Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-08 / 238. szám
4 »ÚJSÁG PAKS ES KORNYÉKÉ 1992. október 8. Mi is az a térinformatikai rendszer? Múlt heti oldalunkban adtuk hírül, hogy egy számító- gépes térinformatikai rendszer igen sokat segíthetne a paksi polgármesteri hivatal ügyintézésének gyorsításában és pontosításában. Azóta többen kérdezték, hogyan működik ez a rendszer, és konkrétan mire használható. Nos, egy ilyen rendszer adott település esetében a mindennapi működés, tevékenység tervezéséhez, irányításához szükséges térbeli információs bázis kialakítását teszi lehetővé. Alkalmas szöveges és grafikus információk bővítésére és teljeskörű karbantartására. Egy példával megvilágítva a dolog a következőképpen néz ki. Ennek a számítógépes rendszernek a segítségével például mondjuk a város egyik utcáját tekintve, regisztrálhatók és grafikusan is lehívhatók a földmérési alaptérképeken szereplő alap- és részletpontok, határvonalak, falak, támfalak, kerítések, épületek, építmények, vezetékek, függőpályák, aknák, helyrajzi számok, stb. Tehát ha mondjuk útjavításról van szó, igen könnyen „lehívható" hol és mennyi szennyvízakna van adott szakaszon, milyen gáz-, víz- stb. vezeték fut az aszfalt alatt. Ez a munka tervezését, szervezését nagyban megkönnyítheti és gyorsíthatja. Azt persze mondani sem kell, hogy ennek a rendszernek a megvásárlása nem kis pénzébe kerülne az önkormányzatnak. A másik fontos szempont, hogy igazán jól csak akkor alkalmazható, ha az úgynevezett alaptérképek hajszálpontosak, és naprakészek az egyéb információk. A rendszer tehát állandó karbantartást igényel, minden változást fel kell tüntetni rajta. A hivatal szakembereinek véleménye szerint azonban ez a jövő útja. venter Közös gondolkodás Klenk Csaba építész három éve került Paksra, az úgynevezett vállalkozási irodához, ami akkor még a városi tanácson belül működött. Az átalakulás során ezt az irodát összevonták a polgármesteri hivatal műszaki csoportjával. A csoport egyik feladata a városfejlesztési és városépítési feladatok előkészítése és koordinálása, ezen belül konkrét tervezési feladatok elvégzése, természetesen városi létesítményekre vonatkozóan. — A csoport építészeti vonatkozású munkáját nézve mi az, amiben leginkább fejlesztésre, változásra volna szükség? — A sokat szidott, és szükséges rossznak tekintett építészeti szakértői bizottságok felszámolásával mégis egy olyan kontroll szűnt meg, ami adott településen egyfajta mederben tartotta a tervezést. Ez sok településen idézett elő nehéz' helyzetet, főleg a kisebbeken. A városokat nem érinti olyan erősen. Ha Paksot nézzük, van lehetőség a munka szervezettebbé tételére. Ehhez az kelKlenk Csaba lene első lépésben, hogy a területünkön működő összes építésszel fel kellene venni a kapcsolatot, és ezt tartani is, egyfajta közös gondolkodás szintjén. Nem is szólva arról, hogy így sokkal több ötlet kerülhetne felszínre egyes városrészek rendezése, kialakítása kapcsán. A magántervezésre vonatkozóan pedig jó lenne egyfajta házi kontroll. Ezt az ötletet a városépítő bizottság is támogatja. Vannak már bíztató jelek ezzel kapcsolatban, és remélem ennél lasés főépítész kellene san tovább jutunk. Ami még fontos lenne véleményem szerint: egy városi főépítészi funkció. Egy olyan szakember, akire tapasztalatai miatt hallgatnak a többiek, és aki tisztán szakmai szempontok szerint képes véleményt alkotni. Ennek a funkciónak azonban a jogi, anyagi feltétedéi és szabályai még nem eléggé tisztázottak. — Építészeti szempontból milyen városnak tartja Paksot? — Ez a város igen érdekes építészetileg. Szubjektív szempontból nézve a dolgot, nekem az tetszik, hogy még emberléptékű, áttekinthető. Számomra legfontosabb része az óváros. Nem is egyes épületei kiemelkedőek, hanem az egésznek a jellege, a hangulata az, amit igazán érdemes megőrizni. Ide úgy kell építeni, hogy csak ebbe a jellegbe, hangulatba illő épület készüljön, nem kizárólag stílusjegyei miatt, hiszen ultramodern épület is, megfontolt tervezés mellett tovább viheti az óvárosi jelleget. Pontosan az ilyen dolgok miatt kellene az a bizonyos együttműködés, és egy főépítész. — Melyek azok az épületek, vagy kik azok az építészek, akik hogy úgy mondjam rányomták a bélyegüket Paksra? — A hetvenes évek terméke az úgynevezett tulipános lakótelep, amely Csete György és társai munkája. Ez az épületeggyüttes egy olyan alaphangulatot adott a város egy új részének, amit ha nem is sikerült továbbvinni, akkor is sokat jelentett. Valószínű, hogy ennek köszönhető, hogy később Makovecz Imre is itt dolgozott. Igaz, hogy olyan időszakban, amikor igazán nagy, látványos építkezés nem folyt, de jellegzetes „kéznyomok" maradtak itt, mint például a Makovecz-temp- lom. A véleményem az, hogy minden építészeti feladathoz úgy kell viszonyulni, mint ennek a templomnak a tervező-- séhez. Nem feltétlenül a stílus, hanem az építészi mentalitás szempontjából. venter Fotó: ritzel A polgármesteri hivatal felhívja a lakosság figyelmét, hogy aki közterületre, például útpadkára, árkokba, parkba, stb. szemetet, törmeléket, vagy földet rak le, szabálysértés miatt tíz ezer forint bírsággal sújtható. Megkezdődött a Dózsa György út 20. szám alatti épület felújítása, melyben üzlet- központ lesz, és szervesen kapcsolódik a piachoz. A külső munkákat a város finanszírozza, a belső átalakításokat és kiépítéseket pedig a leendő bérlők fizetik. Parrag Ferencné rendőr zászlós a számítógéppel dolgozik Az emberek örülnek nekünk Ifjúsági napok Az október negyedikén kezdődött paksi ifjúsági napok további programja a következőképpen alakul. Ma, csütörtökön, 14 órakor "szuper" tanár-diák kosármeccs lesz az ESZI tornacsarnokában, 15 órakor pedig szintén az ESZI-ben, a főiskola nagyelőadójában Pink Floyd koncertfilm vetítésére kerül sor. A tekeverseny selejtezője 16 órakor kezdődik az ASE-teké- zőben. Október 9-én, pénteken lesz a tekeverseny döntője a selejtezők színhelyén, 19 órakor perdíj ,/T Idl C a ivmlc*cért,/ cím mel játékos vetélkedő lesz az ASE csarnokban. Szombaton gyermekprogramok várják az érdeklődőket a városi művelődés ház parkolójában és környékén, ahol lesz „légvár", horgászat, zsákbamacska, kirakodóvásár, ATISZ-bazár. A változatos programok között tíz órától BMX- és gördeszka bemutató, valamint ügyességi verseny, 11 órától aszfaltrajzverseny kezdődik. 14 órakor Puszi & Emesto szórakoztatja a gyerekeket, 15 óra 30 perctől motoros bemutatók, ügyességi versenyek, nagymotor kiállítás látható. „Kutyaparadicsom" címmel magyarul beszélő olasz-francia-spanyol ifjúsági filmet vetítenek 18 órakor a színházteremben. Szakképzett pékeket vár a kenyérgyár Interjú a nagydorogi rendőrőrs parancsnokával A nyár elején avatták fel ünnepélyes keretek között a nagydorogi rendőr őrsöt, ami a község és a környező települések régi óhaja volt. Az őrs a paksi rendőrkapitánysághoz tartozik. Bertalan Gyula rendőr főhadnaggyal, az őrs parancsnokával az eltelt negyedévről beszélgetünk. — Őrsparancsnok úr, az őrs személyzetének kialakításánál milyen szempontok érvényesültek? — Az önálló dorogi őrs előtt körzeti megbízott csoport működött itt három fővel. Most is ez a trió alkotja a csapat magját. Kiegészült még a társaság a környező települések három körzeti megbízottjával, négy ügyeletessel, és két bűnügyessel, így alakult ki a mostani létszám. Lényegében már mindannyian ismertük egymást azelőtt is, és a közös munka során még jobban összeszoktunk. —- Mit lehet elmondani a körzetről a bűncselekmények szempontjából? — Elég sok munkánk akad, és igen változatos a bűncselekmények skálája. A terménylopásoktól kezdve a nagy értékre történő lopásokon keresztül a garázdaságig, sok mindennel kell foglalkoznunk. Sajnos, már emberölési ügyünk is volt. Munkánk hatékonyságáról még nem túl sokat lehet megállapítani, hiszen alig egy negyedév óta dolgozunk ilyen formában. Mondhatnánk, nincs még mihez viszonyítani a dolgokat. — Milyen az őrs felszereltsége? — Elmondhatom, hogy igen jó. Ebből a szempontból sokat köszönhetünk a körzetünkbe tartozó önkormányzatoknak, akik sok segítséget adtak ahhoz, hogy ilyen jó körülmények között végezhessük a munkánkat. — Hogyan alakul a kapcsolatuk a lakossággal? — Nagyon jól. Az emberek örülnek, hogy itt vagyunk, és igen sok segítséget kapunk tőlük. Polgárőrség ugyan szervezett formában nem működik, de bőven akad segítőnk. Inkább oly módon, hogy a rendőrrel együtt megy két-há- rom ember, és segít neki. Ez nekünk is jó, hisz több szem többet lát. — Véleménye szerint elég ez a létszám a feladataik számához viszonyítva? — Úgy fogalmaznék, hogy ekkora létszámmal is el lehet látni a munkánkat, de ha többen lennénk, jobb lenne. venter Fotó: ritzel Büféasztal a Budapesti Kamaraszínház tavalyi Charley nénje előadásának estéjén A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat paksi üzemében napi 12 mázsa kenyér készül. Az áruból csak a várost látják el, mintegy harminc üzletbe szállítanak. A péksütemény és a szárazáru Szekszárdról érkezik. Mint azt a naponta előállított kenyér mennyisége is mutatja, az üzem igen kis létszámmal dolgozik, a kapacitásának csak mintegy húsz százalékát használják ki. Többet is tudnának termelni, igény is lenne rá, ennek akadálya azonban a szakképzett pékek hiánya. vm - rz Hivatali hírek A paksi polgármesteri hivatal közgazdasági irodája megkezdte az 1993. évi költségvetés összeállításának előkészítését. A kormány gazdasági programjának értelmében az jövő évi költségvetést 1992. november 30-ig kell a település képviselőtestülete elé terjeszteni. „Nosztalgiából nem lehet megélni" Néhány gondolat a hangulatról A fenti mondatot Tröjnár József, a Dunaved Kft. ügyvezetője mondta, válaszként arra a kérdésre, hogy miért szüntették meg a paksi városi művelődési házban üzemelő büféjüket. Elmondása szerint annyi forgalmuk sem volt, mely fedezte volna az ott dolgozók munkabérét. Ráadásul majd két hónapig, a nyári szünet ideje alatt zárva tartottak. Az ügyvezető véleménye szerint talán majd egy magánvállalkozó tudja működtetni. Pedig ez a kis büfé kedves hellyé vált az évek folyamán. Irénke, a büfés, jól „vitte" az ő kis birodalmát. Ösztönösen ráérzett arra, hogy milyennek kell lennie, mondjuk egy színházi előadás alatt a büfének. Azokon az estéken megpróbálta ünnepivé varázsolni a színházlátogatók estéjét. Mert nemcsak jó produkció kell, hanem a helynek egy olyan atmoszféra, ami azt erősíti bennünk, hogy ez a nap kicsit más, mint a többi. e.g.
