Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
1992. szeptember 9. VÁLLALKOZÁS - PIAC MÉPÚJSÁG 5 Jogszabályfigyelő 1992. évi XLVIII. törvény a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról (Magyar Közlöny 71. szám) Az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjának, a kezdő egyéni vállalkozó járulékelőleg alapjának, valamint a kezdő, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállakozó baleseti járulék alapjának legkisebb összege a minimális bér hatvan százalékának megfelelő összegre csökkent. így 1992. július 1-jé- től a járulékfizetési kötelezettség ezekben az esetekben 40 százalékkal csökkent. 16/1992. (VII.3.) KHVM rendelet a nemzetközi közúti személyszállítás végzésének egyes feltételiről (Magyar Közlöny 72. szám) A rendelet a nemzetközi személyszállításhoz használt, 20 főnél több személy szállítására alkalmas autóbuszokra terjed ki. Nezetközi közúti személyszállítás csak olyan autóbusszal végezhető, amelyet a közlekedési felügyelet nemzetközi forgalomban való részvételre alkalmasnak minősített. A rendelet meghatározza az alkalmasság műszaki feltételeit (8 évnél nem régebben gyártott, menetíróval ellátott, hibátlan felépítmény, blokkolásgátló stb.). Az alkalmasságot tanúsító igazolólapot és az autóbusz egyéb kötelező okmányait a vámszervek ellenőrzik, és csak azok megléte, érvényessége esetén léptetik ki az autóbuszt a határon. A rendelkezéseket 1993. január 1-jétől, egyes műszaki feltételek tekintetében 1993., illetve 1996. január 1-jétől kell alkalmazni. 15/1992. (VII. 3.) NM rendelet a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységről szóló 4/1992. (I. 8.) NM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 72.szám) A népjóléti miniszter egyes életmentő gyógyszerek tartására és forgalmazására, valamint a költségek megtérítése mellett a katasztrófa és védelmi készletek cseréjére, tárolására kötelezheti a meghatározott engedéllyel rendelkező gyógyszernagykereskedőt. 20/1992. (VII. 7.) PM-NGKM rendelet a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló- 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 73. szám) A rendelet a vámszabályokat széles körben módosítja. A legfontosabbak, hogy a vámáru a vám megfizetése vagy biztosítása előtt nem adható ki, illetve a vámtartozást biztosító törvényes zálogjog értékesítés útján közvetlenül érvényesíthető. Vámbiztosíték készpénz vagy harmadik személy készfizető kezessége lehet. Külkereskedelmi forgalomban kezességi nyilatkozat csak pénzintézettől vagy olyan, a vámparancsnokság engedélyével rendelkező, üzletszerűen nemzetközi szállítmányozással, fuvarozással vagy vámközvetítéssel foglalkozó személytől, szervezettől fogadható el, akinek teljesítéséért pénzintézet felelősséget vállal. Az új rendelkezések érintik továbbá az elektromos energia, mint vámáru és csővezetéken szállított vámáru vámkezelését, a vámáru-raktározás és a raktározott vámáru értékesítésének szabályait, az áruminták vámkezelését és a vámérték megállapítását. A vámot a vám kiszabását követő 3. munkanapon határozattal kell közölni, és a közlést követő 5 munkanapon belül kell megfizetni. A vámparancsnokság a vám 15 munkanapon belül történő megfizetésére meghatározott feltételek mellett általános engedélyt adhat. A késedelmes vámfiztés után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot kell fizetni. A vámfizetés módosított szabályai augusztus 1-jén léptek hatályba. 21/1992. (VII. 7.) PM rendelet a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezési eljárásról (Magyar Közlöny 73. szám) A könyvvizsgálói tevékenység engedélyezését a Pénzügyminisztériumtól a rendelet mellékletében közölt formanyomtatványokon kell kérni. A kérelmeket szakérői bizottság vizsgálja meg, és tesz javaslatot az engedély megadására vagy a gyakorlati alkalmassági vizsga letételére. A könyvvizsgálói engedélyért díjat kell fizetni. Az engedéllyel rendelkező könyvvizsgálókat a Könyvvizsgálói Kamara bejegyzi a könyvvizsgálói névjegyzékbe. 7/1992. (VII. 16.) NGKM-PM együttes rendelet a Kereskedelmi Vámtarifa módosításáról (Magyar Közlöny 77. szám). A módosítás az áruszállító gépjárművek vámtételeit érinti. 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet a közúti gépjármű- vezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről (Magyar Közlöny 78. szám). Járművezető-képzés a közlekedési felügyelet engedélye alapján végezhető. Nem tagadható meg az engedély attól, aki a képzés szakmai feltételeinek eleget tesz. A feltételeket (tanterem, gyakorlópálya, járművek, felszerelések stb.) a rendelet melléklete tartalmazza. A rendelet részletesen szabályozza a járművezetői tanfolyam megszervezésére, a járművezetők vizsgáztatására (a vizsgára bocsátás feltételei), a szakoktatók, vizsgabiztosok és iskolavezetők képzésére, névjegyzékbe foglalására, a velük szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat. A rendelet 1993. január 1-jével, egyes rendelkezései későbbi időpontban lépnek hatályba. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar-_____ K AMARA HÍREI Üzleti találkozó Csíkszeredán Szeptember 16-18. között kamaránk közreműködésével üzleti találkozót szerveznek a romániai Csíkszeredán. A romániai kapcsolatok építésében érdekelt vállalatok, vállalkozók még jelentkezhetnek irodánkban. Vándorkiállítás és partnertalálkozó a Baltikumban A Magyar Gazdasági Kamara október 19-28. között észt-lett-litván vándor- kiállítást és üzletembertalálkozót szervez, „Csúcstechnika Magyarországról" címmel. Fejlett, exportképes termékekkel és szolgáltatásokkal bemutatkozni tudó cégek jelentkezését várják. További információk irodánkban. Exportfejlesztő pályázat Az Exportfejlesztő Tárcaközi bizottság által készített „Útmutató az exportfejlesztő pályázathoz" című anyag - mely tartalmazza többek között a pályázat részeit, résztvevőit, feltételeit - kamaránknál megtekinthető. Üzleti ajánlatok 1. / Skót cég vásárolna különböző fahordókat (200, 275 és 500 literes kivitelben) újat és használtat, valamint hordókészítéshez felfűrészelt fehér tölgyfát vásárolna. 2. / Missouri cég keres megvételre különleges magyar likőrborokat, ajándék- tárgyakat bőrből, jó minőségű zománcozott edényeket, kristályokat, valamint üveges befőtteket (zöldség és gyümölcs). 3. / Osztrák cég keres almát, körtét, őszibarackot, burgonyát, dinnyét. Különösen szilvát vásárolna. 4. / Belga cég olyan partnerekkel keresi a kapcsolatot, akik rozsdásodás és kopás ellen védő anyagokat tudnak szállítani. Három helyett két kulcs? Tervek a forgalmiadó-rendszer módosítására A tömegkommunikáció egyik slágertémája manapság az a kormányzati szándék, amely a jelenlegi háromkulcsos általános forgalmiadó-rendszer átalakítását célozza. A kormány a közelmúltban tárgyalta az erre vonatkozó javaslatot, amely valószínűleg az ősz folyamán a Parlament elé kerül. A megfogalmazott cél: igazodás a Nyugat-Európában alkalmazott adó-rendszerekhez, s persze - nem utolsósorban - a költségvetési bevételek növelése. A változtatás indokai között szerepel, hogy túlságosan magas a nullakulcsos termékek köre, ezek a lakosság fogyasztásában mintegy 40 százalékot képviselnek, s egyébként is, túl nagy a különbség a legalacsonyabb (0 %) és a legmagasabb (25 %) kulcs között, közbülső fokozatra (15 %) pedig egyáltalán nincs szükség, nincs is ilyen az európai gyakorlatban. Emellett a költségvetés bevételeit jelentősen csökkenti az a tény, hogy már az áfa-rendszer bevezetésekor, 1998-ban a végső felhasználók széles köre kapott lehetőséget az adó visszaigénylésére (pl. lakásépítők,- felújítók), s ez a kör a sorozatos módosításokkal csak bővült. Milyen változások várhatóak tehát? Az általános adókulcs 20-25 százalék körül várható, s emellett lesz egy kedvezményes, 8-10 százalékos kulcs. Az új kulcsok mértéke mellett természetesen legalább olyan fontos az, hogy mely termékeket, szolgáltatásokat melyik kulcs alá sorolják majd. A tervek szerint a kedvezményes kulcs alá kerülhetnek az élelmiszerek, gyógyszerek, tüzelőanyagok, háztartási energia, könyvek, újságok, víz- és csatornaszolgáltatás, tömegközlekedés, környezetvédelem, tudományos kutatás, az áru- és személyszállító szolgáltatás és a nem luxus-jellegű kereskedelmi szálláshelyek, a többi természetesen a magasabb - normál - adósávba. Az európai gyakorlatnak megfelelően lesznek tárgyi mentességet élvező szolgáltatások is, mint az egészségügyi, kulturális, postaforgalmi tevékenységek, s emellett külön szabályozást igényel a mezőgazda- sági termelés. Valószínű, hogy a lakásépítés, -felújítás áfa-visszatérítési rendszere megszűnik, s ez jelentősen megdrágítja az építkezést. A lakosság ebből adódó többlet- kiadásait a kormányzat valamilyen kompenzációval igyekszik majd csökkenteni, de ettől függetlenül várható a lakásárak emelkedése. Jó hír a magyar vevőknek? Kipukkadt a német használtautó-piac A mézeshetek eufóriáját gyakran követi macskajaj. Pontosan ez történik most a német használtautók piacán. Kereskedők és privát eladók egyaránt nosztalgiával emlékeznek a minapi nagy időkre. A két Németország egyesülése után az következett, amire mindenki számított: a használt kocsik sosem tapasztalt boomja. Csak a csúcsévben, 1990-ben hárommillió másod-, ritkábban harmad- kézből származó autót adtak el a kereskedők „össznémet" földön. Ehhez három és fél millió olyan kocsi is hozzászámítható, amit gazdájuk kereskedő közbeiktatása nélkül, közvetlenül adott el a jórészt „új tartományokban", vagyis az egykori Német Demokratikus Köztársaságban élő vevőknek. 1991 jórészében még tartott ez a trend, de az esztendő fordulóján a folyamat hirtelen megállt, majd megindult lefelé és ez év izzó nyarán elérte a mélypontot. A bajok okai világosnak látszanak. A volt NDK piaca gyorsan megtelt, méghozzá - mint mostanra egyértelműen bebizonyosodott - gyakran úgy, hogy az első hullám drágább autót vásárolt, mint amilyent vásárolhatott volna, ha jól méri fel a közeljövő üzleti, gazdasági lehetőségeit. Tartósnak látszik a mostani adat, amely szerint az ex-NDK területén futó kocsik átlagéletkora - most 6,1 év - még sokáig csaknem a kétszerese lesz a „régi tartományok" autóinak. Ráadásul immár a recesszió is össznémet és ez fenntarthatja a használtautó-piac dekonjunktúráját. Az árak újra magyar vásárlókat csábítanak Némethonba. Ferenczy-Europress Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Mentőöv a csődeljárás A nehéz pénzügyi helyzetbe került és így nemcsak önmagukat, hanem hitelezőiket is veszélyeztető vállalkozások számára ezévtől a csődeljárás adhat némi reményt a problémák megoldására. A tavasszal életbelépett csődtörvény értelmében kilencven nap haladékot kapnak tartozásaik rendezésére. Ez az idő elegendő lehet valamiféle kilábolási stratégia kidolgozására, a hitelezőkkel való két-vagy többoldalú megállapodásra. Ez alatt az idő alatt kell lebonyolítani az egyezségi tárgyalásokat, amelyen valamennyi hitelezővel meg kell állapodni a tartozások rendezéséről, s ha ez akár eggyel is kudarcba fullad, a bíróság hivatalból megindítja a vállalkozás felszámolását. Amint azt a vállalkozók többsége megtanulta, a csődeljárás elindítása önmagában még nem megoldás, csupán lélegzetvételnyi időt ad a gondolkodásra, az összpontosításra. A korábbi években felgyülemlett adósságok, a domino-elven kialakult körbetartozások bonyolult szálainak kiguban- colásához azonban a csődeljárás csak akkor nyújthat segítséget, ha a vállalkozó maga is tisztában van azzal, miként kezdjen hozzá az egyezkedő tárgyalásokhoz. A hitelezők között a törvény különbséget tesz, mindenki mással szemben előnyt élvez a társadalombiztosítás, az adó- és a vámhivatal. A nyár közepén nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a bajba került 1337 gazdasági szervezet fele kft, harmada szövetkezet volt, nettó adósságuk mintegy kétszer akkora, mint a másokkal szembeni követeléseik. De ennél jóval nagyobb a száma azoknak a vállalkozásoknak, amelyek - ha még nem is jelentettek csődöt - nagyon közel kerültek a szakadék széléhez. A közelmúltban életbelépett szigorúbb vámeljárás tovább nehezítette a helyzetüket, s bizony nem sok jót remélhetnek a jövőben a TB-vel és az adókkal tartozók sem. Mit tehetnek ebben a szorongatott helyzetben a felszámolás ellen küzdő vállalkozók? Mindenekelőtt célszerű gyorsan számot yetni azzal, egyáltalán helyesen választották-e meg a cég profilját? S ha nem ez a hiba, talán a költségeken, a veszteségeken lehet spórolni. Segíthet a működési feltételek átgondolása is, hiszen ezernyi apró, rejtett hiba súlyos pénzügyi gondok forrása lehet. S ami talán- még fontosabb: az igazi segítséget a vállalkozás kintlévőségeinek behajtása jelentheti. Az adósságot, a tartozást abból a pénzből lehet a legköny- nyebben megtéríteni, amit már megkerestünk. Ny.V. (FEB)
