Tolnai Népújság, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

1992. július 22. MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 „Légiveszély" Szekszárdon Szekszárdon, a Garay János Gimnázium főbejá­rata előtt kihúzott mű­anyagszalag a légiveszély­től védi a járókelőket, ugyanis - mint azt a városi önkormányzat illetékesé­től megtudtuk - az épület toronyrészének tetőzetét javítják, a cserepeket cseré­lik. A munkálatok körülbe­lül két hétig tartanak ezen az oldalon, majd a gimná­zium udvar felőli részén folytatódnak. Bélyeggyűjtők A tolnai művelődési házban augusztus máso­dikén, 9-től 12 óráig lesz a bélyeggyűjtőkör összejö­vetele. Üzemzavar a kábeltévénél Szombaton délelőtt Szekszárdon, a Mérey és a Hermann Ottó lakótelepen élők nem nézhették a ká­beltelevízión érkező adá­sokat, mivel 4-5 órás üzemzavar volt. Az eset úgy tűnik, nem egyedi, hi­szen július elsején egy erő­sítő meghibásodása miatt szintén zavar lépett fel a rendszerben. Sem tegnap, sem pedig ma nem sikerült a szom­bati - mintegy ötszáz la­kást érintő - meghibáso­dás okáról tájékoztatást kapni, mivel az illetékesek szinte kivétel nélkül sza­badságon vannak. Legfrissebb híreink sze­rint az Erkel Ferenc utcai tápegység meghibásodása miatt esett ki a két lakóte- lepnyi terület a vételből. Szaktanácsadás kárpótlási ügyekben Minden hónap első hét­főjén - így augusztus har­madikén is - délelőtt ki­lenctől tizenkét óráig a volt hadifoglyok bajtársi szö­vetsége összejövetelt tart a tolnai művelődési házban. Az összejöveteleken a volt üldözöttek vagy öz­vegyeik, a kárpótlással kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak, vala­mint a kérvények, nyom­tatványok kitöltésében, megírásában is segítségre számíthatnak. Búcsú Kurdon és Csibrákon A csibráki templom vé­dőszentje Szent Anna. Ezen a névnapon, vagyis most vasárnap lesz a ha­gyományos búcsú Csibrá­kon. Kurdon két héttel ké­sőbb, a Lőrinc napot meg­előző vasárnapon lesz a népünnepély számba menő esemény. Ebből az alkalomból hagyományo­san találkoznak a csalá­dok, a rokonok. A bazáro- sokat, a céllövöldét és a ringlispílt az idén a műve­lődési háznál találják majd a gyerekek Kurdon. Szabadságon a képviselő Nyári szabadságát tölti Dr. Dávid Ibolya ország- gyűlési képviselő, ezért következő fogadónapját 1992. augusztus 28-án, tíz órától tartja Tamásiban, a polgármesteri hivatalban. Csikók a színházteremben Itt volt Nagy Lajos egyeteme? Amikor a dominikánusok Pécsett főiskolát működtettek (Folytatás az 1. oldalról) ’ — Egy-egy ilyen tábor alkal­mával nem „fertőződnek meg" a helyi kisegítők? — Mindig akad ilyen, pél­dául Bíró Károlyné ozorai pe­dagógus már a padok támlá­jának faragásánál segédkezik. A pincehelyi Kovács János is ügyesen bánik a faragó szer­számokkal. — Milyen alkotásokkal lesz gazdagabb Ozora a pénteki zenés, táncos, családi táborzáró vacsora után? — Legnagyobb munkánk egy díszkapu lesz, melyet az iskola mellett állítunk fel. Itt csörgedezik a Cinca-patak, amely felett a vashidat még Illyés Gyula édesapja épít­tette. Ennek kiegészítője lesz a díszkapu. A következő Illyés Gyula idézetet véssük rá: „Álmodtam én egy kapuról, melyen/ mint csodafürdőn ki át­halad,/ jött bárhonnan, szívvel ideszakad,/ s nem élhet valóban, csak e helyen." — A hídnak két oldalára pedig két-két pad kerül. Ezzel itt egy emlékparkot alapo­zunk meg. A következő évek­ben - a tervek szerint öt egy­másutáni nyáron lesz itt tábor - újabb faragásokkal bővítjük P Biró Károlyné még óvatosan bánik a bunkóval a parkot. Ezenkívül faragunk még egy komplett játszóteret, melyben lesz egy négylovas szekér, két pad és négy libi­kóka. Természetesen a tábor zárásakor a központi helyre állítunk egy táborfát is. Gottvald Károly A dominikánus rendet 1206-ban alapította a kasztíliai születésű Domonkos, aki fő­képpen a prédikálás terén tűnt ki nagy buzgalmával. A rend hazánkban már rög­tön az alapítás után elterjedt, elsőként Győrött és Veszp­rémben épültek dominikánus kolostorok. A XIII. században már tizenhat kolostor szol­gálta a rendet, köztük az a pé­csi épület, melynek romjai a mostani Munkácsy utcában tekinthetők meg. A pécsi építményt 1238-ban szentelték fel, az angol (Szent) Becket Tamás tiszteletére. Az elmúlt években végzett ásatás folyamán számos kripta ke­rült napvilágra, tele csontok­kal. Az ossarium, azaz a csont­kamra telítettsége azt feltéte­lezi, hogy a középkor pusztító járványai a kolostort sem kí­mélték. Az épületegyüttes maradványainak feltárásakor előtűnt a kerengő, a templomi rész a kápolnával együtt. A dél felé mutató utca rejti magában a reféctoriumot, a konvent épületét, valamint azt az iskolát, mely az első főis­kola volt Pécsett, illetve a mai Magyarország területén. Ugyanis a dominikánusok - akárcsak Kassán és Kolozsvá­ron - már a XIII. században létrehoztak itt egy főiskolához hasonlatos oktatási intéz­ményt, Studium f Particulare néven. Az intézményben két évig filozófiát oktattak - abban az időben, amikor még Aquinói Szent Tamás iskolásgyerek volt, amikor a párizsi Sor- bonne-nak a hírnevét éppen- hogy építgette Albertus Mag­nus. A Studium Particulare léte egyébként egy érdekfeszítő kérdésre is ráirányítja a fi­gyelmet. Nagy Lajos király (uralkodott 1342-től 1382-ig) 1376-ban alapította meg az első magyar egyetemet Pé­csett. Az intézmény alapító okira­tában a pápa rámutatott arra, hogy Pécs különösen alkalmas egyetem létesítésére. A domi­nikánus kolostor tevékeny­sége arra enged következtetni, hogy a pápa előtt nem volt ismeretlen a főiskola műkö­dése. A müncheni kódexben az olvasható, hogy a Nagy Lajos által alapított egyetemen a dominikánusok oktattak. Mindebből természetesen nem következik cáfolhatatla- nul az, hogy a dominikánus kolostor területén épült fel hazánk első egyeteme, de az új kutatások ismeretében ez már nem is zárható ki. Min­denesetre ha ez utóbbi elmélet - amit több szaktekintély is magáénak vall - bizonyítást nyerne, az minden bizonnyal történettudományi és műve­lődéstörténeti szenzációt je­lentene. Szeri Árpád Az egyik pad szép csillagrozettája Ez az esztendő nem a búza éve! Bea Józseftől, az FM Tolna megyei Földmű­velésügyi Hivatalának vezetőjétől megtudtuk, hogy vannak szövetkezetek a megyében, ahol az őszi búza betakarítása már befejeződött, de olyanok is akadnak, amelyekben még el sem kezdődött. Utóbbiak azért késlekednek, mert nagy területeken vetettek egyéb nyári növé­nyeket, s még azokkal dolgoznak. Az őszi árpa, a tavaszi árpa és a borsó nagyrésze már biztos fedél alá került. A lencse betakarítása fo­lyik, na és persze a búzáé. Összességében: az aratás 70 százalékban megtörtént Tolna me­gyében. Ez az esztendő nem kedvezett a búzá­nak. Kezdetben szélsőséges volt a táblákon be­lüli nedvességtartalom. A minőség jó közepes­nek mondható, de a mennyiség nem is hason­lítható a tavalyihoz. Még őszi árpából is több termett, mint őszi búzából, ami az utóbbi 30 évben mindössze kétszer fordult elő. — Mikorra végeznek? — Véleményem szerint még e hónapban be­fejeződik az aratás. - Wy ­A demokrácia útvesztői Terv egyeztetés „A gondolkodás nem lázadás" Hétfőn délután kezdődött az Alisca Lakásszövetkezet küldöttgyűlése, s négy órás - de unalmasnak mégsem mondható - ülésezés után ve­hettek csak mély lélegzetet az esti hűvös levegőből a részt­vevők, ami igazán jóleshetett mindenkinek a tanácskozóte­rem meglehetősen forró lég­köre után. A küldöttgyűlés első napirendi pontja az alap­szabály módosításának elfo­gadása volt. Ez nem a gépies fejbólintás, és kézfelemelés je­gyében zajlott, hiszen a la­kásszövetkezet egyik tagja - akit a küldöttgyűlés nem fo­gadott el szavazati joggal megjelentnek (bár egy lakó­gyűlésen őt küldötté válasz­tották) -, a levezető elnök sza­vaival élve „ellen alapszabály módosítást" adott közzé. Vé­gül hosszas vitatkozás után a küldöttgyűlés az eredeti mó­dosításokat fogadta el. Ezután a lakásszövetkezet gazdálko­dásával kapcsolatos beszá­moló, s az ezzel kapcsolatos kérdések kerültek „megvála­szolásra". Ez sem ment igazán zökkenőmentesen, mert több küldött kifogásolta, hogy a la­kótömbönként felújítási alapra félretett pénz kamatai­ból jelentős összegeket von el a szövetkezet, amit kamat­mentes kölcsön formájában a rosszul gazdálkodó tömbök lakói kapnak meg. Ez az eljá­rás az egyik tanácskozási jog­gal megjelent - később pedig vezetőségi tagnak megválasz­tott - résztvevő szerint nem je­lent mást, mint a jólfizető kö­zösségek megkárosítását. Hozzátette: a gondolkodás nem lázadás, s felszólalásával a jövőbeni munkát szeretné segíteni, nem az ellentétek kié­lezése a célja. Ezt a központi kérdést vé­gül az a megállapodás zárta le, mely szerint a már folya­matban lévő önsegélyezési el­járásokon túl a meglévő alapot november 30-ig zárol­ják, s az addig összehívott la­kógyűlések döntésének értel­mében kerül majd felhaszná­lásra vagy visszafizetésre a fenti dátum napjára összehí­vott küldöttgyűlés határozata szerint. Többen sérelmezték a kül­döttgyűlésen, hogy senki nem kérdezte meg a lakókat az új vezetőségi tagok és az elle­nőrző bizottság tagjainak jelö­lésével kapcsolatban. Ugyanis a szövetkezeti gyűlés egyik sarkalatos pontja éppen az új vezetőség megválasztása volt. Talán nem véletlen, hogy a jelöltek közül többen szabad­kozva lemondtak a megtisz­teltetésről, és töröltették ne­vüket a jelölőlapról. Ez odáig vezetett, hogy a volt vezető­ségi tagok a jelenlévő küldöt­tek közül közül néhányat úgy vettek elő lehetséges jelölt­ként, mint a bűvész a cilinde­rében lakó nyuszikat. Persze ezek a küldöttek ugyanúgy nem voltak „nyuszik", mint az az állandó „ellenlábassá" előlépett - már említett - résztvevő, akinek a neve je­löltként került elő. Ekkor a szövetkezet régi - s az újba is jelölt - vezetőségi tagja kije­lentette, hogy amennyiben ez a név felkerül a listára, akkor ő is visszalép a jelöltségtől. Erre a lépésre nem került sor. De még így is újabb alapszabály­módosítást kellett elfogadnia a küldöttgyűlésnek, mert csak nyolc jelölt akadt a listára, az alapszabály szerint pedig ki­lenc főre van szükség. Végül hét főre csökkentették egy ha­tározattal a vezetőség létszá­mát. Ezt egy jelölt újbóli visz- szalépése tette lehetővé. A szavazás és az eredmény kihirdetése este fél tízre feje­ződött be. - nagy ­Szennyvízcsatornázás Szálkán Ismert, hogy Szálka és kör­nyékének térségfejlesztő munkáiban milyen kezdemé­nyező, irányító szerepet vál­lalt a Szekszárd-Paksi Vízitár- sulat. Megbízásuk alapján ké­szítette el Szálka község, és a tó környékének szennyvízcsa­tornázási tervét a Szekszárd- terv Tervezési és Vállalkozó Kft. E kft. vezető tervezője - Kovács József - tervegyeztető tanácskozást tartott Szálkán, az önkormányzati hivatalban, az érintett szakhatóságok képviselőinek jelenlétében.A tervezés során a meglevő ter­mészeti adottságok nem jelen­tettek szakmai gondot. A tervezett gravitációs csa­torna hossza 5,5 kilométer, amely kiegészül két átemelő­vel, amelyekhez még újabb 3,7 kilométer nyomóvezeték tar­tozik. A terv nem csupán a községet érinti, de lehetőséget ad a későbbi üdülőkörzetek rácsatlakozására is. A szenny­vízcsatorna nyomvonala kö­veti a meglévő közutat. A szennyvíztisztító telep a tó alsó részén lesz. A becsült költségvetés összege 54,5 mil­lió forint. A tapasztalatok szerint egy ilyen nagyságrendű munka kivitlezése egy éven belül el­végezhető. Szálka iránt meg­nőtt az érdeklődés, a vállalko­zók, befektetők körében. Első lépésként a szennyvízcsatorna és a tisztítótelep megépítése a kötelező. E terv egyeztetése tegnap megtörtént.-decsi­Kánikula Tegnap magunk mögött hagytuk a naptári nyár első hónapját. Az elmúlt két hét mérsékeltebb időjárása után megérkezett a kánikula, volt ahol 34 fok meleget is mér­tek. Simontornyán, az önkor­mányzat tulajdonában levő strandon panaszkodtak, hogy eddig nem volt valami jó for­galmuk a fürdőben. Pedig más években nyolcszáz für- dőző is jegyet váltott egy me­legebb napon. Tegnap délelőtt ottjártunk- kor már sokan voltak a me­dencék környékén, s többen igyekeztek a hűsítő vízcsep- pek közelébe. Fotó: Gottvald Károly

Next

/
Thumbnails
Contents