Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19 / 222. szám
2 KÉPÚJSÁG Milliomosként kezdheti az új esztendőt Nyeremény j áték csak előfizetőinknek! Őszi nyereményjátékunkon minden kedves olvasónk részt vehet, aki előfizetője a Tolnai Népújságnak. A dolog nagyon egyszerű: nincs más teendője, mint előfizetni lapunkra. Ha ez megtörténik, szinte automatikusan bekerül számítógépes nyilvántartásunkba. Nem kell kivágni, ragasztani, postára adni semmit - mindössze türelmetlenül várni a sorsolást, pontosabban a sorsolásokat! Mert nem egyszer, hanem októbertől januárig havonta, azaz négyszer van esélye arra, hogy nyerjen. Akik októberre már előfizettek vagy előfizetnek a Népújságra, azok között automata mosógépet, magnós rádiót, turmixgépet, hajszárítót, kenyérpirítót, elektromos hajsütót, órákat sorsolunk ki. Ugyanilyen értékes nyeremények várják azokat a szerencsés olvasóinkat, akik novemberben, decemberben és januárban szerepelnek az előfizetői listán. Azt is eláruljuk, hogyan lehet milliomos. Úgy, hogy októbertől a januári sorsolás napjáig folyamatosan, négy hónapon át ott lesz a neve az előfizetők között. Ezen a sorsoláson a f'ódíj bruttói 000 000forint. Az se mondható éppen szerencsétlennek, aki nem ezt az összeget, hanem a 100 000 forint értékű utazást vagy a színes tévét, esetleg a videomagnót, a kondigépet, a kerékpárt, a hűtőládát, az ét- vagy a kávéskészletet, kristálypoharakat és ezekhez hasonló szép, praktikus nyereményt mondhat majd magáénak. Az első sorsolást október 26-án tartjuk, utána rövidesen közzétesz- szük a nyertesek nem rövid névsorát. * Nyerhetnek azok is, akik másokat megnyernek a Tolnai Népújság előfizetőjének, azaz részt vesznek a Népújságban már szeptember elején meghirdetett és december 24-ig tartó „Ajánljuk magunkat - ajánljon bennünket" előfizetést gyújtó akcióban vagy az újságban található előfizetési szelvényt beküldik. A részleteket minden héten szerdán és csütörtökön olvashatja lapunkban. Az ugyancsak januárban megtartandó sorsoláson a fódíj egy színes tévé lesz, videomagnóval. De nyerhet rotációs kapát is, és még 99 értékes nyereményt. VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. szeptember 19. Botrány a dombóvári képviselőtestület ülésén A bizottság javasolta a kórházigazgató felmentését A polgármester ellenezte, a képviselők megszavazták Tüntetők: nem a polgárság hangja „Félelmetes események kezdenek kibontakozni" Interjú dr. Mészáros István Lászlóval a másság megítéléséről • (Folytatás az 1. oldalról.) Az ügy érdekessége, hogy az egészségügyi bizottság elnöke, dr. Radochay Imre nem értett egyet a javaslattal. Ugyanezen a véleményen volt dr. Fazekas István polgármester is, kijelentvén, hogy a kórház szervezeti struktúrájába való durva beavatkozásnak tekinti az egészségügyi bizottság javaslatát, egyben kompromisszumos javaslattal állt elő mondván, hogy a képviselőtestület a kórház szervezési koncepcióját további tárgyalásra adja vissza az egészség- ügyi bizottságnak azzal, hogy a bizottság határozati javaslatában megfogalmazott kérdésekre és lefogásokra a kórház vezetésétől kérjen elfogadható szakmai választ. A polgár- mester javaslata szerint a szervezeti koncepció kialakíA pártpolitikához hasonlóan a környezetvédőknek sem vált hasznukra a demokrácia. Amíg csak illegálisan működtek, a közös ellenség, a tiltás eggyé kovácsolta a zöld ellenzéket. Napjainkra, amikor már valóban szabad a pálya, annyira színes és tarka lett a természetvédő egyesületek, szervezetek tábora, hogy éppen a sokféleség miatt nehéz tási munkáiba az ÁNTSZ tisztifőorvosát is be kell vonni, valamint az átdolgozott koncepció szakmai minősítéséhez független kórház-szervezési szakember igénybevétele szükséges. A koncepciónak tartalmaznia kell azt is, hogy az orvosigazgatói poszt kapcsolt munkakörben való betöltése lehetséges-e. A polgár- mester határozati javaslatát elutasították. Az előterjesztéseket követően több hozzászólás hangzott el, majd ezt követte a szavazás. A szavazás előtt dr. Fazekas István felhívta a képviselők figyelmét az előterjesztés megalapozatlanságára és kérte, hogy ez egyszer tekintsenek el az előzetes frakció-megbeszélésektől, egyezkedésektől, tegyék félre a pártérdekeket, mert ennek a közös állásfoglalást kialakíta- niok. „Egységben az erő" gondolatával zöld parlamentet, afféle érdekegyeztető testületet kíván létrehozni a Környezetünkért Egyesület. Sajtótájékoztatójukon bejelentették: a környezet hatékony védelme érdekében a különböző szervezeteknek együttesen kell kialakítaniuk az állásfoglaládöntésnek hosszú távra kihatása lesz a kórház működésére. A szavazás során a városatyák külön-külön voksoltak az egészségügyi bizottság határozatának I. és II. pontjáról. A szavazatok értelmében 12 igennel és 7 nemmel a testület elfogadta az egészségügyi bizottság javaslatát. Amikor mindez kiderült, dr. Fazekas István polgármester a napirend további vezetését átadta Szigethy István alpolgármesternek és távozott az ülésteremből. Dr. Radochay Imre, Fehérvári Tamás, Harmati Zoltánná és Somogyi Kálmán képviselők pedig végleg távoztak az ülésről. A hírek szerint dr. Radochay Imre lemondott az egészségügyi bizottsági elnökségről. Az ügyre még visszatérünk. F. Kováts Épa sukat, mert csak így tudják érvényre juttatni akaratukat. Ezt a cél szolgálja az úgynevezett zöld parlament életrehívása. Mint ismeretes, talán rövidesen a hágai nemzetközi bíróság elé kerül a bős-nagymarosi vízlépcső ügye. Annak idején a környezetvédő egyesületek szinte egyöntetűen elutasították a monstrum megépítését is, most a félig kész létesítmény további sorsát illetően, a kompromisszumok kialakításában korántsem olyan egységek a különféle környezetvédő szervezetek. Ezért is időszerű egy érdekegyeztető fórum létrehozása. -szó- Ferenczy-Europress Az emberi jogok hazai kiteljesedésének időszakában néha elviselhetetlen nyomás ne- hezkedik a másságra - vélekedett dr. Mészáros István László, a parlament emberi jogi bizottságának alelnöke, a vele készített interjúban. A szekszárdi liberális klub legutóbbi vendége néhány egészen friss példát is felsorolt bizonyítékképpen. — Augusztus 20-a óta három tanulmánnyal is „megáldották" a nemzetet különböző írástudók. Gondolok elsősorban Csurka István híres-hírhedt elemzésére, továbbá Za- csek Gyula Termeszek rágják a nemzet testét címet viselő, Soros György ellenes pamflet- jére, illetve ifjú Fekete Gyula írására, melyet a Hét műsorában ismertettek. — Miért tartotta fontosnak éppen ezeket a tanulmányokat megemlíteni? — Mert a közös nevezőjük az, hogy mindegyikből rendkívüli intolerancia árad a másság felé. S ha ez ellen nincs határozott fellépés, akkor ezek az írások úgy megmételyezhetik a közvéleményt, hogy a másság gyanússá válik. Legyen szó akár a vallási, akár etnikai, avagy gondolkodásmódbeli másságról. — Gyakoriak a hivatkozások e tanulmányokban á többségre, a magyarság többségének közös érdekeire. — Nyilvánvaló, hogy az átmenet jelenlegi hazai viszonyai néha súlyos megrázkódtatásokat okoznak. Ilyenkor sokakban keletkezik igény az egység, az összefogás iránt. Nos, én egyáltalán nem vagyok összefogás- és egységellenes: de manapság az egység túlhangsúlyozása azzal jár, hogy aki meg akarja őrizni elkülönülését, aki nem akar azonnal az összefogást hirdetők kebelére borulni, arra ma könnyen rásütik, hogy nemzetrontó és hazaáruló. S hadd utaljak arra,, hogy - főként a kormányhoz közel álló sajtó- orgánumokban - jgen erősen folyik a közvélemény győz- ködése arról, hogy a problémák fő oka az ellenzékieskedés, a vitázás. — Mennyire lehet sikeres hosszú távon az ilyesfajta törekvés? — Itt érkeztünk el oda, hogy voltaképpen a médiumoknak óriási jelentőségük van. Ha rendszeresen tart a győzködés, akkor előbb-utóbb akadnak olyanok, akik elhiszik a fentebb említett példákat. Egyébként már vannak ilyen személyek: gondoljunk az utóbbi idők utcai demonstrációira, rádió és a televízió előtti seprűs tüntetésekre. Nemrég bejelentette az egyik kormánypárti képviselő, hogy követelésének éhségsztrájkkal ad nyomatékot. Szóval, valami egészen félelmetes események kezdenek kibont- kozni, néha már azt lehetne hinni, hogy forradalom indul el felülről. Mint amikor az intézményi korlátaiba beleütköző hatalom a néphez fellebbez - éppen a saját korlátái eltávolítása érdekében. — Említette az utcai demonstrációkat: mi lehet az oka annak, hogy néhány száz tüntető aggályok nélkül hivatkozhat úgymond a magyar nép akaratára? — Mindez azért történhet meg, mert a polgár - mint mi- nenütt a világon - azt óhajtja, hogy békén hagyják. Az egyszerű polgár nem szereti a folyamatos mozgósítottság állapotát. Ez érthető és szent álláspont a Horthy-korszak és a Rá kosi-rendszer jellegének ismeretében. A Kádár-rendszer változást hozott ezen a téren, hiszen néhány kivételtől eltekintve nem tartotta fenn a mozgósítottság állapotát. Most pedig észrevehető, hogy ismét megjelent ez a törekvés. De visszatérve az eredeti kérdésre: az utcán manapság megjelenő hang nem a polgárság hangja. En úgy látom, hogy a tüntetők egyfajta szélsőséget képviselnek, ugyanakkor az utca mindig a legvégső eszközt jelenti a polgárok számára. — Ön szerint a szélsőséges jelenségek már túlmentek egy bizonyos határon, avagy még az elviselhető mértéken belül vannak? — Sajnos, mindinkább szalonképessé váltak a szélsőséges eszmék, jóllehet ezzel együtt az intolerancia ma még a kisebbség jellemzője. De ha ezen jelenségek ellen nem lépnek fel határozottan az értelmiségiek, az írástudók, s mindazok, akiknek a szavára ode kell figyelni, akkor számolni kell a veszélyekkel is. Szeri Árpád Érdekegyeztetés - környezetvédőknek Szervezik a zöld parlamentet
