Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
4 KÉPÚJSÁG DOMBÓVÁR ES KORNYÉKÉ 1992. szeptember 9. Régi-új iskola Szakcson Szeptembertől egy épületben tanulnak a diákok Egy épületben tanulnak idén szeptembertől a szakcsi általános iskolások. Azt az iskolát ugyanis, ahová a korábbi években jártak az első, második, harmadik osztályosok, a katolikus egyház visszaigényelte, mert korábban is az ő tulajdonában volt. A határozat értelmében 1994-ben veszi vissza az egyház az épületet a helyi önkormányzattól. Hogy az alsótagozatosok se maradjanak tanterem nélkül, új szárnyat építettek a „nagy" iskolához, melynek átadása augusztus 31-én történt meg. A négy éve kezdődött, 14,5 millió forintba kerülő beruházáshoz a Tolna Megyei Közgyűlés 1,5 millió forinttal járult hozzá, állami céltámogatásként pedig 2,268 millió forintot sikerült szerezniük a szakcsiaknak. A kivitelezési munkákat a Dalmandi Mező- gazdasági Kombinát építőipari brigádja, illetve a szakcsi téesz kőművesei végezték. Az építkezés befejeztével Ideális körülmények között a községi könyvtár két szinten 340 négyzetméterrel bővült az oktatási intézmény alapterülete. Az új szárny, mely közvetlenül kapcsolódik a régihez, földszintjén került kialakításra a régóta hiányolt tornaszoba. A 6x9 méteres helyiségben minden feltétel adott a gyerekek megfelelő testi fejlesztéséhez. A Rossz időben a tornaszobában mozoghatnak a gyerekek tornaórákat ezután télen itt fogják tartani, tavasszal és ősszel pedig az isl«>la hátsó udvarában, a most nyáron, másfél millió forint költséggel kialakított betonozott pályán. Az új épületszárnyba, a tornaszoba mellé költözött a művelődési házból a könyvtár. Az emeleti részen két tanterem készült, valamint tanári szoba'. A folyosói rész leválasztásával új helyre költözött az igazgató és a gondnok. A bővítési munkákkal párhuzamosan felújították az oktatási intézmény régi szárnyát is. Festettek, mázoltak, a tantermek olajos padlóját parkettára cserélték, bevezették a központi fűtést, a tetőszerkezet új cserépborítást kapott és kívülről körbevakolták az iskola egész épületét, így szeptember elsejétől egy teljesen megújult iskola fogadta az idejáró 170 diákot. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka Az elnök megszólal — Mostanában sokan „átértékelik" a múltjukat, Vidóczy László hogy van ezzel? — Húsz évig voltam ennek a városnak első és egyben utolsó tanácselnöke, semmi okom arra, hogy szégyeljem, amit csináltunk, és hogy tanácsi vezető voltam. — Egy akkori teljhatalmúnak tűnő megyei vezető azt mondta, ne féljen a feladattól, majd segítenek, Erre azt válaszolta: „Appen ez az, amitől félek". Sikerült is kiharcolnia a városi vezetés, és azon belül saját függetlenségét. — Elég sokba került ez nekem. Mindenki követ el hibákat, az enyémeket konzervatív ellenfeleim ki is használták. Több fegyelmit kaptam, mint néhány mai kormánypárti férfiú kitüntetést. — Hogy bírja ki, hogy nem beszél bele a helyi dolgokba? — A jelenlegi önkormányzati vezetők - és ez részükről tulajdonképpen érthető is - agyonhallgatnak. Úgy tesznek, mint a strucc, azt hiszik, ha nem ismerik el ennek a településnek az elmúlt húszéves fejlődését - és az abban részt vevők szerepét -, akkor az nem is létezik. Vannak tehát, akik azért kerülnek, mert irritálja őket, hogy a nevemhez fűződnek a város szempontjából sikeres évtizedek. Mások azért kerülnek, mert sokáig elvtársak voltunk, és esetleg emlékeztethetném őket egyre-másra. Eszmecserére bármikor bárkivel hajlandó vagyok, de az eszméimet nem cserélgetem. Nincs is rá okom, mert sosem voltam ortodox sztálinista. Nem vagyok köpönyegforgató, maradtam baloldali érzelmű. A szocialista párt helyi vezetésében dolgozom, hiszek abban, hogy egyszer majd az ott végzett munka gyümölcse is beérik. — A polgármester sem kíváncsi a tapasztalataira? — Eleinte többször megkérdezte a véleményemet, aztán mindent másként csinált. A Kernennel kapcsolatos ünnepség óta alig van kapcsolatunk. Jobb is, mert nem vagyunk egy súlycsoportban. — Mi történt az ünnepségen? — A dombóvári polgár- mester, a kernenivel ellentétben, meg sem említette a nevemet, pedig a kapocsolatépí- tést 1984-ben mi kezdtük el. — Vállalt volna szerepet az önkormányzat környékén? — Nem, mert abban a zenekarban nem akarok kisdobos lenni, amelyikben évtizedekig karmester voltam. — Mi a véleménye a testület munkájáról? — El, működik a város és intézményei, ami nem lehet független a munkájuktól. Csak a sok tétovázás, határozatlanság, a laktanyai lehetőség elmulasztása, a többé-ke- vésbé lyukas szociális háló, a fűtőmű korszerűsítésének szüneteltetése, a Gunaras körüli hazardírozás és a munka- nélküliség elgondolkoztat. — A munkanélküliség? — Azt értem meg nehezen, hogy a sok külföldi „mászka" miért nem hozott eddig még a városnak munkahelyteremtő vállalkozókat, mint ahogyan ez más városokban tapasztalható. A képviselő-testület ösz- szetétele igen sajátos, senki se próbálja velem elhitetni, hogy a csak tanárokból, orvosokból jogászból álló testület érzékelni képes a város valós problémáit, és ezt a megjegyzést nem szánom értelmiségellenesnek. A választópolgárok nagyfokú passzivitása miatt alakulhatott ki ez az összetétel. Talán erre ráébredt már az eddig passzív többség, és a következő választásokra elmennek. Kínlódott és kínlódik a testület, hatalmi csatározások folynak a színfalak mögött, és előtte is. Közben a problémák meg sokasodnak, pedig - mint ezt a polgármester a Néppújságban nyilatkozta - nem üres kasszát és romokat vettek át tőlünk. I.I Továbbra is várja információikat, észrevételeiket, telefonjaikat, leveleiket, megjegyzéseiket az oldal szerkesztője: F. Kováts Éva Októberben próbaüzem Olcsóbb lesz a fűtés? Interjú a városi távhőszolgáltató vállalat vezetőjével Öt éve, 1987-ben kezdődött el a dombóvári városi fűtőmű rekonstrukciója, akkor még a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat és a Dombóvári Tanács közreműködésével. A rekonstrukció azóta is tart, mert a megígért megyei pénzeszközök átutalása elmaradt. Közben a rendszerváltás eredményeként 1991. január 1-vel a fűtőmű a város tulajdonába került. Hogy áll jelenleg a beruházás? - erről érdeklődtünk a fűtési szezon közeledtére való tekintettel a Dombóvári Ön- kormányzat Távhőszolgáltató Vállalatának megbízott igazgatójától. — Kevés a pénz és ez rányomja bélyegét a beruházásra - kezdte a válaszadást Frucht Ferenc megbízott igazgató. - A beruházás első ütemeként 1988-1990-ben elkészültek az olajtárolók, a távfűtővezeték és az 51 méter magas kémény. — A kéményre a környező lakóházak miatt volt szükség vagy pedig azért, mert a pakurával való tüzelés környezetszennyezőbb az olajnál? — A fűtőmű a lakóházak közvetlen közelében van, ezért volt szükség a magas kéményre. Ami a pakurával való tüzelést illeti, az nem környezetszennyezőbb, mint az olajtüzelés, ha jól van beállítva az égőfej. — Korábban a lakók panaszkodtak a magas zajszint miatt. Történt-e ezen a téren változás? — A zajszint jóval alacsonyabb, mint korábban. A belső térben 85 decibel helyett 45 decibel. — A pénzszűke nem befolyásolta önöket, amikor az új berendezéseket vásárolták? — Műszakilag a pénzhiány nem jelentett problémát, a berendezések a legmodernebbek. — Mennyibe került a fűtőmű rekonstrukciója? — Száztízmillió forintba, ebből a VGV 32,7 milliót épített be. Idén 78 millió van előirányozva. Frucht Ferenc térül — Mennyi idő alatt meg ez a beruházás? — A jelenlegi olajárakkal számolva két év alatt. — Mennyivel fognak kevesebbet fizetni a lakók a távhőért, ha olaj helyett áttérnek a pakurára? — Amennyiben megvalósul az olajról pakurára való átállás, az a hődíj árát 35 százalékkal fogja csökkenteni. — Ezt úgy értsem, hogy ahol eddig havonta 10 ezer forint volt a fűtési szezonban a távhőszolgáltatás díja, ott most 6500 forint lesz ugyanez? — Igen, ha nem változnak az energiaárak. — Mikor térnek át a pakurával való tüzelésre? — Idén, október-decemberben próbaüzemelést tartunk, de ez még csak 20 százalék költségcsökkenést fog jelenteni az előzetes számítások alapján. f. kováts - ótós A lakók érdekében volt szükség az 51 méter magas kéményre Útépítés, tanterembővítés, házasságkötő-terem Kocsolai számvetés Az önkormányzat támogatja a rászorulókat Harmincmillió forint, bruttóban, a kocsolai önkormányzat éves költségvetése. Mire futja és mire nem ebből az összegből? - ezt kérdeztünk az 1450 fős település jegyzőjétől, Horváthné Tóth Valériától. — Egymillió forintot, plusz áfát, adtunk át az általános iskolának, hogy átlakíthassák a felső iskolát úgy, hogy az első, második osztályosok is itt kezdhessék az iskolai évet, - válaszolta a jegyzőnő. — Eddig hová jártak ezek a gyerekek? — Az óvodától nem mesz- sze lévő, úgynevezett alsó iskolába, de mivel azt az épületet az egyház visszaigényelte, ezért kellett a másik iskolánál a szolgálati lakásokat átalakítani osztálytermekké. — Hány általános iskolás gyerek van Kocsolán? — Százharminc, de ez a szám évről évre emelkedik. — Adott-e az önkormányzat beiskolázási segélyt? — A kocsolai általános iskolások és a dombóvári kisegítő iskolába járó gyerekek ingyen kapták a tankönyveket. A középiskolákba járóknak Az általános iskolások ingyen kapták a tankönyveket pedig, amennyiben igényelték, ötven százalékban átvállaltuk a tankönyveik árát. Az általános iskola napközijében minden gyereknek ötven százalék térítési díjat kell fizetnie, illetve néhány rászoruló térítésmentesen étkezhet. — Mire fordítottak még nagyobb összeget? — A házasságkötő termünk borzasztó állapotban volt, a hajópadló elkorhadt, a falak vizesedtek, a födém megroggyant, elkerülhetetlenné vált a rekonstrukció. A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát építőbrigádja épp a napokban készült el ezekkel a munkákkal. Kicseréltük a világítótesteket is, és ha marad pénzünk, új asztalt és székeket is vennénk, hogy ünnepélyesebbé tegyük a polgári házasságkötéseket. — Ahogy jöttünk, a község szélén egy úthenger állta az útunkat.. . — Most végzi a Tamási KPM a községi utak kátyúzását. Az útfelújítási munkálatok során háromszáz méter új, bitumenes útszakasz készült a Petőfi utcában. Mindez kétmillió forintjába került a községnek. — Segélyezések? — Rendszeres és rendkívüli nevelési segélyekre idén közel 900 ezer forintot fordítunk. Ezenkívül 850 ezer forintot tervezünk az idősek szociális segélyezésére fordítani. f. kováts Fotó: ótós Felújítva a házasságkötő-terem