Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

1992. szeptember 25. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Gondolatok a gyógyszerfogyasztásról Kirándulás Pécsre A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete Pécsre, a Látás­sérült Gyermekek Rehabi­litációs Intézetébe, az is­kola működésének meg­ismertetése céljából látoga­tást szervez szeptember 28-án, hétfőn. A különjáratú autóbusz reggel 8.30-kor indul Szek- szárdról, a megyei önkor­mányzat épülete melletti gépkocsiparkolóból. Első­sorban egészségügyi in­tézmények dolgozóinak, tanulóinak és látássérült gyermekek szüleinek a je-, lentkezését várják szemé­lyesen, a szervezet irodá­jában Szekszárdon, az Au- gusz Imre u. 1-3. 11/216., vagy a 16-978-as telefon­számon. Filmtörténeti sorozat A dombóvári művelő­dési ház „Amit a filmről jó ha tudunk" címmel kilenc előadásból álló sorozatot indít szeptember 25-én este, a művelődési házban. Az első előadást Buglya Sándor filmrendező tartja. Előadásának témája: a film formanyelve. Szemlélte­tésként a világ legjobb rö­vidfilmjeiből tart bemuta­tót. A sorozatra bérlet váltható, amelynek 200 fo­rint az ára. Szívesen várják az érdeklődőket. Előjegyzések nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége a tagjai részére októ­ber 15 és 20-a közötti szál­lításra előjegyzést fogad el őrölni való paprikára 28-30 Ft/kg, őrölt paprikára 430-450 Ft/kg árért. Fo­lyamatosan vesznek fel előjegyzést még burgo­nyára, hagymára és almára is. Előreláthatólag a bur­gonya 13-14 Ft/kg, a hagyma 13-14 Ft/kg, az alma 23-25 Ft/kg-ba kerül majd. Az előjegyzéseket minden hét hétfőjén 8-tól 12 óráig Szekszárdon, a TESZ szervezet helyiségé­ben, a Dózsa Gy. u. 1. szám alatt veszik fel. Éljenek a jogukkal Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete tájékoztatja mindazokat az erdélyieket, akik érvényes kék vagy zöld román útle­véllel rendelkeznek, hogy szeptember 27-én, vasár­nap Pécsen éljenek szava­zati jogukkal. Autóbusz indul Pécsre, Tolnáról reg­gel 10 órakor, Szekszárdon pedig 10.30-kor a Gemenc szálló parkolójában, Bonyhádon 11-kor a Shell-kútnál várják a je­lentkezőket. Az utazás in­gyenes. Pecások versenye Hőgyészen A Hőgyészi Állami Gazdaság Florgászegyesü- let október 3-án horgász­versenyt tart az egyesület 2. számú taván, ahova fel­nőtt nő és férfi tagjaikat várják. Gyülekezés, sorso­lás reggel fél 8-kor, a halak „üldözése" pedig 8-tól 12 óráig lesz. Áz eredmény­hirdetést és a vele járó díj­kiosztást 12 órakor tartják. A versenyre 100 forint a nevezési díj. Hazánk lakossága a gyógy­szerfogyasztásban előkelő he­lyet foglal el a nemzetközi rangsorban. Ennek okai sokré­tűek, hiszen közismert azt is, hogy Magyarország népessé­gének egészségügyi mutatói meglehetősen rosszak, külö­nös tekintettel a szív- és ér­rendszeri betegségekre. A gyógyszerfogyasztási szokások kialakulásában nem kis szerepe volt a gyógyszerek alacsony árának is. Az évek óta sorozatos áremelések mi­att ezt manapság már nem mondhatjuk el, a gyógyszertá­rak forgalma mégsem mutat csökkenést. A Tolna Megyei Gyógyszertári Központ igaz­gatójától, Papp Ferenctől az idei forgalom alakulásáról megtudtuk, hogy az eltelt hó­napokban, augusztussal bezá­rólag, csupán egyszer, febru­árban esett 100 millió forint alá a havi forgalmazás. Ez az egy hónap a február volt. El­osztván ezt az összeget a me­gye lakosainak számával, havi 100 millió forintot véve ala­pul, fejenként több mint 400 forintot költünk gyógysze­rekre. A megyében 47 közfor­galmú gyógyszertár üzemel, egyre átlagosan 5 400 ember ellátása jut. Még mindig szo­kás a „bespájzolás", amire fő­ként az ad okot a betegeknek, hogy az úgynevezett kurrens gyógyszerek gyakran kerül­nek a hiánycikkek listájára. Akinek rendszeresen kell eze­ket szedni, hajlamosak az in­dokolt mennyiségnél többet beszerezni a házipatikába. Mindenképpen jó lenne a gyógyszerfelhasználás mérté­két csökkenteni a jövőben. A jelek szerint a megyében mű­ködő, több mint száz körzeti orvos naprakész az új gyógy­szerek tekintetében, ismerik és alkalmazzák azokat. Az or­vosnak szuverén joga eldön­teni, milyen gyógyszert ír fel. A társadalombiztosítás elle­nőrzi a körzeti orvosok gyógyszerrendeléseit, és ha indokolatlan gyógyszerfelí­rást tapasztal, ennek árát visz- szafizetteti az érintett orvos­sal. A gyógyszerfogyasztás mértékének visszaszorításá­hoz egy kis szemléletválto­zásra lenne szükség a betegek részéről is, mert nem haszná­lunk magunknak, ha a nát­hánkra a legdrágább antibio­tikumot szeretnénk meg­kapni. Az igazi változást az hozná, ha az emberek fel­hagynának önpusztító szoká­saikkal, ha az egészséges életmód elterjedtebb lenne, s ha kevesebb stresszhatást kel­lene elszenvednünk. Ám eh­hez társadalmi-gazdasági vál­tozások is szükségesek lenné­nek. venter Fotó: ótós r \ Már kapható a csók és könny című új női magazin 4. száma! Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: szerelemről, bánatról, boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és könny című most megjelent új női lapban. Ne feledje! Csók és könnu! (9/18384) A BNV-n láttuk Faházak, paravánok, sörpadok Átalakulás szövetkezetből szövetkezetbe A Dombóvári Faipari Kis­szövetkezet standját - természe­tesen egy faházat - megszokott helyén, az általában vízi jármű­vek bemutatására szolgáló me­dence partján találtuk az őszi BNV-n. Szűcs János, a kisszövet­kezet elnöke éppen egy érdeklődő­nek ajánlotta megvételre az itt felállított házat. — A „standunkat" nem szoktuk hazavinni, mindig el­adjuk itt helyben - mondta az elnök. - Általában 10-15 vevő is akad, közöttük sorsolással döntünk. Nem csoda, hogy kelendő ez a faház, hiszen most kétszeresen is jól jár, aki megveszi. Egyrészt, mert ter­melői áron adjuk, másrészt pedig most még áfa nélkül, s csak ez önmagában 80 ezer fo­rint megtakarítást jelent. — A kft.-k, rt.-k korában hogyhogy a Dombfa még mindig kisszövetkezet? — Nemrég volt közgyűlé­sünk, s a tagjaink egyhangúan döntöttek a szövetkezeti forma megtartása mellett. Ez egyrészt spórolás, hiszen az átalakulás nem kis pénzbe ke­rülne, másrészt pedig az a vé­leményünk, hogy nem a mű­ködési forma a lényeg, hanem az, hogy munkát tudjunk adni a 120 dolgozónak. Sajnos, az átalakulást így sem kerülhet­jük el, hiszen az átmeneti tör­vény ezt előírja számunkra. Hát mi szövetkezetből szö­vetkezetté alakulunk. Nincsenek értékesítési gond­jaik? — Nem panaszkodhatunk. A termelésünk 60 százalékát teszik ki a faházak, ezek elég kelendőek, hiszen olcsók és gyorsan összeszerelhetőek. Emellett a tüzépeknek szállí­tunk nyílászárókat, de a kül­piacokkal is próbálkozunk, például német exportra bá- bozó paravánokat, osztrák és német megrendelésre sörpa­dokat gyártunk. Erre az évre tehát biztosított a kapacitá­sunk lekötése, vagyis a 120 ember munkája. — Van konkrét, mérhető haszna annak, hogy itt vannak a BNV-n? — Persze. Akármilyen drága is a BNV, az állásainkat nem adhatjuk fel, a piacról nem vonulhatunk ki, itt kell lennünk. Sok későbbi vevőnk itt találkozott először a háza­inkkal, s itt döntötte el, hogy ilyet vásárol. De ennél is fon­tosabb, hogy a BNV-n forgal­mazó partnerekkel alakítha­tunk ki új kapcsolatokat. A vevőkörünk nagy része pél­dául budapesti, vagy fővá­ros-környéki, ezért itt is van forgalmazónk, telephelyünk, így az itt élő vásárlóknak nem kell Dombóvárra utazniuk, ami esetleg eleve elriasztaná őket a vásárlástól. Hiába, ma már kemény a verseny, a vevő elé kell menni, s kiszolgálni minden kívánságát.- áa ­A Dombfa háza itt is vevőre talál Mérték-est Végh Antallal Az EXTRA Vasárnap utód­lapjának, a Mérték című heti­lapnak bemutatkozására ke­rült sor tegnap este Szekszár­don, a Művészetek Házában. A lapot Zöldi László főszer­kesztő-helyettes képviselte, aki kiemelte, hogy négy Tolna megyei szerző cikke is megje­lent a legutóbbi számukban, közöttük Csányi László és Erdőtűz Tíz hektárnyi területen vé­geztek erdőirtást tegnap a Fá­cánkert melletti nyárfaerdő­ben, ahol tűz keletkezett eddig még nem tisztázott okból. A tűzoltóság két kocsival érkezett a helyszínre, és sike­rült megfékezniük a lángokat. Az anyagi kár nem ismert, személyi sérülés nem történt. Ordas Iván írásai. Az igénye­sen szerkesztett újságot olyan nevek fémjelzik, mint Jováno- vics Miklós igazgató-főszer­kesztőé, vagy Hegedűs Géza, Bertha Bulcsu, Görgey Gábor és Odze György főmunkatár­saké. Az est vendége volt Végh Antal író, aki a jelenlévők hozzá intézett kérdéseire vá­laszolva többek között azt mondta: az írói magatartás­nak, hozzáállásnak nem sza­bad változnia, ha a világ vál­tozik is. Az írónak arról kell írnia, ami a lelkét nyomja, ami miatt álmatlan éjszakái van­nak, nem pedig arról, amiről úgy gondolja, hogy szenzációt kelthet vele. vm Ossza meg örömét! Olvasónk írja Örömmel tudatjuk min­denkivel, hogy kedves szü­léink, Vörös János és fele­sége, született Molnár Lídia 1992. szeptember 26-án ün­nepli aranylakodalmát a madocsai Faluházán. Ez­úton is kívánunk nekik örömet, békességet és jó egészséget további életükre! Gyermekeik, unokáik, dédunokájuk és az egész rokonság Nem lettem vidám magyar Egy plakát akkor jó, ha megállásra, elolvasásra kény­szerít, felhívja a figyelmet mondandójára. Nos, ez tökéle­tesen illik Nagy Feró hatal­mas, igazán meghökkentő plakátjára. Ennek ellenére meglátva, engem elszomorított, s bántott is. Ez persze teljesen magá­nügy is lehetne, ám én úgy ér­zem, a jelenség közügy kell legyen. Szekszárdon, a Garay gim­názium kerítésére szerelt hir­detőtáblán hivalkodó plaká­ton ugyanis biztosítanak arról, ha a Budapest Sportcsarnok­ban meghallgatom a Beatrice és Nagy Feró koncertjét, vi­dám magyar lehetek. Ezen kí­vül még utazásra is invitál, s sok-sok más információval is szolgál. Az is nyilvánvaló, hogy e plakát nem „Szekszárd szülötte", hanem országosan terjesztett. Meg kell vallanom, e zené­nek nem vagyok megbaboná­zott rajongója, de nem is ha­ragszom rá, fiatalok tömegét vonzza magához. Ha nem is örülök ennek, de elfogadom, mert azért emlékszem Nagy Feró ifjonti lázadásaira, vagy az István a király című rock­operában megjelenített po- gány-szilaj nagyúrra. S mindez akkor született, ami­kor csüggedten szemléltük a kodályi Magyarország tö­megzenei igényének sorvadá­sát, s akkor vallottak a kame­rának a Margitszigetről haza­térő fiatalok - nem szégyellve könnyeiket - „végre úgy érez­tük, jó magyarnak lenni". Tehát higgyék el, nem ha­ragszom sem Nagy Feróra, sem a Beatrice együttesre. S mégis zavar ez a plakát, mert a középen végigszaladó Beatrice felirat „szakadozott" piros-fehér-zöld színe a nem­zeti trikolor tépett darabjára emlékeztet, s ezt megerősíti a középen lévő „T" betű, mely a nemzeti címerünkből kitépett „hármashalomból kinövő ket­tős-kereszt". Túl azon, hogy a kettős-ke­reszt ilyen profán használata ellen is tiltakozik bensőm, de nemzeti, tehát szent szimbó­lumaink ilyen minősíthetetlen megjelenítése ország-világ előtt, elkeserít és fáj. Nem ér­tem, ez a nemzeti - tehát vé­dett - címerünket sértő plakát tervezésekor, vagy a nyom­dában, vagy a terjesztésekor senkinek sem szúrta a szemét? Félreértések elkerülése ér­dekében ki kell jelentenem, nagyon örülök a cenzúra nél­küli szabad életünknek, de a nemzet címere nem lehet já­téka senkinek sem. Nyilván tervezték Nagy Fe­rónak ezt a plakátot, s nem ő maga követte el, de szelíden kérnék mindenkit, ne feledjék: az 1541 óta először szabad nemzetünk féltve megőrzött szimbólumaiból üzleti célú felhasználások ízléstelen és bántó megnyilatkozások, akár akarták ezt, akár nem. Kérem higgyünk együtt - minden gyermekbetegségünk ellenére is - a magunk ÉLE­TÉBEN, s ezt a hitet nem sért­hetjük meg soha át nem gon­dolt, át nem érzett „HIVAL­KODÁSSAL". Dr. Rosner Gyula a megyei honismereti szövetség elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents