Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-27 / 253. szám

1992. október 27. »ÚJSÁG 3 Polgári védelmi elismerések A Tolna Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság ál­lományából - beosztásuk­ban huzamos időn át vég­zett eredményes munká­juk elismeréseként - az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdeté­nek, valamint a Magyar Köztársaság kikáltásának évfordulóján belügymi­nisztériumi dicséretben és jutalomban részesült Pin­tér László pv. alezredes, megyei parancsnok. A BM Polgári Védelem Országos Parancsnoki dicséretben és jutalomban részesítette Vékony Ernő pv. őrna­gyot, Guld Gábor pv. fő­hadnagyot és Szabó Teréz közalkalmazottat. Pintér László pv. alezredes me­gyei parancsnoki dicséret­ben és jutalomban részesí­tette Gaál Zoltán, Máté Sándor, Forró Lajos, Ko­csis Sándor, Lengyel Ti- bomé, Kékesi István, Pálfi István és Lengyel Tibor közalkalmazottakat. Bátaszéki siker Pécsett Pécs adott otthont októ­ber 16-án az országos gép­íróverseny területi döntő­jének. Tolna megyét a bá­taszéki gimnázium idén érettségizett tanulója, Galla Andrea képviselte, aki az ifjúsági korcsoport­ban, mechanikus írógép kategóriában megnyerte az I. díjat. Mik azok a zoonózisok? A zoonózisok, azaz az állatról emberre terjedő be­tegségek témakörében ke­rül sor kétnapos konferen­ciára október 27-én és 28-án a tengelici oktatási és továbbképzési központ­ban. A tudományos ta­nácskozást a Tolna Megyei ÁNTSZ epidemiológiai osztálya, valamint a Tolna Megyei Állategészségügyi és Elelmiszereflenőrző Ál­lomás rendezi. Család és nevelés A mai család nevelési gondjai és problémái címmel tart előadást dr. Szenczi László a szek­szárdi postahivatal II. eme­leti nagytermében. A pos­tás-szakszervezet Babits klubjának rendezvénye október 30-án, délután 16.00 órakor kezdődik. Liszt­emlékest Szekszárdon, a Művé­szetek Házában október 28-án, 19.30 órai kezdettel Liszt-emlékesten vehetnek részt a zenekedvelők. A Liszt-műveket bemutató rendezvényen - melyen Szili Lajos, a megyeszék­hely zeneiskolájának igaz­gatója ismerteti a progra­mot - Deák László, Elma­uer József, Husek Rezső és Lányi Péter zongora-, ü- letve Lozsányi Tamás or­gonajátékát hallgathatják meg az érdeklődők. Zene óvodásoknak Garbonciás Péter és Hu- zella Péter verses-zenés műsorral várja az óvodá­sokat október 27-én, dél­előtt 9.00 órai kezdettel Szekszárdon, a Művésze­tek Házában. A tárgyalóteremből Próbaüzem a tésztagyárban A tettes ismeretlen? Mintaboltot nyitnak Várdombon Az "eltűnt" tanút elővezették A vádlott, Kovács József mindvégig tagadott, ponto­sabban szólva ragaszkodott a saját történetéhez. E szerint az elmúlt karácsonykor, decem­ber huszonnegyedikén este Szekszárdon, az élettársa csir­keboncolás közben szúrta meg magát annyira, hogy két nappal később - szakszerű orvosi beavatkozás híján - hashártyagyulladásban meg­halt. Az akkor kihívott mentő­sök már csak ezt a tény tudták regisztrálni. A vádlott véde­kezése szerint az asszony nem akart orvoshoz fordulni, s mint tudjuk, a segítség igény- bevételére senki sem kötelez­hető. Csakhogy, mint az or­vosszakértő elmondta, a halál beálltát több órás zavaros, majd eszméletlen állapotnak kellett megelőznie, és ilyenkor az ember a legritkább esetben tud már tütakozni az orvos el­len. Életveszély esetén pedig, s ez jelen esetben laikus szá­mára is nyilvánvaló volt, mindenkinek kötelessége a tőle elvárható módon segítsé­get nyújtani. Különösen vonatkozik ez az olyan közeli hozzátartozóra, mint az élettárs. Olyannyira, hogy ennek mellőzéséről megemlékezik a Büntető Tör­vénykönyv is. Az orvosszakértő egyértel­műen és határozottan állítja, hogy kizárt az „önkezűség". Valaki tehát megszúrta az asszonyt, aki meghalt har­minckilenc éves korában. Ketten voltak karácsonykor. Az asszony már nem beszél­het, mert a kialakult hashár- tyagyulladás és az általános mérgezés következtében, po­koli kínok közöt, két nappal később meghalt. A férfi tagad, illetve egy másik - semmivel alá nem támasztott, és tá­masztható történethez ra­gaszkodik. A bírósági tárgya­lás során aztán akadtak tanúk, akik a szúrás feltételezett idő­pontjában látták a gyanúsítot­tat az utcán. Ezek a vallomások a bíróság számára teljességgel értékel­hetetlenek, hiszen valakit le­szúrni pillanatok műve, s két nappal később nehéz meg­mondani, hogy az hány óra hány perckor történt. A rendőrség rögzített egy val­lomást, L. Mihályét, akinek a vádlott azt mondta volna, hogy veszekedtek, a kést a konyhaasztalba vágta, de az felpattant és megsebesítette az asszonyt. Amikor pontosítani szerették volna a vallomást, már a vádlott verzióját támo­gatta a tanú. Egy ember volt tehát, aki talán megvilágít­hatta volna a történteket, de mire a bírósági tárgyalásra ke­rült sor, eltűnt. Időben tellett, míg a rendőrségnek sikerült felkutani, és előállítani. Nos, ott egy harmadik - az teljes­séggel értékelhetetlen - val­lomással állt elő. Ennek lé­nyege, hogy nem emlékezett semmilyen fontos részletre. A vádlott, akinek két „mű­vészneve" is ismeretes csa­ládi, baráti és rendőrségi kö­rökben - Csóró és Gyilkos, már tízszer állt bíróság előtt. Az eljárások mindegyike jog­erős ítélettel, majd börtönbün­tetéssel zárult. Legutóbb 1989 december elsején szabadult, az ítéletet éppen késelésért szabták ki rá. Mint többszörös visszaeső, legkevesebb hét év fegyházra számíthatott. Á vád emberölés volt, de a megyei bíróság dr. Molnár István vezette büntetőtanácsa nem látta minden kétséget ki­záróan bizonyítottnak, hogy azt valóban Kovács József kö­vette el. Elmarasztalták vi­szont egy, szerencsére igen ritka bűncselekményben: se­gítségnyújtás halát okozó el- múlasztásában. Ezért két év hat hónap fegyházbüntetésre ítélték, három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Kimondta azt is a bíróság, hogy feltételes szabadlábra nem bocsátható. Az ítélet nem jogerős, mert mind az ügyész, mind pedig a vádlott megfel­lebbezte az első fokú ítéletet. Az ügyész a tény-állás meg­változtatásáért, a védő és a vádlott pedig enyhítésért fel­lebbezett. Ihárosi Ibolya Alsónánán a szekszárdi UNIKONT Bt. - a volt báta­széki téesz rétesüzemét fel­újítva - tésztaüzemében szep­tember 21 -e ója két műszak­ban beindult a próbaüzem. Je­lenleg tizennégyen dolgoznak a tésztaüzemben, de ezt a lét­számot a Bt. rövid időn belül huszonötre kívánja bővíteni. Akik itt dolgozhatnak, mun­kanélküliek voltak, és helybe­liek. Az olasz La Presttgosa 3000-es Kombinata típusú tésztagépen - ami fél óra alatt huszonöt kiló lisztet dolgoz fel - cérnametélt, nagykocka, szélesmetélt és tarhonya ké­szül. Egyelőre raktárra dol­goznak, mert a minőségi vizs­gálatnál egy eredményre várni kell ahhoz, hogy a ter­méket árusítani lehessen. Többnyire nyolctojásos tészta készül, de ezt mindig a piac dönti el. Igény szerint négytojásosat is gyártanak, 25 dekás és fél kilós kiszerelésben, de termé­szetesen nagyobb csomagot is készítenek. A.tésztához a lisz­tet a szekszárdi gabonafor­Galena családot a bőrre (Folytatás az 1. oldalról) A Galena-család így jól ki­egészíti a már korábban piacra kerülő, hasonló hatást kifejtő Herbanat terméket. A keveréknek természete­sen gyógynövény az alap­anyaga, főként a közismert körömvirág, de emellett más­fajta - úgynevezett krémesítő- adalékok is megtalálhatók benne. Egyébként a tervek szerint a jelenleg három ter­méket magában foglaló család- a várható sikerre való tekin­tettel - a közeljövőben újabb készítményekkel bővül.-szá­„Autókölcsönzés" ’92 Az ünnep előtt egy héttel beszélte meg Jé­kelné László Erzsébet a szekszárdi autójavító illetékeseivel, hogy egy Mazdát bérelnének ok­tóber 22-én reggeltől öt napra a Magyar Úttö­rők Szövetsége Tolna Megyei Ügyvivő Testü­leté részére, mivel a németországi Chemnitzbe mennének a nyári cseretábor ügyében. Az is­merős illetékes akkor azt mondta neki, minden rendben, a kölcsönzéssel kapcsolatos dolgokat majd 22-én reggel rendezik. A világos, tiszta beszéd után a szolgáltatást kívánók megren­delték a szállást, megkötötték a biztosítást, a lipcsei parnert is Chemnitzbe hívták, aztán . .. Aztán Jékelné László Erzsébetet október 22-én reggel meglepetés érte. Az autójavítóban kö­zölték vele, nincs Mazda - másik kocsi sincs -, mert egy régi ügyfelüknek lerobbant az autója és annak adták oda. Hívja az autójavítót dél­előtt 10 óra körül - mondták megpróbálnak addig valamit tenni. E cseppet sem szívderítő ígéret után telefonált olvasónk a szerkesztő­ségbe, munkatársa pedig megpróbált másutt autó után nézni, mivel nem a Szekszárd mel­letti Ózsák-pusztára igyekeztek. Munkatársunk a telefonnal próbálkozott, majd amikor végül sikerrel járt - általában két­szer kell kísérletezni a hívással -, először győzködte a hölgyet mondván, ha annyi hívá­suk lenne, amennyit mond, akkor három mű­szakban dolgoznának, majd egy illetékessel, Hepp Péterrel Vált(hat)ott szót. Igaz, várni kel­lett rá, bár a hölgy szerint „itt van(volt) a kö­zelben, csak nagyon dumál(t)". A rövid párbe­széd után annyival lett okosabb, hogy Hepp Péter fe-lettesei utasítására adta ki az autót, és Zsinkó János volt az, aki így döntött. Az újsá­gíró ezután megpróbálta telefonvégre kapni Zsinkó urat, de ez az illetékes bokros teendői miatt - bár megígérte a telefonos hölgy, hogy visszahívják a szerkesztőséget - csak harmad­szorra sikerült. Akkor sem az autójavítósok jó­voltából. Summa summárum: Zsinkó úr el­mondta, kinek, miért adták ki a Mazdát, ígérte, 13 óra után biztosan lesz megoldás, nehezen bár, de meghallgatta munkatársunk kérdéseit a témával kapcsolatban (Miért nem értesítették az ügyfelet, ha nem tudnak kocsit adni?, Ki kártalanítja őket?, Milyen üzletpolitika ez?, Mennyit ér a szavuk? Európa felé menő autó­juk nincs, csak Balkán felé tartó?), ám nem vá­laszolt azokra. Végül elnézést kért - nem tudni, miért nem az ügyféltől -, és e sorok írója is megígérte, hogy az esettől eltekintve, előző ta­pasztalatai miatt megőrzi jó emlékezetében a céget. Az a bizonyos bomba azonban délután 2 órakor robbant. Munkatársunk lakásán meg­csörrent a telefon és egy hölgy közölte az üze­netet: felkészítették az autót, elviheti, uram. Mivel a telefonáló hölgy nem volt illetékes, Hepp úr jött a készülékhez, aki meghallgatta az általuk hívott felet és rádöbbent, e sorok írója - sajnos - nem akar utazni, sem kocsit bé­relni, csak - ahogy a fiatalember fogalmazott a telefonban - a „sztori miatt" került az ügybe. Ekkor derült ki, hogy - annak ellenére, hogy Jékelné László Erzsébet 22-én reggel is meg­adta nevét, cége nevét, címét és telefonszámát - fogalmuk sem volt az autójavítóban, kinek ígérték a kocsit. Mondják, kell ehhez kommentár? Azt gondoltuk, ennyivel lerendeződött az ügy, s minden flottul ment, de tévedtünk. Jé­kelné László Erzsébet hétfőn hívta szerkesztő­ségünket és elmondta, a kocsiban nem volt fű­tés, nem volt zöld kártya, semmiféle szerszám, a csomagtartót nem lehetett zárni, a Chemnitz melletti Mazda szalonban olajat kellett bele töl­teni, termosztátot cserélni, ott derült ki, hogy a hűtőben nem fagyálló volt és az, hogy a szer­vóval is baj van. Szerencse - közölték az ottani szakemberek, hogy a német határon nem „csi­nálták" meg a TÜÉ-vizsgát, mert akkor be sem engedik az autót az országba. Ha jönnek haza - tanácsolta nekik a kinti szalon tulajdonosa -, akkor óvatosan jöjjenek és ha leáll a kocsi, ak­kor csak vonóhoroggal(I) vontatható. Mind­ezért 101 márkát kért, és azt tanácsolta, ne fi­zessenek a kölcsönzésért semmit, mert felelőt­lenség volt ilyen autóval elengedni őket. A kommentárt ezúttal is elhagyjuk. ékes ­Most cérnametélt készül. A gépnél Bóka Istvánné galmi vállalattól szállítják, míg a tojásport a Székesfehér­vár melletti Kisfaludról hoz­zák Alsónánára. November 1-jével szeretné a bt. a teljes üzemet beindí­tani. A gyártóknak nem kell a piac után kutatni, mert még a megyehatáron túlról is meg­keresték őket vásárlás céljá­ból. Tervek között szerepel, hogy rövidesen Várdombon megnyitnak egy mintaboltot, ahol valamennyi termékükből válogathatnak az érdeklődők. Orbán Mártonná a szek­szárdi BHG-ban dolgozott, az alkatrészmeóban. Tizenhárom hónapig volt munkanélküli, amikor adódott a lehetőség a tésztaüzemben. — Számomra nagyon fon­tos, hogy újra dolgozhatok. A munkanélküli segély nagyon kevés volt, és bizony rövid idő múlva le is járt volna. Azért is jó itt dolgozni, mert itthon va­gyok, nem kell utazgatni. Ezt a munkát is meg lehet szokni. Bizony a fém után nagyon ne­héz volt átállni a tésztára. Nem nehéz, tiszta munkahely és változatos, mert nem min­dig egy munkafázist csiná­lunk, valamennyit meg kellett tanulni. Hogy mennyit keresünk? Nem panaszkodunk, az alap­fizetés nyolcezer forint és még erre jön a délutános műszak- pótlék. Azért csurran-csep- pen, beosztjuk, úgy, hogy mindenre jusson. (p-t) Segítsünk magunkon és egymáson! Csere-bere az álláskeresőknél Az álláskeresők szekszárdi egyesülete csere-berét tart ok­tóber 31-én a Költsey lakóte­lep 24. szám alatt. Az akció célja, hogy eljus­sanak a feleslegessé vált tiszta férfi, női és gyermekruhák a leginkább rászorulóknak úgy, hogy közben az adományo­zók is kaphassanak belőle. Ez úgy lehetséges, hogy akik ru­hát visznek, azok a leadott mennyiség fele súlyában vá­laszthatnak a mások által ho­zottakból. Aki nem tud vinni, kilogrammonként nyolcvan­forintért vásárolhat ruhát. A gyűjtést október 28-án, szerdán kezdik, ezen a napon és 29-én délután kettő és este hét között, október 30-án dél­előtt tíztől este hatig várják az adományozókat, 31-én, szom­baton pedig egész nap. A megmaradó ruhákat és já­tékokat a segélyszervezeteken keresztül felajánlják a rászoru­lóknak. Jó hírünk van, újra kedd, megjelent a Kishegyed A 30. szám tartalmából: ^ A vágy minden nap másmilyen #Öten a felső tízezerből ^Ebéd előtt ne veszekedjünk! ^Magányos császárnék a perzsaszőnyegen # Kétnaponként egy kiló # Balettintézeti álmok ^No de Bimbi, és a lányok! Es persze, mint minden kedden, divat, kozmetika, sztárpletykák a Kiskegyedben. (13/20400)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents