Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

4 KÉPÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1992. szeptember 22. Tagtoborzó A városházán hallottuk Úgy értesültünk, megérke­zett az oktatási, a közművelő­dési és a közgyűjteményi dol­gozók bérfejlesztésére az egy­szeri, egy személyre bontva 2000 forintos költségvetési előirányzat, így nincs akadá­lya, hogy az érintettek az ok­tóberi bérfizetéskor már kéz­hez kaphatják ezt a pénzt. A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Tolna Megyei Szervezete egy városkörnyéki csoport létrehozásán fárado­zik. A szervezők kérik, hogy a tamási polgármesteri hivatal­ban jelentkezzenek azok, akik az egyesület munkájában részt kívánnak venni. A Tolna Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat átalakítása kapcsán tanácskoztak a ta­mási üzemmérnökség terüle­tén érintett önkormányzatok képviselői. Napirenden az átmeneti időszak gyakorlati problémái szerepeltek. Ugyancsak a városkörnyéki önkormányzatok képviselői és a földrendező bizottságok részére tartottak tájékoztatót a földhivatal, az FM és a kár- rendezési hivatal munkatár­sai. A jelenlévők kicserélték tapasztalataikat az eddigi föl­dárverések és a bizottságok működése kapcsán felmerült időszerű kérdésekről. A Fáraó Kábeltelevízió Bt., ami 1990. január 1-jével működteti a vá­rosi kábeltévét, most támoga­tásért fordult az önkormány­zathoz. Az oktatási és közmű­velődési bizottság előzetesen véleményezte az ügyet és bi­zonyos kikötések után azt ja­vasolta, hogy támogassák a kábeltévé közszolgálati részét. A döntés a képviselő-testü­leté. Itt mondjuk el: értesülésünk szerint a Fáraó gazdasági tár­saság három magánszemély beltaggal és 2 jogi személy kültaggal alakult, 1200-1300 lakásba, kb. 3500 tamási pol­gárhoz képes a jelenlegi ká­belrendszeren információt el­juttatni. Heti három alkalom­mal szolgáltatnak műsort a tamásiaknak, amiből egy kife­jezetten városi „anyag". A pári •• 1 •• 1 // r i uduloialu Ha beleolvasunk az építési engedélyhez benyújtott mű­szaki leírásba, akkor legelő­ször arról értesülhetünk, hogy egy vízmosásos öbölben duz­zasztással, talajcserével, külön terv alapján meterséges tó ké­szül. A fölötte lévő magasfek­vésű területen építik meg a 72 szobás szállodát. „A feltári út mentén további 90 családi üdülő települ", míg a terület falu felől megközelíthető útja mentén, a vízkivételi kutak mellé a központi klubépületet és a vízgépészeti épületet ter­vezik.- A központi klub jelké­pezi az üdülőterület kapuját, annak első házát és két fedett teniszpálya, három fallabda­pálya, 150-200 adagos konyha, cukrászat, klubterem, étterem, teniszöltöző(k), golföltöző(k), recepció, business központ és két szolgálati lakás lesz benne. A 72 szobás szállodát a tó fölötti lejtős területre építik majd, a rétegvonalakkal pár­huzamosan. Az épületet 3 traktusosra, tört vonalvezeté­sűre tervezik. A megközelítő út felől 3 szintes, a lejtő felőli oldalról az alagsori szint is homlokzattal bír majd, így ezen az oldalon 4 szintes lesz. A mélyszint tartalmazza a víz- és egyéb gyógyászati helyisé­geket, funkcionális csoporto­kat - hydroterápia, fizikoterá­pia, massage, iszap, szauna, elektroterápia - a medencéket, melyek használatát a részletes vízvizsgálat határozza meg. A szint átellenes részén, a köz­ponti hall másik oldalán he­lyezkedik majd el a 300 ada­gos konyha és a nagy étterem. A medencetérhez külső víz­medence is tartozik. A gyó­gyászati szint födémé járható terasz lesz, amit három felül­világító kupola tesz változa­tossá. A nagy központi hali­hoz csatlakozik a journal, az irodák, a recepció, a drinkbár, a cafe-shop, a business center és 3 kis üzlet. Végül azt is megtudtuk, a hotelszobák két szinten, önálló fürdőszobával, terasszal, középfolyosós rend­szerben helyezkednek el. Főzik a tüzesvizet A nagyszokolyi pálinkafőző már messziről jelez és mivel nemcsak helyi, de közelebbről és távolabbról jött emberek is megfordulnak ott, érdemes megállni egy kis időre. Leg­utóbb épp a 6000 tonna impor­tálandó sertéshús okán doho­gott a nép, mondván koránt sem dicsérő jelzőket a mező- gazdasági tárcára.- Volt itt disznó elég - bújt ki a helyiségből Laki Flórián iregszemcsei tsz nyugdíjas -, de - már megbocsássanak - szarul fizetnek bennünket. Pedig mit kell etetni, mit kell küzdeni, mire elmegy az a 120 kilós disznó! Most 80-81-ért veszik, de nem vagyunk meg­elégedve. Az égig ugrálha­tunk, akkor sem lesz jobb - le­gyint, aztán témát váltunk. Megismerkedünk a pálinka­főző bérlőjével, a szokolyi Bar- tos Bélával és alkalmazottjá­val, Papp Jánossal is. Mond­ják, megérné napszámosokat és járművet fogadni, meg­venni és összeszedetni a köz­ség határában bőven termett gyümölcsöt, aztán meg kifő­zetni pálinkának. Nem fizet­nénk rá. Elhisszük, köszönjük a tanácsot, de most még nem élünk vele. így marad az, hogy megnézzük a pálinkafő­zőt. Bartos Béla elmondása sze­rint folyamatosan „megy" a gyümölcs, amit nemcsak a környező településekről, ha­nem még Enyingről, Papke- sziből és Balatonkeneséről is Nagyszokolyba hoznak. „Ketyereg" a szerkezet — Aztán mi a titka a jó szokolyi pálinkának? — Á kisüst - válaszolják. - A kisebb tételt is ki lehet főzni úgy, hogy nem kell keverni a másikéval. — Hány fokosra főzetik a tüzesvizet és mibe kerül az előállítása? — Akik idehozzák, azok ál­talában 50-51 fokosat kérnek, egy liter pálinka főzetése pe­dig 150-160 forint között jön ki - halljuk, aztán jön a magya­rázat. - Ez egy átlagos anyag, a gyenge többe kerül. De ez függ a litermennyiségtől. — Megkóstolja-e a főző­mester a pálinkát? — Csak a különlegeset. Akkor például, amikor Szép­iákról körtét hoznak. Mert mi lenne velünk, ha minden kíná­lást elfogadnánk?! — Bizonyára nem tudnánk egymással beszélgetni . . . Laki Flórián, Bartos Béla és Papp János A keszi patikában Jó a kérdés: tehát hogyan lá­tom a falut a patikából? A feb­ruári nagy gyógyszeráremelés óta is lényegében minden hé­ten kapunk egy listát, amiből arról értesülünk, hogy ”nyolc-tíz cikk ára megy fel. Ebben van alapanyag, de a többsége gyógyhatású vagy egészségmegóvó készítmény. Az ember sokszor nem is érti, miért kell egyik vagy másik gyógyszer árát megemelni. Nemcsak ezért, hanem a nyári vírusos hasmenéses járvány miatt is majdnem megduplá­zódott a forgalom. Ebben azonban közrejátszhatott, hogy az orvosok szabadságon voltak - magánstatisztikám szerint Kesziben májusban és júniusban van az éves csúcs a gyógyszerfogyasztásban, il­letve a vásárlásban -, de az is, hogy a kánikulában megrom­lott ételt fogyasztottak. Egy orvos receptúrájára épí­tek, Felsőnyékről kevesen jár­nak át. Tudomásom szerint mivel Nyéken sok az idős, be­teg ember, az önkormányzat gondolkodik egy fiókgyógy­szertár megnyitásán. Ha a tisztifőgyógyszerész engedé­lyezi, akkor hetente egy alka­lommal átmennék és kiadnám a szükséges medicinákat. A mi gyógyszertárunk el­hanyagolt állapotban van. Régóta nem költöttek rá, most meg nem már valószínű, hogy megteszik. A tetőt is ki kéne javítani, mert ha esik, akkor befolyik a víz. Gondolkoztam egyébként azon, hogy maszek leszek, de a mostani kamatfel­tételek mellett nehéz. Meg kel­lene vennem ugyanis az 1,5 milliós gyógyszerkészletet, az eszközöket, a bútorokat, és nem biztos, hogy tudnám fi­zetni a takarítót, meg az asz- szisztenst. Ha kivenném, nem tudnám megadni az adóssá­got és még meg is kellene élni. Nyolcosztályos gimnazisták gyobb precízségre ösztönző érdeklődésüket, vállalkozó kedvüket emeli ki. A kisgimnazisták magyar helyett nyelv és művelődést tanulnak, amiben van egy kis történelem is - kimondottan történelem nem lesz még 2. osztályban sem -, a német nyelvet csoportbontásban sa­játítják el - külföldi tankönyv­vel dolgoznak, egyik csoport nemzetiségi tantárgy alapján tanul -, mellette pedig mate­matika, rajz, ének, technika, informatika és testnevelés - egy-két év alatt mindenki megtanul úszni - szerepel a Az egységes, magasabb szintű képzés, a felsőokta­tásra, az értelmiségi pályára való felkészítés szándékával indították a tamási Béri Ba­logh Adám Gimnáziumban a nyolcosztályos gimnáziumot, az általános iskola negyedik osztályából „kiöregedett" ta­nulók aktív közreműködésé­vel. A helyből és a környékről összejött nyolcvan jelentkező száma az anyanyelv, illetve matematika írásbéli után 50-re apadt, majd a szóbeli felvételit követően 30-nál állapodott meg. Itt is szerepelt az említett két tárgy, mellette pedig olva­sás volt szövegértelmezéssel, valamint memóriajáték, köz­mondás értelmezés és tárgy­felismerés, elemzés. Tamási­ból 16, Lajoskomáromból 1, Szakályból 5, Iregszemcséről 3., Felsőnyékről 2, Ertényből 1, Páriból 1 és Tolnanémediből is 1 tanuló jár a nyolcosztályos gimnáziumba. A 18 fiú és a 12 lány - számmal írták a dolgo­zatot, nem volt válogatási arány - Kurucz Géza igazgató szerint nem visszahúzódó, nyílt, aktív, igyekvő, szorgal­mas. Szántóné Brettner Éva osztályfőnök a nyitottságukat, a közlési kényszerüket, a ta­nárt az eddigieknél is na­Az osztályfőnöki órán is sok a megbeszélendő Érdeklődők, aktívak, szorgalmasak az iskola legkisebbjei tanrendben. Hetente összesen 24 órájuk van, ami kevesebb, mint az általános iskola 5. osz­tályában, de ez a linealitás mi­att adott - például nem kell duplán foglalkozniuk a föl­drajzzal, a kémiával -, és az is igaz, hogy gimnáziumban in­tenzívebben kell tanulni. Nincs más iskolába való átjá­rási lehetőség, de nem is ez a cél. Sokkal inkább az, hogy érettségiig jussanak el. A tanórai munkát jól segíti a szabadidős tevékenység. A tanulószobát és az ottani ta­nári segítséget minden vidéki és a tamásiak is igénybe ve­szik, ezenkívül angol társal­gás, német társalgás, rajz, tűz­zománc, természetbarát, sakk, torna és lovas (lovaglás) szak­körökben is ténykedhetnek. Értesüléseink szerint a kö­vetkező években folyamatos lesz a nyolcosztályos gimná­ziumi oktatás, amihez a felvé­teli követelmények már adot­tak. Jelentkezni félév után le­het majd, a többi középfokú tanintézetbe kívánkozó gye­rekkel együtt, de addig lehet érdeklődni a Béri Balogh Adám Gimnáziumban, ahol be lehet majd szerezni a je­lentkezési lapot is. A lé kevés, a cukor jó Lovas­leltár A tamási lovasnapok már egy hónapja lezajlottak, s nemrégiben elkészült az a lel­tár is, ami a részeredményeket tartalmazza. Tizenhét ugró és tizennégy fogat klub, egység vett részt, 62 ugró lóval és 20 fogattal. Az apaji pusztaötös­sel és csikóssal együtt 102 ló és 85 sportoló,4 hajtó szerepelt. A szokatlan kánikula ellenére is közel 8000 belépőjegyet adtak el a szervezők, így a tisztelet- jegyekkel és egyéni belépők­kel együtt mintegy 9000 em­ber látogatta a rendezvényt. A nemzetközi meghívásos verseny (CSA) jó színvonalú volt, mind a fogatok, mind az ugrók dacoltak a hőséggel. Köszönet a versenyzőknek, a zsűrinek, a közel 80 főnyi al­kalmazotti stábnak - pályaé­pítőknek, jegyárusoknak, jegykezelőknek, parkolóőrök­nek, tűzoltóknak, szervezők­nek -, és a nézőknek is. Ugyancsak egy lényeges rész- eredmény: a verseny bruttó' bevétele fedezte a bruttó kia­dásokat. Elmondta Kesziben: dr. Szőcsényi Julianna Hangos az Alhegy oldala Felsőnyéken, az Egyetértés Mgtsz pincéje környékén. A szüretelők kedve tölti meg a konténereket és a szőlészetet szeptember 4-e óta. Sütő József brigád vezető szerint a környékbeli iskolá­sok és a tamási szakmunkás- képzősök mellett a kiközvetí­tett munkanélküliek is segítik a tsz-tagokat a szőlő betakarí­tásában. A szüret így jöve­delmet jelent azoknak is, akik diákvoltuk, vagy éppen mun­kanélküliségük miatt nem jutnak rendszeres jövedelem­hez. A termelőszövetkezet egyébként fajtától és súlytól függően 100-180 forint szedési díjat fizet - a tanulókkal szer­ződést kötöttek - mindenki­nek. A tapasztalat az, hogy míg egy diák 2,5 mázsa szőlőt szü­retel le nyolc óra alatt, addig a felnőttek 4-5 mázsát szednek le ugyanennyi idő alatt. Az ál­lítólag Noé által megmentett gyümölcs késői utódából 80-100 vagonnyit várnak Fel­sőnyéken, ami az aszály és a júliusi jég miatt gyenge ter­mésnek mondható. - A leve kevés, a cukorfoka fajtától függően 18-20 fok között vál­tozik - hallhattuk a ténymeg­állapítást Sütő Józseftől, aki azt is elmondta, a leszedett szőlőt az Alföldre, Császártöl­tésre szállítják, ahol a bérfel­dolgozás és a bértárolás törté­nik, és az ottaniak vállalták azt is, hogy tájjellegű borként értékesítik. Természetesen adott annak is a lehetősége, hogy ha az Egyetértés Mgtsz vezetői az eddiginél jobb üzle­tet tudnak szerezni, akkor a magasabb áron a nyékiek ér­tékesítik majd a saját borukat. Nem maradnak jó bor nél­kül a helyiek és a környékbeli nyéki nedűhöz szokott fo­gyasztók sem, hiszen két va- gonnyi szőlőt az alhegyi pin­cében dolgoznak majd fel a szüret befejezéseként. Aztán meg van még 80 hektónyi óbor is, amit potom áron, 35 forintért kínálnak. Sokakkal együtt mi is meg­kóstoltuk, s ezúttal is ízlett nekünk. A környék iskolásai segítenek szüretelni

Next

/
Thumbnails
Contents