Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-05 / 210. szám
6 MSPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. szeptember 5. Aki beszél arabusul A jemeni elnök fiával járt egy iskolába Nem tudom hány tizenéves ifjú van a megyében aki ír, olvas, beszél arabul, de úgy vélem, nem túl sok lehet. Ezen kevesek közé tartozik a szekszárdi Kántor Endre. A szeptember elsején 19. évébe lépő magas, szimpatikus fiú ősztől a Budapesti ÉLTE angol-arab szakának elsőéves'hallgatója. Endre angolul anyanyelvi szinten, arabul pedig igen jól beszél. Orvos édesapja jóvoltából ugyanis a család előbb három évet Líbiában, majd újabb hármat Jemenben töltött. — Hat éves voltam, amikor Líbiába mentünk. A fővárostól 15 kilométerre, Tajouraban laktunk. A szüleim egy amerikai iskolába írattak, bár akkor még egy szót sem tudtam angolul. — Nem volt nehéz dolgod? — Nem, könnyen alkalmazkodom. Különböző nemzetiségű gyerekekkel, kínai, kanadai, koreai, francia, jártam együtt, meg sok magyarral, merthogy a kórházban rengeteg magyar orvos dolgozott. — Milyen nyelven folytak az órák? — Angolul. Először egy szót sem értettem, de aztán egyre többet, mert külön is foglalkoztak velünk nyelvtan- folyamon. Félév múlva már levizsgáztam angol nyelvből. — Milyen volt a környezet? —- Szuper. Egy multinacionális olajvállalat tartotta fenn az iskolát, nagyon jók voltak a személyi és tárgyi feltételek. Hatalmas terület, két tornaterem, négy teniszpálya, uszoda. Minden a tanulást segítette. Ennek is köszönhető többek között, hogy angolul úgy beszélek, mint magyarul, nem kell gondolkodnom a nyelvi fordulatokon. — Az iskolai tantárgyak ugyanazok voltak, mint nálunk? — Nem, a kémia-bioló- gia-fizika ott egy tantárgy volt. A többi hasonló. — Az alsó tagozatot Líbiában végezted, az ötödik, ha4. számú általános iskolában. Utána következett Észak-Je- men. — Jemenben az ottani rendszer szerint gimnáziumi előkészítőbe jártam, 7-8-9. osztályba, egy arab magániskolába, mert ott nem volt megfelelő angol iskola. — Mennyiben volt más ez az iskola a líbiaihoz képest? — Az arab iskola teljesen más volt, mint az amerikai, kezdve azon, hogy tiszta fiú iskola volt, a lányok máshová jártak. Magániskola volt, tandíjjal. A szüleim úgy gondolták, hogy ahogy egyik napról a másikra megtanultam angolul, az arabbal is épp így lesz. — És nem így történt? — Hát nem ment olyan könnyen, az arab nyelv ugyanis olyan, mint a kínai vagy a japán. Más a hangzás, az írásjelek, az olvasás. Két évbe telt mire tudtam társalogni arabul. . — Beszéltek az iskolában angolul is? — Igen, a tanárok és a diákok is, éppen ez volt a baj. — A tanrend? — A kémia-biológia-fizika itt is egy tantárgy volt, a történelmet viszont két részre osztották, általános történelemre és arab, vallásos jeliegűre. Ez utóbbiból én éppúgy fel voltam mentve, mint hittanból, a Korán ismerete alól. Ezenkívül volt angol óra, matematika, testnevelés és arab nyelv,-és irodalom. — Mi volt a fő különbség a két arab ország között? — Míg Líbia vesztett eredeti kultúrájából, mivel ott már a század első felében voltak nyugatiak, addig Jemenbe csak 1958 után jöttek, így ez az ország tovább megőrizte ősi kultúráját, tradícióit. Rövid nadrágban, pólóban a lányok ott nem járhatnak az utcán, még a külföldiek sem, az arabok pedig csak lefátyolozva. Sanaaban, abban az észak-jemeni városban, ahol laktunk, szinte kiáltó volt az ellentét a régi sikátoros utcák, és a kőházak előtt hömpölygő amerikai autóáradat között. — Te is autóval jártál iskolába? — Én iskolabusszal, ami a házunk előtt vett fel és tett le, de az iskolátársaim nagy részét hatalmas nyugati autókkal hozták-vitték. A tradíciókhoz ragaszkodó gazdag arabok ugyanis ide íratták a fiaikat. A jemeni elnök fia és az unokaöccse is odajárt. Az elnök fiát természetesen mindig két testőr kísérte, akik az órák alatt az ajtó előtt várakoztak. Az elnök unokaöccse az egy kicsit szabadabban élt, ha eszébe jutott, kilógott valamelyik étterembe, engem is többször magával vitt. — Milyen emberek az arabok? — Nagyon vendégszere- tőek, bárhol voltunk, elhalmoztak a figyelmességükkel. Aki egy kicsit is beszéli a nyelvüket, azt teljesen a szívükbe tárják. — Az iskolatársaid, a tanáraid hamar elfogadtak? — Igen, hamar nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Az ottani tanárokkal jobb volt a kapcsolatom, mint utána itthon a gimnáziumban. — Mi lehetetett ennek az oka? — Talán az, hogy abban az arab magániskolában olyan fejlettebb, szomszéd arab országokból érkezett pedagógusok oktattak, akik a Békehadtesthez hasonlóan elhivatottságnak érezték a tanítást. Jemenben ugyanis az emberek hetven százaléka még ma is analfabéta, ezért Szíriából, Egyiptomból, Szudánból jönnek pedagógusok tanítani. Számukra a tanítás és a tanítványok képességeinek a kibontakoztatása az elsődleges. — Hazajöttetek, a gimnázium második osztályába mehettél volna, de a szüleid elsőbe Írattak. — Azért, hogy ne legyek hátrányban az egyetemi felvételinél, mert azért itt mégiscsak más tantárgyak vannak. — A visszailleszkedés most is zökkenőmentesen ment? — Nem egészen. Valahogy úgy alakult, hogy a tanáraim mindig engem tekintettek az osztály bűnbakjának. Több konfliktusom volt, összeütközésbe kerültem velük, nehezen tudtam elfogadni a hazai merev oktatási rendszert. — Tudtad hasznosítani a nyelvtudásodat? — Nem. Amikor az asztali- tenisz világbajnokság volt Szekszárdon, akkor szükség lett volna arab tolmácsra, szóltak is az iskolában, de a tanáraim elfelejtették átadni az üzenetet. — Ősztől az ELTE hallgatója vagy. Ha ilyen jól beszélsz angolul és arabul, akkor miért nem pályáztál meg inkább egy külföldi ösztöndíjat valamelyik nyugati vagy amerikai egyetemen? — Azért, mert a budapesti bölcsészkart tartom a legjobbnak, éppen ezért előbb ezt szeretném elvégezni. Utána talán megpályázok egy ösztöndíjat a Nem Yorki tudományegyetem arab szakára. — Ha végzet, milyen pályát választasz? — Tanár szeretnék lenni. — Rossz tapasztalataid vannak a magyar középiskolai oktatással kapcsolatban, mégis pedagógus akarsz lenni? — Igen, éppen a negatív gimnáziumi élményeim miatt gondoltam úgy, hogy megpróbálok jó tanár lenni. Olyan, amilyet mindig hiányoltam. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka Egy döbröközi és szakályi tanítócsalád emlékezete Teológiai levelező tanfolyamok 1. Világi hívek számára ismét indul a hároméves levelező képzés. A tanfolyamot záró bizonyítvány általános iskolai hitoktatásra és más egyházi szolgálatokra képesít. Jelentkezni lehet a Ca- ritas-irodában minden munkanapon 8-16 óráig: 7621. Pécs, Janus Pannonius u. 4. Telefon: 72/27-352. Érettségi bizonyítvány és egyházi ajánlólevél szükséges. Első konzultáció szeptember 19-én 9 órakor Vörösmarty u. 4. sz. alatt. 2. A teológiai tanfolyamot végzett hallgatókat kétéves továbbképzésre hívjuk szintén levelező tanfolymaon. Tudományos szintű képzést és középiskolai hittanári képesítést nyújtunk. Jelentkezés a Caritas-irodában. Első konzultáció szeptember 19-én. Ebben az évben van 30 éve annak, hogy 1962-ben, 73 éves korában Szakály községben elhunyt Kóbor (Kumper) Lajos okleveles kántortanító, a szakályi általános iskola igazgatója. 1889. október 13-án született Döbrököz községben. Szülei voltak: Kirczbauer Amália és Kumper János kántortanító, aki a XIX. század utolsó negyedében költözött Döbröközre, ahol kántortanítói állást kapott. Kóbor Lajos 1907. június 18-án a Pécsi Püspöki Tanítóintézetben megkapta a tanítói, 27-én pedig a kántori oklevelét. Ezt követően az 1907. október 6-án felavatott új döbröközi római katolikus egyházi elemi népiskolában tanított. 1909. május 8-án házasságot kötött Döbröközön Kilik Margit döbröközi tanítónővel, házasságukból három gyermek született. Az I. világháború során Kóbor Lajost behívták katonának. Az „Albrecht főherceg" császári és királyi 44. (kaposvári) gyalogezredben teljesített harctéri szolgálatot az orosz fronton hadapródjelölt tizedesi rangban. A harctéri szolgálata során súlyosan megbetegedett, kórházi ápolásra szorult. Felgyógyulása után úgynevezett pótkeretbe került, majd 1916. elején végleg leszerelték és hazatért Döbröközre, ahol folytatta a tanítói munkáját. Rövidesen vezető-tanítóvá nevezték ki. 1920-ban áthelyezték Szakály községbe, ahol kántortanítóként és iskolaigazgatóként dolgozott. Kántori tevékenységét nyugdíjazása után is folytatta 1961-ig a község lakosságának örömére. Három gyermeket nevelt fel, akik közül kettő szintén tanítói képzettséget szerzett. Kóbor János, az elsőszülött fia 1911-ben született Döbrököz községben. Elemi iskolai tanulmányait Döbröközön kezdte és Szakályban fejezte be. Ezután gimnáziumi tanulmányokat végzett és az érettségi letétele tután a katonatiszti pályát választotta hivatásául. Eleinte továbbszolgálóként, 1940. november 1-től pedig hivatásos tisztiállományban teljesített szolgálatot a magyar honvédség állományában, ahol főhadnagyi rangot ért el. A 2. hadsereg, IV. hadtest, 12. (szekszárdi) hadosztály, 18/III. zászlóalj egyik századparancsnokaként kikerült a szovjet frontra, ahol 1942. augusztus 9-én, 31 éves korában hősi halált halt. Halála után megkapta a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon és kardokkal" kitüntetést. Kóbor István, a másik fiú 1916-ban született Döbrököz községben és 1985-ben halt meg. Elemi iskoláit Szakályban, a polgári iskolát Hőgyé- szen, a tanító- és kántorképzőt pedig Pécsen végezte el a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetben 1936. június 17-én. 1940-ben kezdte meg a tanítói tevékenységét Vásárosdombó községben. 1947-ben Tarrósra helyezték, ahol, 1976-ig tanított. Eredményes munkájának elismeréseként nagy megbecsülésnek örvendett és több magasszintű állami elismerésben részesült. Aktív közéleti tevékenységet fejtett ki, megírta Tarrós közel 30 éves eseménytörténetét. Kóbor Lajos egyetlen lánya - Mária - szintén tanítói képesítést szerzett. Elvégezte a dombóvári Orsolya-rendi tanítóképzőt, de nem tanított. 1954-ben, 40 éves korában Szakályban meghalt. A krónikás még emlékszik arra, hogy gyermekkorában, az akkori idősebb döbrökö- ziek - közöttük több rokona - milyen nagy tisztelettel beszéltek a Kóbor (Kumper) család említett tagjairól, akik ezt kiváló tanítói, kántori tevékenységükkel érdemelték ki. Dr. Gelencsér Gyula Források: A döbröközi Általános Iskola története (1906-1942). Kézirat. Kurtz-Kristóffy: Az „Albrecht főherceg" császári és királyi 44. és 105. gyalogezred története. Bp. 1937. 395. old. Özvegy Kóbor Istvánná szakályi lakos közlése. Gelencsér Gyula: Döbrököziek a II. világháborúban. Kézirat, 1992. • • Ökumenikus naptár Szeptember 5. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát: lKor 4,9-15. Zsolt 144. Lk 6,1-5. Ref: Zsid 3,7-14. 5Móz 2,16-25. Ev: Ez 17,22-24. Jer 14,1-16. Őrt: lKor 1,26-29. Mt 20,29-34. A katolikus naptárban Jusztiniáni Szent Lőrinc püspök, hitvalló (+1455) emlékezete. Velencei nemes volt, de lemondott a világról és egyszerű szerzetes-pap lett, IV. Jenő pápa azonban Velence pátriárkájává tette. Aszkéta életmódjával, alázatosságával és jótékonyságával tűnt ki. A református és az evangélikus naptárban Viktor napja. Az ortodox egyházban Szent Zakariás próféta napja. Szeptember 6. Évközi 23., Szentháromság utáni 12. vasárnap. Napi igék: Kát: Bölcs 9,13-19. Zsolt 89. Filem 9-10. 12-17. Lk 14,25-33. Ref: Zsid 3,15-18. Zsolt 66. Ev: Mk 7,31-37. Zsolt 142. Őrt: lKor 15,1-11. Mt 19,16-26. A katolikus naptárban Szent Zakariás próféta (kr. e. VI.sz.) emlékezete. A kispróféták egyike, aki a neve alatt fennmaradt könyvben az eljövendő messiási korra irányította a figyelmet, amikor Isten majd Jeruzsálemben fog lakni és népét boldoggá teszi. A református és az evangélikus naptárban Zakariás napja. Az ortodox egyházban Szent Mihály arkangyal csodatétele és Szent Archipposz napja. Szeptember 7. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: lKor 5, 1-8. Zsolt 5. Lk 6,6-11. Ref: Zsid 4,1-11. 5Móz 2,26-37. Ev: Mt 12,9-21. Jer 15,10-21. Őrt: 2kor 8,7-15. Mk 3,6-12. A magyarországi katolikus naptárban a kassai vértanúk emléknapja. Boldog Körösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita 1619-ben, a reformáció és a katolikus restauráció nyomán kirobbant vallásháború során adta életét a hitért. Amikor a protestáns unióhoz csatlakozó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vezére, Rákóczi György elfoglalta Kassát, a három katolikus papot hitük megtagadására akarta kényszeríteni. Mivel azok erre nem voltak hajlandók, megkínozták, majd kivégezték őket. A három vértanú katolikus papot X.Pius pápa 1905-ben avatta boldoggá. A református és az evangélikus naptárban Regina napja. Az ortodox egyházban Szent Szózon vértanú napja. Szeptember 8. Kedd. Prot: Köznap. Kát és őrt: Kisbol- dogasszony ünnepe. Napi igék: Kát: Mik 5,1-5. Zsolt 12.Mt 1,1-16.18-23. Ref: Zsid 4,12-16. 5Móz 3,1-17. Ev: Ap- csel 14,8-18. Jer 18,1-22. Őrt: 2Kor 8,16-9,5. Mk 3,13-19. A katolikus és az ortodox naptárban Szűz MÁria születésének ünnepe (magyar szóhasználatban: Kisboldogasz- szony). Az ünnep Keleten keletkezett a VII. században, a VIII. században már Nyugaton is ismerték, de általánosan csak a XI. században terjedt el. A református és az evangélikus naptárban Mária napja. Szeptember 9.Szerda. Köznap. Napi igék: Kát: lKor 7.25- 31. Zsolt 44. Lk 6,20-26. Ref: Zsid 5,1-6. 5Móz 3,18-29. Ev: ApCsel 3,1-10. Jer 19,1-13. Őrt: 2Kor 9,12-10,7. Mk 3,20-27. A katolikus naptárban Kláver Szent Péter áldozópap (+1564) emlékezete. Spanyol jezsuita volt, aki 40 évet töltött néger rabszolgák között, testileg és lelkileg istápolva őket. A református és az evangélikus naptárban Ádám napja. Az ortodox egyházban Szent Joakim és Anna istenősök napja. Szeptember 10. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kat:lKor 8,1-7.11-13. Zsolt 138. Lk6,27-38. Ref: Zsid 5,7-14. 5Móz 4,1-24. Ev: Jak 5,13-16. Jer 20, 7-18. Őrt: 2Kor 10,7-18. Mk 3,28-35. A katolikus naptárban Tolentinói Szent Miklós hitvalló (+1306) emlékezete. Ágostonrendi kanonok volt, majd az ágostonos remeték közé lépett. Prédikációival, önmegtagadó és alázatos életével Tolentino városának vallási életét megpezsdítette. A református naptárban Hunor, az evangélikus naptárban Erik napja. Az ortodox egyházban Szent Mindóra, Mitrodira és Nymfodóra vértanúk napja. Szeptember 11. Péntek. Köznap. Napi igék: Kat:lKor 9,16-19.22-27. Zsolt 83. Lk 6,39-42. Ref: Zsid 6,1-8. 5Móz 4.25- 40. Ev: Mt 8,14-17. Jer 21,1-14. Őrt: 2Kor 11,5-21. Mk 4,1-9. A katolikus naptárban Szent Protusz és Jácint vértanúk emlékezete. Római vértanúk voltak, akikről csak annyi tudható, hogy 250 körül szenvedtek máglyahalált. A református és evangélikus naptárban Teodóra napja. Az ortodox egyházban Szent Theodóra, Valaámi Szent Szergiosz és Germánosz napja. ír Szekszárd város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Beruházási Irodája MEGBÍZHATÓ, NEM ALVÁLLALKOZÓKKAL DOLGOZTATÓ * GENERAL KIVITELEZŐT keres a Dienes Valéria Általános Iskola (Szekszárd, Kecskés Ferenc u.) tornacsarnokának megépítésére, a kiviteli tervek elkészítésével együtt. Az ajánlatok megtételéhez szükséges pályázati anyag 1992. szeptember 7-től 10-ig vehető át ae irodában (Szekszárd, Béla tér 8. II. emelet 53-55.) 15.000 Ft vissza nem térítendő díj befizetése mellett. A kiviteli szerződéskötés feltétele a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás megkötése. (59/17277)
