Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-21 / 197. szám
1992. augusztus 21. DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 13 Ki kivel_szórakozik? Veled vagy nélküled? Tovább dagad az óvodaügy Ki és mit fúj fel a dunaföldvári óvoda ügyében? Kinek mihez van joga? Ki kivel lobbyzik és miért? Gyantihatólag beszélnek róla majd egy darabig a városban, ami bizonyára sokaknak nem lesz ínyére. De nézzük csak, miről van szó? Az önkormányzat meghirdette a vezető óvónői állást: a pályázatra ketten jelentkeztek. Mire beadták a pályázatot, kiderült, hogy az állás nem létezik. Pontosabban előbb csak az derült ki, hogy az önkormányzat nem kompetens a vezető óvónői állás betöltésének ügyében. A kinevezés az iskola igazgatójának jogköre mert az óvoda az iskolával közös intézményként működik -, Lóki Istvánná direktor pedig úgy döntött (akkor), hogy nincs szükség vezető óvónőre. Az önkormányzat - miután elfogadta az óvoda és az iskola alapító okiratát - megtartotta a két intézmény „kényszerházasságát" . Történt ez annak ellenére, hogy július 2-án az óvónők rendkívüli értekezletén, ahol 23 megjelent pedagógusból 21-en úgy voksoltak: váljon le az óvoda. Ugyanezen az értekezleten támogatásukról biztosították az addigi vezető óvónőt, Bartáné Ringbauer Paulát. Kérték az önkormányzatot, hogy addig tartsák meg e beosztásban Bartánét, amíg a testület dönt arról, hogy az óvoda marad-e az iskola fennhatósága alatt avagy sem. Július 31-én lejárt Bartáné mandátuma, Lóki Istvánná igazgató nem hosszabbította meg a négy évvel ezelőtti megbízást, amit annak idején az akkori tanács végrehatjó bizottsága adott. Kérdésünkre, hogy a pedagógusok véleményével ellentétben miért nem hosszabbították meg Bartáné megbízatását, Kiss János polgármester azt válaszolta, hogy menet közben - információi szerint - a pedagógusok véleménye megváltozott. (A kérdésre, hogy ha ez valóban így van, akkor miért, nem sikerült választ kapni.) Ami pedig az elválást illeti, korábban a testület kabinetülésen döntött arról, hogy „nem dönt", de visszatérnek az ügyre. Amennyiben az elszakadás nem jelent túl nagy többletköltséget, úgy december 31-ig határoznak róla - szólt a korábbi variáns, ami most úgy módosult, hogy szeptemberben ismét napirendre tűzik az ügyet. Csakhogy közben Bartáné Ringbauer Paula megszűnt vezető óvónő lenni. Ma egy hete telefonon kértem információt az iskola igazgatójától, aki akkor azt mondta, hogy a négy épületben működő óvoda további vezetését úgy oldja meg, hogy lesz mindegyik élén egy-egy épületfelelős, aki az ott folyó munka pedagógiai vezetője lesz. A négy vezető azonos órakedvezménnyel látja el feladatát, de lesz közülük egy, aki az épületfelelősöket képviseli, további órakedvezmény nélkül. A feladata pedig nagyjából abban merül ki, hogy amennyiben az igazgatónak nem lesz ideje óvodával kapcsolatos értekezletre járni, akkor el fog menni. Tegnapelőtti érdeklődésünkre - mint az igazgatónő elmondta - ez „csupán" any- nyiban módosult, hogy három épületfelelősnek. 5-5 órányi órakedvezménye van, míg az általuk - egyébként meglepetésre - megválasztott vezető óvónőnek csupán 6 óra a kötelező óraszáma. Az igazgatónő különben meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Bartáné nem fogadta el az épületvezetői beosztást, hiszen - mint mondotta - így is lehetett volna belőle vezető óvónő. - így igaz, csak kérdés, hogy milyen kompetenciával? Egy héttel ezelőtt még primus inter pares - első az egyenlők közt -, szerdára - mikorra lezajlik a választás - vezető a „kis vezetők" között. Legalábbis furcsa. Remélhette-e Bartáné, hogy ha elfogadja a felajánlott épületfelelősi feladatot, akkor ismét pályázhat az óvodavezetői címre. (Bartáné egyébként nem nyilatkozik, mondván, hogy elege van az egészből, várja az önkormányzat határozatát. Szintén hallgat Ráczné Prajda Teréz, akit a pályázat meghirdetésekor bíztak meg a vélemények felmérésével és egyéb teendőkkel. Mindketten az állásukat féltik.) Az igazgatónő egyébként állítása szerint nem értesült - hivatalosan arról a képviselőknek írott levélről, amelyben az óvónők az elszakadást szorgalmazzák, és amelyben támogatásukról biztosítják Ringbauer Paulát. Mint mondotta, valamit hallott, de „pletykákra" nyilván nem reagálhatott. Vida Sándor képviselő szerint amennyiben a kollektíva egységesen az elválás mellett van, - nem kellene akadályt gördíteni a dolog elé. Emlékeztetett arra, hogy a közművelődési intézmények igazgatóságából néhány ember kívánságára válhatott ki - helyesen - a könyvtár. Kérdés persze, hogy miről van szó? Arról, hogy együtt vagy külön, vagy arról, hogy ki legyen a főnök? Nyilván is-is, de mi van az első helyen?. Valóban annyival többe kerülne-e az önálló működés, mint amennyire egyesek tartanak tőle? Valamint: függetlenül attól, hogy ki mennyire alkalmas az óvodavezetői teendők ellátására - szabad-e játaszani a pályázók idegeivel? Es egyáltalán: meddig lehet még szórakozni az óvónőkkel? Vagy talán velük meg lehet ezt tenni, hiszen ók „csak" a „kis állampolgárokkal", a gyerekekkel foglalkoznak? Hangyái János Életfa az ünnepre Csepeli István, népi iparművész az ünnepre szép ajándékkal lepte meg Dunaföldvárt. A városháza nagytermét csodálatos kazettás mennyezettel és falburkolattal díszítette, kifaragta az életfát, amely ezentúl a házasságot kötőket fogadja, és tanúja lesz a mindenkori képviselők vitáinak, döntéseinek. Maga a művész a megtisztelő, ám cseppet sem könnyű feladatról így vall: „A magam értelmezése szerint nincsenek kristálytiszta, fejlődésükben bezáródó nemzetségek, kultúrák. Mégis karakteres megkülönböztetéseket tehetünk egy-egy népcsoportra jellemző, őket körülvevő, maguk által készített tárgyaikon keresztül. Magyarságtudatunk legártóbb hiányosságának tartom a népünkre legjellemzőbb tárgyaink elvesztését, mivel legközvetlenebb tárgyainkkal őrizzük történelmünket a ma értelmezhető életfeltételeink alapján. A fentiek tudatában a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatalban lévő házasságkötő-terem belsőépítészeti munkálataival bizonyságot kívántam tenni arra, hogy felfrissíthetnek találom kézműves kultúrhagyo- mányunk általam kimeríthetetlennel vélt kincsestárát. Egyszemélyes bizonyságaim rettenetesen kevésnek bizonyunak a város lakossága és közvetlen vezetőinek bizalma nélkül, így csak azt remélhetem, hogy a magam „végtermékével" megfogható szolgálatot tehettem bizalmuk ellenértékének". Mindehhez, már csak azt kívánjuk a földváriaknak, hogy a falak között is olyan döntések szülessenek, hogy akik hozzák őket, méltók lehessenek a polgárok bizalmára. Atkukkantó Erdélyi hímzések Dunaújvárosból A Dunaújvárosi Bartók Néphímző Kör tagjainak munkáiból nyüt kiállítás a Vármúzeum galériájában. A Csatlós Istvánná vezetésével dolgozó - az Erdélyi formavilágot megelevenítő - műhely munkáját bemutató tárlat szeptember 17-ig tekinthető meg. Jó hír A közepesnél gyengébb termésre számítottak az időjárás, valamint a felhasznált műtrágya kis mennyisége miatt, a dunaújvárosi mezőgazdasági szövetkezetben. E helyett jó közepes termést takaríthattak be. Búzából a tervezett 4 és fél tonna helyett hektárron- ként 4,7 tonnát arattak, őszi árpából gyengébb volt a termés, és nem is sikerült még eladni, mert olyan keveset ígértek érte. A tavaszi árpa - százhuszonöt hektár átlagában - négy tonnát termett. A búza értékesítésével nem voltak gondok, részben a Dunamalom Kft, részben a KSZE vásárolta meg a termést. Ünnep után kiderül Fél éve folynak a találgatások - hiteles információ híján -, hogy miként alakul a Dunapack Részvénytársaság Dunaújvárosi Gyárának jövője. A négynapos ünnep után - augusztus huszonötödikén - dr. Galli Miklós vezérigazgató ad részletes tájékoztatást a szakszervezetek képviselőinek a helyzetről és a várható fejleményekről. Nyilvánvalóan ez sok dunaföldvárit is érdekelni fog majd . .. Új adó Jó ütemben halad Kiskőrösön a mikrolánc gerincadó építése. A tervek szerint a szóróállomást egy év múlva helyezik üzembe, és akkor javul a körzetben - köztük Dunaföldváron - a Tvl és 2, valamint a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió vételi minősége az URH-sávban. Gömbvillámlátogatás Még a sokat látott, tapasztalt biztosítási szakemberek (és „ufológusok") is elámultak Fajszon, ahol a napokban - valószínűleg - gömbvillám tett látogatást. A tévéantennát, ruhakötelet lekaszaboló égi jelenség - lángralobbantva egy ruhadarabot - tönkretette a környék elektromos berendezéseit, majd nagy durranással távozott. Nem adjuk fel... .. .kedves olvasóinknak rejtvényként, hogy milyen „színeváltozáson" ment keresztül a polgármesteri hivatal. Azt pedig kinek-kinek a saját megítélésére bízzuk, hogy eldöntse: a falakon belül is megtörtént az „átfestés"? A kérdésre a választ nem kérjük a szerkesztőségbe, javasoljuk a következő választásokon, a szavazóurnákba eljuttatni. Nyárutói utcatárlat Nem a hagyományos értelemben, de utcatárlata van Oszoli Piroskának Dunaföldváron. A napokban cserélte ki a Kossuth Lajus utcában lévő - az áfész által felajánlott - kirakatokban a képeket részben az idei év ^termésével", részben a balatoni tárlat anyagával. Júliusban Balatonfüreden, a kulturcentrumban láthatta a közönség a földvári festőnő képeit, és az ottani Kedves cukrászda is hangulatosabb, barátsáfgosabb lett a festményektől. Az utcára kerül a nyáron Kistormáson készült tájkép is, valamint a paraszti életet bemutató alkotások. — Mindig szerettem ezt a témát - mondja a rendezgetés közben Oszoli Piroska -, ha úgy tetszik azokról és azoknak festek, akik nem érdeklődnek a munkáim iránt. Lehet, hogy a festészet ettől reménytelen szerelem számomra? - tűnődik maga elé nézve. Aztán arról mesél, hogy híreden mindenki nagyon kedvesen fogadta a képeit, jó volt a sajtója, csak hát kinek van manapság pénze képekre? A mecenatúráról beszélgetünk a festőnővel, aki nem kis elragadtatással hozza elő, hogy megkereste az egyik Shell-kút vezetője, hogy a presszójába adjon kölcsön néhány alkotást, ő nagy örömmel tett eleget a kérésnek, mondván: ha már nem veszik az emberek, legalább lássák a képeket.-h újtelkeiül a cím, ahol a többi kép látható Mindent, ami mozog Elszaporodtak a termény- lopások Dunaföldváron. Az enyveskezűek visznek mindent: uborkát, krumplit, ami éppen érik. Szerencsére a gazdák szolidárisak egymással, és ha tolvajt Iának, rögtön jelentik a rendőrségen. Nemrégiben így sikerült elfogni egy dézsmálót. A mezőőrök „megszüntetésével" azonban vérszemet kaptak a tolvajok, a gazdák szerint valamit ki kellene már találni, talán a polgárőrséget, talán mást. Nem beszélve arról, hogy jön a szőlőszezon, amikor igen elharapódznak a lopások. Lehet, hogy komikusnak tűnik, ha tyúklopásokról írunk, de kevésbé nevetséges, ha arról is szólunk, hogy egy magányos nyugdíjas asszonytól vittek el nemrégimen harminc "tyúkot - tálán az egész évi húskészletét? Földváron továbbra is népszerű a kerékpár és a kismotor. Ez itt nem a reklám helye, hanem információ arról, hogy az egyszerű gyermekkerékpároktól a méregdrága versenybringákig mindent lopnak - „köszönhetően" részben a tulajdonosok felelőtlenségének. A rendőrség tanácsolja, hogy írják fel a biciklik gyári számát, illetve az új kerékpárokat - amelyekről ez köny- nyen eltávolítható - lássák el valamilyen azonosító jellel. S ha már a biciklinél tartunk: rövidesen kezdődik az iskola. A rendőrség fokozottan ellenőrzi a diákok kerékpárjait. Nem azért, hogy néhány százasra megvágják őket, hanem hogy lehetőleg egyetlen gyermeket se érjen baleset.
