Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-10 / 240. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. október 10. Az apát halálraítélték, a fiú idegen néven menekült Mi a kötelessége egy exbelügyminiszter fiának? Négy napig, 1944. október 12-15-ig volt a Lakatos kor­mány belügyminisztere a fel­vidéki származású báró Schell Péter. Az alig egy hét végzetes változásokat hozott a család életében. A törté­nelmi események kapcsán kia­lakult helyzetről Schell báró fiával, a New Yorkban élő Schell Ferenccel magyaror­szági látogatásakor beszél­gettünk. — Borsod-Abauj-Kassa vármegye főispánja volt édesapám, úgy kérte fel La­katos Géza a belügyminiszter- ségre. Október 15-én a néme­tek letartóztatták, halálra ítél­ték. Mi 1944-ben érkeztünk Kassáról Budapestre édesa­nyámmal, két nővéremmel és húgommal. A főváros ostro­mát a Bécsy utca egyik házá­nak pincéjében, a nagyné- nénkkel együtt éltük át, - em­lékezik vissza az 1934-ben született Schell Ferenc. A pincéből kikerülve a tá­mogatás nélkül maradt család, hogy fenntartsa magát, min­denfélével próbálkozott. A ti­zedik évében lévő fiú például a nagynénje készítette süte­ményeket árulta, az édesanya varrt. 1945. júniusában kapták a hírt: Schell Péter báró élet­ben maradt, sikerült elmene­külnie, Olaszországban van. — Milánóból üzent édesa­pám, hogy ki akar vándorolni Amerikába, próbáljunk utána menni. Vöröskeresztes vonat­tal, idegen gyerek papírjaival csempészett ki egy ismerő­sünk. Nem kívánatossá nyil­vánítottak, menni kellett, be­tanultam az új adatokat. Indulás után névsorolvasás volt a szerelvényen.- Te nem az vagy, akinek mondod magad, azt a gyere­ket én ismerem - szólalt meg egyszercsak az egyik utastárs a volt belügyminiszter fiához lépve. - Kapsz egy pofont, Schell Ferenc ha nem hallgatsz el - suttogta a nagyranőtt Ferenc, amitől az alacsonyabb fiú szerencsére megszeppent. Budapestől Milánóig három napig tartott az út, mire Ame­rikába ért Schell Ferenc a fiá­val, újabb egy év telt el. New Yerseyben egy ismerősük fo­gadta be őket öt másik magyar családdal együtt. Az apa munkát keresett. Mihez ért? - kérdezték a magyar arisztok­ratától a munkaügyi hivatal­ban. A földműveléshez, vála­szolta az igazsághoz híven az exminiszter, lévén, hogy a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Akadémián szer­zett diplomát egykoron. így került Virgíniába tehenésznek Schell Péter, majd egy hotelbe, aztán a Szabad Európa Rádió­hoz, míg végül a Pan Ameri­can Légitársaságtól ment nyugdíjba. Több évbe tellett míg a csa­lád ismét egyesült. A lányok már egy év múlva kijutottak Amerikába, de édesanyjuk csak hosszabb idő után, mivel erdélyi származású lévén ro­mán hívó listán szerepelt. Mindeközben a fiú, Ferenc szorgalmasan tanult, középis­kolába járt, majd a Williams Collegs-i egyetemre, irodalom szakra. A tanulás mellett ösz­töndíjat szerzett és hogy fenn­tartsa magát, pincérkedett, szendvicset árult és latint taní­tott egy középiskolában. Leg­nagyobb tőkéje a nyelvtudása volt, öt nyelven, a magyaron és latinon kívül angolul, fran­ciául, németül írt, olvasott, társalgott minden gond nél­kül, ennek köszönhette ké­sőbb karrierjét is.- A Reader's Digesthez ke­restek egy szerkesztőt, akit Európába küldhetnek, mert ismeri az ottani viszonyokat, a nyelvet, az irodalmat. így ke­rültem a párizsi tudósítói iro­dába, ahol nagyon sokat ta­nultam. A magyar nyelvet ele­inte nem tudtam használni. Milyen kedves, hogy ezen a nyelven is tud, mondták és csak udvariasságból nem fűz­ték hozzá, hogy minek. A hat­vanas években változott meg ez a helyzet, amikor cikkek érkeztek Magyarországról és kellett valaki, aki lefordítja őket. Aztán a munkámból adódóan 1968-tól egyre többet utaztam Budapestre, készítet­tem interjúkat. Mindig na­gyon örültem amikor Ma­gyarországra jöhettem, mert bár a hivatalos személyek ré­széről nem mindig kísérte ro- konszenv a látogatásaimat, de azok az emberek, akikkel ta­lálkoztam, nagyon barátságo­sak, közvetlenek voltak. Ami­kor visszamentem Ameri­kába, mondtam is azoknak az ismerőseimnek akik a rend­szerváltozás miatt gondolkod­tak, hogy visszalátogassa­nak-e vagy ne, hogy menjetek csak nyugodtan, mert mind­egy, hogy milyen rendszer van, az emberek nem változ­tak, olyanok mint voltak, fent kell. tartani a kapcsolatot ve­lük, mert ők számítanak arra, hogy menjünk.- 1963-tól 1981-ig egy év megszakítással voltam Fran­ciaországban, nagyon sokat utaztam, sok érdekes ember­rel találkoztam és igen nagy előnyömre szolgált, hogy ma­gyar vagyok. Egész másképp viszonyultak hozzám, amikor megtudták ezt rólam. Olyan híres írókkal dolgozhattam együtt, mint például a Gyöke­rek szerzője, Alex Halley. Szakmailag hallatlanul jó is­kola volt ez, megtanultam ho­gyan kell egy témát úgy meg­írni, hogy azt szívesen olvas­sák. Tizennyolc év után tért vissza Amerikába Schell Fe­renc, amikoris a Családok című új lap indításával bízták meg. Később a könyvkiadás­sal is megismerkedett, három és fél évig a nemzetközi kia­dásokat irányította. Amikor változott a Kelet-Közép-Eu- rópai helyzet, a kiadója Ma­gyarországot látta alkalmas­nak terjeszkedésre, 1991-ben szerkesztőséget hoztak létre Budapesten, amiben nem kis érdeme volt Schell Ferencnek. Igaz, azóta még gyakrabban jár Magyarországra, sőt Tol­nába is, mivel Katalin-pusztán él egy nagybátyja. A viszon­tagságos gyermekkor, a sok küzdelem ellenére a felvidéki nemesi család sarja boldog embernek érzi magát, véletle­nül sem említi mi lehetett volna, ha a történelem kereke másképp fordul. Dolgozik, a Máltai Lovagrend Észak-Amerikai szekciójának a vezetője. Most éppen egész­ségügyi felszereléseket, or­vosi, műszaki könyveket szál­lít Magyarországra. Olyano­kat, amelyekhez itt nehezen, vagy csak igen drágán lehet hozzájutni.- Mindig nagyon szeren­csés ember voltam, mert bár a sültgalamb nem repült a számba, de ott voltam ahol repült, - állítja nem kis hu­morról téve tanúbizonyossá­got. - A magyar származás nekem mindig előny jelentett, szélesebb látókörrel rendel­keztem, mint mások és ezt Amerikában értékelik. Be kell illeszkedni, karriert csinálni és akkor kijelenteni, hogy igen, én magyar vagyok. Minden­kinek kötelessége, hogy meg­tegye a magáét az övéiért. F. Kováts Éva Miklósvári feltámadás tel áll meg a kastély kapujá­ban, őszinte érdeklődésével jártatja tekintetét a fenyők ár­nyékolta falakon, érintse az oroszlánfejes kopogtatót. Halk zörgetés is ajtót tárhat a kastélyba, ami immár feltá­madott. decsi-gottvald Annyi szó esett már a leg­utóbbi esztendőben a tamási Miklósvári kastély sorsáról, hogy szaporítani kár. Tény, hogy feltámadott. Kő, fa, tégla, vakolat, ajtók és abla­kok, világító lámpák megújul­tak, ifjodtak a Mészöly Katalin és Horváth Bálint művészhá­zaspár igénye szerint. Bizto­san akadt már, aki pontosan mérte mennyi idő kell ahhoz, hogy a pusztulást sürgető rozsda vöröséből fénylőn vál­jon frissebb szín. Egy ho­mokkő, mészkő darab funk­ciót kaphat eldugott szöglet­ben is, magán hordozza elő­dök szépre vágyó, az igenlő tetteit. A feltámadás megtisz­tulással jár. Nincs ez másként a szobabelsők festett falaival sem. Ha ablakon besugároz a Nap, a virágfűzérek festett láncai két-három évszázad előtt élt nemzedék ízlésvilágát idézik. Napjaink látványa mindenek fölött tiszteletet pa­rancsol a látogatótól. Olyan fejhajtást, ami annak jár, aki becsüli a múltat, annak értékét hajlandó menteni minden nyűgével, kínjával, gáncsos- kodásával. Aki ilyen lelkület­• • Ökumenikus naptár Október 10. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát: Gál 3,22-29. Zsolt 104,2-8. Lk 11,27-28. Ref: lTim 2,8-15. 5Móz 21. Ev: Jak 5,9-11. 2Kor 1,8-11. Őrt lKor 14,20-25. Mt 25,1-13. A katolikus naptárban Borgia Szent Ferenc hitvalló (+1572) emlékezete. Katalónia alkirálya volt. A fiatal Izabella királynő holttestének látványa annyira meg­rázta, hogy feleségének halála után belépett a jezsuita rendbe. A református és az evangélikus naptárban Gedeon napja. Az ortodox egyházban Szent Evlampiosz és Evlam- pia vértanúk napja. Október 11. Évközi 28., Szentháromság utáni 17. vasárnap. Napi igék: Kat:2Kir 5,14-17. Zsolt 97. 2Tim 2,8-13. Lk 17,11-19. Ref: lTim 3,1-7. Zsolt 71. Ev: Mt 15,21-28. Zsolt 119,153-160. Őrt: 2Kor 6,16-7,1. Mt 15,21-28. A katolikus naptárban Betrand Szent Lajos (+1581) emlékezete. Spanyol Domonkos-rendi szerzetes volt. Dél-Amerika indiánjai körében folytatott missziós te­vékenységet, ő keresztelte meg a még emberevő karib törzsek tagjait is. Az indiánok védelmében határozot­tan fellépett a zsarnok spanyol gyarmati kormányzás ellen. A református naptárban Brigitta, az evangélikus naptárban Fenyőke napja. Az ortodox egyházban Szent Fülöp diakónus apos­tol és Szentéletű Theofánisz hitvalló napja. A zsinagógái naptárban erev szukkót, a sátrak ün­nepének vagy a sátoros ünnepnek előestéje. Október 12. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: Gál 4,22-24.26-27.31.-5.1. Zsolt 112. Lk 11,29-32. Ref: ltim 3,8-13. 5Móz 22. Ev: Zsid 11,1-7. 2Kor 1,12-24. Őrt: Ef 4, 25-32. Lk 3,19-22. A katolikus naptárban Szent Maximiliánusz (Miksa) püspök és vértanú emlékezete. A mai Ausztriának a dunától délre eső területén apostolkodott és szenve­dett 300 körül vértanúhalált. A református és az fevangéikus naptárban Miksa napja. Az ortodox egyházban Szent Provosz, Tarachosz és . Andronikosz vértanúk napja. A zsinagógái naptárban szukkót, a sátrak ünnepe vagy sátoros ünnep 1. napja. Október 13. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: Gál 5,1-6. Zsolt 118,41-48. Lk 11,37-41. Ref: lTim 3,14-16. 5Móz 23. Ev: ljn 4,4-11. 2Kor 2,1-11. Őrt: Ef 5,20-26. Lk 3,23-4,1. A katolikus naptárban Szent Ede (Eduárd) hitvalló (+1066) emlékezete. Angol király volt, akit többször is elűztek hazájából, ahol végülis felvirágoztatta a vallá­sos életet. Udvartartásának költségeit radikálisan csökkentette, hogy többet jótékonykodhasson. A há­zasságában is megőrizte szüzességét, feleségével sze­rető testvér módjára élt. A református és az evangélikus naptárban Kálmán napja. Az ortodox egyházban Szent Karposz és Papylasz vértanúk, valamint Szentéletű Benjámin napja. A zsinagógái naptárban szukkót, a sátrak ünnepe vagy sátoros ünnep 2. napja. Október 14. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: Gál 5,18-25. Zsolt 1. Lk 11,42-46. Ref: lTim 4,1-5. 5Móz 24. Ev: Zsid 11,17-22. 2Kor 2,12-17. Őrt: Ef 5,25-33. Lk 4,1-15. A katolikus naptárban Szent Kallixtusz pápa és vér­tanú emlékezete. Rabszolgából lett diakónus és a ró­mai keresztény temetők (katakombák) őrzője, majd pápa. Sokan tévtanítással és engedékenységgel vádol­ták, mert a szabadok és a rabszolgák közötti házassá­got érvényesnek ismerte el. 222-ben vértanúságot szenvedett. A református és az evangélikus naptárban Helén napja. Az ortodox egyházban Szent Nazariosz, Garvászi- osz, Protasziosz és Kelsziosz vértanúk, valamint Szentéletű Énekszerző Kozmász majumai püspök napja. Október 15. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kat: Ef 1,1-10. Zsolt 97. Lk 11,47-54. Ref: lTim 4,6-11. 5Móz 25. Ev: Ézs 49,7-13. 2Kor 3,1-11. Őrt: Ef 5,33-6,9. Lk 4,16-22. A katolikus naptárban Avilai Szent Teréz szűz, egy­háztanító (+1582) emlékezete. Karmelita apáca volt, aki előbb a rend női, majd férfi ágát is megreformálta, írásai a spanyol nyelv klasszikus alkotásai és a miszti­kus irodalom remekei. A református és az evangélikus naptárban Teréz napja. Az ortodox egyházban Szent Lukianosz vértanú és Thesszaloniki Új Szent Eufémiosz napja. Október 16. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát: Ef 1,11-14. Zsolt 32. Lk 12,1-7. Ref: lTim 4,12-16. 5Móz 26. Ev: Jn 9,35-41. 2Kor 3,12-18. Őrt: Ef 6,18-24. Lk 4,22-30. A katolikus naptárban Alaxoque Szent Margit szűz (+1690) emlékezete. (Azelőtt okt. 17.) Vizitációs nő­vérként látomásokban részesült, amelyekben megbí­zást kapott arra, hogy hirdesse Jézus Szíve tiszteletét és szorgalmazza Jézus Szíve ünnepének a bevezetését. A református és az evangélikus naptárban Gál napja. Az ortodox egyházban Szent Longinosz vértanú százados napja. Az ENSZ rendszerében Élelmezési Világnap.

Next

/
Thumbnails
Contents