Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

2 KÉPÚJSÁG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. július 2. Eltemették Budiafot Párizs: Az algériai el­nöki palotában ravataloz­ták fel tegnap reggel a hét­főn meggyilkolt Mohamed Budiafot, a Legfelsőbb Ál­lamtanács elnökét. Reggel nyolt órától vettek tőle végső búcsút barátai, munkatársai, a diplomá­ciai testület tagjai és sokez­ren mások. A palota előtt hatalmas • tömeg sorako­zott fel, de a rendőrök tá­vol tartották őket. A Bu- diaf eszméit éltető tömeg egy alkalommal áttörte a kordont, de nagyobb rendzavarásra nem került sor. A déli órákban a ko­porsót átszállították az al­gíri nagymecsetbe, a már­tírok terére. Népszavazás Francia­országban Párizs: Szeptember 20-ára írták ki Franciaor­szágban a népszavazást az Európai Unió alapján je­lentő maastrichti szerző­dés ratifikálásáról. A dön­tést a minisztertanács teg­napi ülésén hozta meg Francois Mitterrand elnök, Pierre Bérégovoy minisz­terelnök javaslatára. Vízum­kényszer Észtországban Narva: Az Észtország­ban tegnap életbe lépett vízumkényszer miatt so­kan nem juthatnak el úti- céljukhoz. Azok, akik nem rendelkeznek meghívóle­véllel és vízummal - vagy a helyszíni kiváltáshoz szükséges valutával - teg­nap már kénytelenek vol­tak visszafordulni - jelen­tette az ITAR-TASZSZ a határmenti Narvából. Az Oroszországból érkezők­nek tíznapos tartózkodást alapul véve, a meghívóle­vél mellett 30 amerikai dollárt, vagy 390 új észt koronát kell fizetniük a ví­zumért, ellenkező esetben visszafordítják őket a ha­tárról. Változások Afganisztánban Kabul: Burhanuddin Rabbani, az Afgán Köztár­saság új elnöke kedden a rádión keresztül a néphez intézett beszédében kije­lentette: feloszlatja az or­szág katonai és rendőrségi alakulatait és új, az iszlám valláson alapuló fegyveres szervezetet állít fel. A lét­rehozandó biztonsági erők az iszlám eszméken neve­lődött hivatásos tisztekből és modzsahed gerillákból állnak. Az elnök, aki va­sárnap lépett hivatalba, nem hagyott kétséget afe­lől, hogy a ország radiká­lis, az iszlámon alapuló át­alakulás elé néz. Erőszak­hullám Dél-Afrikában Dakar: Az afrikai álam- és kormányfők támogatják azt a javaslatot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésén született határozat alapján afrikai külügyminiszterek utaz­zanak New Yorkba, s is­mertetik a Biztonsági Ta­náccsal a dél-afrikai erő­szakhullám részleteit. Ma életbe lép a harmadik kárpótlási törvény Ma lép életbe a harmadik kárpótlási törvény, amely az 1939. március 11. és 1989. ok­tóber 23. között az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosz­tottak utáni kárpótlásról ren­delkezik. A hatálybalépéstől számí­tott négy hónapon belül kell benyújtani a kárpótlásra jogo­sultaknak a kárpótlás iránti kérelmüket az Országos Kár­pótlási Hivatalhoz. Egymillió forint kárpótlás illeti meg azok élő özvegyét, gyermekét, illetve szüleit, aki­ket magyar bíróság törvény- sértő vagy semmissé nyilvání­tott ítélete alapján fosztottak meg életüktől. Éz vonatkozik azokra is, akik a büntetőeljá­rás vagy az ítéletvégrehajtás során oly módon vesztették életüket, hogy a halál bekö­vetkezésének oka kétséget ki­záróan a magyar hatóság szándékos közreműködése volt. A törvényben külön részle­tezett jogszabályok alapján szabadságvesztéssel súlytot­tak, előzetes letartóztatásba helyezettek, illetőleg kény­szergyógykezelés alá vontak, valamint az internáltak, kény­szermunkára vittek, közbiz­tonsági őrizet alá helyezettek, illetve a kitelepítettek szintén kárpótlásra jogosultak, amennyiben személyes sza­badságukat 30 napot megha­ladóan korlátozták. Ez a jog­cím vonatkozik a harcoló ala­kulatok kötelékében munka- szolgálatot telejsítőkre, a szov­jet szervek által kényszer- munkára elhurcoltakra, to­vábbá azokra is, akiket szovjet bíróság politikai indítékú íté­lete alapján, illetve más szov­jet hatóságok intézkedése nyomán korlátoztak szabad­ságukban. A szovjet hadifogságba esett katonákat 1945. augusz­tus 1-jétől tekintik kényszer- munkára hurcoltnak. Á tör­vény vonatkozik a II. világhá­ború idején faji, vallási vagy politikai okból külföldre de­portáltakra, valamint azokra, a törvény hatálybalépése ide­jén hazánkban élő magyar ál­lampolgárokra, akik bizonyít­hatóan nemzetiségi, vallási, vagy politikai okból, a párizsi békeszerződésben rögzített határainkon kívül szenvedtek sérelmet. A kárpótlás alapösszege je­lenleg 11 ezer forint. Az ösz- szeg a szabadság korlátozásá­nak időtartamától függ. Két hónap esetén az alapösszeg, három és négy hónap esetén az alapösszeg kétszerese, öt és hat hónap esetén az alapösz- szeg háromszorosa illeti meg a kárpótoltat. A fél évet meghaladó sza­badságelvonás esetén a kár­pótlás összegét úgy kell ki­számítani, hogy a szabadsá­gelvonásban töltött hónapok számát meg kell szorozni az alapösszeggel. A kárpótlásra jogosult az így kiszámított ér­tékű kárpótlási jegyeket egy­szerre kapja meg. Á Magyar- országon élők a kárpótlási je­gyet átválthatják életjára­dékra. Az életjáradék összegét úgy kell kiszámítani, hogy a sza­badságvesztésben eltöltött időt kell osztani a kárpótlásra jogosult várható élettartamá­val - ezt a törvény mellékleté­ben rögzítették - és ezt kell megszorozni az alapösszeg­gel. Ez jelenleg ideiglenesen 5000 forint, de hamarosan a kormányzat szándékai szerint 11 ezer forintra nő. Az ala­pösszeg mértékéről egyébként minden évben az Országgyű­lés dönt a költségvetési tör­vényben. Az életüktől vagy szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosz­tottak vagyoni kárpótlásra is jogosultak. A vagyoni kárpót­lás vonatkozik a bérlakás vég­leges elvételével okozott sére­lemre is. A vagyoni kárpótlás esetén az első kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alkal­mazni. Nem jár kárpótlás azokért a sérelmekért, amelyek után a sérelmet elszenvedő a magyar államtól már kártalanításban, kárpótlásban vagy visszatérí­tésben részesült. Szintén ki­záró ok, ha valaki az államvé­delmi szervek hivatásos állo­mányú tagja volt, ha karha- talmista volt, ha az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült, illetve ha annak leverésében önként vett részt. Új vallomások a Köberl-ügyben Egyre nemzetközibbé válik a Köberl-ügy: a gyilkosság gyanúja miatt letartóztatott Helmut Frodl bécsi filmren­dezőn és magyar származáú tettestársán kívül most már egy bolgár-amerikai filmes is belépett a történetbe. Frodl, akinek két nappal ezelőtti val­lomását, miszerint ő csak az előzőleg Pesti Gábor által megmérgezett Köbrl holttes­tére lőtt, a bécsi rendőrség nem igazán hiszi el, most újabb indítékot mesélt el. Eszerint három évvel ezelőtt megismerkedtek a későbbi ál­dozat, Köberl egyik barátjá­val, az Amerikában élő bolgár származású Jabor Gurkoffal, akinek egy igen ígéretes pro­dukcióhoz ketten együtt 2,2 millió schillinget kölcsönöz­tek. Frodl 600 ezerrel szállt be az üzletbe. Később azonban ez a Gurkoff eltűnt, s Köberlhez is hiába fordultak segítségért, nem került elő, s Frodl szerint Pesti azt találta ki, hogy ke­rülő úton, egyenesen Köberl- től szerezzék vissza a pénzt. Pesti biztosította a filmest, hogy vannak barátai Budapes­ten, akik az ügyet el tudják in­tézni. Amikor aztán a Visegrádi utcai lakásban Pesti felvilágo­sította, hogy segítenie kell a gyilkosságban, Frodl haza akart menni. Pesti azonban rábeszélte, mégpedig azzal, hogy végtére is csak a saját el­lopott pénzüket szerzik visz- sza. A Dalai Láma Magyarországra jön A Körösi Csorna Sándor halálának 150. évfordulója al­kalmából rendezendő emlékünnepségekre - öt magyaror­szági buddhista egyház meghívására - július 20-án Magyar- országra érkezik Őszentsége a XIV. Dalai Láma - jelentette be Lotfi Fárhad a láma fogadóbizottságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A Dalai Láma másodízben jön Magyarországra. A Nógrád megyei Tar községben felavatja a nagy magyar tudós emlé­kére állított sztúpát. A Budapest Sportcsarnokban előadást tart a buddhizmus alapvető tanításairól, és hagyományos ti­beti szertartás keretében emlékezik Körösi Csorna Sándorra. A Szent István bazilikában a magyarországi egyházak veze­tőivel ökumenikus istentiszteletet tart, s békefelhívással for­dul a világ népeihez. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, egy szűkebb körű találkozón a hazai buddhista érdeklődésű emberek számára tart előadást. A tervezett program szerint a Béke Nobel-díjas buddhista, vezető itt-tartózkodása során találkozik jelentős politikai és egyházi személyiségekkel is. A magyarországi rendezvényekre szigorú biztonsági in­tézkedések mellett kerül sor, ezért a szervezők kérik a részt­vevők megértését. Jelez a lopott autó Veszprém megyében már minden szolgálatban lévő rendőr járőr zsebében ott lapu! az a gyufásdoboznál alig na­gyobb készülék, amellyel a speciális jeladóval fölszereli lopott autókból származó vészjeleket foghatják. Ezt kö­zölték tegnap Veszprémben a megyei rendőr-főkapitányság, a Karc Auto Reiszter Club és a Turbó Kft. sajtótájékoztatóján. A Balaton parti települése­ken a körzeti megbízottak is kaptak ilyen speciális vevőké­szüléket; ezzel megteremtet­ték az alapfeltételét a Karc-01 elnevezésű autóriasztó rend­szer széles körű alkalmazásá­nak. A módszert egyébként a Karc Club két elektromérnöke fejlesztette ki, lényege szerint a gépkocsiba, valamilyen rej­tekhelyre, egy rádióadót sze­relnek, amelyet csak akkor kapcsol be a tulajdonos, ami­kor nem használja a járművet. Az adó jeleit a rendőrjárőr tudja csak fogni, úgy 20-30 méteres távolságból. Ä vevő­vel felszerelték már a határőr­séget is, így a külföldre igyekvő autótolvaj a határnál biztosan lebukik. Veszprémben a megállapo­dás értelmében a Turbó Kft. vállalja a jeladó beépítését az autókba, melyek ablakaiba egyszersmind bevésik a jármű rendszámát is. Kigyulladt a szeméttelep Tegnap délután - eddig is­meretlen okból - kigyulladt S/ekszárdon a Keselvűsi úton lévő szeméttelep, amely mint­egy kétszázötven-háromszáz négyzetméteren kapott lángra. A Helios Kft. munka­társai megpróbálták föld- munkagéppel a lángokat el­oltani - sikertelenül. A tűzoltóság ilyen tüzek esetében csak akkor vonul ki, ha a környéket is veszélyezte­tik a lángok. Miután a szemét­telepen dolgozók nem bírtak a tűzzel, fél hat körül mégis ki­mentek a tűzoltók, s miután meggyőződtek arról, hogy a tűz tovaterjedésétől nem kell tartani, tanácsokat adtak a gépkezelőnek, hogyan oltsa el a tüzet, majd eltávoztak - tud­tuk meg a megyei parancs­nokság ügyeletesétől. Lapzár­táig nem kaptunk hírt a lán­gok megfékezéséről. Fotó: Ótós -l-s Kérdőjelek A leg­nagyobb szomszéd Nagy szomszédunk már nincs, de legnagyobb szomszédunk - legalábbis a lélekszámot tekintve - van, s ez Ukrajna. Ezért lényeges és kedvező fej­lemény, hogy a magyar külügyminisztérium he­lyettes államtitkárának kijevi „szomszédolása" nyomán a nyüatkozatok a két ország közötti külön­leges jóviszonyt hangsú­lyozzák. Magyar önkormányzat? Igen, ez a kérdés is szóba- került a tárgyalásokon. Budapest vetette fel az eddig talán tabutémának számító autonómiai kér­dést, vagyis a magyarlakta területeken egy önkor­mányzati egység kialakí­tását. Kijev úgy vélte, hogy ha nem is feltétlenül az első megközelítésben, de mód van a megoldásra. Nem árt a kapcsolatoknak? Valóban fontos körül­mény, hogy egy ilyen „ké­nyes kérdés" mellett is si­került az érdekek kölcsö­nös összehangolása alap­ján megtárgyalni a kétol­dalú kapcsolatokat, így a gazdasági együttműkö­désben rejlő lehetőségek kihasználását, a még szov­jet időkből fennmaradt adósság problémáját; a re­gionális kérdéseket, köz­tük az igencsak kcjjli moldovai válságot. Sok sajnálatos példa van arra, hogyan rontja meg a jó­szomszédi kapcsolatokat, ha az egyik fél „rossz né­ven veszi" a nemzetiségi problémák felemlegetését - történjék bár jószándék­kal. Örvendetes, hogy az ukrán politikusok nem így reagáltak rá. Modell-értékű össz­munka? A magyar-ukrán törek­vések ebben a tekintetben modell-értékűek is lehet­nek, hiszen a minap vető­dött fel a szlovákiai ma­gyarság autonómia-kívá­nalma, s a kedvező rende­zés akár más országokra is kihathat. Annál inkább, mert az önkormányzati egységek fokozottabb biz­tonságot nyújthatnának az egy területen nagyobb számban élő magyar nem- zetiségűeknek, akkor amikor nagyobb változá­sok várhatók. Hazánk azt is bejelen­tette, hogy kész segíteni Ukrajna európai integrá­lódását. Amit viszont ke­vés dologgal lehet jobban előmozdítani - lásd éppen az Európa Tanács mostani budapesti ülésén elhang­zottakat - mint egy körül­tekintő és türelmes nem­zetiségi politikával. Réti Ervin Ferenczy Europress Kapospu Iáról van szó Kapospula csodálatos köz­ség. Hogy mitől az, arról rész­letesen beszámoltunk tegnapi lapunk első és negyedik olda­lán. Épül, szépül,. fejlődik, van kábeltelevízió, rendszeres or­vosi rendelés, tervezik a sportcsarnokot, az utóbbit a már jól bevált alapítványi formában. Az önkormányzat kölcsönnel is támogatja a vál­lalkozókat. Szinte nincs is helybéli bűnözés, és még to­vábbi információk is vannak mindarról a tarsolyunkban, hogy mi minden történik a kedves, barátságos faluban. Mindezt azért kellett még- egyszer leírni, mert fatális té­vedés, pontosabban a hason­lóan kezdődő nevek miatt Kaposszekcsőt írtunk. írtam. Sajnálom. Négyszer azonosan rosszul szerepel a falu neve. Tehát helyesen: Kapospula, Kapospula, Kapospula, Ka­pospula. Elnézést kér a falu lakóitól: Ihárosi Ibolya Segítség az ausztriai tragédia után Látogatóba viszik a hozzátartozókat Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, az EKHÓ utazási iroda felaján­lotta, hogy a grazi autóbusz­baleset sérültjeihez ellenszol­gáltatás nélkül szállítja a hoz­zátartozókat, rokonokat, is­merősöket. Az igények alapján július 5-én, vasárnap indul az autóbusz Grazba, illetve a közvetlen kör­nyező községekben lévő kórhá­zakba, ahol szintén vannak a sérültek közül. Az autóbusz Szekszárdról, a Gemenc Szálló parkolójából hajnali 3.30-kor indul, Bony- hád központjában - a műve­lődési háznál - 3.50-kor veszi fel az utasokat, majd Komlóra fél öt körül érkezik, ahol a központi pályaudvaron száll­hatnak be a Grazba igyekvők. Az úttal kapcsolatban bő­vebb felvilágosítást az EKHÓ utazási iroda ad. Szekszárd, Arany J. u. 16. Telefon: 74/16-775.

Next

/
Thumbnails
Contents