Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21 / 275. szám

6 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. november 21. Vélemények a terhességmegszakításról • • On hogyan döntene? Az országgyűlés megkezdte a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Mint ismeretes a kormány előterjesztésében a terhességmegszakítás engedélyezésének két válto­zata szerepel. Az „a" változat szigorításokat tartalmaz. Lényegében csak az anya életének ve­szélyeztetése esetén engedélyezi a művi terheségmegszakítást. A „b" változatban szerepel az okok között az anya válsághelyzete is. Ön hogyan szavaz - tettük fel a kérdést országgyűlési képviselőknek. Másoknak pedig azt, hogy miként voksolnának a képviselők helyében? Dr. Dávid Ibolya, országgyűlési képvi­selő (MDF), ügyvéd, 38 éves, két gyermek édesanyja.- Mindenképpen szomorú szívvel fo­gok szavazni ebben a kérdésben. Ha a szívemre hallgatnék, az „a"-változatot kellene támogatnom. Ha nem kerül a fel­színre a szavazásig olyan érv, ami meg­győzne, akkor a „b" változatot fogadom el, bizonyos módosítások esetén. Nem hi­szek abban, hogy az abortusz elsősorban gazdaság meg válság kérdése. Szerintem a nőnek abban van döntési szabadsága, hogy akar-e gyereket vagy nem, nem pedig abban, hogy egy már megfogant élet felett korlátlanul rendel­kezhessen. Ez a téma mégcsak nem is népszavazás kérdése, hiszen ha például a halálbüntetésről lenne népszavazás, van egy olyan érzésem, hogy a lakosság több­sége visszaállítaná, pedig az éppúgy elemi emberi értékeket sért, mint a művi terhességmegszakítás. A közvélemény nem korlátozná az abortuszt sem. A má­sodik változatot azért fogadom el, mert abban reménykedem - egyetértve ebben a vitában felszólaló Mécs Imrével -, hogy ez átmenti törvény lesz. Néhány év alatt eljuthatunk az enyhébb változattól a szi­gorításig. Rosta Eszter, 20 éves hajadon, egyetemi hallgató.- Egyértelmű, hogy meg kell hagyni a nőknek a döntés jogát. Nincs még gyer­mekem, s nem is voltam ilyen döntési helyzetben. Remélem nem is leszek, hi­szen nagyon elítélem az abortuszt, de a gyerek vállalásához kevés a szerelem, kell hozzá kiegyensúlyozott házasság, megfelelő anyagi körülmények. Tanulok szociálpolitikát, és az életben is látom, hogy egyre több a nyomorult ember, szo­ciális védőháló meg sehol. Ebbe a világba most semmiképp sem szülnék gyereket. Dr. Jánosi György, szociológus, orszúgy- gyűlési képviselő (MSZP), 38 éves, két gyer­mek édesapja.- Szerintem abból kell kiindulni, hogy az emberi élet nem pusztán biológiai lét, hanem kulturális érték és normavilág is, amit közvetíteni kell az ifjúság számára. Egyes rétegei máris érzik ennek hiány­rendszerét, ami megmutatkozik a devi­anciák terjedésében. Mi lesz akkor, ha minden nem kívánt gyermek megszüle­tik? A magzati élet védelmét tehát szink­ronba kell hozni az anya autonóm, sze­mélyiségi jogaival. Éppen ezért javasol­juk, hogy a szociális indikáció tételesen szerepeljen a megszakítás okaként, vala­mint az is, hogy a társadalombiztosítás vállalja át a költségeket. Nem vagyok abortuszpárti, a beavat­kozás nem a születésszabályozás esz­köze, hanem szükséges rossz. Éppen ezért tervezett felszólalásomban min­denképpen felteszek néhány kérdést képviselőtársaimnak, a döntés előtt. Ezek közé tartozik, hogy jogunk van-e így be­avatkozni az emberek intim szférájába, megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy ne legyenek szociális indokok, hogy a terhesség megelőzésének más módsze­reit megismertessük? Van-e jogunk megalázó, bürokratikus eljárásnak ki­tenni a nőket? Ha másként döntene a par­lament, komolyan megfontoljuk a nép­szavazás kezdeményezését. Deme Bertalan, tiszteletbeli református esperes, 56 éves, két gyermeke van.- Ez egy bonyolult lekiismereti és hit­béli kérdés. A felelős családtervezésbe nem tartoz­hat bele az abortusz. Törvénnyel nem is lehet megoldani, a felelős lelkiséget kell erősíteni az emberekben. A szerelem, mint Isten teremtése jó dolog, de nem szbad önző módon visszaélni vele, tiszte­letben kell tartani a másik embert is. Ebbe beletartozik a másik ember életének a tisztelete, s mindenek felett a „Ne ölj!" is­teni parancsa, felelősek vagyunk az éle­tért az első pillanattól kezdve. A magzat önálló személy, s az „anyaméh gyümöl­cse jutalom". Felneveléséhez természetesen megfe­lelő anyagi háttérre is szükség van. A problémát az ige fényében kell végig­gondolni, ezért egyéni véleményem sze­rint abban az esetben, ha az anya élete veszélyben forog - és csak akkor - nincs más kiút. Barcza Imre , gyógyszerész, független or­szággyűlési képviselő, hatvannégy éves, két gyermeke és három unokája van.- Még a „b) változatnál is liberálisabb tervezetre szavaznék szívesen, mert még ebben is rengeteg olyan rész van, ami emberi és női mivoltukban alázza meg az asszonyokat. A döntést a nőkre kell bízni, ez az ő joguk. Egyszerűen gyalázatos do­log, ahogy erről beszélünk, engedve bi­zonyos egyházi körök nyomásának. Semmi közünk az emberek magánéleté­hez. Szívesen megkérdeznék néhány püspök urat, hogy tudja-e mi az: pelenkát mosni, s éjszakánként felkelni a gyerek­hez. Egy percig sem azt akarom mon­dani, hogy jó, vagy helyes dolog az abor­tusz. Kell is tenni ellene sok mindent, csak nem tiltani. Engem az háborít fel, hogy ilyen farizeus módon tárgyalunk róla. Ugyanaz a véleményem erről, mint a szakszervezeti törvényről: Mi köze hozzá a parlamentnek? Az ő dolguk! Természetesen nagyon szeretném, ha sok magyar születne, s ha a gyógyszeré­szi fizetésemből el tudtam volna tartani többet, nekem is tíz gyerekem lenne! Dávidné Nagy Ilona, adminisztrátor, harminc éves, egy kisgyerek édesanyja.- Mélységesen felháborít, hogy bea­vatkoznak a magánéletembe, zömmel olyanok, akiknek koruknál, vagy éppen foglalkozásuknál fogva már, vagy egyál­talán nincsen személyes kötelezettségük egyetlen felnevelendő embert illetően sem. Értem én, hogy a katolikus püspöki kar morális felelősséget vállal a nyilatko­zataival, de azt én is vállalom és nemcsak a nézeteimmel, de a tetteimmel kapcso­latban is. Annak is vállalnia kell, aki az abortusz mellett kényszerül dönteni, mert nem tud még egy gyereket felne­velni. Dr. Témák Gábor, 47 éves orvos, or­szággyűlési képviselő.- A lehetséges legliberálisabb abor­tusztörvényt fogom megszavazni. Engem egyáltalán nem hatnak meg azok a ré­mes-véres képek, amelyekét most egye­sek a parlamentben mutogatnak. Orvos vagyok, senki sem gondolhatja rólam, hogy nem tisztelem az emberi életet, nem teszek meg mindent annak védelmében. Tudom mit jelent a beavatkozás, ismerem a kockázatait, tehát nem mellette szólok. Mindent meg is kell tenni ellene az egészségügyben, az iskolában, a csalá­dokban, de én láttam már éhenhalt gyereke­ket is! Bomba Emőné, adótanácsadó, 42 éves, négy gyermeke van.- Ügy érzem, mintha mások akarná­nak megint felőlem, de nélkülem dön­teni. Egyesek úgy vitatkoznak erről a kérdésről, mintha jelenleg kötelező lenne az abortusz. Holott mindenki élhet a saját erkölcsi normái szerint. Nem tilos az ön­megtartóztatás, a védekezés, és az sem, hogy tíz gyereket szüljön, aki akar, s az­tán állami gondozásba adja. Szeretném tudni, hogy akik ebben a kérdésben dön­tenek jártak-e már például csecsemőott­honban? Aki a szigorításra szavaz, mind­járt fel is ajánlhatná jövedelme felét ezek­nek a szerencsétlen gyerekeknek. Még egy szempontot szóvá tennék: A hormonális fogamzásgátló Szerek a leg­megbízhatóbbak, de ezek éppen az abor­tuszra leginkább rákényszerülőknek, a húsz év alattiaknak és negyveh felettiek­nek jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot. Ha ez ügyben információim hiányosak lennének, s új szerek kerültek forgalomba, az csak azt bizonyítja, hogy nem elég széleskörű a tájékoztatás. Ihárosi Ibolya sze el sem hiszi, hogy most va­lamit ismét újra lehet kezdeni. Aki negyvenötben megkapta a juttatott földet, majd behaj­tották a téeszbe, s ugyanígy járt ötvenhat után is, az nem biztos, hogy ma hetven évesen hisz az újabb lehetőségben. — S ak,i ma fiatal, huszon­éves, annak ön tanácsolná, hogy vágjon bele a magán- gazdálkodásba? — Igen, méghozzá azért, mert hiszem, hogy ezt az orszá­got a kockázatot is vállaló, tett- rekész emberek fogják előre­vinni. Ez olyan, mint a sport. Mankóra ne számítson senki! Fórum: törvény, földközelben Ha beleadunk apait-anyait, ak­kor mindennek sikerülnie kell. — Egyetért azzal a megál­lapítással, mely szerint a földdel kapcsolatos törvé­nyek az MDF koncepciójá­nak felelnek meg? — így ezt azért nem írom alá, de tény, hogy ami most van, az az MDF 1990-ben nyilvánosságra hozott prog­ramjához áll a legközelebb. — Miként viseli mindezt a földkérdésben magát legin­kább érintettnek valló koalí­ciós partner, a kisgazda párt? — A súrlódásokon már túl­jutottunk, itt és most arról van szó, hogy a törvényt végre kell hajtani. Örülnék annak, ha a kisgazda párt egy kicsit többet tenne a végrehajtásért is, ha legalább olyan harcosak len­nének ezen téren is, mint ami­lyen hangosan a törvényho­zásban hallatták a hangju­kat. Szeri Árpád Fotó: Gottvald Károly Fontos a földkérdés, de a kötött pulóver is (Folytatás az 1. oldalról.) — Persze, a téesztagok többsége soha nem kerülhetett döntési helyzetbe, soha nem mondhatott nemet a szövet­kezet elnökének. Ezek a fórumok talán segítenek va­lamit a demokrácia gyakorlá­sában. — Ennek ellenére, a laikus számára az ilyen fórumok alapján úgy tűnhet, hogy a téesz-átalakulás, a földtör­vény, a kárpótlás reményte­lenül nehéz ügy. — Nehéz, mint minden változás. Főleg akkor, ha nem szoktunk hozzá, hogy ma­gunk döntünk. Én tehát nem is elsősorban a technikai kér­déseket tenném az első helyre. Valaki meg is akart engem itt zavarni, mondván, hogy a jogszabály a hiányos ... — S nem így van? — Már miért lenne így? A jogszabály felnőttként kezeli az embereket, akik azonban - s ezt megértem a korábbi idő­szak alapján - egyfajta man­kót várnak valahonnan. Ilyesmi azonban nem lesz! Nem is szabad, hogy legyen, mert akkor konzerválnánk a régi állapotokat. Ez pedig el­fogadhatatlan, főleg a mező- gazdaságban, ahol az ered­Farkas Gabriella mény az egyéni teljesítmény függvénye. — Nagy tömegeket érint a kárpótlás, mégis, ha intéz­kedni kell, sokan inkább a saját elgondolásaikat köve­tik, mint az előírásokat. Ön minek tulajdonítja a föld­kérdésben tanúsított járat­lanságot? — Ennek több oka van. Egy­részt érződik a korábbi beideg­ződés: nem kell nekünk min­dent tudni, majd ott fönt meg­mondják, hogy mit tegyünk. Másrészt az emberek egy ré­Interjú Farkas Gabriellával, az MDF alelnökével • • Ökumenikus naptár November 21. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 11,4-12. Zsolt 143. Lk 20,27-40. Ref.: Ez 14,12-23. lPét 1,17-26. Ev.: Jel 20,11-15. Mk 13,14-23. Őrt.: 2Kor 8,1-5. Lk 8,16-21. A katolikus naptárban Szűz Mária templomban való bemutatásának ünnepe. A hagyomány szerint a gyermek Máriát három éves korában a jeruzsálemi templomban Is­tennek szentelték. Ez az ünnep elsődleges tárgya. A mai nap emlékeztet ennek a templomnak a felszentelésére is, amelyet Jeruzsálemben 543-ban építettek Szűz Mária tisz­teletére. A református és az evangélikus naptárban Olivér napja. Az ortodox egyházban Szűz Mária bevezetése a temp­lomba. November 22. Évközi 34., az egyházi év utolsó vasár­napja. Napi igék: Kát.: Kol 1,12-20. Zsolt 121. Lk 23,35-43. Ref.: Ez 15. Zsolt 77. Ev.: Mt 25,1-13. íz 26,7-19. Őrt.: Ef 2,4-10. Lk 8,26-39. A katolikus naptárban Krisztus Király ünnepe. Az ün­nep tárgya Krisztus legfőbb uralma minden teremtmény fölött. Megölését XI. Pius pápa rendelte el 1925-ben és ok­tóber utolsó vasárnapjára helyezte. Az új egyházi kalen­dárium az egyházi év utolsó vasárnapjára tette át. Ezen a napon van Szent Cecília ókeresztény vértanú, az egyházi zene védőszentje emlékezet is. A református és az evangélikus naptárban Cecília napja. Az ortodox egyházban Szent Filemon, Archipposz, Apfia és Oniszimosz apostolok, valamint Szent Cecília vértanú napja. November 23. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 14,1-5. Zsolt 23. Lk 21,1-4. Ref.: Ez 16.1- 35. IPét 2,1-6. Ev.: Lk 12,42-48. Mk 13,24-37. Őrt.: lPét 2.20- 3,8. Lk 11,29-33. A katolikus naptárban Római Szent Kelemen (+101) pápa, vértanú és Szent Kolumbán (+615) apát emlékezete. Kelemen Szent Péter tanítványa és harmadik utódja volt, aki éppen ezért Szent Péter tekintélyével intézkedett az egyház ügyeiben. Száműzték, majd a tengerbe fullasztot­ták. - Kolumbán írországi szerzetes volt, aki 12 társával át­jött az európai kontinensre, hogy itt missziós munkát vé­gezzen. Szerzetesszabályokat is írt,, de ezek rendkívüli szigorúságuk miatt nem tudtak gyökeret verni. A református és az evangélikus naptárban Kelemen napja. Az ortodox egyházban Szent Amfilichiosz ikonioni püspök és Névai Szent Alexandrosz napja. November 24. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 14,14-19. Zsolt 95. Lk 21,5-11. Ref.: Ez 16,36-52. IPét 2,7-12. Ev.: Zsid 12,12-17. IPét 1,1-11. Őrt.: 1 Tessz 3,9-13. Lk 11,34-41. A katolikus naptárban Szent Flóra (+ 851 körül) szűz és vértanú emlékezete. A hispániai Cordobában élt, ahol tu­lajdon bátyja jelentette fel a mohamedán hatóságoknál. Megvesszőzték és börtönbe zárták, ahonnan megszökött. Később önként jelentkezett, megvallotta hitét és vállalta a vértanúságot. A református naptárban Flóra, az evangélikus naptár­ban Emma napja. Az ortodox egyházban Szent Katalin nagyvértanú és Szent Merkuriosz nagyvértanú napja. November 25. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 15,1-4. Zsolt 97. Lk 21,12-19. Ref.: Ez 16,53-63. IPét 2,13-17. Ev.: Zsid 12,22-29. 2Pét 1,11-21. Őrt.: ITessz 4,1-12. Lk 11,42-46. A katolikus naptárban Szent Katalin szűz és vértanú emlékezete. Művelt alexandriai lány volt, akit hitéért előbb kerékbetörtek, majd 305-ben lefejeztek. A református és az evangélikus naptárban Katalin napja. Az ortodox egyházban Szent Kelemen római püspök és Szent Péter alexandriai püspök vértanú napja. November 26. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 18,1-2. 21-23. 19,1-3. Zsolt 99. Lk 21.20- 28. Ref.: Ez 17. IPét 2,18-25. Ev.: Ez 43,1-7. 2Pét 2.1- 22. Őrt.: ITessz 5,1-8. Lk 11,46-12,1. A katolikus naptárban Szent Szilveszter (+ 1267) apát emlékezete. Már magas rangú felszentelt pap volt, amikor annyira megrázta barátja holttestének a látványa, hogy remete lett, majd Szent Benedek szabályai szerint kolos­tort alapított. Ennek apátjaként halt meg. A református naptárban Virág, az evangélikus naptár­ban Csongor napja. Az ortodox egyházban Oszlopos Szent Alypiosz, Szent életű Nikon és Sztylianosz napja. November 27. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát.: Jel 20,1-4.11-21.2. Zsolt 83. Lk 21,29-33. Ref.: Ez 18. IPét 3,1 -7. Év.: Ez 44.28-1 3,1-10. őrt.: ITessz 5,9-13.24-28. Lk 12,2-12. A katolikus naptárban Szent Virgil (Virgilius) hitvalló emlékezete. ír származású tudós misszionárius volt, aki Salzburg püspökeként halt meg 774-ben. A református naptárban Virgil, az evangélikus naptár­ban Tünde napja. Az ortodox egyházban Perzsiái Szent Jakab nagyvér­tanú napja. • • * Osztrogén kezelés A változó évek sok pana­szát, amelyet jelenleg gyakran helytelenül kezelnek, ösztro- gén kezeléssel meg lehet szün­tetni. Erről nyilatkozott Jo­hannes Hubert professzor, a bécsi klinika hormonambu­lanciájának vezetője. Ez a vi­lág legnagyobb menopa- uza-ambulanciája, amely fon­tos szerepet játszik a betegek ellátásában és a tudományos kutatásban. Az érintetteknek a hormonszint meghatározását tanácsolja, ami a női ciklus miatt nem is olyan egyszerű dolog. A szűrés tartalmazná a koleszterin meghatározását, a vérnyomásmérést, a csontok állapotának felmérését, a vál­tozó évekkel kapcsolatos pa­naszokat és a pszichés kocká­zati tényezőket. (FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents