Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-19 / 222. szám

1992. szeptember 19. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Horgászok közgyűlése Bonyhádon A Bonyhádi Városi Horgászegyesület szep­tember 20-án, vasárnap reggel 8 órakor rendkívüli közgyűlést tart a városi . sportcsarnokban. Napi­renden az 1992-93. évi ha- lasítás megbeszélése, va­lamint a jövő évi területi jegy árának módosítása szerepel. Szekfü Klub Szekszárdon „Hát én immár kit válasz­szák?" - ez a címe a szek­szárdi Szekfü Klub évad­nyitó beszélgetésének. A nyilvános tájékozta­tóra és politikai fórumra pártállásától függetlenül várnak minden érdeklő­dőt a Kölcsey lakótelepi klubhelyiségben szeptem­ber 22-én, kedden este fél hatkor. Az est vendége lesz Csintalan Sándor, az MSZP érdekképviseleti ügyvivője. Borászati szimpózium A MÉTE Borgazdasági Szakosztálya szervezésé­ben a III. Budafoki Pezsgő és Borfesztivál keretében szeptember 26-án, 14 óra­kor borászati szimpóziu­mot tartanak „Van-e kiút a magyar szőlő- és borgaz­daság válságából?" cím­mel. A téma előadója Szabó György minisztéri­umi tanácsos. A szimpózium helye a Budapest, Nagytétényi út 35. szám alatti művelődési ház. Mezőgazdasági kiállítás Keszthelyen, a Georgi- kon Napok keretében me­zőgazdasági kiállítást és vásárt tartanak szeptem­ber 23-án és 24-én 9-17 óráig a Festetics Gy. u. 7. szám alatt lévő „D" tanü­gyi épület földszintjén és környékén. Láthatnak az érdeklő­dők őszi mezőgazdasági termékeket, borokat, me­zőgazdasági kisgépeket és eszközöket, valamint me­zőgazdasági szakkönyve­ket. A helyszínen árusíta­nak almát, szőlőt, papri­kát, burgonyát, vetőma­gokat és szakkönyveket. Lesz szőlészeti fajtabe­mutató, valamint környe­zetkímélő sertésetető technikai berendezések bemutatója is. Sulijubileum Huszonötéves évfordu­lóját ünnepli a szekszárdi Műszaki Szakközépiskola és Technikum. A megem­lékezést jövő szombaton délelőtt tartják a Babits Mihály művelődési ház­ban. Tagtoborzó Zöldek A Zöld Gyógyítás Ala­pítvány és a Magyaror­szági Zöld Párt várja az érdeklődőket ma délelőtt Bonyhádon, a Művelődési Központban. Délelőtt tíz órakor természetgyó­gyász-előadás kezdődik, majd tizenegytől tájékoz­tató hangzik el a Zöld Pártról. Ezt követően megalakul a bonyhádi Zöld Klub. Alakul a fesztiváli hangulat (Folytatás az 1. oldalról.) Az egyre szaporodó tömeg délután a kirakodóvásában nézelődött, vásárolt, majd pe­dig a németországi Laundai If­júsági Big Band remek muzsi­káján szórakozott a borudvar­ban. Elérkezett a fesztivál­nyitó, amikor Dránovits Ist­ván fesztiváligazgató kö­szönte meg a támogatásokat, név szerint is megemlítve a szponzorokat. Kocsis Imre Antal polgármester köszön­tötte a vendégeket, majd fel­olvasta Göncz Árpád köztár­sasági elnöknek a szekszárdi­akhoz írt levelét. A Bartina Néptáncegyesület táncosai­nak remek produkciója után a tömeg nagy része a Liszt térre vonult, ahol dr. Joó Ferenc, Szekszárd szülötte emlékezett ifjúkora vasárnap déli korzó­ira, a szőlőhegyi adomákra, a mesélő kedvű Háry(k)ra, s vallotta, ha nem írta volna meg Garay, akkor ma kéne megírni, hogy a csüggeteg emberekbe egy kis optimiz­must pumpáljon. Építsétek, szépítsétek a várost, gondolja­tok a derűs kedvű Háryra - tanácsolta a fiataloknak, majd leleplezte az általa adomá­nyozott, Farkas Pál által alko­tott Obsitos-szobrot. Szek­szárd polgármestere meleg szavakkal köszönte meg az adományt, majd dr. Töttös Gábor az Alisca Borrend és a volt garaysta diákok nevében tette meg ezt egy humoros verssel. Ä gimnáziumi kórus éneke után a borrend tagjai az adományozóra és Háryra koc­cintottak. A Művészetek Házában este 8 órakor őszi pincézés címmel irodalmi összeállítást hallhattak zenével, a napot pedig jó hangulatú bállal zár­ták. Gazdag műsor várja ma és vasárnap a közönséget. Szombaton lesz borászvirtus a Prométheusz-parkban 10 órá­tól, a felvonulás 14 óra 30-kor kezdődik, a néptánccsoportok 16 órától lépnek fel. A Kóczián Quartett koncertje 19 órakor kezdődik a Művészetek Há­zában, 20 órakor görög est lesz a borudvarban, a Gemenc Szálló éttermében, a Megye­háza Borozóban pedig szüreti bálban rophatják. A vasárnap is sok jót ígér. Néhány az érdekesebb prog­ramok közül. Meghívásos díj­ugrató és fogathajtó versenyt tartanak a Gemenci Szabad­időközpontban, 11 órakor vá­sári színjátéknak tapsolhatnak a Liszt téren, és 15 órakor tart­ják a fesztiválzáró gálaműsort a borudvarban. Este 8 órakor látványos tűzijáték és borud­vari bál zárja a szüreti napo­kat. ékes - gottvald Nánai István, a Gemenc szálló föszakácsa süti az ökröt Göncz Árpád levele a szekszárdiakhoz Az ősz a várakozó gazdago­dás ideje. A költők a préskádak mellől lírai derűvel énekelték meg a szüretet. Ennek a sok szép szokást őrző munkának mindig igen nagy volt a tétje: vajon milyen termés elé néz az ország? Szekszárdon, a nemes vörös­bor hazájában a szüreti feszti­vál hagyományával a közösség együtt vet számot őszi örömei­vel és gondjaival. Az idei per­zselő nyár édesítette, a szára­zság apasztotta a szőlőszeme­ket. Mivel a magyar bor értéke­sítése a nemzetközi piacokon egyre nehezebbé válik, a mai gazdáknak küzdeniük kell a megmaradásért. De ahogyan a szőlöművelők túlélték a régebbi csapásokat - akár új fajták meghonosításával, akár új ter­mesztési eljárások bevezetésével - úgy a mostani nehézségeken is úrrá lesznek. A tulajdonviszonyok és a gazdaság szerkezetének átala­kulása további kihívást jelent. Ám a Szekszárd vidéki terme­lők közismert szorgossága és szívós munkája az így fölsűrű­södött gondokon is élhető jövő reményét adja. A szőlőművelés, a borkul­túra az általános kultúrhagyo- mány része. A munka mellett a közösségi összetartozás, az örömteli szórakozás, a minden­napi gondokon túltekintő em­ber igénye is benne van egy po­hár borban. Hogy így van ez, mi sem bizonyítja jobban, mint a háromnapos szüreti fesztivál programja. A szakmai konfe­renciától a fölszabadult zenélé­sen, táncon, sportversenyen át a játékig széles kínálat bizo­nyítja a hagyományok erejét és a lelki gazdagodás igényét. Kü­lönös örömmel olvastam a szlo­vák-magyar írótalálkozó meg­rendezéséről, az őszi pincézés című irodalmi műsorról, mert mindez ismét csak azt bizo­nyítja számomra, hogy a pohár bor melletti okos szó megértést hozhat népek és emberek között. A szüret az oly régóta várt befejezés, ugyanakkor az újra­kezdés pillanata is. Mint Babits Mihály írta: Van szüret minden őszben! Idd a bort, sajtold a szőllő véradó húsát és táncos lábbal könnyedén tipord, mert minden lázban van még ifjúság. Ebben az „ifjúságlázba", az alkotó teremtésbe vetet hit hassa át ezt a szekszárdi szüre­tet. ( Göncz Árpád ) írók és nációk „Ember a mai Közép-Euró- pában" címmel rendeztek szimpóziumot tegnap a Mű­vészetek Házában, a Szek­szárdi Szüreti Fesztivál ese­ményeinek sorában, amelyen részt vett több magyar, cseh, és szlovák író, Dombach Ala­jos, az Országgyűlés alelnöke, illetve a hazánkba akkreditált orosz, csehszlovák, lengyel és horvát nagykövet. A megbe­szélés, amely Mészöly Miklós író és Karol Wlachovsky, a Cseh és Szlovák Köztársaság követségi tanácsosa elgondo­lása alapján jött létre, a kö­zép-európaiság fogalmának újragondolását tűzte ki célul, azt, hogy a térség írástudói ta­lálkozhassanak. Az alligátor az előszobában van - kezdte Mészöly Miklós -, az értelmi­ség felelőssége, hogy milyen társadalmi közhangulatot kelt írásával, ha tollat fog. Ke- resztúton vagyunk, embersé­günk, pszichikai magatartá­sunk megváltoztatására van szükség. A diplomácia és a politika eszköztára is újra­gondolásra szorul, oly módon, ahogy az orvostudományban is egyre nagyobb teret nyer­nek az ezeréves természet- gyógyászat módszerei. A „törzs ördöge" dolgozik ná­ciók és eltérően gondolkodók között, inkább a jogosultságok szembeállításából indulunk ki, s itt van megtorpedózva mindenfajta kompromisz- szumkészség. Mint az író el­mondta, reménykednek ab­ban, hogy egy ilyen találkozón kialakulhat az emberi közele­désnek egy kis atmoszférája, a nagykövetek itt diplomáciai rítusok nélkül érintkezhetnek egymással, s ez a szimpózium ebben a városban akár ha­gyománnyá is válhatna. A szüreti fesztivál erre a célra alkalmasnak tűnik, hiszen a bor nagyobb mágia, mint a po­litika. Tóth Már fúrnak Évadnyitó Már fúrnak. E kijelentés is elhangzott a szekszárdi német színház tegnap délután tartott évadnyitó társulati ülésén, s annyit jelent, hogy a remé­nyek szerint a mind művészi, mind pedig gazdasági érte­lemben feléledni látszó szín­ház talán már a jövő év elején elfoglalhatja majd méltó he­lyét- a Nagyvilág filmszínház volt épületében. Addig azon­ban továbbra is a városi tele­vízióval dolgoznak egy fedél alatt. Az intézmény igazgatójá­nak, Frigyesi Andrásnak tartott évadnyitó beszédét a Holló együttes rövid fellépése előzte meg, s talán nem véletlenül énekelték: „Adjon Isten, ami nincs ez új esztendőben!". A május második felében „színpadra lépett" direktor már prózaibb hangvételben vázolta fel, hogy színházból nagyon kevés volt még itt ér­kezésekor, de azóta sok válto­zás történt. Egyebek mellett a társulat tagjainak száma több­szörösére emelkedett, gazda­sági, műszaki és művészeti ér­telemben is erősödtek. Tőle Dr. Say István, a városi önkormányzat képviseletében vette át a szót, s elmondta, hogy a színház költségvetése a jővő évben várhatóan 40 mil­lió forintra emelkedik az idei 24 millióról, de ehhez a par­lamentnek jóvá kell hagynia a kért céltámogatást. Ezután Görgey Gábor, az in­tézmény új művészeti veze­tője hangsúlyozta a nemzeti­ségi kérdés példaadó kezelé­sének fontosságát, s utalt a soknyelvűségben rejlő erőre is. Az évad első premierjére október 29-én kerül sor, majd december 10-én gyermekda­rabot visznek színre. - nagy ­Tájékoztató és fórum a háziorvos-képzésről Dr. Fodor Miklós, az Orszá­gos Háziorvosi Intézet igazga­tója a háziorvos-képzés idő­szerű feladatairól és az intézet terveiről tartott fórummal egybekötött tájékoztatót teg­nap Szekszárdon, a megyei kórház klubjában. Az eseményen a régió azon megyei és városi kórházainak képviselői voltak jelen, me­lyek szerepet kívánnak vál­lalni a háziorvosok képzésé­ben. Többek között Kalocsá­ról, Bajáról, Pécsről, Mohács­ról, Veszprémből érkeztek a kórházak képviselői. Dr. Fodor Miklós tájékoz­tatta a megjelenteket, hogy idén megindul az úgynevezett rezidens-képzés, hatvan fő részvételével, akiket az ország orvosegyetemeinek végzősei közül, pályázat útján válasz­tanak majd ki. A rezidens öt éves képzésen vesz részt, melyből két év szakgyakorla­tot végez kórházban, majd praktizáló háziorvosként há­rom évet kell dolgoznia. Ezek után teheti le a háziorvosi szakvizsgát. A már szakképzettséggel rendelkező orvosok úgyneve­zett ráépített szakképzésben vehetnek részt, mely másfél évig tart. A már a háziorvosi rendszerben dolgozó mintegy 4 500 gyakorló orvos számára komplex továbbképzési prog­ramot állítottak össze. Ezeket a képzési formákat előadá­sokkal, szakkönyvekkel is se­gítik. Mint azt az előadó ki­hangsúlyozta, a háziorvosok esetében kiemelkedően fontos az önképzés szerepe. A téjékoztató után a megje­lentek tehették fel kérdéseiket dr. Fodor Miklósnak. A rezi­densek képzésének kapcsán munkajogi, munkáltatói kér­dések vetődtek fel, valamint gyakorlati szervezési és finan­ciális problémák. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a háziorvosok képzése nem áll ellentétben a kórházak érdekeivel, hiszen a kórház orvosainak munkájára is pozitív hatással lesz, ha az oda bekerülő betegek pontos diagnózissal, vagy már bizo­nyos elvégzett szakvizsgála­tok eredményeivel érkeznek majd. venter Fotó:ótós „Józan" vita a kisebbségi törvényről Megengedés helyett garanciát A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényterve­zetről tartott fórumot a Magyarországi Németek Szövetsége tegnap délután Bonyhádon. Dr. Józan Mihály, a szervezet megyei elnökségének tagja vita­indítójában elmondta, hogy alapjában jónak tartja a tervezetet, ám felhívta a figyelmet, hogy több garanciára lenne szükség a megengedő formulák helyett. Wolfart János, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal vezetője úgy vélte, hogy ezeket a költ­ségvetésről szóló törvényben kell biztosítani. Ä meghívott or­szággyűlési képviselők közül a megjelent Pólyák Sándor e ga­ranciák megfogalmazását a kisebbségektől kérte, Barcza Imre pedig arról beszélt, hogy a tegnapihoz hasonló fórumok na­gyon informatívak a képviselők számára. Hambuch Géza az MNSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a törvényen túl nagy szükség van arra, hogy a magyarországi németek merjék vállalni németségüket, Klaus Reis, a német nagykövetség főtanácsosa pedig aláhúzta a kisebbségi politika fontosságát. Mint mondta, a kormányok abba bele is bukhat­nak, és azt kívánta a parlamentnek, hogy „szerencsés kézzel" nyúljon a tervezethez.-háj­Sok van a számlájukon az óvodaromholóknak Az óvodákban történt ran- dalírozásokról mindig nagyon szomorúan számol be a bűnü­gyi tudósító. (Igaz, bármilyen bűnügyről is legyen szó, jó­kedvre nem derül az olvasó.) Csakhogy itt a rombolás ér­telmetlensége mindent felül­múl, s mellette játszadozni vágyó apróságok serege ta­lálja magát szembe a bűnnel, így történt ez a közelmúltban Dombóváron is, ahol a hármas számú óvodát látogatták meg nem oda való, de jócskán ne­velésre szoruló felnőttek. M. A. és két társa el ugyan sem­mit nem vitt, de pusztított a gyermekbirodalomban. Igaz, nem sokáig gondol­hatták, hogy ezt (is) megúsz­ták, mert hamarosan a rendőr­ség épületében kötöttek ki, mint gyanúsítottak. Mellesleg nemcsak ez a rongálás írható a számlájukra, hanem más bűn- cselekmények is. így például a dombóvári horgásztónál a horgászfelszerelések boltjába törtek be (ezt mi is megírtuk annak idején), kerékpárlopás, bolti lopások. M. Ä. és társai előtt már nem ismeretlen az ellenük fo­lyó rendőrségi eljárás, hiszen mindannyian voltak már bün­tetve hasonló cselekménye­kért. A 33 éves M. A. dombóvári lakos pedig visszaesőként fe­lel tetteiért, hiszen többrend­beli betöré'ses lopásért és jármű önkényes elvételéért már állt bíróság előtt, s most éppen feltételes szabadságra bocsátását töltötte. Gergelics

Next

/
Thumbnails
Contents