Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-21 / 197. szám
14 KÉPÚJSÁG VÁLLALKOZÁS - PIAC 1992. augusztus 21. A HUNGEXPO kiállítások évi 1992. programja BNV '92 Ősz, 96. Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasztási cikekk szakvására: szeptember 18-27. HOVENTA, 11. Nemzetközi kereskedelmi és vendéglátótechnikai szakvásár: szeptember 18-27. COMPFAIR '92, 5. Nemzetközi számítástechnikai szakkiállítás és vásár: október 6-10. EUROPA TELECOM '92: október 12-17. BUDATRANSPACK, 12. Nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítás: október 27-30. PRINTEXPO, 1. Nyomdaipar és kapcsolódó ágazatai A kiállítások helyszíne, a kőbányai vásárváros nemzetközi szakkiállítás: október 27-30. BIET, 1. Nemzetközi elektrotechnikai és ipari elektronikai szakvásár: október 27-30. Medikai + dental Budapest, 1.Nemzetközi kórházi, orvosi és laboratóriumi gyógyszerészeti rehabilitációs, fogorvosi és fogászati laboratóriumi szakvásár: október 27-30. HÓ-SHOW '92, 2. Téli sportok vására: november 5-8. AUTOMOBIL '92, 5. BudaÉrdemes a mezőgazdaságban vállalkozni? Még ma is a kereskedő jár jól A siker titkai : A bizalom iskolája Szarvason egy volt tehenészeti telep privatizációja nyomán tej- és sajtüzem létesült. A forgalmazók 187 forintért kínálják azt a sajtot, amely a boltokban 400 forintos árcédulát visel. A példa nem rendhagyó, nagyon is mindennapos jelenség az élelmiszerüzletekben is, a zöldség-gyümölcspiacon is. Most, amikor gyökeres átalakuláson megy át a mezőgazdaság, van-e remény arra, hogy a kereskedelmet tisztességes árrésre kényszerí- tenék? Egyáltalán hogyan működik manapság a hazai felvásárlási és értékesítési rendszer, s miként alakulnak az árak? Erről kérdeztük Sá- rossy Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárát. — A korábbi felvásárlási és értékesítési monopóliumból kialakult vállalkozások vitték magukkal monopoljogosítványukat, továbbra is diktálják a termelőknek a feltételeket és az árakat, tisztességtelenül magas jövedelmet zsebelve be. Ennek a rendszernek a felszámolása érdekeket sért, érthető, hogy az ilyen irányú lépésekkel szemben nagy az ellenállás mind az exportőrök körében, mind a belkereskedelem területén. A termelők szervezetlenségének és kiszolgáltatottságának is része van abban, hogy ez így alakult. Nem véletlen az sem, hogy a vállalkozói kedv az elmúlt időszakban nem elsősorban a termelőszektorra volt jellemző, hanem sokkal inkább a kereskedelmi, forgalmi, piaci szférára, hiszen ott remélhették a tőkebefektetés gyors megtérülését. Én ezt a mai helyzetet az átalakulás első fázisának tartom. A tőke általában először a kereskedelmi szférába áramlik, de később beáll egy kényszerpályára, mert csak akkor lehet kereskedni, ha megvan hozzá a megfelelő termelői háttér, az áru is. — Ha ilyen pontos képe van a helyzetről a minisztériumnak, akkor miért nézi ölbe tett kézzel a felvásárlók diktatúráját? — A piacgazdasági szemlélettel ellentétes volna megszabni kötelező vagy garantált felvásárlási árakat. Az érdek- képviseletek megalakulása jelenti majd a kiutat ebből a jelenlegi áldatlan állapotból. Az ő feladatuk lesz megvívni az árharcot és kialakítani az eladó és a felvásárló közötti áralkut. Javulás várható majd a felvásárlási, értékesítési rendszerben akkor, amikor a privatizáció során az állami monopóliumok helyébe lépő, egymással versengő szervezetek színrelépnek és ezzel párhuzamosan megerősödik az érdekvédelmi szféra. — Ez utóbbi annál is inkább fontos, mivel az elkövetkező időben sokan választják majd az egyéni vállalkozás útját. Van a minsztériumnak adata arról, hogy pontosan mennyien készülnek erre? — A majdan induló magánvállalkozások számát illetően óvatosságra intek mindenkit. A szövetkezeti átalakulási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy valamelyik új szövetkezeti formában - adott esetben már mint tulajdonosnak - továbbra is legyen munkahelyük mindazoknak, akik úgy érzik, hogy a feltételek hiánya miatt egyelőre nem vághatnak bele magánvállalkozásba. Inkább várnak néhány évet, amíg fel tudnak készülni, megszerzik a szükséges anyagiakat és a vállalkozáshoz nélkülözhetetlen szakmai ismereteket. Súlyos hiba lenne emberek tízezreit belehajszolni a biztos bukásba, ezzel tulajdonképpen az egész átalakulás hitele menne veszendőbe. Szerencsére a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a hozzá nem értők nagy számban vállalkozóvá váljanak, hiszen nincs meg ehhez a megfelelő anyagi hátterük. Vélhetően őszre már megbízható adataink lesznek arról, hogy kik akarnak saját földjükön gazdálkodni. Békés megyében például sok gazdánál már az udvaron állnak a gépek, a traktorok, amelyek biztosan el is indulnak majd az őszi-tavaszi munkák kezdetén. A korábbi szövetkezetek tagjai jószerivel már eleve önállóan gazdálkodtak. Közülük az átlagosnál biztosan nagyobb számban válnak majd vállalkozók. Úgy gondolom, hogy ha egy tízéves folyamat végére az ország mezőgazdasági földterületének több, mint a felén egyéni magángazdálkodás folyik majd, akkor sikeresnek könyvelhető el az átalakulás. Ha ez ma egyik napról a másikra történne meg - valóságos tragédia volna, mert erre még nincs felkészülve az agrárnépesség. Ferenczy Europress Talán éppen akkor erős a tárgyalási pozíciója, amikor azt tanácsoljuk: jobb lenne, ha nagylelkű volna és nem használná ki ezt a lehetőséget arra, hogy vitathatatlanul fölülkerekedjék! Ha le tud mondani a „kíméletlen" győzelemről, önnön jövőjét kovácsolja. Ez a békekötés művészete. Amikor megbeszéléseket folytat, legyen mindig egy-két jó ötlet a tarsolyában! Tegyen olyan gesztust a másiknak, amelynek semmi köze sincs a konkrét üzlethez. A tárgyalópartnerből csak úgy válik az üzleti életben barát, ha nem kizárólag azt nyújtjuk neki, ami jár, hanem annál jóval többet. Elgondolkodott-e már azon, mely szívességekkel vagy szolgáltatásokkal nyerheti meg a szemben ülőt? Tud-e olyat felkínálni neki, ami presztízsét növeli? Segítségére van-e abban, hogy biztosítsa pozícióját? Me- .... ' r íthet-e ön gazdag ötlettárából? Mit tehet annak érdekében, hogy partnere igen szívesen emlékezzék vissza az együtt töltött időre? Kapott-e öntől különleges információkat? Megakaríthatott-e az ön segítségével időt, pénzt? Ismert-e meg önnek köszönhetően fontos embereket? Tett-e szert értékes kapcsolatokra? Ha a megbeszélés be is fejeződött, az ön számára még egyáltalán nem zárult le a dolog. Egy kapcsolatot, bármely jellegű is legyen, ápolni kell. Aki mestere a hétköznapi diplomáciának, kitalálja, hogyan kedvezhet időről időre partnerének és biztosíthatja kimondhatatlan jóindulatát. Ha előzékenysége és megbízhatósága révén ezt az üzleti kapcsolatot idővel barátsággá alakítja. Ön nemcsak csatát - háborút nyert! Eerenczy-Eu ropress pesti autószalon nemzetközi járműipari szakkiállítás: november 11-15. FOODAPEST, 1. Nemzetközi élemiszer, ital- és élelmiszerfeldolgozási szakkiállítás: november 25-29. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____IparKA MARA HÍREI Német-magyar befektetési napok Az Ostwestfaleni Kereskedelmi és Iparkamara ez év október 1-2-án Bielefeldben „Befektetési lehetőségek német cégek számára Magyarországon" címmel, befektetési napokat szervez. A német cégek az élelmiszerfeldolgozás és kereskedelem (édesipar, hal, csemegeáruk), textilipar, ruházati ipar, háztartási elektronika nagykereskedelem, elektrotechnika és hallókészülékek gyártása, gépjármű-alkatrészgyártás és -beszállítás, valamint kötéstechnika területén várják a magyar cégek és vállalkozók befektetési (privatizációs is) ajánlatait. A magyar cégek húszperces német nyelvű előadás keretében ismertethetik ajánlatukat, amelyet követően közvetlen tárgyalásokra kerül sor a potenciális befektetőkkel. A német felet felső szintű vezetők képviselik, így a magyar cégektől is az első számú vezetőket várják el. Jelentkezési lapot az érdeklődők irodánknál igényelhetnek. Üzleti találkozók A Magyar Gazdasági Kamara Osztrák Tagozata, az MGK Alpok-Adria Irodája és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara szakmai utat szervez, 1992. szeptember 17-22. között Ausztriába és Eszak-Olasz- országba. A programban az Insbrucki Őszi Vásár megtekintése mellett két üzleti találkozó is szerepel. 1992. szeptember 18. A bolnzanói vásár keretében 1992. szeptember 18-án Közép- és Kelet-Európa országai (Magyarország Cseh- és Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia, Ukrajna) mutatkoznak be a délelőtt folyamán. Délután üzletember találkozó lesz, melyen a fenti országokon kívül svájci, olasz, német és osztrák cégek képviseltetik magukat, és ahol lehetőség nyílik a kapcsolatok felvételére is. Kiemelt területek: bérmunka, fogyasztási cikkek, export-import. 1992. szeptember 19-20. Az Innsbrucki Vásár megtekintése kötetlen program keretében. 1992. szeptember 21. Innsbruck. Az ÉMGK és a ti- roli Kereskedelmi Kamara magyar és tiroli cégek közvetlen tárgyalásait készíti elő. A Kontakt Nap szervezésével a magyar cégek általában kevésbé ismert nyugat-ausztriai területek piaci lehetőségeinek és együttműködési alternatíváinak megismerése a cél. A részvételi szándékot augusztus 25-ig a kamara szekszárdi irodájánál lehet jelezni (Arany J. u. 23-25). Jogszabályfigyelő 75/1992. (IV.28.) Korm. rendelet a vám-szabadterületi társaság, valamint a külföldön bejegyzett vállalkozó részére adható általános forgalmi- adó-visszatérítéséről szóló 141/1989. (XII.22.) MT rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 43. szám). Módosult az adó-visszaigénylésre jogosító, belföldön vásárolt termékek és szolgáltatások köre. 9/1992. (IV.28.) Korm. rendelet a cégekre vonatkozó közleények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 11/1992. (IX.4.) IM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 43. szám). Szövetkezetek alapítása, cégbejegyzése esetén a cégközlönyben való közzététel költségtérítése 10 000 Ft, amit az Igazságügyi Minisztériumnak kell befizetni. 5/1992. (IV.30.) NGKM rendelet az 1992. II. félévi fogyasztási cikk globálkvóta közzétételéről (Magyar Közlöny 44. szám). A kvóta alá eső áruk jegyzékét a 6/1990. (XII.29.) NGKM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Ezek importja kizárólag a globálkvóta közzétételéről szóló rendelet szerint valósítható meg. Vállalkozni akar? - Jegyezze meg! Mindig a vevő szava dönt E témának különös hangsúlyt ad, hogy az egy-két éve létesült és sikeresnek látszó kis- és középvállalkozások sorozatosan csődbe mennek. Kétségtelen, hogy ezek egy részét más vállalkozások fizetésképtelensége rántotta magával, ha azonban mélyebben vizsgáljuk a csődök hátterét, nem ritka az olyan eset, amikor a látszólag kedvező tevékenységre lett is volna kereslet, de az igények és a tevékenység mégsem tudtak egymással találkozni. Ennek sokszor a nem megfelelő marketing-tevékenység volt az oka. Sorozatunk korábbi cikkében már szóltunk arról, hogy a hosszabb távú marketing-stratégia mellett szükség van taktikai elemek alkalmazására is. A vállalkozóknak ugyanis figyelniük kell arra, hogy milyen termékkel, szolgáltatással, tevékenységgel tudnak tartósan jelen lenni a piacon, hogy a mai recessziós időszakot hogyan tudják túlélni, mit kell tenniük piaci jelenlétük megtartásáért. Egyetlen út van: meg kell célozniuk azt a réteget, amelyiknek éppen javul a fizetőképessége. Éz nem egyszerű, hanem folyamatos piackutatást igénylő feladat. Az új ötletek közül rövid távon elsősorban az olcsó és gyorsan kivitelezhető megoldások hasznosulnak. Napjainkban például kialakult a vállalkozóknak egy viszonylag még szűk, de gazdagodó rétege, akik lakásuk, üdülőjük, jobb életmódjuk érdekében szívesen hoznak anyagi áldozatokat. Az ő fogyasztói, vásárlói igényeiket a hazai választék bővítésével, formatervezéssel, külföldi áruk forgalombahozatalá- val lehet kielégíteni. Ez azonban kockázatos, hiszen egyfelelől pontosan kell felbecsülni a drága termékek potenciális vevőkörét, s azt is, hogy ennek a fogyasztói rétegnek milyen speciális szükségletei vannak. A legügyesebb fogás a megcélzott réteg tagjainak reprezentatív alapon történő kiválasztása, vagy az áru, a szolgáltatás tesztelése, a várható fogyasztási piac felmérése. A tesztelés a személyes kapcsolatoknak egy újabb eleme, segítségével közvetlenül a fogyasztóktól lehet újabb ötleteket kapni például a termékfejlesztéshez. Alapos, szisztematikus munkát igényel, az első 50-100 vásárlót egy idő után újra fel kell keresni, meg kell kérdezni, elégedett-e a termékkel, vannak-e panaszai vagy esetleges módosítási javaslatai. .. De - az általános tapasztalatok alapján - megéri a ráfordítás. A termék piaci bevezetésének fontos eleme a hirdetési kampány, a nyilvánosság különböző formáinak alkalmazása. Mindehhez járulhat két fontos tényező: az időzítés és a megfelelő motiváció. A fejlesztés időzítése során a fo- gyasztás-fehasználás szezonális elemeit is figyelembe kell venni. Például a nyári szabadságok idején aligha lehet személyesen felkeresni a potenciális vevőket, s a reklám is sikeresebb olyan lapban, folyóiratban, amelyet a család több tagja is olvas. A motiváció elsősorban a termékek fejlesztésével, forgalmazásával foglalkozó munkatársak esetében elengedhetetlen, akiknek egyfelelől maguknak is hinniük kell abban, hogy az a termék, amit készítenek, ajánlanak, forgalmaznak, a fogyasztó számára a legmegfelelőbb. Ezen nem szabad takarékoskodni, mert ez a siker egyik záloga. Nyé Ferenczy Europress