Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-18 / 221. szám
1992. szeptember 18. MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 A kisebbségi törvény tervezetéről Kétszer is írtunk már arról, hogy Bonyhádon tartja soros ülését a Magyarországi Németek Szövetségének Tolna Megyei Testületé. Sajnos az időpontot egyszer tévesen közöltük. Helyesen: szeptember 18., péntek, délután két óra. A kisebbségi törvény tervezetét is napirendjére tűző ülésen várhatóan részt vesz Volfart János, a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatal elnöke, Klaus Reif, követségi tanácsos és Hambuch Géza ügyvezető elnök. Meghívták a megyénk- beli országgyűlési képviselőket, a megyei önkormányzat elnökét, valamint azon települések polgárait, amelyeken nagyobb számban élnek nemzetiségiek. Az ülés nem zártkörű, de a székek száma nem haladja meg a meghívottakét. Sikeres gyűjtőakció Gyönkön A helyi vöröskereszt szervezésében a délvidéki menekültek számára rendeztek háromnapos gyűjtőakciót a közelmúltban Gyönkön. A művelődési házban több mint hat mázsa fenőtt-, és gyermekruha, lábbeli és játék halmozódott fel, melyet a má- riagyűdi és a nagyharsányi menekülttáborokban osztottak szét. Szépségverseny állatoknak Bizonyára megyénkből is vonz érdeklődőket a mai nap folyamán Pécsett megrendezésre kerülő állatszépségverseny, melyet a városi sportcsarnok melletti területen rendeznek. A versenyre reggel kilenctől délután háromig lehet jelentkezni, bármiféle háznál tarott állatkedvenccel. Öt kategóriában: kutyák, macskák, háznál tartott más emlősök, madarak, egyebek hirdetnek majd győztest, ezenkívül a közönség szavazatai alapján kategóriánként egy-egy „közönség kedvence" díj kerül átadásra a 16 órakor kezdődő bemutató után. A rendezvény szervezői, a Magyar Állatkertek Szövetsége és a Mecseki Kul- túrpark a bevételből alapítványt kíván létesíteni, melynek célja a biológiai, természetvédelmi kultúra terjesztésének elősegítése. Az alapítványhoz bái;ki csatlakozhat a következő számlaszámon: OTP Baranya megyei Igazgatóság 249-98006-on vezetett, Magyar Állatkertek Szövetsége Pécs 581-005085-4. Teológiai tanfolyam Az egyházmegyei teológiai tanfolyam egy éves továbbtanulási lehetőséget kínál azon végzett hallgatói részére, akik a plébániai családpasztorációban kívánnak tevékenykedni. Jelentkezni a pécsi belvárosi templomban lehet szeptember 19-én, szombaton, reggel a 8 órakor tartandó Veni Sancte után. Részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a Caritas-irodában, mely Pécsen, a Janus Pannonius u. 4. szám alatt található. Telefon: 72/ 27 352. „A teheneket sorsolással választjuk ki" Ha lehetőség van, lépni kell Átképzés munkanélkülieknek Dombóváron (Folytatás az 1, oldalról.) Fülöp László, a termelőszövetkezet elnöke sorolja az adatokat. Kilencvenhárman léptek ki, tudomásom szerint ketten egyéni gazdálkodók maradnak. Harminchétén voltak dolgozók, ötvenhat a nyugdíjas. Telephelynek Furkó-pusz- tát kapták meg, az előzetes megállapodás szerint. A gazdaság ötvenhétezer aranykorona értékéből tízezer 361-el, a négyszáznegyvennyolcmilliós vagyonból nyolcvanhárommilliót tesz ki az üzletrészük. A részjegyek ellenértékét három év alatt egyenlő részletekben adjuk ki. Minden egyébnek is a húsz százaléka jár nekik, készpénzből hétmillió, részjegyből 5,2 millió, a készletekből is húsz százalék, az ötszázból a negyven tehenet sorsolással választjuk ki, félmillióért vihetnek búza, százezerért árpa vetőmagot. Megállapodtunk a rájuk eső hitelállomány visz- szafizetéséről is. A közgyűlés úgy döntött, hogy a háztáji járandóságot erre az egész évre megkapják, a szeszfőzdét pedig az év végéig, ameddig megtörténik a végleges elosztás, a közös gazdaság használja. — Azt reméljük, hogy ezzel léptünk egyet a rendezettség irányába, mert nem a kiválás van hatással a szövetkezetre, hanem a bizonytalanság. A kikerülő vagyon egy részét használtuk, mást nem. Ha az utóbbi is hasznosul, akkor az mindenképpen eredmény. — Milyen hatással a bizonytalanság a munkafegyelemre? — Katasztrofális hatással. A kár milliókban számítható, pedig ez a téesz az alakulás évét nem számítva mindig nyereséges volt. A vonatkozó törvényekre nem tudok mást mondani, mint hogy fércmunkák. Olyannyira, hogy százféle értelmezése. létezik, aminek az a következménye, hogy senki nem ért semmit, s senki nem tudja, hogy mi várható. Annyi bizonyos, hogy jobb érdekeltségi rendszert kell kidolgozni. Bízom abban, hogy a tulajdonosi szemlélet is hatni fog. — Tudnak munkát adni a maradóknak? — Ez nálunk sosem volt gond, a szőlészetben, a gyüFülöp László mölcsösben kora tavasztól késő őszig, eddig is dolgoztak kívülállók. A most kiválókat is hívtuk szüretelni, de nem jöttek. — Talpon tud maradni a szövetkezet? — Ez nem rajtunk múlik elsősorban, hanem a kormányzat mezőgazdasági politikáján. A versenyképességünk a nyugati piacokon támogatás kérdése, ha egyáltalán kell az árunk. Szerintem Magyarország változatlanul csak a keleti piacra számíthat, s biztos, hogy lépni kell a feldolgozás irányába. & Szabó Péter volt az, aki a gazdasággal tárgyalt a kilépők nevében. Elhatározásukat azzal indokolta, hogy nem volt elégedett a szövetkezetben folyó munkával, s úgy gondolják, ha lehetőség van, akkor lépni, kell. Szabó Péter úgy tudja, hogy a kilépők közül négy család szeretne egyénileg gazdálkodni, de csak az adómentességet biztosító 750 ezer forintos bevételi határig. — Tudják ők, hogy akkor meg kell fizetni a húsz százalékos forrásadót? — Tudják, bár ők is bent hagyják a közösben a vagyon egy részét. Valószínűleg, huszonötén leszünk, akik aktívan dolgozunk majd a beinduló vállalkozásokban. — Addig miből élnek? — Munkanélküli segélyt veszünk igénybe. — Hamarosan vetni kellene. — Tárgyalunk vállalkozókkal, akik ezt a munkát elvégzik. A szövetkezet a betakarítás után átadja a kétszáz Szabó Péter hektárnyi területet. A többi föld mélyszántásához pedig megvan a felszelésünk. — A szövetkezet elnöke elmondta a számszerű adatokat, mindez mit jelent a gyakorlatban? — Pontosan még nem tudni, majd a teljes elszámolás után lesz pontos a vagyonunk mértéke. Körülbelül négyszáz hektár szántóról, 25 hektár szőlőről, 15 hektár gyümölcsösről van szó, és erdőterületről. Furkó-puszta egésze a miénk lesz. Azt akartuk, hogy a mi kiválásunk miatt senki ne kerüljön az utcára. A jelenleg ott dolgozókat másutt tudja foglalkoztatni a szövetkezet, nem szűnik meg munkahely miattunk. A faluban az úgynevezett bikaistáló épületét már átvettük. Miénk lesz a szeszfőzde is. — Meg lehet ma élni a mezőgazdaságból? — Nem. Ipari és műszaki szolgáltató tevékenységeket tervezünk, valamint élelmiszerfeldolgozást. — Valamivel konkrétabban? — Nem mintha titok lenne, de erről még korai beszélni, hiszen meg sem alakultunk. — Mivé alakulnak? — Egyéni vállalkozók szövetkezetévé. — Honnan lesz induló tőkéjük? — A . termelőszövetkezet januárra átad a készpénzből hárommillió forintot. Én nagyon bizakodó vagyok, mert a csoportnak olyan a szakmai összetétele, hogy sokféle tevékenységet tudunk végezni, hatékonyabban, mint a termelőszövetkezetben. Ihárosi Ibolya Fotó: Kispál Mária Hétfőn, szeptember 21-én kezdődik az a négyszáznyolcvan órás, középfokú számítástechnikusi oklevelet adó tanfolyam, amelynek anyagi fedezetét pályázat útján nyerte a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola - tudtuk meg dr. Harsányi Károly igazgatóhelyettestől. Az iskola a városi Munkanélküliek Egyesületével közösen kezdeményezte a Megyei Munkaügyi Központ által kiírt pályázaton való részvételt. A munkanélküliek egyesülete válogatta ki a tanfolyam résztvevőit, az iskola hívta meg az előadókat, biztosítja a tankönyveket, a számítógép- parkját és az oktatás egyéb eszközeit. A tanfolyam résztvevői naponta hatórás elfoglaltságot jelentő előadásokon számítás- technikai ismereteket tanulnak háromszázhatvan órán keresztül, míg német nyelvtanulással százhúsz órában foglalkoznak. A tanfolyam ideje alatt nem kapnak munkanélküli segélyt, de bérként a segély száztíz százalékát kapják a résztvevők. Amennyiben a tanfolyamot a részt vevő saját hibájából abbahagyja, az addig felmerült költségeket meg kell térítenie. Ezeket a feltételeket szerződésben rögzíti a Munkaügyi Központ a résztvevőkkel. A tanfolyam befejeztével - amely januárban lesz esedékes - a pécsi SZUV vizsgáztatja a hallgatókat. Német nyelvből alapfokú nyelvvizsgát tehetnek a felkészültebbek. A munkanélküliek egyesületének felmérése szerint körülbelül a résztvevők fele jut álláshoz a képzés befejezését követően. Tilinger Sándor A résztvevők az első megbeszélésen Élelmiszer akció nyugdíjasoknak A Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége értesíti tagjait, hogy kedvezményes burgonya, vöröshagyma és alma akciót szervez. Kérik, hogy a 24-i, 25-i értékesítési napokra igényeiket jelentsék be. Burgonya 12- Ft/kg, vöröshagyma 12- Ft/kg, alma: jonathán, golden, starking 23- Ft/kg. Értékesítés 23., 24. és 25.-én 6-13 óráig a szervezet Szek- szárd, Dózsa György u. 1. sz. alatti helységében lesz. Kérik, hogy tagsági igazolványukat szíveskedjenek magukkal hozni. Pincesori hangulat A tanyában még az étel is jobban esik A századfordulót követő évek gazdasági életét áttekintve Alsónánán szorgalmas, törekvő emberek éltek. A faluban kisbirtokokon dolgoztak. A közép- és szegénypa- rasztság minden talpalatnyit megművelt a sovány földből. Alapvető jövedelmüket a szőlőtermés jelentette. A falu határában szépen gondozott, művelt szőlőskertek voltak. Jó időkben annyi szőlő termett és annyi bor készült, hogy az a szólás járta „több a bor a pincékben, mint víz a kutakban". A határban körülbelül 250 kataszteri hold szőlő volt, jóminőségű fehér- és vörösborok készültek a három pincesoron. Ezek teraszos, három egymás fölött elhelyezkedő, körülbelül egy kilométer hosszúságú utcák. Érdekesség, hogy itt nem termeltek szőlőt, csak a feldolgozás és a tárolás történt a pincékben. A szőlőhegyen megtermelt szőlőt szüret után szállítják a pincehegyre. A ná- nai bor híres volt, messze vidékről jártak a faluba vásárolni. A pincékben nemcsak jó minőségű borok készültek, Busáék, és a majdnem kész tanyájuk hanem úgynevezett „csiger- bor" is. Ez a gyengébb minőségű bor úgy készült, hogy a kádban hagytak valamennyi jó bort és azt felhigitották vízzel. Ilyet vittek magukkal cso- bolyóban kapáláskor, aratáskor. A pincehegy feljárójánál egy nagy tábla mutatja, hogy jó helyen járunk. A a középső utat választjuk, hogy megnézzük, milyen élet folyik a tanyákban. Kökény Gyula a hordókat készíti elő a szürethez. Megigazítja az abroncsokat, kitisztítja, mossa, kénezi és a csántérra, a helyére teszi a hordót. — Már van vagy húsz éve annak, hogy szőlővel foglalkozom. Nem nagy területen, mindössze kétszáz négyszögölnyi darabon terem meg a kékfrankos, zweigelt meg a rizlingszilváni. Nekünk régi, öreg, tíz méter hosszú pincénk van, aminek csak egy részét rakták ki téglával, a többit már mi csináltuk. Mivel a szőlő sem sok, hordó is csak tizenkettő van, amibe jófajta vöröset szoktam készíteni. Hogy a tanya hol van? Hát igen. Annak csak a helye van meg, mert nem volt pénzünk arra, hogy építkezzünk. De így is nagyon jó. A tanya előtti füves területen elfér a hosszú asztal, amikor hétvégén halászlére összejönnek a barátok. A szegről leemel egy üveg- hébért, a hordóból kiüti a dugót, s a lopót leengedi a hordóba. A végét megszívja, és a bor bugyborékolva folyik a hébér öblös felébe. Kis pohárba tölti a bort, s szeme elé tartva a poharat, elégedetten nézegeti a színét. Közben a szomszédok is megérkeznek, akik nyugdíjasok lévén, az idejük legnagyobb részét itt töltik. Busa Sándor és a felesége úgy gondolták: ha már van egy kis megtakarított pénzük, nekifognak tanyát építeni. Ez év áprilisában kezdték, s mostanra már elkészültek vele. Ők voltak a kőművesek, a segédmunkások, mindent maguk csináltak. — Még az étel is jobban esik, itt kint a tanyánál. Hogy nekünk van-e szőlőnk? Á kertnél van csak pár sor, úgy vettem rizlingszilvánit. Á borkészítésben is kezdők vagyunk, -mindig ha valamit nem tudok; a szomszédom segít. Hiába, mi még az elején tartunk, nekem a szőlő még szőlőt jelent, nem bort, de majd idővel belejövünk.- p. téri - Fotó: Kispál Mária
