Tolnai Népújság, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

10 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1992. augusztus 15. Horgászversenyek 1992: a vörösvércse védelmének éve A pecásokat érintő hírek közül ezúttal a különböző versenyeket vesszük most sorra. Kora tavasszal írtunk arról, hogy Szuper Kupa elne­vezéssel négy fordulóból álló versenysorozatot írt ki az él­versenyzők ötlete alapján a MOHOSZ Tolna Megyei In­téző Bizottsága, amelyen az ország legjobbjai vesznek részt. A pecások között szinte kivétel nélkül megtalálhatók a magyar horgászválogatott tagjai. A nagy horgászcikk ke­reskedő cégek által támogatott megméretés befejező forduló­ját augusztus 15-én, ma 8-tól 11 óráig rendezik meg Szek- szárdon, az élő Sión, a csó­nakház előtti részen, ahova mintegy ötven versenyzőt várnak. A halfogás után a Sió csárdában adják majd át a dí­jakat, köztük a Szuper Kupa fődíját is, egy 14 méteres Schimino versenybotot is, aminek az értéke 3300 DM. (Itt momdjuk el azt is, hogy 100-150 ezer forint értékű díjat adtak át fordulónként.) A rendezők és a versenyzők vár­ják az érdeklődőket. Dunaföldváron, a hídnál rendezi meg augusztus 21-én a MOHOSZ Tolna Megyei IB a megyei egyéni horgászbaj­nokságot, felnőtt, ifi és női ka­tegóriában. A két fordulós, reggel 8-kor, illetve délután fél 3-kor kezdődő meghívásos versenyre azokat a verseny- horgászokat hívja meg az IB, akik egyéni eredményeikkel ezt kiérdemelték. A megmére­tésen negyven felnőtt, húsz if­júsági és tizenöt női verseny­zőre számítanak és várják szurkolni a négyes ünnepen pihenőket. £ A Paksi Sporthorgász Egyesület augusztus 30-án, vasárnap tartja felnőtt, ifjú­sági és gyermek horgászver­senyét. Gyülekezés reggel 7 órakor lesz a 6. számú főköz- lekesdési út melletti Hajó ét­terem lejáratánál, nevezés pe­dig a helyszínen. Elvárják az egyesület pecásait. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta jelöli az év madarát. A cél egyrészt a figyelemfel­keltés, másrészt a cselekvő védelemre való felhívás. De most először lett az év madara egy nappali ragadozó, a vö­rösvércse. Mindössze galamb nágy- ságú, de annál karcsúbbnak tűnik. A hím gesztenyevörös, sötét cseppfoltokkal. Feje és farka hamuszürke. Hazánk­ban rendszeresen költ a sík- és dombvidékeinken. Kedveli a rétekkel, legelőkkel tarkított tájat, ahol erdőszélek, fasorok, ligeterdők magas fáin fészkel. Gyakran beköltözik a nagyvá­rosokba is. Jellegzetes vison- gásait Budapest központjában is hallhatjuk, hiszen rendsze­resen költ az Országház tete­jén. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a 60-as évektől a vörösvércse állo­mány jelentősen csökkent. A 70-es évek vége és a 80-as évek közepe között a mélypontra jutott. Azóta az állomány némi emelkedést mutat, jelen­leg mintegy 3000 párra tehető. A vércsék számának csök­kenése több okkal is magya­rázható. Legsúlyosabb a meg­felelő élőhelyek hiánya. Ehhez járul még az intenzív mező- gazdálkodás, amelynek kö­vetkeztében egyre kevesebb a táplálékul szolgáló rágcsáló és rovar. A telelni ittmaradó ma­darakat a kemény, hideg telek apasztják. Megfigyelések szerint egyes távvezeték típusok-is súlyos veszélyt jelentenek a mada­rakra. Köztük a vércsékre is. A vörösvércsék között je­lentős a fiatal madarak meg­maradási százaléka. Svájci ku­tató vizsgálatai kimutatták, hogy a fiatal madaraknak csaknem 40 százaléka életük első 6 hónapjában elpusztul. A kirepült madarak is átlago­san csupán 1,9 évet élnek. Felmerülhet a kérdés az ol­vasóban, hogy mit tehetünk a vörösvércsék érdekében. Az év madaraként ez a kérdés kü­lönösen aktuális. Legfonto­sabb, hogy minél több rét, le­gelő maradjon fenn. A fasoro­kat, facsoportokat, erdősávo- kat feltétlenül fenn kell tar­tani. Ha ezek hiányoznak, ak­kor a termőhelynek megfelelő fafajokat kell ültetni. A vér­csék fészket nem építenek, hanem elhagyott varjú és szarkafészkekben költenek. Ezt kihasználva, érdemes mű­fészkeket elhelyezni. Újszege­den például a 21 műfészekből 18-at fogadtak el a vércsék.’ Nagyvárosokban költőládákat helyezhetünk ki, ezzel is elő­segítve az év madarának gya­rapodását. Ferenczy-Europress Praktikus kempingbútor A szaküzletekben kapható kempingbútorok árai is egyre emelkednek. Ám ilyen egy­szerű asztalt, széket mi ma­gunk is készíthetünk. A./ Acélcsőből levágunk egy kb. 12 müliméter széles gyűrűt. Ennek kerületén kifú­runk három lyukat. A gyűrű (1) belső oldala felől a lyukak­ban elhelyezünk három ke­rékpárcsavart (2). A négyszög­letes bükkfalécekből készült három asztalláb (3) magassá­gának közepén lyukat fúrunk a csavarok (2) számára. Az ily módon felcsavarozott lécek párhuzamos helyzetben ösz- szecsukhatók, vagy három­szög alakban szétállíthatók. A széthúzott lécekre helyezzük a vastag farost-lemezből kivá­gott asztallapot (4). Az asztal­lap lehet háromszög vagy kör alakú. Hogy a lábak ne csúsz- szanak szét az asztallap há­rom pontján, akasztókat kell készíteni, és ezekbe a felső lécvégeket beakasztani. Min­den akasztó (5) kerékpárkül­lőből van meghajlítva és az asztallapban kifúrt lyukakba van befűzve. Az akasztók be­fűzése után az asztallapot le­ragaszthatjuk viaszosvászon­nal. B./ A kis szék építéséhez három gömbölyű rudat kell erős fából készíteni. Ezt a há­rom rudat (1) összerakjuk, és fele magasságban kétszer kö­rülkötjük bőrdarabbal (2). A bőrgyűrű minden rúdhoz 1-1 szöggel van hozzáerősítve. Az ilyen kötés lehetővé teszi a rudaknak három irányba való széthúzását. A széthúzott ru­dak felső végeire akasztjuk a ponyvából varrott háromszö­get (3). A dupla ponyvából varrt háromszög sarkaihoz alul zsebeket (4) varrunk, amelyeket a rudak végeire le­het akasztani. A széket össze­csukva, esernyőtökhöz hason­lóan megvarrt tartóban lehet hordani, s bárhol a házban, kertben felállítható. B. K. Gyógyítható a rémálom Az emberek 15 százaléka szenved heves, újra és újra visszatérő rémálmoktól, izzadtságban fürdik éjszaka és szívdobogással ébred. Pedig ma már elég egyetlen óra, hogy örökre megszabaduljunk ettől: a páciens a lehető legpontosabban írja le rémálmát. Úgy írja át álmát, hogy az „elviselhető" legyen és elveszítse szörnyűségét. Egy példa: ha valaki min­dig azt álmodja, hogy lezuhan, megváltoztathatja ezt az epizódot úgy, hogy szárnyakat növeszt, ame­lyekkel biztonságban ér földet. Teljes lazítás mellett a megváltoztatott álmot újra és újra agyába vési, majd három napon át „éber álomként" eljátssza. (FEB) Illem és jó modor TV-nézés közben a hallgatás a legjobb társalgás Az illemtan szakemberének néhány tanácsa a tévé-nézés­sel kapcsolatban: Mielőtt vendéget hívunk vagy éppen elígérkezünk, vessünk egy pillantást a mű­sorra: s lehetőleg olyan idő­pontra tegyük az összejöve­telt, amikor nincs érdekesnek, izgalmasnak ígérkező közvetí­tés. Váratlanul, előzetes jelzés nélkül betoppannai valahova - tapintatlanság, amit csak va­lamilyen rendhagyó körül­mény (sürgős közlendő, stb.) menthet. Ha mégis előzmény nélkül állítunk be, s a háziak tévéznek, fogjuk rövidre a lá­togatást, esetleg - ha invitál­nak - nézzük velük az adást. Házigazdaként viszont az számít udvariatlanságnak, ha a vendégek megérkezésekor nem zárjuk le a készüléket, s társalgás közben félszem- mel-fullel a képernyőt figyel­jük. (A hívatlan vendég persze ezt nem veheti zokon). Kivé­telt akkor tehetünk, ha a társa­ság nagy többsége - feltehe­tően nem puszta udvariasság­ból - kifejezetten szeretné látni az éppen pergő műsort. Ilyen esetben azonban a házi­gazdának gondoskodnia kell arról: az se unatkozzon, akit nemigen érdekel a közvetítés. Ha közös tévézésre invitá­lunk otthonunkba ismerősö­ket, fölösleges, sőt zavaró az adás közbeni beszélgetés, adomázás, munkahelyi, csa­ládi ügyek iránti érdeklődés - erre inkbb a szünetekben vagy a tévé-program után keres­sünk alkalmat. A kollektív televíziózás örö­mét bosszúsággá változtathat­ják a gyakori, hangos megje­gyezések, szellemeskedések, a sűrű jövés-menések. Nem kell programba iktatni nagyobb traktát, terített asztallal, több fogással, elég, ha kávéval, frissítővel, esetleg kis tálcán szendviccsel kínáljuk vendé­geinket. (t. i.) Ferenczy-Europress CSAHOLÓ Masztiff­tenyészet Nem tetszenek a megszo­kott formájú kutyák, német juhászból például meg már nagyon sok is van. A mastiff elég ritka kutya, a két szukát, amelyikkel kezdtem a ku­tyázást, egy székesfehérvári tenyésztőtől vettem. Most az egyiknek van 5 kölyke, köz­tük van az 1000. torzsa- könyvi számú, ez azt jelenti, hogy eddig mindössze ezret jegyeztek be Magyarorszá­gon. A fajtának csak 5 éves hagyománya van nálunk. — Mire lehet használni ezt a marcona ábrázatú, nagytestű, robusztus kutyát? —» A mastino napoletano olasz számrazású kutya, már a rómaiak is bevetették gla­diátor viadalokon. 1946-ban fedezték fel újra a Ve- zúv-környéki tanyákon, év­századokon keresztül meg­őrizte eredeti küllemét. Ki­váló őrző-védő, már a megje­lenése is elrettentő hatású. Kizárólag csak akkor támad, ha parancsot kap rá. A gaz­dáját imádja és megvédi még az élete árán is. Jól alkal­mazkodik a városi élethez, mégsem ajánlatos négy fal között tartani, már csak azért sem, mert sokat és hangosan horkol. — A rövid tenyésztői múlt milyen eredményeket hozott? — Nem voltam még sok kiállításon, majd jövőre sze­retnék több helyre nevezni. De az egyik kutyám, a 16 hónapos Ártur, a nemrégi­ben rendezett bajai kiállítá­son Kitűnő I. minősítést ka­pott, és Baja Szépe lett. Gottvald Károly Magyarországon ritka és drága fajtát választotta? — Palánkon végeztem, mindig is vonzódtam az álla­tokhoz, voltak már lovaim is. Két törzskönyvezett magyar félvért* tartottam. Jelenleg magángazdálkodó vagyok, birkákkal is foglalkozom. Amikor ráálltam a kutya­tenyésztésre, először angol bulldogot szerettem volna, de nehéz tenyészteni, keve­set ellik és így inkább eláll­tam ettől a fajtától. A Szekszárd, Bartina u. 65. számú ház kapuján a követ­kező felirat fogadja az érke­zőt: „Kutyával védett terü­let! Illetéktelen behatolás életveszélyes!" A felirat jo­gos, sőt szükséges is, ugyanis ennek a ma már csak raktárnak használt ház­nak az udvarán van Dravecz István nápolyi mastiff-te- nyészete. Megkérdeztük a fiatal, húsz egynéhány éves te­nyésztőt, miért éppen ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents