Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

1992. június 12. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Hangverseny A szekszárdi „Mini ART Galéria" adott otthont a Liszt Ferenc Zeneiskola gi­tár és fuvola tanszékén ta­nuló növendékeknek a bemutatkozására. ■ Kömyei Miklós és Ágos­tonná Béres Kornélia zene­tanárok növendékei kel­lemes hangulatot teremtet­tek a művészi környezet­ben megszólaltatott gitár és fuvola kettősökkel. A növendékek: Ballabás Aliz, Benkő Eszter, Kékes Kata, Kitanics Máté, Ma- kovics Rita, Pesti Orsolya gitáron, Erős Edina és Ta­kács Anita pedig fuvolán játszott. A galéria a továb­biakban is lehetőséget kí­ván biztosítani a növen­dék-koncertek megrende­zésére. Tanévzáró iskolanap Június 13-án tanévzáró iskolanap lesz a várdombi általános iskolában. Reg­gel 9 órakor a kultúrott- honban irodalmi műsor és karatebemutató lesz, majd 11 órakor kezdődik a bal­lagás az általános iskolá­ban. Az aulában kiállítás nyí­lik az iskola életét bemu­tató képekből és a gyere­kek alkotásaiból. A prog­ramot az este 6 órakor kezdődő ballagási bál zárja. Vérnyomás­testsúlymérés A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei In­tézete közreműködésével június 15-16-17-én, hétfőn, kedden és szerdán 8-tól 12 óráig vérnyomás-, test­súly-, és testmagasság mé­rést tart Szekszárdon, a Dózsa György u. 1. szám alatti TESZ székházban. Ezenkívül táplálkozási ta­nácsadással együtt ételre­ceptekkel is szolgálnak. A Szekszárdi Nyugdíja­sok Területi Érdekszövet­sége közli, hogy július 6-tól szeptember 7-ig min­den hétfőn 8 órától 12-ig tart ügyeletet. A szerdai ügyelet ebben az időszak­ban elmarad. Vendégek Dirlewangból A németországi Dirle­wangból június 13-án, szombaton a késő esti órákban harmincöt gyerek és tizenegy pedagógus, va­lamint a polgármester ér­kezik Mórágyra. A két is­kola közti kapcsolat már nem új keletű, de ez az első alkalom, hogy gyerekek is részt vesznek a látogatá­son. A vendégek egy hétig tartózkodnak > Mórágyon, ahol a helybeliek színes programokat szerveztek. Többek között sétát tesz­nek a faluban, a dirle- wangi gyerekek ismer­kednek a mórágyiakkal. Ellátogatnak Szekszárdra, a trófeamúzeumba, hajóki­rándulást tesznek a Du­nán, de lesz táncház is. Já­tékos ügyességi progra­mok, kulturális találkozó, pécsi kirándulás várja a gyerekeket. A program ke­retében június 19-én, pén­teken délután szalonnasü­tés lesz a pincesoron, majd este 7 órától búcsúestet tar­tanak az elmaradhatatlan tábortűzzel. A német gye­rekek másnap, szombaton köszönnek el a mórágyiak- tól, s indulnak haza. Örökölt szokások Nem dáridóztak, vadásztak Böröczky Kornél a gemenci vadászterületről A kormány vadászterületeiről, ezen belül is elsősorban a gemenci erdőről, ■az elmúlt 40 évben itt folyt vadászatokról és vadgazdál­kodásról tartott előadást szerdán este 7 órai kezdettel a Hotel Ge­menc különtermében a Szek­szárdi Vadászklub összejövetelén Böröczky Kornél, a Gemenci Ál­lami Erdő és Vadgazdaság nyu­galmazott igazgatóhelyettese. Az előadás előtt ültünk le beszélgetni Böröczky Kornél­lal. — Mi a célja az előadásnak? — Fontosnak tartom tisz­tázni, hogy mi volt az elmúlt 40 év alatt a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságban, mert túl sok szóbeszéd, pletyka kering a köztudatban. Tisztázni kell, hogy tulajdonképpen mit csi­náltak azok, akik itt dolgoz­tak, mit tettek ezért a termé­szetvédelmi területért a poli­tikától függetlenül, kimondot­tan szakmai alapon. Ugyanis akárhogy is nézzük, ezek a te­rületek, a vadgazdaságok igen sokat adtak az országnak. — Miért éppen az 1951-1991. közti időszak az előadás témája? — Jómagam az ötvenegy - kilencvenegy közti időszak­ban dolgoztam ezen a terüle­ten, ezért erről szólok elsősor­ban. De nyilvánvalóan negy­venöttől ötvenegyig is történt valami. Az elődeink igen so­kat tettek azért, hogy ezeket a területeket megmentsék, il­letve saját egziztenciájukat is biztosítsák. Ebben a gazdál­kodási formában ugyanis nem volt elég egyszer sikert elérni, hanem évenként folyamato­san bizonyítani kellett, mert különben veszélybe került az ember munkahelye. Ez na­gyon sok idegeskedéssel járó munka volt. — Hány kormány-vadász­terület volt az országban? — 1951-ben, Rákosi idejé­ben hét kormány vadászterü­letet hoztak létre jó érzékkel választva ki azt, hogy min­denféle vadra lehessen va­dászni. Lovasberényben sza- lonkázni lehetett, Gyulajon dámot lőni, a Gemencben szarvast, vaddisznót. Ez a struktúra élt egészen 1968-ig. Akkor összevonták az erdő- gazdaságokat a vadgazdasá­gokkal. — Minőségi vagy mennyi­ségi igények voltak-e ezekkel a vadászterületekkel kapcso­latban? — Természetesen mind­kettő, méghozzá nem is akár­milyen. Dámban évtizedeken keresztül Gyulaj tartotta a vi­lágranglistán az első helyet. Az őz vüágrekord ugyancsak egykori kormányterületről származott, Martonvásárról. Ennek érdekében produkál­nunk kellett. Azért azt meg kell említeni, hogy bármeny­nyire a szórakozást is szol­gálta a vadászat, azért ez több volt annál. — Említette, hogy sok pletyka, szóbeszéd kering az országban ezekről az egykori kormány-vadászterületekről. Az elmúlt egy-két évben nem egy lap írt az itt folyt dári- dókról. . . — Ezek nagy része kohol­mány, olcsó szenzáció hajhá­szás volt. Azt tudomásul kell venni, hogy a világon minde­nütt vannak kormány-vadász­területek, melyek nemcsak szórakozási lehetőséget bizto­sítottak a politikusoknak, de a külföldi partnerek vendégül látásával tárgyalási lehetősé­get is adnak. Nemegyszer ép­pen egy jól sikerült vadászat után került sor egy-egy szer­ződés aláírására a fehér asztal mellett, mindenféle dáridó nélkül. — Vannak ma is kor­mány-vadászterületek? — Vannak, ha nem is így nevezik őket, de ez természe­tes is. Hiszen ma is érvényes az a mondás, amit egy régi vezető politikusunk mondott erről: „Tudomásul kell venni, ha tetszik, ha nem, hogy a je­lenlegi uralkodó osztály örö­költe az előző uralkodó osz­tály szokásait, azok patriar­chális hagyományai nélkül." Ez szerintem tökéletesen fedte az akkori dolgokat és talán a maiakat is. — Kié ma a gemenci va­dászterület? — Épp úgy, mint korábban állami terület, közvetlen a Földművelődésügyi Miniszté­rium Erdészeti főoosztálya alá tartozik. F. Kováts Éva Fotó: Gottvald Károly Fontos tudnivalók a II. kárpótlási törvényről Hatályba lépett a II. számú kárpótlási törvény, mely a Ma­gyar Közlöny 47-ik számában jelent meg, úgy mint az 1992. XXIV-ik tör­vény. Ez rendelke­zik az 1939. év má­jus 1-től, 1949. jú­nius 8-áig jogtalanul elvett zsidó és né­metajkú magyar ál­lampolgárok részle­ges kárrendezéséről. A magyar posta már árusítja az igénylő-nyomtatvá­nyokat. Fontos, hogy az érintettek mielőbb szerezzék be a nyomtatványt, mert azokhoz szük­séges lesz csatolni a Földhivatal és a me­gyei levéltár igazo­lásait is, ami időt vesz igénybe. Aki 1992. június 8-ától számított 4 hónapon belül az igényét nem adja be a Me­gyei Kárrendezési Hivatalhoz, az az il­letőre nézve jog­vesztéssel jár. E II. számú kár­pótlási törvénnyel kapcsolatban felvi­lágosítást nyújt a Tolna Megyei Kár- rendezési Hivatal, Szekszárd, Bezerédj u. 8-10 szám alatt, valamint a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete, Szekszárd, a volt megyei pártház I. emelet 107-ben kedden és szerdán. Kábítószer, lőfegyver a tamási piacon? A tamási polgármesteri hi­vatal, a városi rendőrkapi­tányság és a piacot üzemeltető építőipari és városgazdálko­dási vállalat illetékesei érté­kelték a csütörtöki heti piac­hoz kapcsolódóan kialakult külföldi illegális árusítás (un. KGST-piac) helyzetét és kö­vetkezményeit. Megállapították, hogy a pi­acnak a viszonylagos olcsó árakból eredő előnye mellett sok hátrányos vonatkozása, következménye van. Sók a tisztázatlan eredetű, feltehe­tően bűncselekményből szár­mazó, illetve az országba ille­gális módon bekerült áru. A kötelező minőségellenőrzés elmulasztása miatt jelentős ré­szük nem felel meg a minő­ségi előírásoknak, ami mű­szaki cikkek esetén életveszé­lyes. Az árusok helyzetükből adódóan tolakodó, agresszív magatartást tanúsítanak, sza­bálysértéseket, bűncselekmé­nyeket követnek el. Előző nap ellepik a közterületeket, ott éj­szakáznak tisztálkodási lehe­tőség nélkül, ami közegész­ségügyi szempontból is veszé­lyes. Illegális módon és tiltott dolgokat (valuta, gázspray, lő­fegyver stb.) árusítanak, sőt bizonyos jelekből feltételez­hető a kábítószer jelenléte is. Miután maga a tevékenység is hatályos központi és helyi jogszabályokba ütközik, a ha­tóságok - 1992. június 12. nap­jától - az eddiginél szigorúb­ban lépnek fel az elkövetőkkel szemben és feltett szándékuk, hogy - hasonlóan az ország sok településéhez - minden jogszabályban biztosított esz­közzel érvényt szereznek az előírásoknak. Erre négynyelvű táblákkal, szórólapokkal az érintettek fi­gyelmét is felhívták. Arra számítanak, hogy a törvény- tisztelő állampolgárok megér­tik és segítik az intézkedése­ket. Útépítés Cikón, súlykorlátozással Cikón, ebben a kis völgy- ségi faluban az elmúlt nyáron nagyszabású útépítési prog­ramot valósítottak meg, hisz szilárd utat építettek az Arany, a Hársfa, a József és a Vörösmarty utcákban. Visz- szamaradt azonban a Táncsics utca. Nos, az idén erre is sort ke­rítettek, s már néhány hete el is készültek a munkálatokkal, melyet Kőműves-József tervei alapján végeztek. A kivitele­zéssel a tavaly jó munkát pro­dukáló és aránylag elfogad­ható árajánlattal előálló MASZTIX Építő és Szolgáltató BT-t. bízta meg az önkor­mányzat. Az útépítés 800 ezer forintot emésztett fel. A több­letköltséget az önkormányzat nem ruházza át a Táncsics utca lakóira, így házanként marad a 7 ezer forint. (A múlt évben a többi utcák lakói ugyanennyit fizettek). Éorray Gellért polgármester szerint most a lakókon a sor, hogy egy-egy eső után meg­igazítsák, rendbetegyék a ki­mosódott útpadkát, mert így nemcsak szebb, hanem tartó- sabb is marad a betonút széle. Nemrégiben végezték el az Iskola tér előtti útszakasz asz­faltozását is, amit hepe-hupás terméskővel raktak le annak idején. Á Diófa utcában 220 méter hosszban felszedték a járdala­pokat, mert a járda jóval ala­csonyabb volt a pár éve épített betonúnál. A felszedett járda­lapokból a Kálváriához vezető lépcsőket rakták ki. Az új jár­dát a lakosság társadalmi munkában készítette el. Ehhez az anyagot, a cementet, a só­dert az önkormányzat biztosí­totta. Idén az út és járdaépítés - az áfán kívül - 1 millió 900 ezer forintot vitt el. Ha ezek után bárki azt hinné, hogy Cikón útügyben minden „fenékig tejföl" - té­ved. Szükségessé vált az 5-6 éve elkészült, de enyhén fogal­mazva nem a legjobb minő­ségben kivitelezett Perczel utca teljes felújítása. Tenni kell valamit az Arany János utca 9. számú ház előtt is, mert az esővíz állandóan „meg­hordja" törmelékkel. Két ház­nál körülbelül 100 méteres út­szakasz kiépítésétől vált szük­ségessé. Hatalmas gond a község­ben, hogy a súlyos teherko­csikkal, a nehéz erőgépekkel indokolatlanul igénybe veszi- kaz utakat. Ennek kiszűrésére, az utak állagának, élettarta­mának megőrzésére előtérbe került súlykorlátozásra utaló Kresz-táblák kihelyezése. Er­ről természetesen tájékoztat­ják a lakókat. A korlátozás első ütemben 1-2 utcában ke­rül bevezetésre, ám amennyi­ben ez a módszer beválik, úgy valamennyi önkormányzati kezelésű úton, utcában rend­szeresítik. Hunyadi István Bölcskén készíti diplomamunkáját egy filmrendező A rendező (balról) a következő jelenetet beszéli meg a főszereplőkkel Bölcskén, a Táncsics Mihály utcában, a takaros parasztház tornácán kábelek tekeregnek, a bejáratnál egy állványon ha­talmas reflektor foglalja el a helyet. Á Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola ope­ratőr- és filmrendező szaká­nak végzős hallgatója, Keme- csi Ferenc forgat itt filmet kis stábjával. A diplomamunkája készül. Már nyolcadik napja vannak Bölcskén, s a forgatás­ból az utolsó simítások van­nak csak hátra. — Honnan az ötlet, hogy a vizsgamunkája éppen itt ké­szüljön Bölcskén? - kérdeztük Kemecsi Ferenctől, aki ren­dező, operatőr, producer és író is egyben. — Gyakran kijárunk ide, ebbe a barátságos kis faluba. A feleségem bölcskei, s rokon­ság itt van. A környezetet is megfelelő helynek találtuk a forgatáshoz. Hamarosan befejeződik a harmincperces rövidfilm fel­vétele. Ez a bölcskeiek hozzá­állása, szívélyessége, keves- sége nélkül talán nem is való­sulhatott volna meg. De sokat dolgozik a hangmérnök és a segédoperatőr is, akik a főis­koláról együtt jöttek a rende­zővel. A munkából a feleség is kiveszi a részét: mintegy se­gédrendezőként működik közre, míg a fia a csapót ke­zeli. A készülő filmből a város­ban élő, faluból elszármazott férfi életének egy-egy mozza­natát ismerhetjük meg. Bemu­tatja a film a falut, a falu életét, a É)una-partot, az embereket. A férfi főszerepet Árva László, a Szolnoki Szigligeti Színház művésze alakítja, a női fősze­repet pedig Szombati Szilvi­ára - aki az első évet végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolán - osztotta a ren­dező. A terv szerint a film címe Magányosan lesz, ami persze még nem végleges cím. Mint azt a rendezőtől meg­tudtuk, valószínű, hogy a bölcskeiknek levetítik majd a filmet, de szó van arról is, hogy a televízióban is láthat­ják majd.-p. téri ­Új helyszínre kell vinni a felszerelést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents