Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

2 MSPUJSAG VILAGTUKOR - HAZAI TŰKOR 1992. június 12. Dánokkal, vagy dánok nélkül Strasbourg: A dán „nem"-et értékelve Jac­ques Delors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke Strasbourgban an­nak a véleményének adott hangot, hogy ki kell igazí­tani az európai intézmé­nyek, elsősorban az EK Bi­zottságának működési módját. Delors „közös lel­kiismereti vizsgálatra" szólított fel. „Javítanunk kell közösségünk műkö­désén és közelebb kell ke­rülnünk állampolgáraink­hoz" - mondotta. Jean-Pi- erre Cot, az Európai Par­lament szocialista csoport­jának elnöke úgy véleke­dett, hogy „Maastrichtnak sikerülnie kell, lehetőleg a dánokkal, de - ha szüksé­ges - akár a dánok nélkül Merénylet Panamában Panamaváros: Ismeret­len fegyveresek tegnap­előtt Panamában tüzet nyi­tottak egy amerikai kato­nai járműre. A Chilibrében elkövetett merénylet kö­vetkeztében egy katona életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. Ge­orge Bush amerikai elnök, aki útban a Rio de Janeiró-i „ Föld-csúc'stalálkozóra" rövid időre megáll Pana­mában, elítélte a merényle­tet, s kijelentette: „fájdal­mas, ha bárhol megsebesül egy amerikai katona, s ha meghal az még ször­nyűbb". Washingtoni for­rások szerint Bush a gyil­kosság ellenére sem mondja le panamai útját. Panamában az utóbbi na­pokban több tüntetéssel is tiltakoztak Bush látogatása ellen. Ausztria és a Közös Piac Becs: A semlegesség az osztrák államszerződés ré­sze, s ezért semmiképpen nem adhatjuk fel - mon­dotta Vranitzky kancellár strasbourgi tárgyalásairól visszatérve az osztrák te­levíziónak nyilatkozva. A kancellár az EK vezetőitől nem kapott ugyan semmi­féle konkrét időpontmegje­lölést, mégis abban bízik, hogy 1993-ban megkez­dődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ausztria és a Közös Piac között. Pokolgép Londonban London: Tegnap reggel az ír Köztársasági Hadse­reg nevű terrorszervezetet gyanúsították Londonban az előző éjjel elkövetett robbantásos merénylettel a brit főváros központjában, a parlament közelében. A környéket lezárták, to­vábbi pokolgépek után ku­tatva. Egy héten belül ez volt a második londoni merénylet. Vasárnap haj­nalban a Temze déli part­ján, a Royal Festival Hall tövében robbant pokolgép. Csakúgy, mint az előző, a szerda éjféli robbantás is csekély erejű volt. Sérülés nem történt, csak kisebb kár keletkezett. Ezúttal azonban „politikusabban" céloztak: a színhely a Vic­toria Street volt, néhány száz méterre a parlament­től és a Scotland Yard székházától. Belgyógyászok vándorgyűlése I ni: Emlékérmek a kimagasló érdemeket szerzett nyugdíjas orvosoknak (Folytatás az 1. oldalról) A Dunántúli Szekció XXXIX. Vándorgyűlésén, Szekszárdon osztották ki első alkalommal az emlékérmeket kilenc, a közelmúltban nyuga­lomba vonult orvosnak, akik közül ketten sajnos posztu­musz kapták az elismerést. Az öntött bronzérmet, Soltra Elemér pécsi éremművész al­kotását, a társaság elnöke, prof. Varga László és a főtit­kár, dr. Sülé Tamás nyújtotta át. Az emlékérmek átadása után kezdetét vették a referá­tumok, előadások. A három nap alatt különböző témakö­rökben a legjobb szakemberek számolnak be kutatásaik eredményeiről. A vándorgyű­lés ideje alatt különböző gyógyszergyártó és forgal­mazó cégek képviselői tarta­nak bemutatót termékeikből a művelődési ház márványter­mében. * Tolna megyei orvosok kö­zül ketten vehették át a Du­nántúli Belgyógyász Vándor­gyűlési Emlékérmet: dr. Ab- loncy Pál és dr. Tamási Ká­roly. Az alábbiakban rövid portrét közlünk a két főorvos­ról. Dr. Ablonczy Pál 1916-ban született Sajóke- szin. A debreceni Reformárus Kollégium Gimnáziumában érettségizik, az orvosi diplo­mát 1943-ban, ugyancsak Debrecenben szerzi meg. 1943-48. között a miskolci Er­zsébet Közkórház belgyógyá­szati osztályán dolgozik, köz­ben katonai szolgálatot teljesít a keleti fronton, szovjet hadi­fogságba kerül. 1948-ban bel­gyógyászati vizsgát tesz For- net professzornál, majd rönt­gen szakvizsgát. 1948-tól 1956-ig a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem Belkliniká­ján dolgozik, kutató munkát végez, osztályvezető tanárse­géd. A forradalom alatt tanú­sított tevékenységéért a klini­káról elbocsájtják. A Soproni Állami Szanatóriumba kerül adjunktusi beosztásba. 1959-81-ig, nyugdíjba vonulá­sáig a Bonyhádi Járási Kórház belgyógyászati osztályának főorvosa. Laboratóriumi kuta­tásainak eredményei alapján külföldi ösztöndíjat nyer, amin részt is vesz, de a témá­val többé nem foglalkozhat. Munkája elismeréseként 1965-ben Érdemes Orvos cí­met, 1976-ban az Orvosi Heti­lap Markusovszky-díját kapja. Nyugalomba vonulásakor a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kormánykitüntetést visszautasítja, nem veszi át. — 1981-ben Ön a megyei tanácselnök által átadni akart kitüntetést visszautasí­totta. . . — Előre jeleztem, hogy nem fogadom el a kitüntetést, de senki nem hitte el. Talán csak a kórházigazgatóm sej­tette, hogy komolyan gondo­lom, mert külön kocsival vite­tett az ünnepségre. Azért nem vettem át a kitüntetést, mert nem akartam a több évtizedes pályafutásomat úgy lezárni, hogy azoknak a kezéből kap­jak elismerést, akik addig csak akadályoztak a pályámon. — Most viszont emlékér­met kapott. Mit mondana ta­nulságképpen? — Sose tévesztettem össze a toleranciát a tisztességgel. Ma a toleranciát tolják elő­térbe a tisztességgel szemben, és ez nagy hiba. Kérem itt olyan arányokról van szó, ami végzetes lehet a nemzet sor­sának szempontjából, hiszen ha a toleranciát, mint liberális eszmét szélsőségeseink túl- hagsúlyozzák, akkor az egy olyan erkölcsi összeomlása lesz az országnak, amire még példa nem volt. Sajnos fenye­getettségét érzem az ország­nak ebből a szempontból. Dr. Tamási Károly Sokgyermekes köztisztvi­selő családból származik, szü­leit korán elveszti. Hadapród iskolába jár, annak növendé­keként 1944-ben Nyugatra ke­rül, 1945-ben hazaszökik. 1946-ban megkezdi egyetemi tanulmányait az orvoskaron. Rokonai támogatása mellett nyaranként fizikai munkát vállal. 1948-ban díjas de- monstrátori kinevezést nyer az Ernst professzor vezette Biofizikai Intézetbe, ahol részt vesz a kísérletekben és a cso­portos medikus-oktatásban. 1952-ben az Ángyán Klinika gyakornoka, dolgozik a bel­gyógyászati-, fertőző- és tbc-osztályokon, valamint a nagvforgalmű ambulancián. Fél évig cseregyakomok az Idegklimkán. Szakvizsgája után tanársegédként többé-kevésbé ugyanígy vé­gigjárta az osztályokat. A kli­nikán is értékesítette a Biofizi­kán elsajátított ismereteit. 1958-ban átveszi az izotóp la­boratórium vezetését. 1960-ban az egyetemi kine­vezését nem hosszabbították meg, 4 évig rendelőintézetben dolgozik, közben a Kórélet­tani Intézet referátumait láto­gatja. 1964-ben sikerül vissza­kerülnie betegosztályra. Előbb Szigetvárra, majd Dombó­várra kerül, főorvosként megy nyugdíjba. Kórházi munkája során az Ángyán klinika egyedülállóan sokirányú kép­zésének előnyét igyekezett hasznosítani. Dr. Tamási Károly a Dunán­túli Belgyógyász Vándorgyű­lésen 19 előadással szerepelt. Különösen a szűkebb körű, barátias jellegű rendezvénye­ket értékelte sokra, a fiatalok szerepeltetésére is ideális fó­rumnak tartotta. F. Kováts Éva Fotó: Gotvald Károlt/ A vándorgyűlés alatt kiállítás is megtekinthető Dombori strandnyitás június 15-én A Duna szennyezettebb a faddi holtágnál (Folytatás az 1. oldalról) Persze a hatósági engedély még korántsem jelenti azt, hogy a vízminőség terén min­den rendben. Erről győznek meg bennünket dr. Bényi Má­ria, az ÁNTSZ közegészségü­gyi osztályvezetőjének a sza­vai is: — Számottevő vízminő­ségromlást nem tapasztal­tunk, hisz ezesetben betiltot­tuk volna a fürdést. Havonta végzett mintavétellel bakterio­lógiai szempontból rendszere­sen ellenőrizzük a vizet. A környezetvédelmi felügyelő­ség adatai szerint kémiai szempontból nincs semmiféle rendellenesség, de a bakteriá­lis szennyezőanyagokkal már nagyobb mértékben találko­zunk. A májusi mintavételünk alkalmával nagymértékű iszapfelkeveredést és a fekális szennyezőanyagok növekedé­sét állapítottuk meg, bár ez nem éri el a kritikus szintet. Ezenfelül egy tekintélyes mér­tékű algásodás is megfigyel­hető. Az algásodási folyama­tot a meder őszi-téli kotrása je­lentősen csökkentené, erre évek óta nem került sor. Ugyanakkor a harmadik strand kialakításánál most végzett kotrás jelentősen fel­kavarja az iszapot és ez csak elősegíti az algásodást. Nem kizárt, hogy a biológiai szeny- nyezőanyagok növekedése azzal is összefüggésben van, hogy a faddi önkormányzat télen és a tavaszi zöldár al­kalmával a holtágba nagy mennyiségű vizet eresztett. Természetesen a polgármes­teri hivatal saját hatáskörben dönti el, hogy mikor nyitja meg a szivomyát. Megjegy­zem azonban, hogy a közhie­delemmel ellentétben a Duna-víz szennyezettebb, mint a holtág. Nem véletlen, hogy a Duna Tolna megyei szakaszán egyetlen általunk engedélyezett szabad strand sincs. - km ­Bősről az új csehszlovák kormány tágyal A jelenlegi csehszlovák kormány már nem kíván fog­lalkozni a bős-nagymarosi ví­zierőmű kérdéskörével - kö­zölte Marián Calfa szövetségi miniszterelnök, miután érte­sült arról, hogy a magyar kormány szerdán jegyzékben követelte a Csölösztőnél fo­lyamatban levő, jogsértő és környezeti károkat okozó munkálatok azonnali leállítá­sát. „A jegyzéket tudomásul vesszük, és átadjuk majd az új kormánynak, amely tárgyalni fog Magyarországgal. A munkák addig folytatódnak"- mondta Calfa, aki az új cseh­szlovák kormányban — a vá­lasztási eredmények miatt - semmilyen szerepet nem játszhat, hiszen mozgalma be sem került a parlamentbe. Pozsonyban szerdán négy­napos szakértői tanácskozás kezdődött arról, miként befo­lyásolhatja az erőmű a térség földalatti ivóvízkészletének a minőségét. A tanácskozáson csehszlovák, valamint dán és holland szakemberek vesznek részt. Az eszmecsere finanszí­rozása az úgynevezett Phare-keretből történik. Hamisítás felsőfokon Sokasodnak az autólopások - erre hívta fel olvasóink fi­gyelmét tegnapi számunkban dr. Berta Attila rendőrezredes, Tolna megye rendőr-főkapi­tánya. De mi történik az ellopott autók egy részével? Mert hisz az ellopott autót ki is kell juttatni az országból, hacsak nem az az érdek ve­zérli az autótolvajokat, hogy az autó végleg eltűnjön. (Éz esetben a kocsit akár dara­bokra is felvághatják, az alkat­részeket bontókban értékesí­tik, az alvázat mocsárba sül­lyesztik, erdők mélyén elássák ...) Más a helyzet, ha - tegyük fel - a kocsit a vevő egy másik országban várja. Akkor bi­zony az egyre gyanakodóbb vám- és határőrizeti szervek orra előtt kell kicsempészni. Több módszert is alkalmaz­nak. A legelterjedtebb, amikor az autó valamennyi okmányát, alváz- és motorszámát meg­hamisítják. A számokat lézer- technikával mahinálják, a ko­csi okmányai viszont erede­tiek. Már mint a nyomtatvány. Az adatok, a pecsét - tökéletes hamisítvány. Nehezebb a helyzet, ha az ellopott autóban mikroadó működik. Ezt az elmés szer­kezetet a tulajdonos szerelteti a kocsiba. A jeladó bizonyos frekvencián csipog. A csipo­gást viszont csak a rendőr vagy a vámőr zsebében lévő vevőkészülék hallja meg, és a tolvaj máris megbukott. Ez a módszer már működik, ám biztosra vehető, hogy a tolvaj­bandáknak is van jeladó-fel- derítő műszere. Természetesen forgalmi - eredeti forgalmi - engedéllyel a legjobb kigurulni a határon, de csak akkor, ha a dolog „tuti" mármint, ha a tulajdo­nos is benne van a lopásban, s a forgalmi és a kulcs visszaér­kezéséig nem jelenti be a kocsi eltűnését. Amennyiben nem erről van szó, marad a „mace- rás" hamisítás, vagy a teljes kozmetika. Új alváz- és motorszámok­kal, eredeti nyomtatványok­kal, tökéletesen átfestve ki­vinni a kocsit az országból, vagy az egyik féltengelyét le­szerelve, sérültnek „átmaszkí­rozva", tréleren, egy kinti műhelyt megjelölve uticélul, szintén az eredeti papírokkal átcsusszanni a határon - ez még aránylag könnyen megy is. Az osztrák-német határnál azonban kezdődnek a gon­dok: ott ugyanis már szolgá­latba állt egy speciális vámos brigád . . . (FEB) Magyarország bemutatkozik Magyarország is részt vesz az Unesco-Világörökség egyezmény kihirdetésének 20. évfordulóján Párizsban ren­dezendő kiállításon. Az Unesco palota udvarán pedig egy hollókői ház makettjét építik fel. Hetvennyolc díjazott az atomvárosban Paks gazdag a tehetségekben (Folytatás az 1. oldalról) A paksi városháza nagy­termében tegnap délután megtartott rendezvényen el­sőként Herczeg Ágnes, az ala­pítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket, azaz a pálya­munka-győztes tanulókat, a felkészítő pedagógusokat és az edzőket. Külön üdvözölte a díjakat átadó Bor Imre pol­gármestert és Jambrich Ist­vánt, a Paksi Atomerőmű Rt. munkatársát, kuratóriumi ta­got. Mint rövid beszédében rámutatott, a teremben helyet foglaló fiatalok eredményei azt is jelzik: az egy százalék tehetség mellé kilencvenkilenc százalék szorgalom is szüksé­ges. A győztes pályázók kö­zött egyébként a sportolók voltak a legtöbben, szám sze­rint huszonhármán, ám ugyanakkor némi meglepe­tésre kiválóan vizsgázott a ti­zenkét matematikus és az ugyanannyi fizikus is. Né­hány megyeszerte ismertebb név a díjazottak közül: Bán Zsuzsa magyar judo-bajnok, Hermész Ánita, a ritmikus sportgimnasztika csapat-vi­lágbajnoki hatodik helyezettje és Ács Péter, korcsoportjának Európa-bajnok sakkozója. Ezek után valóban csak egyet lehet érteni a elhangzott meg­állapítással: nagy öröm, hogy Paks ilyen gazdag tehetségek­ben.-szá­Bányák Ukrajnában A XIX. századra emlékez­tető munkafeltételek köze­pette dolgoznak a bányászok a donyecki szénmedencében - állapította meg Reuter hely­színi jelentése a keddi súlyos ukrajnai bányaszerencsétlen­séggel összefüggésben. A 250 ukrajnai szénbánya közül több mint százat még a második világháború előtt nyitották meg, s mintegy öt- venben még 1917 előtt kezdő­dött meg a termelés. A bá­nyákban rendszeresen meg­sértik a biztonsági előírásokat, kezdetleges módszereket al- kamaznak a szellőztetésre. Ukrajnában minden máso­dik nap egy bányász életét követeli - mondta a Reuternek az egyik donyecki sztrájkbi­zottság képviselője. A statisz­tikai adatok azt mutatják, hogy egymillió tonna szén fel­színre hozatala négy vagy öt emberéletbe kerül. Ez az arány messze felülmúlja a többi szovjet utódköztársaság hasonló mutatóit. Az Ugol Ukraini című fo­lyóiratban két éve megjelent összeállítás szerint a bányák háromnegyedét legalább 20 éve nem korszerűsítették. A felújításra nincs anyagi fede­zet. Ukrajnának ugyanakkor a korábbi évtizedeknél is jobban kell támaszkodnia szénkészle­teire, hiszen olaj- és gázszük­ségletének döntő részét Oroszországból importálja, s az árucserében rövidesen vi­lágpiaci árakat vezetnek be. Á köztársaságban bánya­szerencsétlenség során 1989-ben 278-an haltak meg, 566 ember súlyos sérüléseket szenvedett. Csaknem a bá­nyák felében történt halállal végződő baleset. Az államilag elrendelt vizs­gálatok szinte valamennyi esetben emberi mulasztással és a biztonsági előírások meg­szegésével magyarázták a tra­gédiákat. Számos esetben kő­omlás, illetve felszín alatti, vagy feletti közlekedési bal­eset volt a halálesetek kiváltó oka.

Next

/
Thumbnails
Contents