Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-21 / 197. szám

14 KÉPÚJSÁG VÁLLALKOZÁS - PIAC 1992. augusztus 21. A HUNGEXPO kiállítások évi 1992. programja BNV '92 Ősz, 96. Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasz­tási cikekk szakvására: szep­tember 18-27. HOVENTA, 11. Nemzetközi kereskedelmi és vendéglátó­technikai szakvásár: szeptem­ber 18-27. COMPFAIR '92, 5. Nem­zetközi számítástechnikai szakkiállítás és vásár: október 6-10. EUROPA TELECOM '92: október 12-17. BUDATRANSPACK, 12. Nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítás: október 27-30. PRINTEXPO, 1. Nyomda­ipar és kapcsolódó ágazatai A kiállítások helyszíne, a kőbányai vásárváros nemzetközi szakkiállítás: ok­tóber 27-30. BIET, 1. Nemzetközi elekt­rotechnikai és ipari elektroni­kai szakvásár: október 27-30. Medikai + dental Budapest, 1.Nemzetközi kórházi, orvosi és laboratóriumi gyógyszeré­szeti rehabilitációs, fogorvosi és fogászati laboratóriumi szakvásár: október 27-30. HÓ-SHOW '92, 2. Téli spor­tok vására: november 5-8. AUTOMOBIL '92, 5. Buda­Érdemes a mezőgazdaságban vállalkozni? Még ma is a kereskedő jár jól A siker titkai : A bizalom iskolája Szarvason egy volt tehené­szeti telep privatizációja nyo­mán tej- és sajtüzem létesült. A forgalmazók 187 forintért kínálják azt a sajtot, amely a boltokban 400 forintos árcédu­lát visel. A példa nem rendha­gyó, nagyon is mindennapos jelenség az élelmiszerüzletek­ben is, a zöldség-gyümölcspi­acon is. Most, amikor gyöke­res átalakuláson megy át a mezőgazdaság, van-e remény arra, hogy a kereskedelmet tisztességes árrésre kényszerí- tenék? Egyáltalán hogyan működik manapság a hazai felvásárlási és értékesítési rendszer, s miként alakulnak az árak? Erről kérdeztük Sá- rossy Lászlót, a Földműve­lésügyi Minisztérium politi­kai államtitkárát. — A korábbi felvásárlási és értékesítési monopóliumból kialakult vállalkozások vitték magukkal monopoljogosítvá­nyukat, továbbra is diktálják a termelőknek a feltételeket és az árakat, tisztességtelenül magas jövedelmet zsebelve be. Ennek a rendszernek a fel­számolása érdekeket sért, ért­hető, hogy az ilyen irányú lé­pésekkel szemben nagy az el­lenállás mind az exportőrök körében, mind a belkereske­delem területén. A termelők szervezetlenségének és ki­szolgáltatottságának is része van abban, hogy ez így ala­kult. Nem véletlen az sem, hogy a vállalkozói kedv az elmúlt időszakban nem első­sorban a termelőszektorra volt jellemző, hanem sokkal in­kább a kereskedelmi, for­galmi, piaci szférára, hiszen ott remélhették a tőkebefekte­tés gyors megtérülését. Én ezt a mai helyzetet az át­alakulás első fázisának tar­tom. A tőke általában először a kereskedelmi szférába áram­lik, de később beáll egy kény­szerpályára, mert csak akkor lehet kereskedni, ha megvan hozzá a megfelelő termelői háttér, az áru is. — Ha ilyen pontos képe van a helyzetről a minisztéri­umnak, akkor miért nézi ölbe tett kézzel a felvásárlók dikta­túráját? — A piacgazdasági szemlé­lettel ellentétes volna meg­szabni kötelező vagy garantált felvásárlási árakat. Az érdek- képviseletek megalakulása je­lenti majd a kiutat ebből a je­lenlegi áldatlan állapotból. Az ő feladatuk lesz megvívni az árharcot és kialakítani az el­adó és a felvásárló közötti áralkut. Javulás várható majd a felvásárlási, értékesítési rendszerben akkor, amikor a privatizáció során az állami monopóliumok helyébe lépő, egymással versengő szerveze­tek színrelépnek és ezzel pár­huzamosan megerősödik az érdekvédelmi szféra. — Ez utóbbi annál is in­kább fontos, mivel az elkövet­kező időben sokan választják majd az egyéni vállalkozás út­ját. Van a minsztériumnak adata arról, hogy pontosan mennyien készülnek erre? — A majdan induló ma­gánvállalkozások számát ille­tően óvatosságra intek min­denkit. A szövetkezeti átala­kulási törvény lehetőséget nyújt arra, hogy valamelyik új szövetkezeti formában - adott esetben már mint tulajdonos­nak - továbbra is legyen munkahelyük mindazoknak, akik úgy érzik, hogy a feltéte­lek hiánya miatt egyelőre nem vághatnak bele magánvállal­kozásba. Inkább várnak né­hány évet, amíg fel tudnak ké­szülni, megszerzik a szüksé­ges anyagiakat és a vállalko­záshoz nélkülözhetetlen szakmai ismereteket. Súlyos hiba lenne emberek tízezreit belehajszolni a biztos bukásba, ezzel tulajdonkép­pen az egész átalakulás hitele menne veszendőbe. Szeren­csére a körülmények nem te­szik lehetővé, hogy a hozzá nem értők nagy számban vál­lalkozóvá váljanak, hiszen nincs meg ehhez a megfelelő anyagi hátterük. Vélhetően őszre már meg­bízható adataink lesznek ar­ról, hogy kik akarnak saját földjükön gazdálkodni. Békés megyében például sok gazdá­nál már az udvaron állnak a gépek, a traktorok, amelyek biztosan el is indulnak majd az őszi-tavaszi munkák kez­detén. A korábbi szövetkeze­tek tagjai jószerivel már eleve önállóan gazdálkodtak. Közü­lük az átlagosnál biztosan na­gyobb számban válnak majd vállalkozók. Úgy gondolom, hogy ha egy tízéves folyamat végére az ország mezőgazdasági földte­rületének több, mint a felén egyéni magángazdálkodás fo­lyik majd, akkor sikeresnek könyvelhető el az átalakulás. Ha ez ma egyik napról a má­sikra történne meg - valósá­gos tragédia volna, mert erre még nincs felkészülve az ag­rárnépesség. Ferenczy Europress Talán éppen akkor erős a tárgyalási pozíciója, amikor azt tanácsoljuk: jobb lenne, ha nagylelkű volna és nem használná ki ezt a lehetőséget arra, hogy vitathatatlanul fö­lülkerekedjék! Ha le tud mondani a „kíméletlen" győzelemről, önnön jövő­jét kovácsolja. Ez a béke­kötés művészete. Amikor megbeszélése­ket folytat, legyen mindig egy-két jó ötlet a tarso­lyában! Tegyen olyan gesztust a másiknak, amelynek semmi köze sincs a konkrét üzlethez. A tárgyalópartnerből csak úgy válik az üzleti élet­ben barát, ha nem kizáró­lag azt nyújtjuk neki, ami jár, hanem annál jóval többet. Elgondolkodott-e már azon, mely szívessé­gekkel vagy szolgáltatá­sokkal nyerheti meg a szemben ülőt? Tud-e olyat felkínálni neki, ami presztízsét növeli? Segít­ségére van-e abban, hogy biztosítsa pozícióját? Me- .... ' r íthet-e ön gazdag ötlettá­rából? Mit tehet annak érde­kében, hogy partnere igen szívesen emlékezzék vissza az együtt töltött időre? Kapott-e öntől kü­lönleges információkat? Megakaríthatott-e az ön segítségével időt, pénzt? Ismert-e meg önnek kö­szönhetően fontos embe­reket? Tett-e szert értékes kapcsolatokra? Ha a megbeszélés be is fejeződött, az ön számára még egyáltalán nem zá­rult le a dolog. Egy kap­csolatot, bármely jellegű is legyen, ápolni kell. Aki mestere a hétköznapi dip­lomáciának, kitalálja, ho­gyan kedvezhet időről időre partnerének és biz­tosíthatja kimondhatatlan jóindulatát. Ha előzé­kenysége és megbízható­sága révén ezt az üzleti kapcsolatot idővel barát­sággá alakítja. Ön nem­csak csatát - háborút nyert! Eerenczy-Eu ropress pesti autószalon nemzetközi járműipari szakkiállítás: no­vember 11-15. FOODAPEST, 1. Nemzet­közi élemiszer, ital- és élelmi­szerfeldolgozási szakkiállítás: november 25-29. A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és _____Ipar­KA MARA HÍREI Német-magyar befektetési napok Az Ostwestfaleni Keres­kedelmi és Iparkamara ez év október 1-2-án Bielefeldben „Befektetési lehetőségek német cégek számára Ma­gyarországon" címmel, be­fektetési napokat szervez. A német cégek az élelmi­szerfeldolgozás és kereske­delem (édesipar, hal, cse­megeáruk), textilipar, ruhá­zati ipar, háztartási elektro­nika nagykereskedelem, elektrotechnika és hallóké­szülékek gyártása, gép­jármű-alkatrészgyártás és -beszállítás, valamint kötés­technika területén várják a magyar cégek és vállalkozók befektetési (privatizációs is) ajánlatait. A magyar cégek húszperces német nyelvű előadás keretében ismertet­hetik ajánlatukat, amelyet követően közvetlen tárgya­lásokra kerül sor a potenciá­lis befektetőkkel. A német felet felső szintű vezetők képviselik, így a magyar cé­gektől is az első számú veze­tőket várják el. Jelentkezési lapot az ér­deklődők irodánknál igé­nyelhetnek. Üzleti találkozók A Magyar Gazdasági Kamara Osztrák Tagozata, az MGK Alpok-Adria Iro­dája és az Észak-magyaror­szági Gazdasági Kamara szakmai utat szervez, 1992. szeptember 17-22. között Ausztriába és Eszak-Olasz- országba. A programban az Insbrucki Őszi Vásár meg­tekintése mellett két üzleti találkozó is szerepel. 1992. szeptember 18. A bolnzanói vásár keretében 1992. szeptember 18-án Kö­zép- és Kelet-Európa orszá­gai (Magyarország Cseh- és Szlovák Köztársaság, Len­gyelország, Horvátország, Szlovénia, Ukrajna) mutat­koznak be a délelőtt folya­mán. Délután üzletember ta­lálkozó lesz, melyen a fenti országokon kívül svájci, olasz, német és osztrák cé­gek képviseltetik magukat, és ahol lehetőség nyílik a kapcsolatok felvételére is. Kiemelt területek: bér­munka, fogyasztási cikkek, export-import. 1992. szeptember 19-20. Az Innsbrucki Vásár megte­kintése kötetlen program keretében. 1992. szeptember 21. Innsbruck. Az ÉMGK és a ti- roli Kereskedelmi Kamara magyar és tiroli cégek köz­vetlen tárgyalásait készíti elő. A Kontakt Nap szerve­zésével a magyar cégek álta­lában kevésbé ismert nyu­gat-ausztriai területek piaci lehetőségeinek és együtt­működési alternatíváinak megismerése a cél. A részvételi szándékot augusztus 25-ig a kamara szekszárdi irodájánál lehet jelezni (Arany J. u. 23-25). Jogszabályfigyelő 75/1992. (IV.28.) Korm. rendelet a vám-szabadterületi társaság, valamint a külföldön bejegyzett vállalkozó részére adható általános forgalmi- adó-visszatérítéséről szóló 141/1989. (XII.22.) MT rende­let módosításáról (Magyar Közlöny 43. szám). Módosult az adó-visszaigénylésre jogo­sító, belföldön vásárolt termé­kek és szolgáltatások köre. 9/1992. (IV.28.) Korm. ren­delet a cégekre vonatkozó közleények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 11/1992. (IX.4.) IM rendelet módosításáról (Magyar Köz­löny 43. szám). Szövetkezetek alapítása, cégbejegyzése ese­tén a cégközlönyben való köz­zététel költségtérítése 10 000 Ft, amit az Igazságügyi Mi­nisztériumnak kell befizetni. 5/1992. (IV.30.) NGKM rendelet az 1992. II. félévi fo­gyasztási cikk globálkvóta közzétételéről (Magyar Köz­löny 44. szám). A kvóta alá eső áruk jegyzékét a 6/1990. (XII.29.) NGKM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Ezek importja kizárólag a glo­bálkvóta közzétételéről szóló rendelet szerint valósítható meg. Vállalkozni akar? - Jegyezze meg! Mindig a vevő szava dönt E témának különös hangsúlyt ad, hogy az egy-két éve létesült és sikeres­nek látszó kis- és középvállalkozások sorozatosan csődbe mennek. Kétségte­len, hogy ezek egy részét más vállalko­zások fizetésképtelensége rántotta ma­gával, ha azonban mélyebben vizsgál­juk a csődök hátterét, nem ritka az olyan eset, amikor a látszólag kedvező tevékenységre lett is volna kereslet, de az igények és a tevékenység mégsem tudtak egymással találkozni. Ennek sokszor a nem megfelelő marke­ting-tevékenység volt az oka. Soroza­tunk korábbi cikkében már szóltunk arról, hogy a hosszabb távú marke­ting-stratégia mellett szükség van tak­tikai elemek alkalmazására is. A vállalkozóknak ugyanis figyelniük kell arra, hogy milyen termékkel, szol­gáltatással, tevékenységgel tudnak tar­tósan jelen lenni a piacon, hogy a mai recessziós időszakot hogyan tudják túlélni, mit kell tenniük piaci jelenlé­tük megtartásáért. Egyetlen út van: meg kell célozniuk azt a réteget, ame­lyiknek éppen javul a fizetőképessége. Éz nem egyszerű, hanem folyamatos piackutatást igénylő feladat. Az új ötletek közül rövid távon első­sorban az olcsó és gyorsan kivitelez­hető megoldások hasznosulnak. Nap­jainkban például kialakult a vállalko­zóknak egy viszonylag még szűk, de gazdagodó rétege, akik lakásuk, üdülő­jük, jobb életmódjuk érdekében szíve­sen hoznak anyagi áldozatokat. Az ő fogyasztói, vásárlói igényeiket a hazai választék bővítésével, formatervezés­sel, külföldi áruk forgalombahozatalá- val lehet kielégíteni. Ez azonban koc­kázatos, hiszen egyfelelől pontosan kell felbecsülni a drága termékek po­tenciális vevőkörét, s azt is, hogy ennek a fogyasztói rétegnek milyen speciális szükségletei vannak. A legügyesebb fogás a megcélzott réteg tagjainak reprezentatív alapon történő kiválasztása, vagy az áru, a szolgáltatás tesztelése, a várható fo­gyasztási piac felmérése. A tesztelés a személyes kapcsolatoknak egy újabb eleme, segítségével közvetlenül a fo­gyasztóktól lehet újabb ötleteket kapni például a termékfejlesztéshez. Alapos, szisztematikus munkát igényel, az első 50-100 vásárlót egy idő után újra fel kell keresni, meg kell kérdezni, elége­dett-e a termékkel, vannak-e panaszai vagy esetleges módosítási javaslatai. .. De - az általános tapasztalatok alapján - megéri a ráfordítás. A termék piaci bevezetésének fontos eleme a hirdetési kampány, a nyilvá­nosság különböző formáinak alkalma­zása. Mindehhez járulhat két fontos té­nyező: az időzítés és a megfelelő moti­váció. A fejlesztés időzítése során a fo- gyasztás-fehasználás szezonális ele­meit is figyelembe kell venni. Például a nyári szabadságok idején aligha lehet személyesen felkeresni a potenciális vevőket, s a reklám is sikeresebb olyan lapban, folyóiratban, amelyet a család több tagja is olvas. A motiváció elsősorban a termékek fejlesztésével, forgalmazásával foglal­kozó munkatársak esetében elenged­hetetlen, akiknek egyfelelől maguknak is hinniük kell abban, hogy az a ter­mék, amit készítenek, ajánlanak, for­galmaznak, a fogyasztó számára a legmegfelelőbb. Ezen nem szabad ta­karékoskodni, mert ez a siker egyik zá­loga. Nyé Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents