Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

2 KÉPÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. szeptember 25. Milliomosként kezdheti az új esztendőt Nyereményj áték csak előfizetőinknek! Őszi nyereményjátékunkon minden kedves olvasónk részt vehet, aki előfizetője a Tolnai Népújságnak. A dolog nagyon egyszerű: nincs más teendője, mint előfizetni la­punkra. Ha ez megtörténik, szinte automatikusan bekerül számítógé­pes nyilvántartásunkba. Nem kell kivágni, ragasztani, postára adni semmit - mindössze türelmetlenül várni a sorsolást, pontosabban a sorsolásokat! Mert nem egyszer, hanem októbertől januárig havonta, azaz négyszer van esélye arra, hogy nyerjen. Akik októberre már előfizettek vagy előfizetnek a Népújságra, azok között automata mosógépet, magnós rádiót, turmixgépet, hajszárítót, kenyérpirítót, elektromos hajsütőt, órákat sorsolunk ki. Ugyanilyen értékes nyeremények várják azokat a szerencsés olvasó­inkat, akik novemberben, decemberben és januárban szerepelnek az előfizetői listán. Azt is eláruljuk, hogyan lehet milliomos. Úgy, hogy októbertől a ja­nuári sorsolás napjáig folyamatosan, négy hónapon át ott lesz a neve az előfizetők között. Ezen a sorsoláson a fődíj bruttó 1 000 000 forint. Az se mondható éppen szerencsétlennek, aki nem ezt az összeget, hanem a 100 000 forint értékű utazást vagy a színes tévét, esetleg a videomagnót, a kondigépet, a kerékpárt, a hűtőládát, az ét- vagy a kávéskészletet, kristálypoharakat és ezekhez hasonló szép, praktikus nyereményt mondhat majd magáénak. Az első sorsolást október 26-án tartjuk, utána rövidesen közzétesz- szük a nyertesek nem rövid névsorát. * Nyerhetnek azok is, akik másokat megnyernek a Tolnai Népújság előfizetőjének, azaz részt vesznek a Népújságban már szeptember ele­jén meghirdetett és december 24-ig tartó „Ajánljuk magunkat - ajánl­jon bennünket" előfizetést gyűjtő akcióban vagy az újságban található előfizetési szelvényt beküldik. A részleteket minden héten szerdán és csütörtökön olvashatja lapunkban. Az ugyancsak januárban megtar­tandó sorsoláson a fődíj egy színes tévé lesz, videomagnóval. De nyer­het rotációs kapát is, és még 99 értékes nyereményt. Vallás és iskola A jó megoldásoknak nincs visszhangja Amit a kárpótlásról (még) tudni kell A földszerzés szabályai, a tulajdonosok jogai és kötelezettségei A szekszárdi TIT-klub első őszi rendezvényén tegnap dr. Korzenszky Richárd, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium biztosa tartott előadást az oktatáspolitika aktuális kérdéseiről. Korzenszky Richárd az egyházi ingatlanok visszaadá­sával kapcsolatban elmondta, hogy nagy a zavar a közvéle­ményben, s ennek részben a sajtó is oka, amely azt sugallja, hogy az egyházak a „mindent vissza" állásponton vannak. Az egyházi iskolák megindí­tására van társadalmi igény, az 1948-as egyházi iskola- rendszer azonban nem restau­rálható. Ilyen iskolákat csak ott kell létrehozni, ahol igény van rá. Sok esetben az átvétel­ből és a finanszírozásból adódnak feszültségek az egy­házak és az önkormányzatok között, de kellő kompromisz- szumkészséggel a problémák megoldhatók. Az önkor­mányzati iskolákat érintve, a miniszteri biztos a Beszélő sta­tisztikáját idézte,' miszerint a magyar társadalom mintegy 18 százaléka erősen vallásos, az lakosság nagy része csupán úgy gondolja, hogy valami köze van a valláshoz. A hitok­tatási igény megnőtt. Sok szülő kimondottan vallásos nevelést szeretne a gyereké­nek, egy másik csoportjuk a kereszténység megismerését tartja fontosnak, míg harma­dik részük etikai szempontból tartaná szükségesnek a vallásoktatást. Vallásisme­retre szükség van, de nem mindenhol világnézeti szem­pontból. A világnézeti semle­gesség az önkormányzati tu­lajdonú iskolákban azt jelenti, hogy az üyen iskola nem kö­tődik semmilyen világnézet­hez, pontosabban teret nyer­het a pedagógus egyéni világ­nézete. Rombolni könnyebb, mint építeni, kellő türelemre van szükség - fejezte be az előadó. Tóth —• A földárveréseken termő­földhöz jutott tulajdonosok a föl­djüket öt éven belül nem vonhat­ják ki a mezőgazdasági művelés­ből. Mi történik azokkal, akik ezt a tilalmat megszegik? - kérdez­tük dr. Szabady Attilától, az Or­szágos Kárpótlási és Kárrende­zési Hivatal főosztályvezetőjétől. — A tilalomszegők földjét az állam kártalanítás nélkül visszaveszi és ismét árverésre bocsátja. Ha valaki nem foly­tat a földjén mezőgazdasági termelést, mert mondjuk be­teg, vagy nincs rá pénze, ak­kor is a földjét termőképesen - gyom- és fertőzésmentesen - kell tartania. Csak ebben az esetben mentesül a szankciók alól. Aki mezőgazdasági vál­lalkozási támogatást vesz igénybe, de ilyen tevékenysé­get nem folytat, akkor a támo­gatás olyan hitellé alakul át, amelynek visszafizetése azonnal esedékessé válik, mégpedig egyösszegben és készpénzben. Az ilyen támo­gatással - megszerzett földre biztosítékként - elidegenítési tilalmat és jelzálogot jegyez­nek be. Az elidegenítési tilal­mat és a jelzálogot csak akkor törlik, ha a tulajdonos a hitelt visszafizette. — Milyen jogai vannak az új tulajdonosoknak? — A földtulajdonosok jogai széleskörűek. Abban a pilla­natban, hogy megszerezte va­laki a tulajdonjogot, bármit tehet a birtokával: bérbead­hatja, átengedheti ingyenes használatba, elajándékozhatja és el is adhatja. Semmilyen jogszabály sem tiltja az értéke­sítést, de ha valaki a kárpótlási vételi jog alapján szerzett ter­mőföldet három éven belül el­idegeníti, akkor az ebből származó bevétel - az elide­genítés évében - teljes egészé­ben a személyi jövedelemadó alapjául szolgál. Az értéknö­velő beruházásokat természe­tesen levonhatja ebből. Egy konkrét példával: ha valaki a liciten a kárpótlási jegyéért földet vásárol és mondjuk azt egy év múlva eladja 500 ezer forintért, akkor ez a pénz az utolsó fillérig jövedelemnek számít, és adókötelessé válik. — Ki állja a megvásárolt föld kimérésének költségeit? — A föld kijelölésének, önálló ingatlanként történő kialakításának kiadásait, va­lamint az ingatlannyilvántar­tási bejegyzés költségeit a költségvetés fedezi. A tulaj­donszerzés mentes a vagyon­szerzési illeték alól is. Lénye­ges tudni, hogy az utakat az érintettek saját földjének ter­hére alakítják ki és termelés­ből kivett területként tartják számon. — Tehát miután a földmérő az árverési jegyzőkönyv alapján ki­mérte a termőföldet, s a körzeti földhivatal bejegyezte a tulajdon­jogot, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy az új tulajdo­nos elkezdjen gazdálkodni... — Amennyiben minden rendben van. Előfordulhatnak azonban vitás esetek. Például, ha a szövetkezet vagy az ál­lami gazdaság korábban ér­téknövelő beruházásokat vég­zett, akkor a ráfordítások megtérítését jogosan igényli az új gazdától. A fizetési feltételekről meg kell állapodni, mivel csak ak­kor lehet bejegyezni a tulaj­donjogot, ha ezt a megállapo­dást az új tulajdonos felmu­tatja. (Ilyen esetben részletfi­zetést is lehet kérni.) Ameny- nyiben „lábon álló" termés van a területen, a gazdálkodó szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy a terményt betaka­rítja-e, vagy sem. Ha nem haj­landó ilyen nyilatkozatra, ak­kor december 31-ig a földhiva­tal mindenképpen bejegyzi az új tulajdont és ezzel a föld bir- tokbavehetővé válik. Újvári Gizella Ferenczy Europress Az APEH az adó- ellenőrzésekről Cukornád­aratás Kubában Vetőmag, műtrágya kedvezményesen Mintegy ötvenezer „önkén­tes" cukornádaratót mozgósí­tanak a kubai szakszervezetek az 1992/93-as idényben. Ez 14 ezerrel több városi munkást, illetve tisztviselőt jelent, mint amennyien a nyáron befeje­ződött cukornád-kampány­ban dolgoztak. A szigetor­szágban kényszerűen vissza­tértek az évszázados módsze­rekhez: a machetével, a ha­gyományos nádvágó-késsel takarítják be a termést. A mezőgazdasági termelők megsegítésére két rendelke­zést alkotott a kormány. Az aszály miatt elengedhetet­lenné vált erdőfelújításokhoz és erdőtelepítésekhez 80 mil­lió forint támogatást nyújt a gazdálkodóknak. A pénzhez pályázat útján juthatnak az érintettek. Az őszi kalászos gabona vetéséhez szükséges vetőmagot, műtrágyát és gáz­olajat is kedvezményesen vá­sárolhatják meg a termelők: az állam ugyanis hektáronként 1500 forinttal járul hozzá e be­szerzésekhez. A támogatás feltétele az, hogy a termelők számlával igazolják beruházá­saikat a területi földművelé­sügyi hivataloknál. A pénzt az igazolások bemutatása alap­ján a vetést követő hónap 15. napjától kezdődően lehet igé­nyelni. A kabinet - az őszi ve­tésekhez a minőségi vető­magvak biztosítására - úgy döntött, hogy 800 millió forint költségvetési garanciát vállal az Inter-Európa Banknál a Ve­tőmag Kereskedőház Rt. hitel- felvételére. A részvénytársa­ság a hitelből fel tudja vásá­rolni saját, túlnyomórészt hi­telképtelen kft.-itől az ott fel­halmozódott 775 millió forint értékű, 60 ezer tonna minőségi vetőmagot, amelyet azután termeltetési szerződésekkel a mezőgazdasági üzemeknek továbbít. A termést az üzemek az rt.-n keresztül értékesítik, így a vetőmag ellenértékét a részvénytársaság a jövő évi bevételekből fizeti vissza. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kérdésekről, az APEH ez évi ellenőrzési tevé­kenységéről tartottak tájékoz­tatót tegnap, az APEH buda­pesti központjában. Lapunk hétfői, szeptember 21-i szá­mában interjút közöltünk a vagyonnyilatkozatról Minarik Györgygyel, az APEH elnö­kével. Az adóellenőrzések ta­pasztalatairól Monostori La- josné, főosztályvezető számolt be. Augusztusig az APEH munkatársai 81 ezer ellenőr­zést folytattak le. Az ellenőr­zések során 38,8 milliárd fo­rint adóhiányt és 9,6 milliárd forint többletet állapítottak meg. Ennek alapján a gazdál­kodó szervezeteknek 20 milli­árd forint adót kell pótlólag befizetniük. Az adóhiányok közül az általános forgalmi adó képviseli a legnagyobb mértéket 7,8 milliárd forinttal, míg a nyereségadó-befizetés­nél 5,7 milliárd forintos hiányt állapítottak meg. A tavalyi év azonos időszakához képest a befizetési kötelezettség több mint kétszeresére nőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents