Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-05 / 132. szám
1992. június 5. MEGYEI KORKÉP MEPUJSAG 3 Darvas Ferenc új kötete Az idei ünnepi könyvhétre megjelent Darvas Ferenc Sirályfiak című verseskötete, amelyet a szerző június 7-én, vasárnap 10 és 12 óra között Szekszárdon, a Korzó kávézónál dedikál. Szeminárium Vásárosnaményban kerül megrendezésre június 15-18. között a II. szat- már-beregi földrajzpedagógiai szeminárium. A rendezvény országos hatáskörű, mely a megyék általános és középiskolai földrajz szakos pedagógusainak nyújt továbbképzési lehetőséget. Jelenetkezéseket június 8-ig fogadnak el a megyei pedagógiai intézet címén: Nyíregyháza, Búza u. 5, Zachár Attila. Véradás Pálján A Tolna Megyei Ön- kormányzat Kórháza Véradó Állomása június 9-én, kedden véradást szervez Pálfán. A délelőtt 10 órától 16 óráig tartó véradást a művelődési házban tartják a helyi vöröskereszt közreműködésével. Ünnepi mise Simon József faddi plébánost 20 éve szentelték pappá. Az évforduló alkalmából ünnepi misét tartanak Faddon, a katolikus templomban június 18-án, este 6-kor. Szakmai napon a pedagógusok A közelmúltban huszonnégy bölcskei pedagógus szakmai napot tartott, melynek keretében a Baranya megyei Magyar- mecskére utaztak, ahol a helyi általános iskolába látogattak el. A programjuk szakmai részében ismerkedtek az magyarmecskei általános iskolával, pedagógusaival, s az ottani munkával. Színes műsor Alsónánán Tegnap a kultúrotthon megtelt gyerekekkel, szülőkkel, pedagógusokkal. Mintegy a tanév végét lezárandó, az általános iskola színes műsort szervezett, ami némi betekintést nyújtott a szülőknek az iskolában folyó munkáról. A szervezők, az iskola tanárai arra törekedtek, hogy a bemutatkozás minél színesebb, sokoldalúbb legyen, s minél több gyerek vegyen részt. Volt olyan osztály, amelyik teljes létszámban szerepelt, de volt vers, furulyaelőadás, néptánc, és karate is. Az általános iskola irodalmi színpada is rövid előadással kedveskedett a résztvevőknek. Szombaton, a ballagással ismét lezárul számukra egy tanév, s a táblára fölkerül a hagyományok szerint a vakáció felirat. A bogyiszlói polgármester nem lett tolnai jegyző Marián visszaadta mandátumát Földek, vizek, levegő és élővilág A környezetvédelem hétköznapjaiból IV. rész A technikai fejlődés tagadhatatlan árnyoldala, hogy immáron veszélyezteti egészségünket, s ezzel együtt az élővilágot. Nem csoda, ha az utóbbi években világméretűvé terebélyesedett a környezet megóvását, megvédését célzó mozgalom. Bonyhád város önkormányzati képviselő testületé legutóbbi ülésén a környezetvédelem időszerű kérdéseivel foglalkozott. A téma előterjesztője, Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető alaposan felkészülve adott számot a város környezetvédelmi állapotáról. Erről az igen lényeges területet felölelő kérdésről a bennünket körülvevő környezet állapotáról nem ártana alapos képet kapva tájékozódni a többi településen sem, ahol eddig ezt még nem tették meg. Élővilág, tájvédelem és települési környezet (Folytatás az 1. oldalról) Kaposvári Ferenc azt kérdezte, hogy fizikailag bimá-e a pályázó a feladatokat. Hisz a jegyzői munka egész embert kíván; s mi történik, ha itt is, ott önkormányzati ülés lesz, egyidőben? Továbbá: mi a bogyiszlói képviselők állásfoglalása az ügyben? Tapsolnak-e, hogy ide jelentkezett a polgármesterük? Keszthelyi Márton azt válaszolta, hogy dr. Sümegi Zoltán szakmai ambícióit nem elégíti ki egy kistelepülésen végzendő polgármesteri munka. S Tolnán már nagyon kéne a jegyző, mert a városházi teendők ellátása jegyző nélkül iszonyatos teher. Marián Béla még hozzátette, hogy a bogyiszlóiak, bár nem szívesen, de elengedik a polgármesterüket, aki a következő választásokon ott már nem is indulna, hanem Tolnán szeretne berendezkedni, hosszú távon. Klein Lajos azt vetette ellen, hogy a hivatalban van két személy is - Ezemé Huber Éva és Zöldné Kéri Gizella aki képesítése alapján lehetne jegyző. Miért nem esik órájuk a választás? Csak azért, mert nők? Keszthelyi Márton kérte, hogy „egy bajból ne csináljunk kettőt": ha elmozdítanák a hölgyek valamelyikét jelenlegi posztjáról, akkor ott keletkezne újabb megoldandó probléma, de egyébként sem pályázott egyikük sem. Farkas Antal a pályázat tisztaságát vonta kétségbe, gyanúsnak találva, hogy csak egyvalaki jelentkezett az állásra. Molnár Ernő odáig ment, hogy ő már a kezdet kezdetén hallott olyan folyosói beszélgetést, hogy „ez a kérdés el van döntve, Sümegi jön jegyzőnek". Takács István azt feszegette, hogy ha esetleg érdekellentétek adódnak a két szomszéd - Tolna és Bogyiszló között vajon melyik oldalra állna, aki itt jegyző, ott meg polgármester? Igaz, hogy csak a törvényességet felügyeli, azaz szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken a jegyző, de akkoris olyan információkhoz jut a hivatali, bizottsági, testületi munka során, amelyeket „odaát" felhasználhat. Az előző jegyző, dr. Sebestyén István, Bonyhádról járt Tolnára. A testület ítéletét jegyző-ügyben talán Farkas Antal fogalmazta meg a legszemléletesebben: Sebestyén túl messze lakott, Sümegi meg túl közel lakik. A (le)szavazást követően Keszthelyi Márton bejelentette, hogy Tolna városnak továbbra sincs jegyzője, s új pályázat írandó ki. Dudái Ferenc azt indítványozta, hogy kérdezzék meg a két jelenlévő, képesítéssel rendelkező személyt, hogy az átmeneti időre vállalnák-e a jegyzősködést. Zöldné vállalta, így megbízásos alapon, egyelőre ő látja el a teendőket. Az izzasztó vita után Marián Béla kért szót, és bejelentette, hogy lemond mandátumáról. Augusztustól ugyanis munkahelyet változtat, és hamarosan el is költözik Tolnáról. A teremben oldódott a hangulat. Mitagadás, jópáran megkönnyebbültek. Marián Béla 3 éve került a városba, s mint messziről jött ember, gyakran belekavart a helyi állóvízbe, nem tartva tiszteletben, nem is ismerve az itteni érdekviszonyokat. Ne csak dicsérjük, jópár hibát, meggondolatlanságot is elkövetett, távozását követően mégis hiányozni fog egy üde színfolt a tolnai közéleti palettáról. Az ülések bizonyára belterjesebbé válnak, de az is megjósolható, hogy a döntéshozatal felgyorsul, elmaradnak azok a közjátékok, melyek során némelyek nem a javaslattal vitatkoztak, hanem Mariánnal. A szerdai rendkívüli testületi ülés a tornaterem-építési és egyéb céltámogatások kapcsán felmerülő kérdések megtárgyalásával zárult. Wessely A Völgység fővárosának területén, sajnos, nem található természetvédelmi terület, ezért a meglévő zöldterületek értéke sokszoros, megóvása, gyarapítása az esztétikai szerepen túl a rekreációt is szolgálja. Helyi védettség alatt áll a leánykollégium egyhektáros parkja, a Perczel-kerti park és néhány facsoport. Bonyhád ma 32 hektár parkterülettel rendelkezik, ebből 18 hektárnyi a belterjesen gondozott. , A települési környezetet alapvetően meghatározó tényező a beépítettség, az elhelyezkedés , a területi funkció, melyek mind szintén részét képezik egy együttélő közösség összhangjának. A város közigazgatási területén 5032 lakás van, a 100 lakásra jutó népesség 308 fő. A lakások 79 százaléka vezetékes gázzal ellátott, a lakások 17 százaléka távfűtött. A vezetékes ivóvízzel való ellátás 99 százalék fölötti, közcsatornába kapcsolva 95 százalékuk. A rendszeres szemétszállítás 4887 lakásnál megoldott, mely mesz- sze jobb az országos átlagnál. A települési környezet védelme is tudatos munka kell legyen, melyet a folyamatosan „karbantartott" rendezési tervek szolgálnak. A legnagyobb környezeti probléma Bony- hádon a szemételhelyezés kérdése, a szeméttelep rossz elhelyezkedése, ami a 6-os fő- útról, az ország egyik fő közlekedési útjáról nagyszerűen látható. Az értékelésben az is elhangzott, a települési környezet minőségében, állapotában helyrehozhatatlan környezeti károsodás nem következett be, s ez a mai környezetvédelmi szituációban nem elhanyagolható tény. (Vége.) A közösen végzett munka gyümölcse Bölcskén (Folytatás az 1. oldalról.) Az önkormányzat korrektül járt el a lakossággal szemben, amikor az első részletet a munkák befejezte után fizettette be. Ez már gyakorlattá is vált, s az is, hogy lehetőségeiket mérlegre téve mindig az valósul meg, amit a lakosság akar, s annak elkészültekor nyújtja be a számlát. Az útépítési programban mintegy 40 ezer négyzetméter út készült el, ami kb. 20 kilométernek felel meg. Tavaly a lakosság 8 ezer forintot fizetett be házanként erre a célra. A mintegy 17 milliós beruházásnak ez kb. a 20 százalékára volt elegendő. Itt is kikérték a lakosság véleményét, ők hogyan, s miként akarják. Az együttes munkának köszönhető, hogy 1987 óta van víz Bölcskén, és mára már egyetlen útja sincs, amelyiken ne lenne szilárd útburkolat. Az emberi kapcsolat szép példája, hogy a II. világháborúban elesettek emlékére emlékművet állítottak, melynek avatását tavaly, a halottak napján tartották. A helyi újságon keresztül tájékoztatta az önkormányzat a lakosságot a lehetőségekről. Az emlékmű táblájára 107 bölcskei név került, akiknek hozzátartozói 100 ezer forinttal járultak hozzá a költségekhez, ami mintegy 800 ezer forintot tett ki. Azóta a képzőművészeti lektorátus zsűrizte a teret, az emlékművel, ami jó minősítést kapott. Az emlékművek egyik legszeb- bike a bölcskei. Ez.így is van rendjén, ennek így kellett történnie. A mondás is úgy tartja, a gyümölcsfa beérleli gyümölcsét, ha ápolják, gondozzák azt. — pusztai téri Atyaúristen! Tegnap minden, magára valamit adó férfiú morcosabb volt a szokottnál, az udvariasság mintha kiveszett volna, a trafikos unott arccal visszadobta a borravalót, a boltos nem fogadta a köszönést, ráadásul a mócsingot vágta a papírdarabra, a sör íze keserűbb volt, a feleségek ezúttal félbehagyták kiselőadásukat az asztalnál, mert senki sem figyelt rájuk, a szokottnál is többen szidták a tévéműsort, na meg az időben is benne volt mindenféle front, ami fájhatott, az fájt is, a munka lassabban ment, a főnök a szokottnál is antipatikusabb formáját hozta, nem indult az a rohadt autó, ebben az átkozott boltban meg semmit sem lehet kapni, a benzinkútnál richtig a rossz sorba álltunk, a sokévi átlagnál többet büntettek a rendőrök, az anyósok újfent előálltak valami isteni ötlettel, meg különben is minek süt a nap, most meg minek borul be, elegünk van mindenből!!!!! Szerdán este kikaptunk Izlandtól. Hazai pályán! Atyaúristen! Ez már a VÉG. Ennél rosszabbat ma este már Jockey sem hozhat. Pedig ő egy nagy franc. KHZ Német zeneiskolások látogatása Kedden érkezett Szekszárdra a bietigheim-bissingeni zeneiskola növendékeinek csoportja. A gyerekek a szekszárdi zeneiskola vendégszeretetét élvezik. A 89 óta tartó kapcsolat során most harmadízben látogattak el városunkba. Dr. Franz Backhaus igazgató rendkívül fontosnak érzi a két iskola barátságát, s ezt mélyítendő, idén az előző évektől eltérően nem fúvós, hanem gitár és block flöte együttesük jött el. Szerdán városnézés volt a program, majd Szekszárd város polgármestere fogadta a vendégeket. Este a szekszárdi Művészetek Háza adott otthont koncertjüknek, ahol felvételünk is készült. Tegnap Pécsre látogattak el, s a zene- művészeti szakközépiskola látta őket vendégül. Ma fél hatkor a szekszárdi zeneiskola nagytermében kerül sor a német és magyar gyerekek közös hangversenyére, melyet baráti találkozó követ. A diákok szombaton indulnak haza. ór Felélednek a búcsújáró hagyományok? Megújul a bátai Szent Vér templom Manapság nem sok mindenért érdemes irigyelni a megye legdélibb faluját, Bá- tát, két dologért azonban igen: szép fekvéséért és gazdag történelméért. Egyes oklevélmásolatok szerint már István király idején is falu állt a Duna partján, az meg egészen bizonyos, hogy 1093-ban épült fel a Szent László alapította bencés apátság. Sorsa a magyar történelemben majdhogynem tipikusnak mondható: fölégették a tatárok, lerombolták a törökök, aztán már nem épült újjá. Legalábbis e század harmincas éveiig, amikor az akkori apátplébános, Fájth Jenő sokirányú fáradozásai és a falu áldozatkészsége eredményeként felépült, ha nem is az apátság, de a ma álló Szent Vér templom. Az elnevezés utal arra, hogy a XVI. századig hírt, nevet - és talán a búcsújáró helynek köszönhetően gazdagságot is - szerzett Bá- tának a Szent Vér ereklye. Az újkori templom mára megérett a felújításra. Annak idején ugyanis a mennyezetet alkotó gerendákat és deszkákat nem szakszerűen helyezték el, az elmúlt évtizedek alatt úgyszólván elporladtak, hol itt, hol ott szakadtak le, egyszer éppen a jelenlegi apátplébános, Sudár Imre alatt. Az 54 köbméter gerendát és az 1.370 négyzetméternyi deszkát ki kell cserélni. Ehhez a faanyagot a németországi, müncheni egyházmegye adta. A munka közel ötmillióba kerül, amiből pillanatnyilag majd kétmillió hiányzik. Á bá- taiak bíznak benne, hogy ahogy a hárommillió összejött, úgy előbb-utóbb meglesz a hiányzó összeg is a hívek, búcsúsok áldozatkészsége, a különböző adományok révén. — Június 6-án kezdődik a munka, a födémcsere novemberre elkészül. Igyekeznünk kell, hiszen jövőre ünnepeljük a 900 éves évfordulót, addigra befejezzük a felújítást — mondja Sudár Imre apátplébános. Tervezik a község másik katolikus templomának felújítását is. Az az 1700-as évek elején épült, elsősorban kőművesmunkát igényel. A falu egyházi és világi vezetői a valamikor nagyon eleven, nagyon híres búcsújára hagyományok felélesztésén munkálkodnak. A hívek lelki, a község anyagi gyarapodása érdekében. Á mai, gazdasági szempontból nem sok jóval kecsegtető világban dicséretre méltó igyekezet.
