Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)

1992-10-15 / 244. szám

6 »ÚJSÁG SPORT 1992. október 15. Egy ügy, amely nem ügy Hart Péter békés búcsúja A palánk mellől Az ASE ma is játszik Sportberkekben a titkok csak ideig-óráig maradnak titkok. (Nem mintha ez más területen nefn így lenne - a szerk.) Hart Péter, a paksi bunyós távozási szándéka is hamar nyilvánosság elé került, annál is inkább, mert egy eredményes, válogatott spor­tolóról van szó. A szupernehézsú­lyú bokszoló vissza akar térni Pécsre, oda, ahonnan három év­vel ezelőtt Paksra érkezett. Abba a Paksi SE-be, melynek színeiben két bajnoki aranyat, egy ezüstöt, valamint egy Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Balzsay Károly edző nem ta­gadja: a hírnek van alapja, bár az is igaz, hogy egyáltalán nem kí­vántak belőle „ügyet" csinálni. — Nem örültem Péter beje­lentésének, de emberileg megértem a szándékát. A fe­lesége Pécsen kapott állást, s Péter már eredetileg sem úgy jött ide, hogy Pakson fog lete­lepedni. Viszont az azért egy kicsit furcsa volt, amikor a szövetségből tudtam meg ver­senyzőm további terveit. Ezt meg is említettem neki, szerin­tem ez így nem volt fair. — Másrészt nagyon sajná­lom, mert most kezdett igazá­ból beérni, most jutott el abba a korba, ami a súlycsoportjá­ban az optimumnak számít. Szerintem szakmailag nem jár jobban, de talán ott is rá tud­ják majd szorítani a munkára. — Természetesen elenged­jük, bár ebben a kérdésben a végső szót a vezetés mondja ki. Papp Gyula szakosztályelnök sem túl boldog Hart távozása mi­att, s meg is indokolja ezt. — Elengedjük, ha menni akar, menjen. Tény, attól félek, ezzel a lépésével Péter kikerül a sportágból. Ö tipikusan az az ember, akit noszogatni kell, akire oda kell figyelni. Ráadá­sul Pécsen nem is lesz megfe­lelő edzőpartnere. — Úgy tudom, kidobóem­berként akar dolgozni, ami amellet, hogy veszélyes, nem igazán alkalmas a másnapi edzések intenzitásának növe­lésére. Pedig jön az Eb, a vb, Péternek többhetes edzőtábo­rokba kell majd járni. Én sze­retném legjobban, ha borúlá­tásom alaptalannak bizo­nyulna. — A csb-találkozokón számítunk rá, mint „vendég- munkásra". Ez a tárgyalása­ink egyik fő tényezője lesz. Mindenesetre, ha Péter beje­lenti írásban a szándékát, mi várjuk a PVSK vezetőit, hogy valami korrekt ajánlattal megkeressenek bennünket. A „főszerepeiért", Hart Pétert telefonon Pécsen értük utol, s nem érte váratlanul a hívásunk. — Úgy néz ki, kapok itt la­kást, illetve a feleségem állást. Egyébként is haza szerettem volna már jönni. — Nem fájt a szíved ott­hagyni a szinte ideális körülmé­nyeket kínáló Paksot? — Jól éreztem magam ott, csak muszáj volt már valamit kezdeneiyi... — Azt mondják, kidobóember leszel. — Hol hallottad? Ezt egy plusz kereseti lehetőségnek tekintem. — Szakmailag is megtalálod majd a számításodat? — Rajtam fog múlni, hi­szen azért ez egy egyéni sport-ág. Meg aztán az itt kapott dolgokért teljesítenem is kell, lesznek kötöttségeim. A magam elvárásairól nem is beszélve. — Hogyan értékeled a paksi három évedet? — Lehetett volna jobb is, az eredményesség szempontjá­ból. Elsősorban az olimpia fáj, illetve az, hogy az Eu- rópa-bajnokságon nem kerül­tem döntőbe. Azt a görög el­leni meccset elszúrtam ... — Továbbra is vannak komoly terveid a bunyóval? — Jövőre lesz Eb, vb, ame­lyekre szeretnék kijutni. Talán a következő olimpiát még megcélzóm. — Pakson mikor látunk leg­közelebb? — Ott leszek még pár hé­tig, na meg a csb-meccseken is a kötelek közé lépek kölcsön-- emberként. Persze, csak, ha hívnak... KRZ Szó se róla, az Atomerőmű SE-nek nagyon kellett már ez a hétvégi győzelem, annál is inkább, mert most négy nap leforgása alatt két régi riváli­sukkal találkoznak a paksiak. A Dombóvárnak viszont nem hiányzott ez a vereség, hiszen fegyelmezettebb játékkal, na­gyobb odafigyeléssel akár győzhettek is volna. A KSC Szekszárd a hétvégén Nagy­kanizsára látogat, esetleges vereségük negatív szenzációt okozna. Atomerőmű SE-Sopron, csütörtök 18 óra. Csepel- Atomerőmű SE, vasárnap 17 óra. Juhász Sándor: - A pé­csiek ellen hamar elhúztunk, utána viszont „leült" a csapat, inkább a kinti dobásokat eről­tettük. Egyébként a mérkőzé­sen 57 százalékos dobótelje­sítményt nyújtottunk. Végre győztünk, amire a rosszmá- júak azt is mondhatják: megy ez, csak meg kell keresni az el­lenfelet ... A Sopronnal em­lékezetes csatákat szoktunk vívni, hol nagyon kikapunk tőlük, hol néhány ponttal ver­jük őket. A két litvánjuk el­ment, helyettük jött a szintén litván Lekarauskas, valamint egy amerikai. Úgy tudom, az utóbbi sérült. Elsősorban arra kell figyelnünk, hogy a ma­gyarok ne dobjanak sok gólt. A vasárnapi Csepel elleni ta­lálkozótól azt remélem, hogy ellenfelünk nem velünk szemben találja meg önmagát. Dombóvári VMSE­BMTE-Törley, szombat 17 óra. Horváth Károly: - Sajnos belefutottunk egy olyan vere­ségbe, amire nem számítot­tunk. Csapnivalóan védekez­tünk, sok volt az egyénieske- dés, egymásra mutogatás. Úgy tűnt, mintha nem a ka­posváriak lettek volna az újoncok, hanem mi. Hiába dolgoztuk ki a helyzeteinket, mert dobásaink rendre pontat­lanok voltak. Remélem, a hét végére fel tudom rázni a tár­saságot, hiszen egyértelműen győznünk kellene. Ebben a sűrű mezőnyben fontos, hogy a hazai meccseinket hozzuk. Nem lesz könnyű - ellenfe­lünk egy rutinos csapat lesz. MÁV Nagykanizsai TE- KSC Szekszárd, szombat 15 óra. Németh József: - Sajnos Szabó Mónika és Gontareva mellett Szabó Noémi is sérü­léssel bajlódik. Az előző talál­kozónk úgy alakult, ahogy azt terveztük. Jól védekeztek a lá­nyok és a dobóteljesítménnyel sem volt gond, ezt mutatja az elért 97 pont is. Nagykanizsán remélem folytatjuk jó soroza­tunkat. El kell mondanom, hogy kevésnek tartom a jelen­legi heti négy edzést, legalább hat-hét kellene, de a játékosok többsége tanul vagy dolgozik a kosárlabda mellett. Hart Péter (jobbról) a szupernehézsúly hazai mezőnyében rit­kán talált legyőzőre Mai sportműsor Kézilabda: megyei bajnokság: Tamási-Dombóvár 15.30- 16.30. Dombóvár 516. DSK-Paks ESZI 15.30. Kosárlabda: Atomerőmű SE-Sopron 18 óra. Színes tévét akar nyerni? Cikóra kell akkor jönni! OLDALHALÓ Október 18-án vasárnap a körzeti labdarúgó bajnokság kilencedik fordulójában a Cikó-Báta rangadón értékes tombolatárgyakat sorsolnak ki. Új „színt" jelent azonban a mostani fődíj, a FUNAI típusú televízió, melynek értéke 32 ezer forint. A nem minden­napi fődíjról Domokos Lajos, a cikói sportkör elnöke tájékoz­tatott bennünket: — Hosszas beszélgetést folytattunk a sportkör vezető­ivel, a játékosokkal, és arra gondoltunk: valami komoly fődíj kell, aminek az értékét figyelembe véve vonzó a ha­tása mind a szurkolók, mind a „közömbösök" körében. — Ennyire jók a klubban az anyagi lehetőségek, hogy koc­káztassanak? — Bár úgy lenne! Saját pénzemen vettem meg a ké­szüléket, tehát én reszkírozok. Természetesen a csapatra szándékozunk költeni a sorso­lásból befolyt összeget, első­sorban szerelésre. Ezúton sze­retném megköszönni a futbal­listáink nevében mindazok­nak, akik már megvették, il­letve ezután fogják megvenni a sorsjegyeket. A nyertessel a falutévé a mérkőzés után interjút készít. Rossz idő esetén a sorsolást november 1-én vasárnap tart­ják meg. Hunyadi István Egy kiállítás margójára Azt, hogy nem kulturális eseményről szól az írásom, nemcsak a sportoldalon tör­ténő megjelenése mutatja, ha­nem aktuálissá teszi az a tény is, hogy mindkét NB Il-es csa­patunk mérkőzésén volt kiállí­tás. A Pénzügyőr SE-Atom- erőmű SE találkozó 73. percé­ben Gracza becsúszva szerelte Bozsik Pétert. A hazaiak csa­tára könyökkel hátbaütötte, térddel megrúgta a felállni ké­szülő paksi védőt. Mindezt tisztán látta Kéri játékvezető, aki rögtön felmutatta a piros lapot a magáról megfeledke­zett játékosnak. Ekkor a fővá­rosi klub vezetői és játékosai megohamozták az eset köze­lében álló Hanyecz partjelzőt, követelve, hogy bírja más íté­letre kollégáját, vagy állítassa ki a szerintük szabálytalan­kodó Graczát is. Miután ez nem történt meg, Selmeczi nemes egyszerűséggel „lepa- rasztozta" a partjelzőt, aki ezt egy vállrándítással tudomásul vette. A mérkőzés lefújását köve­tően óriási „kampány" indult Bozsik megmentéséért. Kun István tudósító kollégámmal abban maradtunk, hogy mindkettőnk az ismerősétől, mármint az edzőjétől begyűjti a véleményt, s azokat majd ki­cseréljük. Saját szememmel láttam, amikor Jaskó András, a Pénzügyőr SE edzője a Tol­nai Népújságban megjelente­ket nyilatkozta. Azt viszont, hogy mi jelent meg az orszá­gos szaklapban, nos önök is olvashatták vasárnap, de mindez hozzátartozott a men­tőakcióhoz. Meg az is, hogy a tudósításban szabálytalanko­dásért címszó szerepelt a kiál­lítás okaként. Az, hogy durva, netán szándékos? A jelekből ítélve, sok múlik a tálaláson is. Beszélik a játékvezetők, hogy van olyap eEenőr, aki mielőtt megírná és elküldené jelentését a JB-nek - ilyen esetben az MLSZ fegyelmi bi­zottságának is -, előbb elol­vassa a tudósítást, hogy jelen­tése összhangban legyen az­zal. Kíváncsian várom, hogy a nyáron drákói szigort meg­hirdető fegyelmi bizottság mi­lyen „enyhítő" körülménye­ket talál ebben az esetben. S ha így lesz, akkor - egy távolabbi és mélyebb igazságot megmu­tatva - nyugodtan átírhatjuk a költő sorait: „Bár felül a gálya, s alul a víznek árja, a magyar futballban még sem a víz az úr." (Megszületett a fegyelmi hatá­rozat: Bozsik a hétvégén játsz­hat, kétheti átlagjövedelmé­nek befizetésére kötelezték. A Szerk.) Klement Tibor Kettős szerepben — Gratulálok a vasárnapi gólodhoz, no meg a csapatot mozgató nagyszerű teljesít­ményedhez! — Köszönöm szépen - vá­laszolja Dienes Pál. — Pali, hogy is van ez? Szombaton még a Szekszárdi PSE kispadján pályaedzőként, aztán vasárnap Gerjenben ak­tív focistaként. — Amikor a nyáron befeje­ződött az 1991-92-es bajnok­ság, Teszler Vendel felkért: dolgozzak mellette pálya­edzőként az új idényben. Miután sérülésemmel sokat bajlódtam, a csukát az NB II- ben szögre akasztottam, s vállaltam az edzősködést. Nos, a Gerjeni Medosz ka- nosszajárása ismert az NB III- ban. Keresik a kiutat, eközben hozzám is eljöttek: örülnének, ha náluk még ját­szanék, segíteném őket. Ezt csak úgy vállaltam, hogy azo­kon a mérkőzéseiken lépek pályára, amikor a Szekszárd nem vasárnap játssza bajnoki meccseit. — A 29 éves Dienes tehát kettős szerepben. Szó, ami szó, a Kisdorog ellen ugyan­csak kijött a lépés... — Kétségtelen. A szerve­zett csapatmunka diadala volt a Gerjen 4-1-es győzelme. Biz­tonságos védekezésből gyors kontrákat vezettünk, azokból négyszer eredményesek vol­tunk. Örülök, hogy a sikerhez gólommal és játékommal hoz­zájárultam. Akarásban, küz­dőszellemben mindenki ma­ximálisai nyújtott. Látszik, hogy a csapat el akarja kerülni a kiesést. Ne tűnjön szerényte­lenségnek, de az is kiderült, ha van közöttük egy olyan já­tékos, aki irányítja, összefogja őket, akkor üyen kellemes meglepetésre is képesek. Vé­leményem szerint, ha Pálfi Gábor szakosztályelnök ré­széről a támogatás a jövőben is változatlan marad, s ha a bajnokság végéig nekem is minél többször megadatik se­gítségükre lenni, akkor a Ger­jen nem fog kiesni. Hullottak az inggombok A Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága a korábban tapasztalt rende­zésbeli hiányosságok miatt egy mérkőzésre betiltotta a decsi pályát, ezért a Decs- Fadd mérkőzést Szekszárdon játszották le. Ez a találkozó a 83. percben félbeszakadt, a miértre Puskás Péter játékve­zetőtől kértünk választ. — Igen kemény, helyen­ként durva belemenésekkel tarkított mérkőzést vívott a két csapat. Igyekeztem meg­fogni az indulatokat, a 17. percben egy decsi, majd egy faddi játékost figyelmeztettem sárga lappal. Ettől kezdve csil­lapult a hangulat, ám a decsi játékosok továbbra is „osztot­ták" a szöveget egymásnak, a nézőknek, sőt, ítéleteink gya­kori kritizálásával nekünk, já­tékvezetőknek is. A 30. perc­ben Kvanduk igen kemény be­lépőjét honoráltam sárga lap­pal, most már sajnálom, hogy azon nyomban nem pirosat mutattam fel, hiszen az is jo­gos lett volna. — Szünet után aztán előke­rültek a pirosak is. — Igen, mindjárt a máso­dik félidő elején páros kiállí­táshoz folyamodtam sportsze­rűtlen játék miatt. Az indula­tok rövid időre csillapodtak, a durvaságok és a szövegelések folytatódtak. Egy óra eltelté­vel ismét páros kiállítást kel­lett alkalmaznom. Aztán az ominózus 83. percben egy de­csi szögletrúgás után az egyik faddi védő lábáról a szöglet- zászló irányába pattant a labda, amikor a faddi kapus előrevetődve megkaparintotta azt. A decsiek az új szabályra hivatkozva hazaadást, illetve az érte járó szabadrúgást rek­lamálták. Miután nem szán­dékos hazaadás történt, kar­jelzésemmel továbbot intet­tem. Ekkor Kovács, Weitner, Kvanduk és Sörös közrefog­tak, kiabáltak. Változatlanul hajthatatlan maradtam, erre Kovács hátulról belém csípett, Weitner és Kvanduk meg­fogta a karomat és a ruhámat, szemből pedig Sörös üvöltött velem. Próbáltam eltolni ma­gamtól őket, a dulakodásban az ingemről lehullottak a gombok, s azonnal félbeszakí­tottam a mérkőzést. (fekete) Vábró megy Új edző Kisdorogon Nem igazán megy ebben a szezonban a Kisdorogi Me­dosz SE NB Ill-ban szereplő labdarúgó-együttesének. A legutóbbi Gerjen elleni sima vereség után a klub vezetése és Vábró József edző is úgy gondolta, ez így nem mehet tovább - változtatni kell. Ezért a héten az edző és az egye­sület közös megegyezéssel szerződést bontott. A hivatalos indoklás szerint, a szakember és a klub nem látja a kiutat, s így a további szakmai együttműködést sem tudják el­képzelni. A csapatot az őszi fordulókban megbízott játékosedző­ként Horváth Péter irányítja. KRZ

Next

/
Thumbnails
Contents