Tolnai Népújság, 1992. október (3. évfolyam, 232-256. szám)
1992-10-15 / 244. szám
4 MÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1992. október 15. Város-képek Paksról Most induló sorozatunk a múlt öröksége után a város jelenlegi épületeiről, létesítményeiről kíván képet adni, a szó szoros, és átvitt értelmében is. Olyan jellegzetes, városképi szempontból meghatározó, vagy építészeti, tervezési különlegességgel bíró épületeket kívánunk bemutatni, melyeknek esélyük van rá, hogy egy emberöltő elteltével a múlt emlékeivé váljanak. Az első „város-kép" az úgynevezett tulipános lakótelepről készült, melyet a pécsi tervező vállalat ifjúsági irodájának munkatársai terveztek, Csete György vezetésével. A kivitelezés 1974-ben kezdődött. Ez a lakótelep volt az első komoly lépés Paks nagyléptékű fejlesztésében, s a tulipános díszítés a falakon az akkori tömbépítkezések sorában még javában újdonságnak számított. vtn Fotó.gk „Félbehagyott beruházást ne hagyjunk utódainkra!" Ez lehetett volna a mottója a keddi önkormányzati ülés egyik napirendi pontjának Pakson. Bor Imre polgármester előterjesztésében elhangzott, hogy az elmúlt évben felmérés készült a város nevelési infrastruktúrájáról, és egy új (a IV. számú) általános iskola tervezésére írtak ki terv- pályázatot. Szó esett arról is, hogy az idei költségvetésben a testület négy és fél millió forintot jóváhagyott az engedélyezési tervdokumentációk elkészítésére, de ezt a szeptemberi költségvetési felülvizsgálat során módosították. Ám, a Bezerédj általános iskola tetőfelújítása után megmaradt nyolcmillió forint felhasználható a fenti célra. Hajdú Jánosnak, a gazdasági bizottság elnökének véleménye szerint a város két év alatt megépítheti az új iskolát, ha csak a város pénzügyi kondíciójában nem történik drasztikus változás. Felvetődött azonban, hogy a Bezerédj iskolában most, a tetőszerkezet felújítása után a tetőteret be lehetne építeni, ahol hat új tantermet lehetne kialakítani, emellett szükség lenne étteremre, melegítő- konyhára is. Mindez körülbelül 40-50 milló forint fejlesztést igényelne. Eltérők voltak azonban a vélemények az ügy kapcsán, mert felvetődött a kérdés, hogy az egyházi iskolák belépésével hogyan alakul majd a Bezerédj iskola sorsa. Szót kapott az iskola igazgatónője, Németh Lászlóné, aki úgy vélekedett, hogy az egyházi iskola, illetve egyházi osztályok beindulásával intézményének élettere szűkül. Egy egyházi osztályhoz az ott tanító pedagógusoknak is kell egy termet biztosítani, s az évek során, az egyházi osztályok számával az igények is növekedni fognak. Ellenvéleményként ezzel szemben felmerült, hogy a paksi református egyházközösség 25 évre a város rendelkezésére bocsátaná térítésmentesen a tulajdonába kapott épületrészt, s ezzel az iskolai étterem gondja megoldódhatna. Végezetül az összes döntést a képviselő-testület elhalasztotta a novemberi testületi ülésre. Döntés egyenlőre arról született, hogy a Bezerédj iskola tetőszigeteléséhez azonnal hozzákezdenek, ez elodázhatatlan. A leendő IV. számú iskolával kapcsolatban csak a tervpályázatról a zsűri által készített véleményt fogadták el. A testületi ülés végeztével 17 órakor kívántak a képviselők közmeghallgatást tartani. A húsz képviselő közül 18 ott ült az asztalnál, s várta a paksi polgárokat, akiket érdekel(ne) a demokrácia, s élni akar lehetőségeivel. Mindössze néhány polgár jelent meg, s egyikük az iránt érdeklődött, hogy az Árok utcában mikor fedik be az árkot. No comment. E. G. Ez a bál más lesz, mint a többi Az ESZI-ben idén „vezérgólyát" is avatnak A paksi Energetikai Szakképzési Intézet második b. és c. osztályának szervezésében idén új kezdeményezésként együtt tartják az gólyabált az ESZI és a Vak Bottyán gimnázium tanulói számára. Mint azt Leskó Lászlótól, az egyik szervező osztály, a második c. osztályfőnökétől megtudtuk, eddig is meghívták a gimnazistákat erre a rendezvényre, de továbbfejlesztve az ötletet, most a közös rendezvény mellett döntöttek. A bál helyszíne a ESZI sportcsarnoka, és az elsősök életében oly jelentős esemény „hivatalos" része október 16-án, pénteken 18 óra 30 perckor veszi kezdetét. A rendezvény a gólyák avatásával kezdődik, s idén elsőként „Vezérgólyát" is avatnak az intézmény nemrégiben kinevezett igazgatójának, dr. Gálos Istvánnak a személyében. Minden első osztály rövid, vidám kis műsor keretében mutatkozik majd be, ezután játékos feladatokat kapnak a felavatandók, majd leteszik az ünnepélyes gólyaesküt. Az avatási ceremóniát követően pedig kezdetét veszi a diszkó, mely hivatalosan 23 óráig tart, de hosszabbítás - a hangulattól függően - lehetséges. Újdonság még az is, hogy ezen a napon tartják az intézményben a szülői értekezletet az elsős osztályoknak, s az „ősök" számára, - természetesen másik épületben - nosztalgia-diszkót rendeznek, nehogy mellőzve érezzék magukat. (A szülők egyébként egy kártya segítségével „átruccanhatnak" a gólyabálra meglesni csemetéjüket, persze nem hosszú időre.) Természetesen büfé is lesz, ezt a két rendező osztály diákjai tartják majd kézben, s a bevételt közösségük céljaira fordítják, Leskó László osztálya például a tervezett olaszországi sítúra finanszírozására. A bál zártkörű, a két intézmény diákjai részére, de meg lehet hívni barátot, barátnőt, ha a meghívó a meghívottért felelősséget vállal. A belépő a két intézmény diákjai részére 30 forint, a meghívott vendégeknek pedig 100 forint. (Meghívó még kapható.) venter Fotó: kispál Közgyűlési vagyonmegosztás a Dunamentinél A paksi Dunamenti Egyesülés Mgtsz tagsága egyhangúlag döntött arról, hogy a jövőben együtt kíván maradni, és gazdálkodási formának az új típusú szövetkezetét választja. Mint azt Száraz István té- esz-elnök lapunknak elmondta, a szövetkezetből a megadott határidőig huszonnégyen jelentették be kiválási szándékukat, de a közgyűlési vagyonmegosztásig - szeptember 30-ig — kilencen elálltak ettől a szándékuktól. A szövetkezet nevesített vagyona 560 millió forint, melyből 12,8 millió forint értékű vagyont vittek ki a kiválás mellett döntő szövetkezeti tagok, kölcsönös megegyezés alapján. — Ez a vagyoncsoport tartalmaz épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, állatokat és ültetvényeket - mondta Száraz István. — A legnagyobb érdeklődés egyébként a kiválni szándékozók részéről a ló- és juhállomány iránt volt. — A juhokat nyilván jól értékesíthető gyapjújuk és a pecsenye-bárány iránti kereslet miatt kívánták többen megszerezni. Miért kelendőek a lovak? — Egyrészt mert van, aki lovakkal akar dolgozni a földjén, másrészt azért, mert nálunk sportló-tenyésztés folyik, s a sportlovak könnyen értékesíthetők. — A közgyűlési vagyonmeg-osztáson a tagság milyen számban képviseltette magát? — A dolgozó tagságnak mintegy kilencven százaléka, a nyugdíjasainknak közel fele volt jelen. — Akik kiváltak a téeszből, véleménye szerint miért így döntöttek? — Úgy látom, alapjában véve a kiváló tagok zöme nem kíván a mezőgazdaságban magánvállalkozóként dolgozni, hanem más ágazatokban helyezkednek el. Ennek alapján úgy tűnik, a kormány pontosan az ellenkezőjét érte el annak, ami a szándékában állt. Az amúgy is tőkeszegény mezőgazdaságból kivonta a tőkét. Mert ez a vagyonkivitel tőkekivonás. Véleményem szerint az ország bizonyos területein, mondjuk az Alföldön, elképzelhető, hogy nagyobb teret tud nyerni a farmergazdálkodás, hiszen ott, általában a kiszemelt földterület közepén áll a ház a szükséges gépekkel. De itt, a Dunántúlon, ahol zártsoros a települések beépítése? Egy új mezőgazdasági vállalkozáshoz nemcsak termőföldre, eszközökre van szükség, hanem pénzre és szaktudásra is, és elengedhetetlen feltétel a jól működő piac. Nem tudom, hogy fog ez menni harminc százalékos kamatlábak mellett. — Visszatérve a Dunamenti téeszhez, szövetkezeti körökben ismeretes, hogy önök az elmúlt évek alatt megfelelő tartalékot gyűjtöttek, és nem fenyegeti a té- eszt a csőd réme. — Ennek két oka is van. Az egyik, hogy van egy szorgalmas tagságunk, amely párosul egy jó felkészültséggel rendelkező vezetőséggel. A föld-jeink pedig igen jók, értékük az átlag aranykorona érték körül mozog. — Kérem, magyarázza el, mit is jelentett tulajdonképpen egy téesz-tagnak a vagyonnevesítés? — Közös tulajdonból magántulajdonba ment minden vagyontárgy és földdarab. Ezek után a tagság eldönt- hette, hogy a személyre szóló nevesített vagyont egyéni gazdaként akarja-e működtetni, vagy egy új típusú szövetkezeti gazdálkodáson belül, de azért közösen. Tehát a vagyonnevesítő közgyűlés és a vagyonmegosztó közgyűlés közötti időben választhatott a tagság. Ezen idő alatt döntött a már említett tizenöt volt tagunk a kiválás mellett. Most már csak az átalakulás van hátra. — Egészen pontosan mi is ez az új tipusú szövetkezet? — Egy mondatban összefoglalva: az érdekeltség megváltozása. Nem azt mondjuk, hogy ez közös, hanem azt, hogy ez az enyém! Ha az egyéni tulajdonba került vagyontárgyakat és földeket a közösség jól működteti, akkor a tag az üzletrésze után osztalékra lesz jogosult. Ismerve azonban a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, az első néhány évben az osztalék mértéke minimálisra lesz tehető. Ám ha stabilizálódnak a piacok, konszolidálódik a belső gazdasági helyzet, és a mező- gazdaság visszanyeri régi pozícióját, akkor elképzelhető, hogy ez az üzletrész jó vállalkozás lesz. eördögh így szerepeltek az „atomemberek" Pakson, az ifjúsági napok keretében került megrendezésre az 1992. évi „Atomember" triatlon verseny, mely korcsoportonkénti bontásban a következő eredményekkel zárult. Felnőttek: Férfiak: 1. Képes Gergő, PSC, 56:07 2. Barna Zoltán, KSI, 57:25 3. Barna Attila, KSI, 59:03 Legjobb Tolna megyei: Papp Gábor, Paks, korcsoportjában 21. Ideje: 1:13:39. Nők: 1. Hegedűs Erika, Oxigén, 1:05:00 2. Kegye Alexandra, PSC, 1:09:14 3. Kertész Dóra, KSI, 1:10:09 Legjobb Tolna megyei: Kocsinszki Ilona, Paks. Korcsoportjában 7. Ideje: 1:17:28. Ifjúsági korcsoport: Fiúk: 1. Bartos Ferenc, PSC, 30:50. 2. Kun Péter, Dunapack, 31:00. 3. Papp Imre, PSC, 31:07. Legjobb Tolna megyei: Gyö- kös Lajos, Paks, korcsoportjában 13. Ideje: 36:00 Nők: 1. Jaczura Gabriella, PSC, 32:13 2. Sebők Zsanett, ORTRI, 32:44 3. Fülöp Andrea, Makó, 34:13 Lejgobb Tolna megyei: Kroneraff Ágnes, a szekszárdi Vízmű SE sportolója. Ideje: 37:13 Néber Tibor ATISZ elnök Filmklub A bank bízik a paksi konzervgyárban Négymillió márkás szerződés a németekkel Ha fümekről beszélünk, elkerülhetetlen, hogy olyan alkotók ne kerüljenek szóba, mint az olasz neorealizmus mesterei: Visconti, Fellini, Pasolini, no és olyan alkotások, mint a Mamma Roma vagy a 8 és fél. Ezek a filmek generációknak nyújtottak élményt örökérvényű igazságukkal és mély emberábrázolásukkal. A fentiek jegyében született meg a paksi városi művelődési házban rendezendő filmklub ötlete, mely október és november hónap folyamán az olasz neorealizmus mestereinek öt filmjét tűzné műsorára. A filmklub keretében elsőként Visconti 1948-ban készült Vihar előtt című fümjét vetítik október 24-én 19 órakor. A következő négy látható alkotás sorrendben: Biciklitolvajok (1948.), Országúton (1954.), Mamma Roma (1962.) 8 és fél (1962.) A filmklub bérlet ára négyszáz forint, de az egyes filmekre is válthatók jegyek száz forintos áron. Diákok és nyugdíjasok részére kedvezményt biztosítanak. Mint ismeretes, az augusztus tizedikéi csődegyeztetési eljárás alkalmával a paksi konzervgyárnak sikerült megegyeznie hitelezőivel. A „békés" megoldás lehetőségének tudatában, valamint annak a 145 millió forintos exportelőfinanszírozási hitelnek a birtokában, melyet a Budapest Bank paksi fiókja folyósított a gyár számára, úgy tűnik, bizakodó dr. Ferenczi István, a konzervgyár igazgatója. Mint mondta, a csőd egyeztetése törvényszerű volt, főleg olyan cégeknél, mint a miénk is, amelyek termelésük nagy részét a keleti piacokra szállították. Nekünk is értékesítési nehézségeink támadtak a fent említett piac összeomlása után, mivel több árut állítottunk elő, mint amennyit a fennmaradó piacokon értékesíteni tudtunk. A csődhelyzet bejelentését megelőzően az önköltségi áron számított árukészletük 260 millió forint volt, tartozásuk pedig beszállítóiknak 230 millió forintot tett ki. A hiteles képhez hozzátartozik, hogy követelésük, vevőikkel szemben 130 millió forint volt. Az augusztusi egyeztető eljárás során megállapodás született arról, hogy kishitelezőik 700 ezer forint alatti követelését hatvan napon belül átutalják. Azokat a hitelezőkkel, amelyeknek követelése nem ebbe a nagyságrendbe tartozik, olyan megállapodást kötöttek, hogy a tőke és a kamat- tartozás 40 százalékát egy éven belül törlesztik, és a fennmaradó tartozás fejében ezek a cégek a majdan részvénytársasággá alakuló konzervgyárban részesedést szerezhetnek. A fent említett exportfinanszírozó hitel felvételéhez reális alapot egy német céggel kötött szerződés adott, melynek értéke négymillió német márka. A szerződő fél száz százalékos bankgaranciát nyújtott erre az üzletre. eördögh
