Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-17 / 246. szám

6 MEPUJSAG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. október 17. A tengelici oktatási központ fordulatos története Egy támadott intézmény különös feltámadása &//.,?//•& |g&gg||g| , ■' g|£ggggg|gg3 Priger József: „Nem igazán bombaüzlet” 'j 'va ' ' , ' * »/ ■- - ' ­A szívbetegek leendő Mekkájaként írtunk annak idején a tengelici oktatási központról, ugyanis a funkció­ját vesztett intézmény a nagyívű tervek szerint egy­fajta rehabilitációs kórházként működött volna tovább. A kétségkívül hasznos elképze­lésből azonban egyelőre nem lesz semmi. Sőt, abból sem, amit a tulajdonos, azaz a me­gyei önkormányzat a közel­múltban határozott el, még­pedig azt, hogy szociális ott­hont alakít ki a szép környe­zetben található épületből. — Egy biztos - hangsú­lyozta Priger József, Tolna megye önkormányzatának el­nöke, amikor e témáról be­szélgettünk vele -, ez év de­cember 31-ével megszüntetjük az intézményt. A lépés ma­gyarázata egyszerű, nincs Lassan, de biztosan a közvé­leménykutatás is bevonul a gyanús szakmák közé, lega­lábbis azon politikai erők, személyiségek részéről, akik rendre alacsony osztályzatot kapnak a megkérdezett ál­lampolgároktól. Szó ami szó, néhány előrejelzés idővel mel­léfogásnak bizonyult, kérdés persze, hogy mindebben a manapság gyorsan változó körülmények mennyiben ját­szottak szerepet. Marián Béla, a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. kutatásvezetője minden­esetre úgy véli, hogy a szak­mai tisztességgel végzett munka megbízható ered­ményt hoz. — A hozzánk beérkező vá­laszok bizonyos tendenciák kirajzolására alkalmasak - mutatott rá Marián Béla, aki a TIT szervezésében tartott elő­adást a hét elején Szekszár- don. — Az újságokban a poli­tikusokról közölt népszerű­ségi mutatók azonban egyfajta rangsorként tudatosulnak az olvasókban, holott általában az első, avagy második öt he­lyezett között nincs jelentős statisztikai különbség. — Ugyanakkor - hangzik gyakorta a vád - ezek a rang­sorok eleve befolyásolják a megkérdezetteket... annyi és olyan jellegű felada­tunk, ami indokolná egy okta­tási központ működtetését. — Az intézményre sincs szüksége az önkormányzatnak? — Dehogynem, a tulajdon­jogról természetesen nem mondunk le, hiszen az oktatá­son, továbbképzésen kívül más célú hasznosítás is elkép­zelhető. Sajnos, a korábbi el­képzelés, a szívszanatórium a pénzügyi lehetőségek híján nem valósulhat meg. Később felmerült egy újabb elképze­lés, az épület átalakítása szo­ciális otthonná, miután az egyházak Decsen és részben Grábócon visszakérik egykori, ma szociális otthonként mű­ködő ingatlanaikat. — így biztosították volna a szükséges férőhelyeket Tengeli- cen? — Erről van szó, viszont — Ez biztos, hogy így van, hiszen a közvéleménykutatá­sok bizonyos értelemben a társadalom tükrét jelentik. S ha belenézünk ebbe a tükörbe, akkor kétségkívül másként fogunk viselkedni. Ez egy újabb nyomós ok arra, hogy a köz véleményének kutatá­sára szükség van. S persze időnként a politikusoknak sem árt tükörbe nézni. Én na­gyon remélem, hogy Csurka István is figyelemmel kíséri a közvéleménykutatási ered­ményeket, s észreveszi, hogy az ominózus tanulmánya után sikerült leküzdenie magát Torgyán József társaságába. — Hisz abban, hogy mind­ez befolyásolja - ha már em­lítette - Csurka Istvánt? — Egyáltalán nem, sokkal inkább azt gondolom, hogy a Tel-Avivból irányított maffia újabb cselszövését látja a köz­véleménykutatás rá hátrányos eredményében. — Viszont előfordult már, hogy nem jött be a közvéle­ménykutatás előrejelzése. Gondoljunk arra, hogy Fi­desz, a kimutatások szerint elsöprően legnépszerűbb párt, mindenütt nagy veresé­geket szenvedett az időközi választásokon. — Ehhez azt kell tudni, hogy a kérdezés egy képzelet­közben született egy kor­mányzati döntés. Ennek ér­telmében az oktatási feladato­kat ellátó intézmények a köz- társasági megbízotti hivatal­hoz kerültek. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a belügymi­niszter úr a tengelici ingatlan használati jogát 77,5 százalék­ban a köztársasági megbízott­nak engedte át. — Ez azt jelenti, hogy az in­tézményről gyakorlatilag a köz- társasági megbízotti hivatal dönt? — Azért nem egészen, mert a tulajdonjogunk a maga tel­jességében megmaradt. Per­sze, ezzel együtt egy fura szi­tuáció alakult ki, mert két „cég" hogyan lehet egyszerre működtető? Szerintem se­hogy, éppen ezért tárgyaltunk a köztársasági megbízotti hi­vatallal, hogy a bennünket il­beli helyzetet feltételez, azaz ha most vasárnap lennének a választások, akkor az állam­polgár melyik pártra sza­vazna? Jelenleg sokak szá­mára valóban a Fidesz a leg­szimpatikusabb párt, amikor azonban valaki ott ál a szava­zófülke előtt, akkor konkrét je­löltek közül kell választani. A döntést pedig alapvetően be­folyásolja a jelölt személye. A közvéleménykutatás előrejel­zése kizárólag a listás válasz­tásra vonatkoztatható, az egyéni körzetekben sok függ a helyi közvélemény számára elfogadható jelöltektől. Az eddigi időközi választások alapján úgy tűnik, hogy a lis­tán erős fiatal demokraták vi­szonylag gyengék az egyéni körzetekben. — S ebben az összefüg­gésben miként vélekedik Marián Béla az SZDSZ-ről, mely párt viszont erős helyi szervezetekkel rendelkezik? — Az SZDSZ valóban ren­delkezik kiépített hálózattal és jelentős létszámú tagsággal, ám a tagság időnként inkább elszigeteli a szabaddemokra­tákat a közvéleménytől, mint­sem, hogy összekapcsolná őket. A Fidesz népszerűségé­nek éppen az lehet az egyik oka, hogy nem rendelkezik hatékony helyi szervezetek­lető 22,5 százalékos használati jog után fizessen bérleti díjat. — Ez- első hallásra - nem is lenne rossz üzlet a megyei ön- kormányzat számára... — Már létre is jött a megál­lapodás, melynek értelmében két évre kötöttünk bérleti szerződést, s évente 10 millió forintot kapunk bérleti díj­ként. Azt mindenesetre hadd tegyem hozzá, hogy azért ez nem igazán bombaüzlet a me­gyei önkormányzat számára. Ez kényszermegoldás, mely a megosztott használati jogból adódott. A 10 millió forint jól jön ugyan, de azért azt eláru­lom: ha csak rajtunk múlana, azaz, ha teljes egészében ben­nünket illetne a használati jog, akkor másoknak jóval több pénzért tudtuk volna bérbe adni az intézményt. — Tudomása szerint a jövő évtől kezdődően mi lesz a rendel­tetése a volt oktatási központnak? — A köztársasági megbí­zotti hivatal ugyancsak okta­tási, továbbképzési céllal mű­ködteti tovább. Azért az érde­kes, hogy a váltás idején tá­madtak bennünket, hogy mi szüksége van az önkormány­zatnak egy ekkora épületre. Most pedig az intézmény ugyanarra a célra fog szol­gálni, mint eddig ... Sz. Á. kel. Ebből következően a fiatal demokratáknak nem kell az SZDSZ-re jellemző problé­mákkal megküzdeniük, ezért is érvényesülhet töretlenül népszerűségük. — Marián Béla - s ez Tolna megyében kiváltképp nem titok - az SZDSZ egyik közismert tagja. Ez megerő­sítheti azt a másik vádat, mely szerint ezek a közvéle­ménykutató intézetek vala­miféle liberális fészkek __ — Sok kollégát ismerek más intézményekből is, de mivel a Mediánnál dolgozom, főként erről a cégről tudok be­szélni. Nem titok, ha munka után mint barátok beszélge­tünk egymással, akkor mind­annyian liberális gondolko­dásról és érzelmekről teszünk tanúbizonyságot. Attól azon­ban, hogy véleményünk van, még érdekelhet bennünket mások véleménye is. Egyéb­ként kaptunk már megrende­léseket az SZDSZ-től, a Fi- desz-től, még az MSZP-től is, ám érdekes módon a három kormánypárt közül még egyik sem keresett meg bennünket. — Ez véletlen lehet? Hi­szen egy ilyen felfogású dol­gozókból álló intézménynek elvileg érdekében állhat a társadalom figyelmét a libe­ralizmus felé terelni. — Nos, a tudatalattija ellen senki nincs felvértezve, de ha elfogultan végzem a munká­mat, akkor ez előbb-utóbb ki­derül, s ez azt jelenti, hogy soha többé nem kapok meg­rendelést. Az pedig nem lehet érdekem, hogy munka híján ne tudjam eltartani a csalá­domat. Szeri Árpád // Tízévesek" vagyunk A cím ne tévesszen meg senkit, a Tolna Megyei Mozgássérül­tek Egyesületéről, ezen belül a szek­szárdi egyesület eddig végzett munkájáról, életéről, tevékenysé­géről lesz szó. Az egyesület 10 éve, 1982. októberében ala­kult meg. Az alakulás helye, jegyzőköny­vünk szerint: Szek- szárd, Babits M. Műv. Ház. Elnöknek Schaf­fer Adámot (aki ma is az), titkárnak Heitz- mann Magdolnát, he­lyi csoport vezetőnek Vrazsovitsné Sápszky Ilonkát választottuk meg. Zászlónkra ezt a jelszót írtuk: „Együtt-egymásért!" Mi is történt azóta, hogy az akkori ma­roknyi csapat, hazánk közel félmilliónyi rok- kantjából, mint „csepp a tengerben" együtte­sen kértük a megala­kulást. A tényeken változtatni nem lehet, mármint a mozgássé­rülésen, viszont a tár­sadalom széleskörű összefogásával, a sor­sunkkal való törődés­sel lényegesen elvisel­hetőbbé lehet tenni azt az állapotot, melyben születtünk, vagy amelybe a későbbiek során kerültünk. Sok minden történt azóta, államunk min­dent megtesz, s tett annak érdekében, hogy a mozgássérül­tek megfelelő gondo­zásban részesüljenek. Gyógyításunk legma­gasabb „fórumában", az ORFI-ban (melynek már én is öt alkalom­mal „vendége" vol­tam) mindent meg­tesznek a betegek fel­épülése, fájdalmaik enyhítése érdekében. Sokan kaptunk már lehetőséget közleke­désünket megköny- nyítő gépkocsi vásár­lására, kedvezményes áron. Nagy segítséget jelent a benzinhez való hozzájárulás, valamint a TV és gyógyszerhez való segítségnyújtás. Tagságunk többsége alacsony járadékot vagy nyugdíjat kap. Legutóbb a hálózati gáz beszereltetéséhez kaptunk jelentős segít­séget. Jó érzés tudni, hogy a segítségnek kö­szönhetően is, ha­zánknak, a Magyar Köztársaságnak egyenrangú polgárai vagyunk. A szekszárdi helyi csoportunk Dózsa György u. 1. szám alatti irodahelyiségé­ben fogadja a rászoru­lókat Prantnerné (Pi­roska), s intézi lelkiis­meretesen ügyeiket. Ugyanott minden hó­nap első hétfőjén du. 16 órakor gyűlést tar­tunk, előadásokat hallgatunk meg, film­vetítéseket nézünk, s megbeszéljük, „a ma­gunk módján" ügyes-bajos dolgain­kat. A nyár folyamán minden hónapban ki­rándulásokat szerve­zünk fürdőhelyeke, de jártunk már Pécsett, Budapesten városné­zésen, sok helyén gyönyörű országunk­nak, amelyeket sors­társaimmal egyetem­ben, ép lábbal-egész- ségesen nem láthat­tunk meg. Köszönet érte mindazoknak, akik segítséget nyúj­tottak kirándulásaink­hoz. Kérjük honfitársa­inkat, segítsenek ben­nünket továbbra is, ahogy eddig tették, meleg, szerető szívvel mondunk érte köszö­netét, segítő tettükkel enyhítik a sors által sújtottak fájdalmát. Üdvözlettel: id. Töttős Gábor mozgássérült Mi a véleménye a köznek? Tükör a társadalom előtt Interjú Marián Bélával, a Médián Kft. kutatásvezetőjével • • Ökumenikus naptár Október 17. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát: Ef 1,15-23. Zsolt 8. Lk 12,8-12. Ref: lTim 5,1-8. 5Móz 27. Ev: Zsid 11,23-31. 2Kor 4,1-6. Őrt: lKor 5,39-45. Lk 4,31-36. A katolikus naptárban Antiochiai Szent Ignác püs­pök, vértanú emléknapja. (Azelőtt február 1.) Mint az antiochiai egyház vezetőjét, Trajánusz császár idejé­ben elfogták és megbilincselve Rómába szállították. Útközben 7 levelet írt, amelyekben a Krisztus iránti szeretetet és az egyház egységét szorgalmazta. Kérte, hogy ne tegyenek lépéseket kiszabadítása érdekében. 110 körül vadállatok elé vetették. A református és az evangélikus naptárban Hedvig napja. Az ortodox egyházban Szent Hozeás próféta és Krisziszben eltemetett Szent András vértanú napja. _ Október 18. Évközi 29., Szentháromság utáni 18. vasárnap. Napi igék: Kát: 2Móz 17,18-13. Zsolt 120. 2Tim 3,14-4,2. Lk 18,1-8, Ref: lTim 5,9-16. Zsolt 72. Ev: Mk 12,28-34. Zsolt 133. Őrt: 2Kor 9,6-11. Lk 5,1-11. A katolikus naptárban Szent Lukács evangélista ünnepe. Szent Pál apostol tanítványa és kísérője volt. Ö írta meg mestere tanítása alapján a harmadik evan­géliumot és jórészt személyes tapasztalatai alapján, naplószerűen az Apostolok Cselekedeteit. Nyolcvannégyéves korában halt vérta­núhalált. A református és az evangélikus naptárban Lukács napja. Az ortodox egyházban Szent Lukács apostol és evangélista napja. A zsinagógái naptárban hosaná rabbá, szukkót he­tedik napja. Október 19. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: Ef 2,1-10. Zsolt 99. Lk 12,13-21. Ref: lTim 5,17-20. 5Móz 28,1-24. Ev: Ef 5,15-21. 2Kor 4,7-12. Őrt: Eilip 1,1-7. Lk 4,38-44. A katolikus naptárban Keresztes Szent János áldo­zópap (+1775) emlékezete. (Azelőtt április 28.). A Ge­nova közeléből származó János előbb apja segítője volt a kereskedésben, majd tökéletesebb életre hatá­rozta el magát. Fivéreivel megalapította a passzionis- ták rendjét, amelynek feladatává a szegények és a be­tegek gondozását tette. A református naptárban Nándor, az evangélikus naptárban Luciusz napja. Az ortodox egyházban Szent Jóéi próféta, Szent Ua- rosz vértanú és Szentéletű Geraszimosz napja. A zsinagógái naptárban smini-arecet, záróünnep és a betakarítás ünnepe. Mazkir: megemlékezés az el­hunytakról. Október 20. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát: Ef 2,12-22. Zsolt 84. Lk 12,35-38. Ref: lTim 5,21-25. 5Móz 28,15-44. Ev: ITessz 4,9-12. 2Kor 4,13-18. Őrt: Filip 1,8-14. Lk 5,12-16. A református naptárban Vendel, az evangélikus naptárban Irén napja. Az ortodox egyházban Szent Artémiosz nagyvér­tanú és Szentéletű Geraszimosz napja. A zsinagógái naptárban szimhát-Tóra, a Tóra örömünnepe. Október 21. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: Ef 3,2-12. íz 2,1-6. Lk 12,39-48. Ref: lTim 6,1-10. 5Móz 28,4547. Ev: Mt 5,23-26. 2Kor 5,1-10. Őrt: Filip 1,12-20. Lk 9,33-39. A katolikus naptárban Szent Orsolya és vértanútár­sai, valamint Szent Hilárion apát emlékezete. Orso­lyát és vértanútársait a legendairodalom sok csodás eseménnyel vette körül. Csak annyi biztos, hogy Dioc- letianus császár alatt szenvedtek vértanúságot 300 kö­rül. Hiláron több helyen remetéskedett, majd Palesz­tinában állapodott meg, ahol remetetelepet hozott létre, amelynek 372-ben bekövetkezett haláláig veze­tője volt. A református és az evangélikus naptárban Orsolya napja. Az ortodox egyházban Nagy Szent Hilárion napja. Október 22. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát: Róm7, 18-26. Zsolt 118,66-68.76-77.90-94. Lk 12,64-69. Ref: lTim 6,11-16. 5Móz 28,58-69. Ev: Jak 2,1-8. 2Kor 5,11-15. Őrt: Filip 1,20-27. Lk 6,12-19. A katolikus naptárban Szent Szalóme emlékezete, Jakab és János apostol édesanyja. Ott állt Jézus ke­resztjénél, jelen volt temetésénél, tanúskodott feltá­madásáról. A hagyomány szerint szerepet vállalat az ősegyház életében is. A református és az evangélikus naptárban Előd napja. Az ortodox egyházban Szent Averkiosz és Szent Alexandrosz vértanúk napja. Október 23. Péntek. Nemzeti ünnep. Napi igék: Kát: Ef 4,1-6. Zsolt 23. Lk 12,54-59. Ref: lTim 6,17-21. 5Móz 29,1-14. Ev: Mt 22,34-36. 2Kor 5,16-21, Őrt: Filíp 1,27-2,4. Lk 6,17-23. A magyarországi katolikus naptárban Kapisztrán Szent János áldozópap (+1456) emléknapja. Ferences szerzetes volt, aki népmisszionáriusként számos or­szágban tevékenykedett. Végül Magyarországon mű­ködött és Hunyadi Jánossal együtt vezetve a keresz­tény seregeket, részese volt a nándorfehérvári győze­lemnek. A református és az evangélikus naptárban Gyöngyi napja. Az ortodox egyházban Szent Jakab apostol napja. A Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Next

/
Thumbnails
Contents