Tolnai Népújság, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

4 »ÚJSÁG BONYHÁDÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 18. Bukkanómentes övezet? Rosszak a térképek - Nincs több túrás, boldog aki él „Mink sose nem halunk meg" Bonyhádi öröJcifjak írják Lapunk régi levelezője, dr. Kovács Zol­tán bonyhádi nyugalmazott ügyvéd írta meg társaival egyeztetett véleményét a „nagyvilágról", s a város ügyeiről. Rosz- szallóan szólnak az országgyűlésen látott negatív tendenciákról. Keserűség szá­mukra a rádió és televízió körül kialakult áldatlan állapot, s zavarja őket a silá­nyodó színvonal. A bonyhádi kórház ügyében nagyobb körültekintéssel hozott döntést vártak volna. A termálvíz múltjá­ról is szól az írás, mely elmondja, hogy a hidasi melegvizet a nagymányoki bá­nyaüzem „fúrta meg", pont a földalatti medencét találva telibe, ami aztán el­árasztotta a bányát vízzel, amit be is kel­lett zárni. Úgy vélik, a bonyhádi meleg­víz medencéje összeköttetésben lehet a harkányival. Az adóról persze miképp is lenne jó vé­leményük?! A kisembert a nyugdíjast fél­tik, az iparosokat, akik sorra adják le ipa­rukat, a földet nincs mivel megművelni, a banki kamat fizethetetlenül magas, s sze­rintük a bankok pazarló, fényűző beren­dezése a meggazdagodásra utal. Bős ügyéről szólva felelősségre vonnák a döntéshozókat. A bonyhádi időskorúak semmiképp sem öregek, követik a világ eseményeit. Elkészült Tabódszerdahely sosem tar­tozott a „Sárközhöz", mégis úgy érezhették eddig a kiste­lepülés lakói, hogy a szó szo­ros értelmében ott élnek, hi­szen eddig egy-egy komoly esőzés után több kátyú volt út­jukon, mint mellette ház. Most készült el a szilárd útburkolat a faluban. Nem kell hát gumi­csizma és gólyaláb majd a közlekedéshez, de még csak négykerék meghajtású terep­járó sem, hanem elég lesz, a normál cipő és autó. . Nemcsak túrás nem lesz hamarosan Bonyhádon, ha­nem a fázást is modern, gaz­daságos módon kerülheti el hamarosan mindenki, hiszen gyakorlatilag befejeződött, il­letve a fűtési szezonig befeje­ződik a földgázvezetékek kié­pítése is a városban. Jelenleg a teljes Deák Ferenc és a Cikói utca gázbekötési munkálatai folynak zökke­nőmentesen, amit egy jó hete még nem adhattunk volna hí­rül, hiszen az útburkolat bon­tásának nyitónapján a mar­koló négy vízvezetéket „rob­bantott". Persze a föld alá senki nem láthat, de mire találták fel ak­kor a térképezést? - kérdez­hetnénk. Az igazság az, hogy a gázvezetéket építők jónak vélt, de - mint azt a csőtörések is „illusztrálták" - rossznak minősíthető térkép alapján kezdték meg a munkát. Az igazság része az is, hogy a hajdanán még bejelentési kö­telezettséggel nem járó, házi bekötésű vízvezetékek pontos helyét sok esetben már tény­leg csak látnokok állapíthat­nák meg. A közmű kiépítése az érintett lakóknak - a még tavaly megállapított - har­mincezer forintba kerül, s úgy készül el, hogy majdan Bör­zsöny is bekapcsolódhassék a gázszolgáltatásba. Útburkolatot kap a Kálvária szurdik, s októberben befeje­ződik a Bartók Béla utcában is az útépítés. Az anyagi fedezet az erre a célra elkülönített 12 millió forint, amivel a városi önkormányzat a 6-os úton túli területek fejlesztését tűzte ki feladatául. Készül a Gyár utca útburkolatának szélesítése, és a majosiak is örülhetnek, hi­szen közel három kilométer új útburkolattal lesznek gazda­gabbak az év végéig, aminek a fele már elkészült. Talán apróságoknak tűnnek ezek a fejlesztések, mert a Perczel vagy Bacsó Béla utcán autózva egyáltalán nem érzi az utas magát bukkanómentes övezetben. Ezek az „aprósá­gok" utórezdülései annak az egy évtizedes munkának, mely során Bonyhádon telje­sen kiépült a vezetékes gáz és a csatornarendszer. így a jö­vőben már csak az újonnan kialakított telkeknél lesznek hasonló feladatok, s a város erőit nem a csúfító túrásokra, hanem az úthálózat javítására, korszerűsítésére öszpontosít- hatja majd.- nagy - ótós ­Megkezdődött az őszi közművelődési szezon . . . vagy a szekszárdi a szebb, s helyesebb? A csapat összeállt Az elsősök még csak ismerkednek a szövéssel Lőrincz Etel szövöttanyag-tervező iparművész irányításával A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Házban is beindult az őszi szezon, avagy végre vége a nyári uborkasze­zonnak. így az intézmény é- lére június elsejével kineve­zett Martin Jánosnak is bőven akadt mondanivalója a teen­dőkről, a házban folyó tevé­kenységekről, az elképzelé­sekről. — Melyek azok a jól bevált, régóta létező klubbok, szakkörök, amelyek változatlanul működnek, dolgoznak? — Elsősorban valóban a tartós közösségek jelemzik az itteni életet, így például a nemrégiben Wernauban ven­dégszerepeit városi fúvósze­nekar is rendszeresen nálunk próbál. De nem feledkezhe­tünk meg sok más mellett a városi nyugdíjasklubról, a székely-körről, a városi és német nemzetiségi énekkar, a táncegyüttesek és a Hamingó társastánc klub tevékenységé­ről sem. — Milyen új törekvéseik van­nak? — Bár lehetőségeink korlá­tozottak, azért nem mondha­tunk le arról, hogy új dologba is belevágjunk. Már a nyáron helyet adtunk a nem diszkóra vágyó fiataloknak, akik kéthe­tente az ARC néven ismert al­ternatív rock klubban szóra­kozhatnak. Törekvésünk az is, hogy a „tisztára amerikás" mozimű­sorba színfoltként egy-egy va­lóban igényes művészfilmet is beiktassunk, bár tudjuk, hogy ez nem igazán lesz kifizetődő. Itt kell megemlítenem az idén másodízben megszervezett szakmunkásképzést is. Ennek lényege, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után más in­tézménybe nem járó, valamint az érettségizett fiatalok tanul­hatják meg nálunk két év alatt a fazekas, a szövő és bőrdísz­műves mesterséget. Természetesen közismereti tárgyakat is tanulnak az idejá­rok. A jó teljesítményt nyújtók szakmunkás képesítést kap­nak. Tudjuk, hogy nem he­lyezkedhetnek el mindany- nyian ezekben a szakmákban, de a két év hasznosan eltöltött idő is nagyon fontos lehet számukra. Jövőre is szeret­nénk hasonló tevékenységi formát biztosítani, de érezzük, hogy váltanunk kell, szeret­nénk más szakmákat is taní­tani ebben az oktatási formá­ban. — Ebben a színházi évadban milyen előadásokat tekinthetnek meg a Bonyhádon és környékén élő érdeklődők? — Havonként egy alka­lommal lépnek majd fel szín­padunkon különböző dara­bokkal vidéki társulatok. El­jönnek hozzánk a pécsiek, a kaposváriak, a veszprémiek is vendégszereplésre. A darabo­kat igyekeztünk úgy válo­gatni, hogy ne csak a társula­tok, hanem a bemutatott színművek jellege is más és más legyen. így például sze­repel a műsoron operett, rockopera, és prózai előadás. Sajnos, minden produkció bemutatására nem alkalmas a színpadunk, ezért - bármeny­nyire is szerettük volna - nem kerül színre nálunk a pécsi társulat előadásában Az em­ber tragédiája, amivel elsősor­ban a középiskolásoknak akartunk maradandó élményt adni. — Milyen gondok nyomaszt­ják mostanában? — Nincs igazán csügge- désre okom. A csapat össze­állt, ki-ki végzi feladatait, az önkormányzat megnyugtató módon finanszírozza műkö­désünket, bár a jövő évi költ­ségvetésünk megérzi a terve­zett fűtéskorszerűsítést és egyéb felújítást. Ami inkább bosszantó, mintsem csüggedésre okot adó dolog: a közalkalmazotti törvény paragrafusainak - s még mindig nem létező vég­rehajtási utasításainak - átül­tetése a gyakorlatba. Erről saj­nos csak sejtéseim lehetnek, de ettől függetlenül az élet nem áll meg. Próbálunk taka­rékosan gazdálkodni és to­vábbra is igényesen ellátni feladatainkat. Nagy László - Ótós Réka A bonyhádi verzió . . . Ha az ember írói babérokra pályázik, elsőként nem árt megtanulnia mélyértelmű gondolatainak közérthető formában való kifejezését. Nem lehet ez másként akkor sem, ha rögtön azt a vakmerő­séget követi el valaki - legyen az diszkós, skinhead, vagy éppenséggel punk -, hogy fes­tékszórót ragadva közli a vi­lággal, mi is az életében fel­halmozott tudásának, szerte­ágazó tapasztalatainak fel- használásával megalkotott, bonyolult filozófiai rendszer alaptétele. Valószínűleg véletlen egy­beesés, hogy Szekszárdon a Kálvária-tetőn álló épületen, és Bonyhádon egy gyermek- orvosi rendelő oldalfalán ugyanaz, illetve csak kissé kü- lömböző felirat díszeleg. Hallottam már olyasmit, hogy két tudós egymástól függetlenül fedezte fel ugyan­azt a dolgot.- Sejtésem szerint itt is erről lehet szó. Vagy egy­szerűen valamely tényleg nagy punk-tudor szólását örökítették meg a megye két városában, s így szó sincs a társadalmi problémáktól gyö­tört, identitástudatát vesztett ifjúság gondolati azonosságá­ról? Inkább az utóbbi választ volnék hajlandó elfogadni, bár kétségek gyötörnek. Talán nem is magyarok, ha­nem turistának álcázott kül­földiek készítették a két falfe­liratot, hiszen még nem iga­zán jellemző fiainkra, hogy idegen nyelveken beszéljenek és írjanak, márpedig itten - mint azt a képek bizonyítják - „az bírt történni". A kérdések megválaszolá­sának ódiumát nem merem magamra vállalni, s főként annak eldöntését nem, hogy ha mégis szűkebb hazánk fia­tal, szekszárdi és bonyhádi punkjai hagyták örökül: akkor melyikük okosabb a másik­nál?-Iá - ór- háj ­.'.aáÁ., Megrendelem a Tolnai Népújság című napilapot hónapra és kérem, hogy az alábbi címre kézbesítsék: Név:.......................................................................... Város, község: ...................................................... Utc a, szám, emelet, ajtó: ................................... A láírás: ..................'................................................. Előfizetési díj egy hónapra 319,- Ft. POSTAHIVATAL HELYBEN (A megrendelőlap átadható a kézbesítőnek, be­dobható az utcai postaszekrénybe és személye­sen is eljuttatható a helyi postahivatalba.) Az oldalt szerkesztette: Nagy László A fotókat Ótós Réka és Hangyái János készítette. Várjuk olvasóink észre­vételeit, javaslatait.

Next

/
Thumbnails
Contents