Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

1992. november 23. MEGYEI KÖRKÉP NÉPÚJSÁG 3 Testületi ülés Hőgyészen 1992. november 26-án, csütörtökön tartja a hőgyé- szi önkormányzat képvi- selő-testülete soron követ­kező ülését, melynek napi­rendjén az 1992-es költ­ségvetés módosítása és a jövő évre tervezett költ­ségvetés megvitatása sze­repel. Az ülésen szóba kerül az önkormányzatnak a priva­tizáció alatt álló Hőgyészi Állami Gazdaság vagyo­nából való részesedése té­maköre is. Tamási programok Bródy János ad koncer­tet november 26-án, csü­törtökön délután négy órakor a tamási művelő­dési központban, s ugyan­itt lép föl december 3-án délelőtt tíz és délután fél három órakor a 100 Folk Cesius. Tsz-közgyűlés Iregszemcsén 1992. november 27-én, pénteken tartja soros köz­gyűlését az iregszemcsi Egyetértés Termelőszö­vetkezet, amelyen a tagság az esedékes gazdasági tár­sasággá való átalakulásról dönt. Hőgyészen a Vidám Színpad Várkonyi T. András: Te is tudod, én is tudom című, gyermekeknek szóló zenés mesebohózatát mu­tatja be a Vidám Színpad a hőgyészi művelődési ház­ban 1992. november 25-én, szerdán, délután három órakor. IJúsági klub Szedresen November 16-án alakult meg a Szedresi Ifjúsági Egyesület, amely a Szegfű klubok szellemiségét vallja magáénak. Az egyesület, melynek vezetője Bíró Tamás, fő cél­jának az ifjúság érdekvé­delmét tekinti. Az első rendezvény november 28-án dr. Kiss Józsefnek a szedresi művelődési ház­ban sorra kerülő, az AIDS és a drogok mérhetetlen veszélyeiről tartott elő­adása lesz. Polgárőrség Németkéren Novemberben polgárőr­ség alakult Németkéren, amely mára már ötven ta­got számlál, s amelynek tevékenysége szorosan kapcsolódik a rendőrség bűnmegelőző programjá­hoz. A polgárőrség feladata, hogy - együttműködve a körzeti megbízottal -, őrjá­rattal és figyelőszolgálattal járuljon hozzá a községben élők vagyon- és közbizton­ságának megőrzéséhez. Előadások a bibliáról „A könyvek könyve" címmel előadássorozat in­dul a bibliáról a bonyhádi művelődési központban. Az első alkalommal Egerváriné Árvái Márta, a Bibliaiskolák Közösségé­nek munkatársa tart elő­adást november 25-én, este hat órakor az ószövetség­ről. Kommunális beruházás Decsen és Őcsényben Két falu egymásra talált? A jámbor utazó azt hihetné, hogy az azonos vonást mutató sárközi falvak képe valamilyen egységes gondolkodás­nak is megfelel. A látszatra békés ártéri síkokon mindig is volt valamilyen fokú rivalizálás. A községek jelenlegi vezetői ezt be is vallják. Két nagyon közeli tele­pülés, Decs és Őcsény, vagy őcsény és Decs viszonylatáról van szó. Az élet kü­lönösnek tetsző játéka szerint a mai pol­gármesterek: Szalma Gáborné Őcsényben és Nagy Zoltán Decsen, valamikor - mondjuk három évtizeddel ezelőtt - osz­tálytársak voltak a decsi általános iskolá­ban. Akkor még egyikük sem gondolta, hogy 34 év múlva pályatársak lesznek. Egyikük sem úgy indult, hogy a cél a je­lenlegi munkájuk lesz. Szalma Gáborné így emlékezik: — Bonyhádon érettségiztem. Decsen a házüparnál dolgoztam, amikor az ottani tanácselnök - Kovács Sándor - megkere­sett, hogy nem akarok-e őcsényben dol­gozni, mert akkor én már ott voltam férj­nél. Annyit tudtam akkor a községházá­ról, hogy oda kell menni adót fizetni. Vál­laltam a munkát. Tanácsakadémia következett, aztán vb-titkár lettem, tanácselnök és polgár- mester. Nagy Zoltán elmondja: — Á szekszárdi gimnázium után a műszergyár, a decsi téesz, majd ugyanitt tanácselnökként és most polgármester­ként dolgozom. A Marikának talán azért volt könnyebb, mert ő ezen az úton járt végig. A gyakorlati életben én teljesen más területről kerültem ide. Amikor közös gondolkodásukra tere­lődik a szó, szinte együtt fogalmazzák meg azokat a terheket, melyek egyforma súllyal nehezednek. Az egyik ilyen az a kommunális beruházás, ami a szennyvíz- tisztító telep és csatornahálózat megépí­tését jelen térté. A másik a telefonhelyzet. A két vezető testület úgy gondolja, hogy a különböző pályázatokra köny- nyebben fogalmazódik az írás, ha együtt teszi a két község. Az ilyen jellegű együttműködésnek a kultúrális és a sportéletben vannak már tapasztalatai. A néphagyomány korábban is kapocs volt a két falu életében, de úgy tűnik, ez napja­inkban más színezetet ölt. Azt is tervezik, hogy a népi kultúra ápolására - ezen be­lül a néptáncoktatásra - olyan szakem­bert keressenek, aki az öt sárközi község­ben egyformán foglalkozna idősebbek­kel, fiatalokkal. A már említett kommunális beruházás sokkal hétköznapibb és többeket érintő probléma. Ennek megépítését helyileg a két község közötti területen képzelnék el a tervezők. Azért kell többes számban szólni a tervezőkről, mert mindkét ön- kormányzatnál igényként merült fel, hogy a szakemberek elképzeléseit az ár­ajánlatokkal versenyeztessék. Ez történik most. A feladat tehát egy olyan fogadóál­lomás, tisztítómű megteremtése, építése, amire a két község szennyvízét lehet csat­lakoztatni és kezdetben fogadja majd a szippantott szennyvizet is. Az árajánla­tok begyűjtése azért fontos most, hogy a jövő évi költségvetésben szerepeltetni tudják. A megvalósítás? Ez olyan kérdés, amire talán majd egy új önkormányzati testület ad választ. A jelenlegi polgármes­terek úgy ítélik meg, hogy kötelességük megtenni ezt a lépést, függetlenül az el­jövendő választások eredményétől. Nem csökkenti a két község egymásra találásának fényét, hogy a völgységi fal­vakban is van már hasonló kezdeménye­zés. Sőt, tekintsük újabb példának, ami arra szolgál, hogy a terhek könnyebbé válnak, ha akad társ, aki átvesz a súlyból. Decsi Kiss János. Testületi ülés Cikón Cikó község önkormányza­tának képviselő-testülete no­vember 24-én, délután fél hat­kor tartja soron következő tes­tületi ülését a községi önkor­mányzat tanácstermében. Ezen elsőként Forray Gel- lért polgármester tesz jelentést a lejárt, határidejű önkor­mányzati határozatok végre­hajtásáról, valamint a leg­utóbbi ülés óta eltelt időszak­ról, majd a testület megtár­gyalja az 1993. évi várható költségvetést. Ugyanekkor esik szó Póthné és dr. Veres Gabriella jegyző előadásában az önkormányzati feladat- és hatáskörökről szóló helyi ren­deletalkotásról. „Bejelentések" címszó alatt a polgármester szóbeli előter­jesztése következik a polgár­védelmi társulásban való részvételről és az esedékes fa­lugyűlés előkészítéséről. (H. I.) Német egyesületek találkozója Ki kit képvisel? Gyorsétterem nyílt Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) egyesületek képviselői meg­beszéljék a kisebbségi törvény esetleges buktatóit, s hogy kezdeményezzék a szövetség alulról történő megreformálá­sát. Amint azt dr. Józan Mi­hály, a szekszárdi egyesület titkára elmondta, a kisebbségi probléma ma sincs megoldva. A XXI. század kisebbségi poli­tikája az anyanemzettel való közvetlen információs kapcso­latokon kell, hogy alapuljon, a mostani viszonyok ezt nem segítik elő. Dr. Kaltenbach Jenő, az Al­kotmánybíróság főtanácsosa, aki a kisebbségi kerekasztal képviselőjeként részt vett a ki­sebbségi törvénytervezet ki­dolgozásában, bevezető elő­adásában kritikával illette a szövetség jelenlegi felépítését, az egyesületeken alapuló, alulról történő szerveződés mellett foglalt állást. A felszólalóknak a nemzet­közileg is jó visszhangot ki­váltó törvénytervezetről egy­behangzóan jó véleményük volt. A bizonytalan pontot ál­talában a kisebbségi önkor­mányzati választások jelentik. Itt két lehetőség kristályoso­dott ki: vagy az országos par­lamenti és önkormányzati vá­lasztásokkal egyidőben, vagy azt megelőzően rendezik meg. Előbbi esetben afelől kell dön­teni, hogy külön listán indul­janak a német nemzetiségű je­löltek, vagy politikai pártok égisze alatt. Mindkét variáci­óban a választópolgárok bi­zonyos körének kiesésére le­het számolni, de ennek eldön­tése mindig a helyi közössé­gek kompetenciájába tartozik. Utóbbi lehetőség ellen viszont a választók esetleges érdekte­lensége szól. A németség képviseletének kapcsán Báling József, a Le- nau-ház igazgatója úgy fo­galmazott, hogy a fő kérdés az, „hogyan tudjuk megmu­tatni, ki kit képvisel, mert ad­dig senki nem vesz komolyan minket". Sok hozzászólás emelte ki, hogy a hazai néme­tek körében még ma is tapasz­talható a múlt rendszer megfé­lemlítései eredményeként a közélet iránti bizalmatlanság, ezért sokan nem lépnek be az egyesületekbe, s félő, hogy tá­vol maradnak a képviseletet eldöntő választásoktól is. A német egyesületek, szer-, vezetek finanszírozásáról dr, Kaltenbach Jenő elmondta, hogy a törvénytervezet szerint az eddigi egycsatornás rend­szer helyébe egy többcsator­nás rendszer lépne. Ennek megfelelően a központi elosz­tás helyett a következő lehető­ségek állnának elő: a nemzeti­ségi önkormányzatok induló- vagyont kapnának, amellyel önállóan gazdálkodnának, a kisebbségek tagjainak meg lenne a módja arra, hogy sze­mélyi jövedelemadójának bi­zonyos százalékával támo­gassa az általa előnyben ré­szesített szervezetet, és támo­gatást lehet majd nyerni a Nemzetiségi Alaptól, amely­nek kuratóriuma pályázati és pontrendszer szerint ítélné meg a támogatás összegét. A tanácskozás végén a résztvevők sajtóközlemény­ben fogalmazták meg állás­pontjukat. Valójában csak a sajtóközle­mény pontjai körül kialakult vi­tából vált nyilvánvalóvá, hogy a találkozó legfontosabb célja a képviseleti rendszer átalakítása, pontosabban a szövetségen belüli tisztújítás siettetése, s a fó kérdés, ahogyan meg is fogalmazódott, az, hogy ki kit képvisel. A prob­lémákat az szüli, hogy az orszá­gos vezetés 1990-ben nem de­mokratikusan, hanem a Ká­dár-rendszer népfront-elvein jött létre, s az 1989-es egyesületi tör­vény után rövid idővel gomba­mód szaporodó német egyesületek nem kellőképpen vannak képvi­selve a szövetségben. Másrészt a parlament által megítélt anyagi támogatás jelentős része - több, mint fele - a szövetség költségeit fedezi, az egyesületeknek a „ma­radékelv" szerint jut pénz. A rövid vitában két álláspont alakult ki. A jelenlévő egyesületek vezetőinek többsége a mostani egyesületi bázison kívánják meg­reformálni a szövetséget, még a fél év múlva megrendezendő or­szágos kongresszus előtt. A má­sik oldal, s a szövetség - így Hambuch Géza - álláspontja sze­rint idő kell ahhoz, hogy minden­hol megalakuljanak az egyesüle­tek, hiszen jelenlegi számuk alap­ján nem képviselnék a németség egészét, márpedig ez lenne a cél. Ezt a gondolatot többen népfron­tos szemlélethez hasonlították, s - dr.Kaltenbach Jenő szavai szerint - „akik ehhez ragaszkodnak, be­szédesen árulkodnak bizonyos dolgokról". Igaz, hogy az egyesü­letek nem képviselnek minden németet, de a reformokban előre kell lépni, s nem érdemes meg­várni a kisebbségi törvény életbe lépését, hiszen addig talán egy év is eltelik. A tanácskozás résztvevői az alábbi állásfoglalást fogadták el: 1. Támogatjuk a kisebbségi önkormányzati rendszer kié­pítését lehetővé tevő szabá­lyozást. 2. Az egyesületeket és az önkormányzatokat nem egy­mást kizáró kategóriáknak tartjuk. 3. Indítványozzuk a Ma­gyarországi Németek Szövet­ségének egyesületi bázison alapuló, alulról fölfelé történő átépítését. 4. Indítványozzuk az állami támogatások normatív, és nem "maradékelv" alapján tör­ténő elosztását. 5. Szükségesnek tartjuk a mostanihoz hasonló, horizon­tális tanácskozások rendsze­res megrendezését és azok támogatását.-tf­Bár csak későbbre hétre ter­vezték nyitását, már szomba­ton kitárta kapuit a fogyasz­tók előtt a szekszárdi Burger Ranch étterem, tulajdonos azon óhaja szerint, hogy mi­helyst elkészül az épület, máris induljon az üzlet. A gyorséttermi szolgáltatásokat nyújtó, McDonalds-stílusú ét­terem tulajdonosa a főként iz­raeli kezekben lévő európai Burger Ranch, és a szekszárdi önkormányzat, amely apport­ként az épülettel szállt be a vállalkozásba. A harminc fog­lalkoztatott nagy része az is­kolát elhagyó fiatalokból ke­rült ki, akiknek ez az első munkahelyük, mintegy tízen pedig munkanélküliek voltak. Az árak, bár első látásra bor­sosnak tűnnek, a vendéglátó- ipar e szférájában, mint azt az üzlet vezetője elmondta, átla­gosnak mondhatók. A KÖJÁL az ott használt ivóvíz minősé­gét még nem fogadta el, s amíg nem lesz megfelelő a vízminta, természetesen csak palackos italokkal szolgálnak.-t­Kereskedők, viszonteladók figyelem! Elegancia a zsákból? Extra minőségű holland, német olcsó ruházat nyugati meghatározó cégektől! Minőségek: ORL-NRL, HON, VUF-z NÉMET KG. Célraválogatott ruházat, minden szállítmánynál ÚJ összetételben! Kedvezményekkel együtt A LEGJOBB ÁR! Nagykereskedelmi raktárak: Debrecen, Tengerész u. 1/a. Tel.: 52/68-066 Hódmezővásárhely, Földdeáki országút. Tel.: 62/342-12T Miskolc, Martin-telep, Latinca S. u. 7. Tel.: 46/380-042 Budapest, X. kér. Halom u. 42. Tel.: 1/157-1466 Kaposvár, őzponti raktár, Dombóvári u. 1. Tel.: 82/19-687 ÚJDONSÁG! BŐRÁRU nagy választékban, fehér, fekete, barna box. Egészbőrök, hulladékbőrök, lack, sevró és ruházati bőrök. A BŐRÖK csak a Kaposvári központi raktárban kaphatók! ZZ NiVOKER KFT. KERESKEDŐHÁZ Bennünk nem fog csalódni! <104/216271

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents