Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26 / 228. szám
6 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. szeptember 26. • • Ökumenikus naptár Szeptember 26. Szombat. Köznap. Napi igék: Kát.: Préd 11,9-12. zsolt 89. Lk 9,44-45. Ref.: zsid 11,7-12. 5Móz 11,16—32. Ev.: 2Tessz 2,13-17. Jer 39,1-14. Őrt.: lKor 4,17-5,5. Mt 24,1-13. A katolikus naptárban Szent Kozma és Damján vértanúk emlékezete. (Azelőtt szeptember 27.) Az Arábiából származó ikertestvérek mint orvosok, ingyen gyógyították a betegeket és közben terjesztették a keresztény hitet. Ezért 303-ban lefejezték őket. A református és az evangélikus naptárban Jusztina napja. Az ortodox egyházban Szent János apostol és evangélista elhunyta. Szeptember 27. Évközi 26., Szentháromság utáni 15. vasárnap. Napi igék: Kát.: Ám 6,4-7. Zsolt 145. lTim 6,11-16. Lk 16,19-31. Ref.: Zsid 11,13-22. zsolt 69. Ev.: Mit 6,25-34. Zsolt 86. Őrt.: 2Kor 4,6-15.Mt 22,35- 46. A katolikus naptárban Páli Szent Vince áldozópap (+ 1660) emléknapja. Mint francia falusi pap, megismerte a vidéki lakosság vallási tudatlanságát és szociális elhagyatottságát. Ezért megalapította a lazarista papok társaságát, amelynek feladata népmissziók tartása és az irgalmas nővérek rendjét, amely pedig oktató és karitatív tevékenységet folytat. A református naptárban Adalbert, az evangélikus naptárban Labore napja. Az ortodox egyházban Szent Kallisztratosz vértanú és Szentéletű Szolovecki Szavvatiosz napja. A zsinagógái naptárban Erev ros hasaná, az 5753. zsinagógái év beköszöntése, előestéje. Szeptember 28. Hétfő. Köznap. Napi igék: Kát: Jób 1.6- 22. zsolt 16. Lk 9,46-50. Ref.: Zsid 11,23-31. 5Móz 12.1- 19. Ev.: Lk 12,22-32. Jer 40,7-16. Őrt.: Gál 4,28- 5,10. Mk 6,54-7,8. A katolikus naptárban Szent Vencel vértanú (+ 929) emléknapja. Cseh király volt, aki célul tűzte ki, hogy országában elterjeszti a kereszténységet. Ezért a pogány főurak összeesküdtek ellene és megölték. A református és az evangélikus naptárban Vencel napja. Az ortodox egyházban Szent Chariton hitvalló , naPÍaA zsinagógái naptárban Tisri hónap és ros hasaná (újév) első napja. Szeptember 29. Kedd. Köznap. Napi igék: Kát.: Dán 7,9-10.13-14. zsolt 137. Jn 1,47-51. Ref.: zsid 11,32-40. 5Móz 12,20-31. Ev.: Gál 5,25-26.6,1-3. Jer 41,1-18. Őrt.: Gál 5,11-21. Mk 7,5-16. A katolikus naptárban Szent Mihály, Gábor és Ráfáel főangyalok ünnepe. Mihály a mennyei seregek vezére, aki legyőzte és letaszította a mennyből Lucifert és a lázadó angyalokat. Gábor jelentette Keresztelő János, a Megváltó előfutára születését és ő vitte hírül Máriának is, hogy gyermeket fog szülni a Szentiélektől. Ráfáel az ifjabb Tóbiást kísérte és oltalmazta, az idősebb Tóbiást pedig kigyógyította vakságából. A református és az evangélikus naptárban Mihály napja. Az ortodox egyházban Szentéletű Kyriakosz és The- ofánisz napja. A zsinagógái naptárban Ros hasaná (újév) második napja. Szeptember 30. Szerda. Köznap. Napi igék: Kát.: Jób 9.1- 12.114-16. zsolt 87. Lk 9,57-62. Ref.: zsid 12,1-3. 5Móz 13. Ev.: ApCsel 7,21-26. Jer 42,1-22. Őrt.: Gál 6,2- 10. Mk 7,14-24. A katolikus naptárban Szent Jeromos áldozópap, egyháztanító (+ 420) emléknapja. Damazusz pápa titkára volt, aki megbízta őt a Biblia latinra fordításával. Ekkor Betlehemben telepedett le és itt készítette el a Vulgata-fordítást, amely a legutóbbi időkig a katolikus egyház hivatalos Bibliája volt. Szentírásmagyarázatai miatt kapta az egyháztanító címet. A református és az evangélikus naptárban Jeromos napja. Az ortodox egyházban Szent Gergely papvértanú napja. Október 1. Csütörtök. Köznap. Napi igék: Kát.: Jób 18, 21-27. Zsolt 26. Lk 10,1-12. Ref: Zsid 12,4-11. 5Móz 14, 1-21. Ev: Péld 30,5-9. Jer 43,1-13. Őrt: Ef 1,1-9. Mk 7,24-30. A katolikus naptárban Lisieux-i Szent Teréz szűz (+1897) emlékezete. A Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz 15 éves korában a karmelita apácák rendjébe lépett, ahol számos misztikus élményben részesült. Önéletrajzi írásában fejtette ki a „kis út" elméletet, amely szerint a mindennapi élet apró tetteinek a tökéletes végrahajtása vezet az istengyermekséghez és az életszentséghez. A református és az evangélikus naptárban Malvin napja. Az ortodox egyházban Szűz MÁria oltalma, valamint Szent Ananiás apostol és Énekszerző Szent Ro- manosz napja. Október 2. Péntek. Köznap. Napi igék: Kát: Jób 38,1. 12-21. 40,3-5. Zsolt 138. Lk 10,13-16. Ref: Zsid 12,12-17. 5Móz 14,22-29. Ev: 2Tessz 3,6-13. Jer 44,1-14. Őrt: Ef 1.7- 17. Mk 8,1-10. A katolikus naptárban a Szent Örzőangyalok emléknapja. A XVI. században keletkezett ünnep arra emlékezteti a híveket, hogy Isten minden ember mellé őrangyalt rendelt, akinek benső intéseit és figyelmeztetéseit készségesen követniök kell. A református és az evangélikus naptárban Petra napja. Az ortodox egyházban Szent Küpriánosz vértanú és Szent Jusztina vértanú szűz napja. „Az első tövet én ültettem el" A komlótermesztés lo vág j a A zombai Lipovszki Mihály 1985. augusztus 8-án, nyugdíjba vonulásakor Nyitrán, egy kongresszuson vett részt és olyan kitüntetést vehetett át, amivel nagyon kevesen büszkélkedhetnek. Az 1371-ben alapított „Komlótermesztési lovagrend" kitüntető címet kapta, amit a komlótermesztésben végzett kiváló munkájával érdemelt ki. Több mint harminc évet töltött a mezőgazdaságban — Azt is mondhatom, a mezőgazdaságba születtem, s az évek során még jobban beleivódott a vérembe. Szüleim mezőgazdasági cselédek voltak a hatszáz holdas Faragó-birtokon. Már kilenc éves korongtól az iskolai nyári szünetekben eljártam lovat vezetni. Az úgynevezett „munka ranglétráján" végigmentem, s így jutottam el a komlóhoz. Nehéz körülmények között éltünk, a beszolgáltatás, különféle adóterhek idején. Keményen megdolgoztunk a mindennapiért. Hogy mennyi volt a fizetés? Három évig kubikoltam, s az első két havi fizetésemből vettem egy kerékpárt. — Hogyan került kapcsolatba a komlótermesztéssel? — Az akkori Nagytormási Állami Gazdaságba - a jelenlegi Hőgyészi Állami Gazdaság - jelentkeztem, és 1953 tavaszán fölvettek melósnak. Szerettem a munkámat, érdekelt a gazdaság, amit a főnökeim értékeltek is, így 1956-ban brigád vezető lettem. Nekem olyan gyerekkorom volt, hogy nem volt lehetőség iskolába járni, csak hat osztályt végeztem, no meg a tanfolyamokat, ami kellett. A December elején rendezik a szakszervezeti választásokat. Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nemrégiben tartotta kampányindító összejövetelét Váralján, ahol Pokomi Zoltán ügyvivő beszélt az érdekvédelmi szervezet eddigi tevékenységéről. Munkatársunk a tervekről kérdezte az ügyvivőt. — A szakszervezeteket gyakran vádolják azzal, hogy benne vannak bizonyos - leginkább ellenzéki - pártok uszályában ... — Igen, főként azt szokták mondani, hogy a PDSZ liberális „befolyásoltság" alatt van. Ez ellen semmit nem tehetünk, mindenesetre mi arra figyelünk, hogy mit mond a tagság, nem pedig arra, mit mondanak a pártok. Csak így lehet bebizonyítani, hogy nem pártalapon döntünk. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a szakszervezet mindig a kormánnyal szemben lévő oldalon ül - feltehetően mindig többet fog kérni, mint ameny- nyit a kormány javasol. Ha valaki ezt a szociológiai szerepet összekeveri a politikaival, az hibát követ el. — Ön azt mondta a találkozón, hogy nem szabad elveszni a szakszervezeti demagógiában. — Nehéz a gazdasági helyzet, ilyenkor „könnyű" követeléseket megfogalmazni, azonban csak olyanokat szabad, amit a gazdaság kibír, és amit az oktatás szükségessé tesz. Nem az a lényeg, ki tud nagyobbat mondani. Ezenkívül az eszközöket is okosan meg kell válogatni: nem a sztrájk rossz önmagában - persze nem is nagy öröm - , hanem az a sztrájk, amely a meghirdetésekor sikertelenségre van kárhoztatva. Valahogy úgy van ez, mint az igazságos meg az gazdaságban 1958-ban kezdődött a komlótelepítés, és elmondhatom, az első komlótövet én ültettem el, és a tám- berendezés építésénél is jelen voltam. — Miben változott a komlótermesztés a kezdeti lépésektől napjainkig? — Teljes energiámat a gazdaságban folyó munkára tudtam fordítani. A komló fejlődésének útja najainkig a telepítéstől sokat változott. Akkoriban mindent kézierővel csináltak, a metszéstől a kapálásig. A negyven hektáron 60-80-an, míg idénymunkánál 3-400-an dolgoztak. Az 1958-as évtől kezdődően az országban harminc gazdaságban foglalkoztak a komlóval. A termelők között egészséges verseny alakult ki azért, hogy a sörgyárak kinek a komlóját vásárolják meg. Ez arra ösztönzött mindenkit, és bennünket is, hogy a három osztályba sorolt komlóból a miénk az elsőbe kerüljön. A komló aromás fajtájú, jobb minőségű volt, amit mára fölváltott a hibrid, ámi többet terem ugyan, a minőség rovására, és a beltartalmi értéke kisebb. — Milyen szépségei vanigazságtalan háborúk: az „igazságos" mindig az, amit megnyertek, mert általában a győztesek írják a történelem- könyveket - sajnos. — Van aki úgy gondolja, hogy a pedagógusnak - hasonlóan az orvoshoz - nem „illik" sztrájkolnia. — Éppen ezért kell okosnak lenni: el kell tudni mondani, hogy 16 ezer forint az átlagbér. A mostanában oly sokszor megénekelt kétezer forintos emelés arra volt elég, hogy a pedagógusok bére elérte az iparban dolgozó értelmiségiek bérének felét. Áz „értelmiségi agrárolló" egy fokot nem zárult, ha valamivel büszkélkedhetünk az az, hogy nem nyílt jobban. Én el tudom képzelni a sztrájkot, mert mindenki tudná, hogy nem azért tennék a pedagógusok, mert unják a tanítást, hanem mert tudják, hogy a gyermekeink többet érdemelnének: pihentebb, okosabb, felkészültebb tanárokat. — A közvélemény mégis úgy érzi, hogy a pedagógusok ebben az esetben maguknak követelnek. — Éppen ezért alakítottuk meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét. Egy jól működő érdekvédelmi szervezetnek nemcsak azt kell tudnia megmondani, hogy mit követel, hanem hogy mit nak ennek a munkának? — Egy komlótelepre télen vagy tavasszal ha kimegyünk drótot, oszlopot látunk. Április, májusban fölvezetjük a komlót, és két hónap múlva ott van egy nagy erdő. Ezt a csodálatos élményt nem lehet összehasonlítani semmivel. Azok, akik szívvel-lélekkel csinálják, azok nem szabadulnak a komlótól. — Mivel érdemelte ki a magas kitüntetést? — Sokat köszönhetek a ad érte cserébe, hogy minden egyes oktatásba bevitt forint hogyan fial majd többet. Ezért foglalkozunk kiemelten a szakmai kérdésekkel: nemcsak több bért követelünk, hanem azt is megmondjuk, hogy hogyan kellene emelni az oktatás színvonalát. A modern szakszervezetnek két utat kell járnia: minden jogsértés ellen fellép, küzd a bérekért, ugyanakkor az egész „ügynek" az eredményességét növelni akarja. Nem mehet ez másképp, mert a barátaink, a környezetünk és a döntéshozók csak akkor ismerik el, hogy valóban megérdemeljük a több pénzt, ha az eredményt is látják. Ha nem így járunk el, akkor nem tudunk kitörni a demagógiából. — A december eleji közalkalmazotti illetve üzemi tanácsi választásoknak mi a tétjük? — Elsősorban az, hogy ne legyen kevesebb jogunk az érdekérvényesítésre, mint amennyi most van. Ugyanakkor a passzív szerepből aktívba kell átmennünk. Tétje továbbá a szakszervezetek áttekinthetősége, a legitimitás. A kormány a nagy elosztó- rendszerek - az egészségügy, az oktatás - leépítését, átszervezését tervezi. Erre fel kell készülnünk. Az is a tét, hogy ez hogyan történik: racionális úton, vagy hatalmi összefonódások alapján. — Milyen kampányra számít? — A Pedagógusok Szak- szervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem egymás ellen szerveződik. Egy egészséges versenyben vagyunk egymással, melynek nyertesei végső soron a gyerekek lesznek. Mi ilyen szellemben készülünk a kampányra. Hangyái János gazdaság vezetőinek, mert hagytak dolgozni, és meghallgatták a véleményemet. A nyugdíj közeledtével javaslatot tettek a gesztor gazdaságnak a kitüntetésre. 1985. augusztus 8-án Nyitrán kongresszuson vettem részt és ott vehettem át a „Komlótermesztés lovagrend" kitüntető címet, amit az elvégzett munkámmal érdemeltem ki. Ilyennel kevesen büszkélkedhetünk.-p. téri Földrengésjelző-e a gejzír? Földrengésjelző-rendszerként szolgálhat a gejzír: a földmágnességet vizsgáló washingtoni Carnegie Intézet tudósai rájöttek, hogy a Calistoga melletti „Old Faithful" gejzír Észak-Kalifomiában erős földrengések előtt néhány nappal megváltoztatja kitörési szokásait. Paul G. Silver és felesége, Nathalie J. Va- lette-Silver megvizsgálta a gejzír kitöréseit az elmúlt húsz esztendőben. Kiderült, hogy két-három nappal a 250 kilométeres körzetben bekövetkezett erős földrengések előtt a gejzír a kitörései közötti szünetek időtartamát mindig megváltoztatta. így például a hirtelen kitörések közötti szünetek a Richter-skálán 6,1 erősségű orovillei földrengést megelőző napon, 1975 augusztus elsején ötvenről százhúsz percre nőttek. Negyven napal a földrengés után a gejzír visszatért az ötven perces ritmusra. Az eset nem volt véletlen: 1984 áprilisában a Richter-skálán 5,9 erősségű Organ Hill-i földrengést megelőző napon is megváltoztak a gejzír kitörésének intervallumai. A Loma Prieta-i 1989. október 17-i földrengés előtt két és fél nappal a gejzír az akkor szokásos kilencven perces ritmust százötven percesre változtatta és csak hetven nappal a földrengés után tért vissza a szokásos, stabil kilencven perces szünetekre. Az amerikai tudósok most azt tanulmányozzák, általános szabály-e mindenütt, hogy a gejzírek érzékenyek a földrengésre? Szabadulni a demagógiától Az érdekképviselet két „útja" / . > v. . , . .... ...... ,vv........... I nterjú Pokomi Zoltánnal, a PDSZ ügyvivőjével
