiban - mondja a presszó pultját támasztó atyafi. Hiába süt kinn a Nap héthatárra, a hangulat a Viki névre hallgató vendéglátóegységben borongós. Aki itt van, az vagy nyugdíjas vagy munkanélküli. Nem is olyan régen még a TÁÉV, TOTÉV, Délviép munkásbuszai hoz- ták-vitték az embereket, ma a munkaképesek fele munka- nélküli. Az állami építőipar tönkrement, a nagyvállalatok káeftékre szakadtak, a munkásszállító buszokat eladták, a vidéki munkaerő nem kell senkinek. A kisvejkei téesz is bezárta a negyven embernek munkát adó helyi faüzemét. Munkalehetőség a környéken már csak az állami gazdaság száz hektáros szőlészetében van, meg néhány asszonynak a téesz cipővarrodájában. Végállomás — Ez a falu egy végálloAlapozni — Én a falu érdekeit szeretném képviselni, lerakni a továbblépés alapjait, utat, vízvezetéket építeni. Itt születtem, nem is akarok már elköltözni innen, de ha lejár ez a négy év, leköszönök. Elég volt. Szeretnék végre nyugdíjasként nyugodtan élni - Úgy tűnik, presszót nyitni még Mucsiban is megéri gon a polgármester, majd sorolja mi mindent is tettek, mióta ez év januárjától önállóvá lett a község. — Két kilométer hosszan bővítettük a vízvezeték-hálózatot, emlékművet állítottunk a világháborús halottainkért. Jövőre, ha kapunk központi támogatást, kövesutat akarunk építeni, az Alkotmány utcát a temetőig szilárd burkolattal ellátni. Szeretnénk, ha a helyben működő óvodát, az alsótagozatot és a napközit, a konyhát átvehetnénk. Jelenleg ugyanis a hőgyészi iskolához tartozik mindegyik. Sorra számbaveszi a polgármester a teendőket, mi mindent is kellene tenni, hogy legalább a minimális életfeltételek biztosítottak legyenek az 586 fős kisközségben. Az orvos hetente kétszer, kedden és csütörtökön jár ki rendelni, a könyvtár másnaponként van nyitva. Busz Hőgyészre reggel-este kettő-kettő megy, délben egy. Bolt van helyben, de a nagyobb dolgokért a szomszédos faluba kell utazni. Anyagi lehetőség híján egyre több fiatal marad Mucsiban, az óvodába 32 gyerek jár, az összevont alsótagozatú iskolába 56. Az itt tanító pedagógus házaspár jövőre nyugdíjba megy. A szolgálati lakást most akarják felújítani. — Nem tudnak egy fiatal pedagóguspárt, aki Mucsiban letelepedne és legalább 20 évig itt maradna? - teszi fel a kérdést a polgármester. F. Kováts Éva Fotó: Ótós R. A polgármesteri hivatalban mindig sok a tennivaló Állami támogatásra lenne szükség Ahol az út véget ér Mucsiban kilátástalan a helyzet A nyugdíjas férfi a kevés mucsi őslakók közé tartozik, a legtöbb házban ugyanis az ország különböző pontjáról ide költözöttek élnek. Nagy Károlyné Pécsről jött Mucsiba a családjával. — Volt egy súlyos autóbalesetem, ami pénzt kaptam, 230 ezer forintot, abból vettünk itt egy házat. Azért ebben a faluban és nem Pécsett, mert ott ennyiért semmit nem kaptunk volna. Nézzék meg, milyen sáros az az utca, mért nem csináltatja meg a polgár- mester az utat?! Nem úgy van az emberek, mondom a lassan körénk gyülekezőknek, pénz kellene arra, tudják mibe kerül egy kilométer betonút? — Kit érdekel ez, azért van a polgármester, hogy elintézze az ilyeneket -, mondja indulattól fűtött hangon az alig egy éve Székesfehérvárról ideköltözött Matesz Ferenc rokkantnyugdíjas. - Úgy néz ki a házam, mint egy disznóól, felverik a traktorok az oldalára a sarat, beterítik az ablakot, nem cigány kunyhót vettem én! Állítassa le a polgár- mester a nehézjárműveket az Alkotmány utcában vagy ha nem, bemegyek panaszra Bonyhádra, meg a megyéhez. Hátrányos helyzetű, elégedetlen emberek Nem tud még a mentő sem bejönni az utcába, ha esett az eső. — Nagyon nehéz körülmények között élünk, vagy eszünk vagy a házunkat rendben tartjuk, e közül választhatunk. Kubikus voltam, hatezerhétszáz forint a nyugdíjam, a feleségemé hatezer, de segélyt még nem kaptunk, - veszi át a szót az Őcsényből idetelepült Müller József. Mondják az emberek a magukét, szidják a polgármesteri hivatalt, az ott dolgozókat, mintha ők tehetnének a nyomorúságukról. Vádaskodnak. Azt állítják, olyanoknak adják a szociális segélyt, akik azt nyomban elisszák. Nem lehet könnyű ennyi keserű ember között polgármesternek lenni. mondja Keidl Vilmos. - Tizenöt évig Hőgyészhez tartoztunk, Mucsira csak annyit költöttek, amennyit nagyon muszáj volt. Ha esik, a temetőt nem lehet megközelíteni, ölben kell kivinni a halottat. A múlt héten is volt egy temetés, hát kénytelen voltam a traktorommal odaszállítani a koporsót - mondja tárgyilagos han
