Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1992. augusztus 25. T anköny vtámogatás A városházán hallottuk Lejárt a határideje a kárpót­lási jegyért termőföldet venni kívánók igénybejelentésének. A hivatal hetvenöt személy igényét regisztrálta, ami 10.199 aranykorona, körülbe­lül 350 hektár. Ez egyszeri ol­vasásra nem tűnik soknak. Kevesebb a vártnál. A jogszabály előírásainak eleget téve augusztus 13-án, il­letve szeptember 3-án került, illetve kerül sor az 5 évenkénti forgalomszámlálásra. Az ille­tékes szakhatósággal egyez­tetve a város hét helyén re­gisztrálják az elhaladó jármű­vek számát, amiből a szakem­berek következtetéseket tud­nak levonni. Mivel másutt is hallottunk róla, megkérdeztük a város vezetőit az általános iskolák tankönyv vásárlása kapcsán tervezett önkormányzati tá­mogatásról. Megtudtuk, a hi­“vatal illetékesei a testületi döntés függvényében felmé­rik ennek a költségeit, amit előzetesen 600-800 ezer fo­rintra becsülnek. Ennek a fe­dezetét a pályázaton feloszt­ható több mint 2,3 millió forint képezi. Úgy értesültünk, bővül a városkörnyék építésügyi igazgatás hatósági társulása, legutóbb Iregszemcse önkor­mányzata kérte csatlakozását. Az iregiek valamennyi társult önkormányzat képviselő-tes­tületének elfogadott döntése esetén válnak taggá és a szá­mítások szerint 312 ezer fo­rinttal kell hozzájárulniuk a társulás költségeihez. Kiáltás kaszáért Nagyszokolyon a faluköz­pontban kapta lencsevégre ezt az egykor bizonyára szebb napokat megélt műintéz­ményt fotóriporter kollégánk. Úgy látszik, e helyütt a kultú­rából csak Pató Pál szavai ma­radtak meg - „Ej, ráérünk arra még" -, s nem az állagmegó­vás, a kulturált környezet. Kérdésünk: már kaszára sem telik? . Jelentős lépések Százhétezer forintot neve­lési segélyt kapott a keszőhi- degkúti önkormányzat, amit saját erőből megfejelve - kénytelenek voltak - szétosz­tottak. Úgy döntött a testület, hogy a 0-3 éves gyerekek szü­lei kétezer, a 3-14 éveseké 3 ezer, a 14-18 éveseké pedig 4 ezer forint támogatást kapnak gyerekenként. Ez plusz ezer forinttal növekszik a gyerme­küket egyedül nevelő szülők esetében. Határoztak arról is, hogy az idén nem vásárolják meg a könyveket, füzeteket, hanem az előbb említett ösz- szegből vehetik meg a szülők. Apró, ám jelentős lépések­ről is hallottunk Keszőhi- degkúton, a nemrég felújított községházán. Hűtőkamra ke­rült a ravatalozóba, két köz­hasznú munkást vettek fel au­gusztus 1-jével - így elvégez­hetők a kisebb javítások, rendben tarthatók a közterüle­tek - és számítógéppel is gaz­dagodott az önkormányzat. Keszőhidegkúton megújult községházán intézik az ügyeket Hat tsz-tag válik ki Kesziben A magyarkeszi termelőszö­vetkezetbe a vagyonmegosz­tás előkészítésének munkála­tai alatt toppantunk be, s annyit tudtunk meg Komlóczi József elnöktől, hogy hatan akarnak kiválni és közülük öten kisszövetkeztet kíván­nak alakítani. Saját földdel, vagyonrésszel megpróbálnak rugalmasabban dolgozni, jobban keresni. Öten 370 AK-t, tizenöt hektárt akarnak kivinni, az üzletrészük pedig 1 078 000 forint. A tsz-elnök beszélt a gon­dokról is, történetesen arról, hogy a földhivatal nem írja át a tsz-tagoknak nevesített 30 AK értékű földeket. Ezt belső utasításként hozták, hangzott el egy, a megyeszékhelyen megtartott értekezleten, ami azért okoz kellemetlenséget, mert előfordulhat, hogy ké­sőbb az nem lesz 30 AK, ami most még annyi. Kesziben nettósítani akarják az eszkö­zök kivitelét, hogy adósság ne jusson rá. Ha azonban úgy ta­lálja jónak a közgyűlés, hogy többet kell adni, akkor a tar­tozásból is el kell vinni a részt. A realitásokat figye­lembe véve ez újabb tortúra lesz. A termelőszövetkezet át­alakulásával kapcsolatos kérdésünkre megtudtuk, hogy vállalkozó típusú szövetkeze­tét, olyan kiscsoportokat képzel el Komlóczi József, amelyek meg tudnak élni sa­ját tevékenységükből, és akik vállalkozói díjat fizetnének egy-egy eszközcsoportért. Az ügyben a döntő szót majd a tagság mondja ki. Egycsaládos puszta Az Ozora melletti Döb- rönte-pusztán egykor virágzó élet volt, még iskola is műkö­dött. (Oda helyezték a pártál­lam idején azokat a pedagó­gusokat tanítani, akik a hata- számára valami nemtet- szm cselekedtek.) Ma mind­össze egy család él a pusztán, a gazdasági épületek jó részét lebontották, csupán egy-kettő maradt meg mutatóba belő­Nagy díjas nedű nyomában Tárolóhely kerestetik A szőlőtermelők híreit fi­gyelve megyénk egy új borvi­dékéről, az Iregszemcse, Fel­sőnyék, Pálfa, Simontornya, Pincehely alkotta területről hallani mostanság egyre több elismerő szót, a különböző szintű borversenyeken. Aki kóstolta az említett helyeken termett borokat, az elismeri, hogy méltán van ez így. Munkatársaink az elmúlt héten az egyik megyei nagydí­jas nedű nyomában jártak az iregszemcsei Egyetértés téesz Nagyszokolyban lévő pincé­jénél, ahol Varga János tsz-el- nöktől megtudtak egyet s mást az eredményekről, gon­dokról. fgy azt, hogy hét éve kezdték és három évig tartott a 101 hektáros ültetvény kia­lakítása Nagyszokolyban, a falu feletti fagymentes részen. Az iregi és a magyarkeszi ha­tárral is érintkező területen Chardonnay, Királyleányka, Souvignon, Olaszrizling, Raj­nai rizling, kis számú Tramini, Cserszegi fűszeres és «Irsai Olivér vesszőn érik a szőlő, hogy aztán a 350 hektolitert befogadó pincében sorakozó hordókba kerüljön a szőlő­vesszők édes terhe. Tavaly az összes termést eladták - a Ba- latonboglári Mezőgazdasági Kombinát vásárolta meg, il­letve a részes művelőknek ju­tott -, az idén viszont - úgy mondja az elnök - kemény lesz az ősz. Boglár tárolóedé­nyei tele vannak, ezért a tsz vezetői most azért talpalnak, hogy a szüretre megfelelő tá­rolóhelyet szerezzenek a kör­nyéken, vagy a Dunántúl Ireghez közel eső részén. Az idei termés jónak ígérkezik, bár a szárazság most jelentke­zik, s több betegség is látszik. A termelőszövetkezet veze­tői úgy tervezik, megtartják a szőlőt. Azt mondják, bíznak abban, hogy a minőségi bor­nak lesz piaca. A megyei bor­versenyen nagydíjas lett a Ki­A vendégváró pincét a tsz szakemberei készítették Pete Ferenc pincemunkás a kiváló borok között rályleányka, aranyérmet nyert a Tramini meg a Souvignon és érmet kapott a Chardonnay is. Ilyen borokat nem akarnak sem elkótyavetyélni, sem leé­getni potom árért, ezért hat­van forintért adják literjét. Mellette pedig keresik az ér­tékesítés lehetőségeit. Kimé­rőhelyet „üzemeltetnek" Ireg- szemcsén, Újiregben, Nagy­szokolyban, Siófokra is visz­nek bort - kellene, jól jönne azonban egy-két nagytételű szállítmány - és gondolnak a turizmusra, vadászturizmusra is. A 25-30 személyt befogadó társalgó üzleti tárgyalásokra, kisebb vállalati rendezvé­nyekre kiváló - a tsz brigádok évi két alkalommal használják is gyűlésre -, a két szoba pe­dig panzióként üzemelhet. Tudnak fogadni autóbusznyi kirándulót egy kis borkósto­lásra és szükség, illetve előze­tes megbeszélés esetén főznek is a vendégeknek. Minderről a tsz-irodán lehet tájékozódni bővebben. Dilemma Telefon. Telefon. Telefon. Nagyon fontos ez Simontor- nyán. Annyira, hogy nem is lehet elégszer kimondani, nem lehet eleget foglalkozni vele. A DUNATEL tartja még a húszezer forintos ajánlatát, ám hiányzik a távközlési tör­vény, így a kínálat csak egy lehetőség marad. Nagy kár, mert olyan ígéretesnek mu­tatkozott. Mégis jó volt a kez­deményezés - vallja dr. Dési Ivánné polgármester -, hiszen lépett a MATÁV is, mert lép­nie kellett. Tolna megye terü­letén 96 települést keresett meg, hogy mérjék fel az igé­nyeket, kik kérnének telefont 35 ezer forint befizetése után, 18 hónap alatt. (Erről részlete­sen az elmúlt kedden megje­lent Tamási és környéke ösz- szeállításunkban szóltunk.) A simontornyaiak közül a pol­gármesteri hivatal elsősorban azokat értesíti ki, akik a DU- NATEL-től kértek telefont és szeptember közepéig várják a jelentkezéseket. Dilemma címmel indítottuk ezt az írást, s nem véletlen. A polgármester ugyanis dilem­mázik gáz ügyben. A simon­tornyaiak pozitívan álltak közmeghallgatáson a 190 mil­liós beruházáshoz - ennek ne­gyedét fedezné a lakosság -, a bőrgyárnak viszont nem kell, mivel ott pakurával tüzelnek. Úgy kellene a gáz, mint annak idején a villany - állítja dr. Dési Ivánné, aztán kérdez. Vonja el a lehetőséget a lakos­ságtól? Csinálják meg úgy, hogy kizárják az ipari üzeme­ket? Harmincötezer lenne la­kásonként és akkor bent van a telken, utána viszont már egyénenként változnának a költségek. Naponta rákérdez­nek: mi lesz? Lesz már va­lami? Érthető a türelmetlen­ség, s ezért dilemmázik a pol­gármester. De lép is. Felvette a kapcsolatot az OTP-vel ked­vezményes hitel ügyében, tár­gyalt a tervezővel és a szerve­zést elindító sárbogárdi ön- kormányzattal azért, hogy folytassák a munkát, s meg­tudta, külföldi hitelfelvételre is adódik lehetőség. A lényeg: szeretnék elindítani a szán­dékfelmérést. A többi a si- montornyaiakon múlik. Kérés Azt mondják, a tavasz a sze­relmesek hónapja, ekkor van a legtöbb esküvő, mivel ezidótájt „bolondulnak meg" legjobban az emberek. Nos ebben van valami, de nem ez a teljes igazság. Mostanában egyre többen for­dulnak hozzám „meglett" férfiak házassági hirdetés okán. Van, aki kizárólag azért keres fel, hogy ad­jak már fel egyet - fizet mindent -, hogy háza, állása, jövedelme van, már csak az asszony hiány­zik mellőle. De az nagyon. Más akkor hozza szóba a dolgot, ami­kor már egyéb dologban nyilatko­zott, de jó lenne, ha belekeríteném valahogyan a szövegbe. A sor folytatható és egy biztos, ilyenkor a vágy óriási, az igény szerény, az elvárás reálisnak tűnik, s az ajánlkozó majdnem minden hibá­tól mentes. Ez azonban így ter­mészetes. Megértem az asszonyra, társra ácsingózókat, de segíteni csak annyit tudok, hogy elmondom a hirdetést felvevő helyeinket. No és természetesen bátorítást is adok a megfogalmazáshoz, de többet nem segíthetek. Házasság­ban legyen mindenki a maga sze­rencséjének a kovácsa. lük. így a századelőn épült szarvasmarha istálló is épség­ben van még, amit egy kis rá­fordítással néhány nap alatt rendbe lehet tenni. Az elmúlt években próbálkoztak a bér­beadásával, most - úgy érte­sültünk - Kiss István ozorai tsz-elnök szeretne egy erdélyi családot Döbrönte-pusztára telepíteni és munkát adni ne­kik.

Next

/
Thumbnails
Contents