Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

1992. október 15. HAZUNK TAJA WUJSAG 5 Termőföldárverésekről Megyénkben eddig 25 településen tartottak árveréseket, ahol 155-en vásároltak termőföldet. Egy kivételében 500 Ft/AK értékben kelt el 960 hektár földterület. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az árveréseken a helybeli lakók vesznek részt, hiszen a kárpótlási hivatal is községhatárosan hirdeti meg az árveréseket. Érdemes tehát arról is szólni, ki és hol licitálhat. Ki licitálhat: a kárpótlási törvény 21. paragrafusa szabá­lyozza ezt egyértelműen. Azok, akik saját jogon az őket megillető kárpótlási jeggyel, mezőgazdasági vállalkozást támogató utalvánnyal vagy letéti igazolással rendelkeznek. Hol lehet licitálni: Annak a községnek a határában, ahol 1991. június 1-én a licitálónak az állandó lakhelye volt, s ezt személyigazolványával, vagy az önkormányzati hivatal igazolásával tanúsítani is tudja. Annak a tsz-nek vagy gaz­daságnak a földjére is lehet licitálni, ahová a kárpótlás alap­ját szolgáló termőföld került. A kárpótlási igény beadásakor erről nyilatkozni kellett és ezt a határozat indoklása részére igazolja. Annak a tsz-nek vagy gazdaságnak a kárpótlásra kijelölt termőföldjére is licitálhatnak, amelyek 1991. január 1-én és jelenleg is tagja vagy alkalmazottja az érintett. A leír­takból következik, hogy a kárpótlásra jogosult nem csak a saját falujának határában lévő földjére, hanem a fenti há­romféle jogcímen, a számukra legelőnyösebb helyen is lici­tálhat. A termőföldárverések tovább folytatódnak, 16-án Re- gölyben, 19-én Medinán, 21-én Szárazdon és 22-én Kaposz- szekcsőn. Mauthner Az őszi ültetés előnyei „Nyitott kapuk" Bár az ország számos Agro- ker vállalatáról meglehetősen lesújtó hírek érkeznek, a szek­szárdi Agroker, úgy tűnik, nem tartozik a „leszálló ág­ban" lévő vállalatok közé. Számos vállalkozásáról tudó­sítottunk már eddig is, s most újabb meghívót hozott a posta. A „Nyitott kapuk" ren­dezvényükre invitálnak, ame­lyet három napon át - október 20, 21 és 22-én - tartanak az Agroker telephelyén. A megnyitóra október 20-án, délelőtt tíz órakor kerül sor, s a kapu minden nap 9-től 16 óráig tart nyitva. Mit lehet itt látni? Egyebek mellett ház­táji és kerti kisgépeket, nö­vényvédő szereket, alkatré­szeket és segédanyagokat, mini sörfőzdéket és borászati technológiákat, tapétákat, burkolóanyagokat, sőt, még divatos ruhákat is. Természetesen a rendezvé­nyen lehetőség nyílik üzleti tárgyalásokra és vásárlásra is. Október végére a faiskolák rendszerint megkezdik az olt­ványok kiszedését, szállítását, így tehát az ültetés következ­het, noha ez a munka rendsze­rint áthúzódik novemberre. Az őszi ültetésnek a tava­szihoz képest több előnye van, ezért ilyenkor célszerű elvé­gezni. Minél korábban telepí­tünk, annál jobb az eredés. A szaporítóanyagot a hely­színre szállítva az ültetésig vermelni szükséges. Ennek az a célja, hogy az oltványok gyökerei ne száradjanak ki. A rövid idejű átmeneti verme- léskor az oltványokat árokba helyezve, a gyökérzetet föld-del takarjuk. Több olt­vány esetén kötegben vermel­hetjük őket úgy, hogy ferdén álljanak. Lényeges, hogy a földtakarás teljesen fedje a gyökérzetet. A teljesebb, hé­zagmentes takarást a földnek a gyökérzethez való oda- nyomkodásával, taposásával érjük el. A vermelőbői közvetlenül az ültetés előtt szedjük ki az oltványokat, s ezután előké­szítjük a telepítésre. Ez - a ta­vaszi ültetéshez hasonlóan - a törött vagy vastagabb gyökér-ágak visszametszé- séből áll. A vékonyabb gyöke­rek metszése fölösleges. Az így előkészített oltványokat pépezzük, a jobb eredés céljá­ból. őszi ültetés esetén rendsze­rint elég nedves a talaj ahhoz, hogy a gyökeresedés megin­duljon, ezért nem mindig szükséges az ültetés utáni bei- szapoló öntözés. Száraz időjá­rás esetén azonban - amely vi­szonyaink között szintén elő­fordulhat - az őszi ültetéskor is jó hatású az oltványok ala­pos beöntözése. Ültetés után a fagyok be­állta előtt az oltványokat ku­pacoljuk fel. A felcsirkézett ta­laj ilyenkor véd a kiszáradás, de főleg a téli fagyok ellen. Olyan kisgazdaságokban, házikertekben, amelyek nin­csenek bekerítve, még a fel- kupacolás előtt kötözzük be a nyúl ellen az elültetett fákat. Erre a célra megfelelő a papír is, a törzset azonban tartósabb anyagokkal, például apró lyukú dróthálóval, kilyugga­tott műanyag hengerrel cél­szerű a nyulak rágása ellen védeni. A drótháló évekig is rajta maradhat a fákon. A kiskertekben is egyre in­kább terjedő törpe vagy ala­csony törzsű fákat törzskötö­zéssel aligha védhetjük meg a nyúl ellen, mert ezeknek az alsó vázágai is olyan közel he­lyezkednek el a földhöz, hogy könnyen károsodhatnak. A kötözés legfeljebb suhángok ültetése esetén, egy télen át nyújt védelmet a téli kártevők ellen. A törpefákat, sövénye­ket tehát csak igen jól elkészí­tett kerítéssel védhetjük meg. A különböző ajánlott - rend­szerint igen kellemetlen, erős szagú - vegyi anyagok sem nyújtanak teljes védelmet - különösképp hideg teleken - mert az éhes nyulak nem ri­adnak el ezektől a szagoktól. A bogyós gyümölcsűek, a málna, a ribiszke, köszméte gyökeres dugványainak ülte­tése hasonló elvek alapján tör­ténhet, mint az oltványoké. A beteg tyúk szomorúan gubbaszt Ha egészséges a csirke és a tyúk, életkorának, hasznosí­tási irányának megfelelően jól termel: a mai hibridek 7-8 he­tes korukra 2,3-2,5 kg körüli tápból 1,6-1,8 kg körüli test­tömeget érnek el, egy év alatt 240-250 db, 60 g körüli tojást termelnek. Az egészségre és betegségre - egyedileg - bizonyos visel­kedésformákból, küllem alap­ján és bizonyos tünetekből is következtethetünk. A jó tojó viszonylag kis testű, élénk vérmérsékletű, fi­nom csontozatú, hasa puha, kloákája nagy, nedves, rózsa­színű vagy fehér, esetleg ké­kes árnyalatú, tollazata kissé fénytelen, elhasználódott (to­jást és nem tollat termel). A rossz tojó hasa felhúzott, vagy lógó, kloákája kicsi, száraz, szürkéssárga, tollazata sűrű. A jó pecsenyecsirke korá­hoz képest nagy testű, nyű­göd tabb vérmérsékletű, erős csontozatú, melle jól izmolt, hasa feszes, combja nagy és erős, tollazata sűrű, fényes. A rossz pecsenyecsirke növeke­désében lemaradt (csökött), csontozata és izomzata fejlet­len, tollazata borzolt, szeny- nyezett. Az egészséges csirke és tyúk taraja, áll-füllebenye jól fejlett, selymes, élénkpiros, szeme kiálló, tiszta, élénk, csőre a fejével arányos nagy­ságú, ép, a begy nem kiálló, de nem is behúzódott, bőre ru­galmas, bélsara normális, fe­héres bevonatú. • A beteg csirke és tyúk ked­vetlen, szomorú, gubbaszt, fe­jét gyakran a szárnya alá dugja, taraja és lebenyei sá­padtak, szeme mélyen ülő, szemhéjai összetapadtak, csőre aránytalan vagy hibás, a szájból és a csőrkávák nyílá­sain gyakran váladék ürül, a begy üres, behúzódott, a bőr rugalmatlan, sápadt vagy ké­kes színű, bélsara híg, sokszor nyálkás, nem fehér, hanem szürke, sárga, esetleg véres, nehezen mozog, gyakran sán­tít vagy fejét tekeri, a lábaival „kaszál". Különleges zöIdségnövényünk A porcsin A porcsin leszedese Az ókori népek már ter­mesztették a porcsint, és az akkori időkben jóval nagyobb volt táplálkozási jelentősége, mint ma. Jelenleg csak néhány országban (pl. Hollandia) termesztik és fogyasztják. A porcsin hazánkban vadon termő gyomnövény, bár több nemesített változatát is ter­mesztik, dísznövényként. Egyéves, lágy szárú növény, húsos szárral, és levelekkel. Rendkívül igénytelen. Hajtá­sai 10-20 cm hosszúra nőnek, elterülve elágaznak. Leginkább másodtermény­ként, korai zöldségfélék után termesztik. Szaporítható hely­revetéssel vagy palántáról. A helyrevetés ideje június-július. A vetést nem kell földdel ta­karni, csak a kapa hátával megnyomkodni. Ha finoman permetezve öntözzük, egy hét alatt kikel. Palántának a terve­zett kiültetés előtt 2-3 héttel vessünk (egy négyzetméterre 10 g magot). A palántákat 20 cm-re ültessük egymástól. Nyáron, ültetés után 3 hét múlva szedhető. A hajtásokat akkor vágjuk le, amikor 10-12 cm-esek. Lehet vágni az egész növényt is - a tő fölött néhány rügyet hagyva - de házikert­ben saját célra egyszerre nem kell sok, tehát folyamatosan szedhetjük a legfrissebb hajtá­sokat. A jól öntözött porcsint a fagyokig szedhetjük. Pozsgás, húsos szárából és leveleiből kiváló saláta, leves, főzelék készíthető. A hollan­dok a spenóthoz hasonlóan fogyasztják. Tálak díszítésére is nagyon alkalmas. Néhány perc alatt megfő. Nagy ned­vességtartalma miatt nem tartható el egy-két napnál to­vább. Salátának mindenfélé­vel és mártással elkészíthető. A és B vitaminokban igen gazdag, B1 és B2 vitamin-tar­talma 40-60, mésztartalma 130, foszfortartalma 70 mg, vasat keveset tartalmaz. Igen értékes csecsemőknek és szel­lemi dolgozónak. Kinyomott levéből készített krémmel ki­tűnően gyógyítható a repede­zett, ráncos bőr és köröm. Kü­lönösen piszkos munkát vég­zők számára ajánlott. A szekszárdi piac árai szárazbab 90-120 mák 120-140 burgonya 15-20 savanyú káposzta 50-60 fejes káposzta 30 sárgarépa 50 petrezselyem 60 vöröshagyma 15-20 fokhagyma 140 paradicsom 60 zöldpaprika 40-60 alma 20-40 körte 50-60 szilva 40 szőlő 30-50 tojás 6-7 Vállalkozóknak A mezőgazdasági vállalko­zások kedvezményes hitel- konstrukcióiról olvashatnak az érdeklődők a MOSZ infor­mációk idei hatodik számá­ban. A kiadvány célja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások legfontosabb hitellehetőségei­ről nyújtson tájékoztatást az érdeklődőknek. A 116 oldalas információs füzet az alapfo­galmakkal is megismerteti ol­vasóit, segít a hitelkérelem megfogalmazásában, s felso­rolja a különböző hitelfajtákat, a kedvező kamatozású hitel- konstrukciókat. A kiadvány összeállításánál figyelemmel voltak arra, hogy az egyéni kistermelőktől kezdve a vál­lalkozókon, a gazdasági társa­ságokon keresztül a mező- gazdasági szövetkezetekig, tehát valamennyi vállalkozás részére megfelelő tájékozta­tást tudjanak nyújtani. A szak- tanácsadói kézikönyv hasznos pénzügyi információkkal szolgál. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Október 15.: Lajos- komárom. Október 17.: Paks, Mohács, Sárbogárd. Október 18.: Kecskemét, Mázaszász- vár. Október 20.: Kölesd. Országos állatvásár: Októ­ber 17.: Pécs, Szeged. Október 18.: Pécs. Autóvásár: Október 17.: Kecskemét, Pécs. Október 18.: Dombóvár, Fonyód, János­halma, Kiskunfélegyháza, Kaposvár, Kecskemét, Máza- szászvár, Pécs, Szeged. A virágok királynője: a rózsa Itt az ősz, az október, a ró­zsák telepítésének ideje. A ró­zsa levegős, napos helyet és humuszban gazdag talajt kí­ván. Árnyékos területen szép virágzást sohasem várhatunk. Termesztett rózsáinkat há­rom nagy csoportba sorolhat­juk, amelyek közül a kerttu­lajdonos igényeinek és céljai­nak megfelelően válogathat. A nagyvirágú teahibrid ró­zsák erőteljes növekedésűek, merev szárúak. A változatos színekben pompázó virágok a száron egyesével, kettesével és hármasával nyílnak. A tea­hibrid inkább a vázába való, mint a kert díszítésére. A poliantharózsák sok vi­rágzatban több virágot hoz­nak, és egész nyáron át virul­nak. A nemesített poliantha- hibridek a nemes rózsa virág­jához hasonló, nagyságú és szépségű virágot hoznak. Ezek alacsony, folyton nyíló növények, nagy virágzó fe­lület kialakítására alkalma­sak. Virágzásuk hosszú, május végétől őszig tart. A futórózsák házfalak, vi­rágrácsok, fatörzsek, kapuk, pergolák befuttatásától a kerí­tések, kőhalmazok és rézsűk takarásáig kitűnően haszno­síthatók. Virágaikat az idő­sebb, fás részeken hozzák, ezért hároméves korukig óva­tosan metsszük. A futórózsák értékes hangu­latképző elemei a kertnek. Vannak egyszer és folyton vi­rágzó fajtái. Az egyszer nyílók hatalmas virágtömegükkel le­nyűgöző színhatást érnek el. Hálásak a fehér Virgó, a piros Kordes Perfecta, a bordó színű Don Yuan és a narancssárga Cl. Sutter's Gold fajták. Ápolásnál a legfontosabb, hogy a feltörő vadrózsahajtá­sokat - amelyek könnyen fel­ismerhetők eltérő színükről és kisebb levélzetükről - a föld­felszín alatt vágjuk le. A rózsa minden tavasszal metszést és rendszeres nö­vényvédelmet igényel. Ha en­nek nem tudunk eleget tenni, ne is ültessünk, mert nem lesznek szépen virágzó rózsá­ink. A fiatal, egészséges töveket erőteljesen vágjuk vissza úgy, hogy 3 hajtáson 2-2 szemet hagyunk. Az idősebb töveken 4-6 hajtásonként 3-5 szemet tartsunk meg. A magas törzsű rózsa eléggé természetellenes, ezért nem is ajánljuk a kiskertbe. A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal termőföld árverési hirdetményeinek közzététele (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 10.) A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal LENGYEL községben, a Szabadság Mgtsz, Kisvejke által kijelölt termőföldterületre az árverést kitűzi. 1. Az árverés helye: Lengyel, Petőfi u. 53., Polgármesteri Hivatal tanácsterme 2. Az árverés ideje: 1992. november 12., 10 óra. 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Táblaszám Tulajdonos Helyrajzi Terület Művelési Aranykorona Korlátozó szám ág érték intézkedések Szabadság Mgtsz, 013/a 2 ha 0920 m2 szántó 43,72 Völgy szántók Kisvejke 07/a-ból 31 ha 1825 m2 szántó 359,12 024/1-b-ből 7 ha gyep 26,60 A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal ZÁVOD községben, a Szabadság Mgtsz, Kisvejke által kijelölt termőföldterületre az árverést kitűzi. 1. Az árverés helye: Závod, Székely u. 161., Művelődési Ház 2. Az árverés ideje: 1992. november 12., 14 óra. 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Táblaszám Tulajdonos Helyrajzi Terület Művelési Aranykorona Korlátozó szám ág érték intézkedések Szabadság Mgtsz, 065/1-a 14 ha 2246 m2 szántó 297,29 Kálvária hegy Kisvejke 04 16 ha 2426 m2 szántó 225,77 A Tolna Megyei Kárrendezési Hivatal KISVEJKE községben, a Szabadság Mgtsz, Kisvejke által kijelölt termőföldterületre az árverést kitűzi. 1. Az árverés helye: Kisvejke, Rákóczi u. 88., Művelődési Ház 2. Az árverés ideje: 1992. november 13., 10 óra. 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Táblaszám Tulajdonos Helyrajzi Terület Művelési Aranykorona Korlátozó szám ág érték intézkedések Szabadság Mgtsz, 04/2 7 ha 0133 m2 szántó 72,94 Kisvejke 1250 m2 erdő 0,09 04/10-a 5033 m2 szőlő 15,30 04/10-b 2771 m2 szőlő 8,42 04/10-c 9 ha 7652 m2 szántó 90,56 Medékkút Magyar Állam 019/2-x-ből 4 ha szántó 43,54 019/2-x-ből 8 ha 0908 nT szántó 96,20 * Erdőre vonatkozó jogszabályok. Dr. Ótos János s. k., hivatalvezető

Next

/
Thumbnails
Contents