Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

1992. június 27. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Állampolgári eskü Bensőséges hangulatú ünnepség volt tegnap dél­után Udvariban. Kiss Géza és felesége, valamint két gyermekük letették az ál­lampolgári esküt a község polgármestere, Radványi György előtt. A család négy évvel ezelőtt települt át Romániából, ahonnan most eljöttek Kissék bará­tai, rokonai, hogy részesei lehessenek az esemény­nek. Szent László emlékére Ma este nyolc órakor a szekszárdi Wossinsky Mór Múzeumban Szent László emlékezete címmel kiállí­tás nyílik. A tárlatot Bors László püspök nyitja meg. Búcsú Szakadáton Holnap délelőtt tíz óra­kor kerül sor a felújított szakadáti templom meg- áldására, amelyet búcsúi nagymise követ. A részt­vevők megkoszorúzzák a község háborús áldozatai­nak emléktábláját. Délután baráti találkozóra kerül sor, valamint a helyi ha­gyományőrzők népi tán­cokat mutatnak be. Szigma-kupa táncverseny, gálaest A nemzetközi táncver­seny gálája lesz ma este fél kilenckor Szekszárdon, a városi sportcsarnokban. A standard- és latin amerikai táncok versenyének gála­műsorán közreműködnek a nemzetközi verseny résztvevői, a Savaria tánc­klub tagjai, német, olasz és magyar ifjúsági bajnok pá­rosok és show-táncosok. Zsidó áldozatokra emlékeznek A Magyar Szocialista Párt Dombóvári Szerve­zete koszorúzási ünnepsé­get rendez a II. világhá­ború zsidó mártírjai emlé­kére holnap délelőtt tíz órakor a dombóvári zsidó emlékműnél. Minden együttérzőt szeretettel várnak. Ünnepi megemlékezés Dombóváron A Magyar Demokrata Fórum Dombóvári Szer­vezete az idegen csapatok kivonulásának évforduló­ján, június 30-án 18 órai kezdettel a Dombóvári Művelődési Ház klubter­mébe ünnepi megemléke­zésre hívja az érdeklődő­ket. Vendég: Csurka István író, országgyűlési képvi­selő, az MDF alelnöke. Előtte 17 órakor a Gárdo­nyi téri kopjafánál gyer- tyagyújtásos megemléke­zés lesz. Véradás Szekszárdon Június 30-án, kedden reggel 8-tól délután 3 óráig intézeti véradónapot tar­tanak a szekszárdi vér­transzfúziós állomáson. Szavazás valaki mellett, vagy valaki ellen? Önkormányzati szomorújáték két felvonásban (Folytatás az 1. oldalról) Az első szavazás azonban mintha megcáfolni látszott volna a híreszteléseket, hiszen az I. Számú Általános Iskola igazgatói tisztségét, három pályázó közül, különösebb gond nélkül nyerte el Biczó Ernő, az eddigi első számú vezető. Ugyancsak elfogadta a testület a műszaki szakközépis­kola élére javasolt személyt, Póla Károlyt. Á speciális általános is­kola igazgatói állására Nagyné Zsigmond Zsuzsanna, illetve Pesti Gyuláné pályázott. Ugyan­akkor az önkormányzat művelő­dési bizottságának javaslata úgy szólt, hogy - a tantestületben kia­lakult válságos helyzet miatt - megbízott igazgató kinevezése mellett rendkívüli pályázat kií­rása lenne célszerű. Ekkor kezdő­dött el a kínos jelenetek sora: elő­ször Pesti Gyuláné, az eddigi igazgató próbált magyarázatot adni a tantestületi válságos hely­zet mibenlétére, majd kolléganője, Nagyné- Zsigmond Zsuzsanna kapott szót néhány mondat ere­jéig. Vélhetően senki nem lett okosabb, ezért is döntött úgy a testület, hogy marad a bizottsági állásfoglalásnál, azaz az új pályá­zat kiírásánál. A Garay János Gimnázium igazgatói tisztségére egyetlen pályázat érkezett, az ed­digi vezető, Zentai András adta be tervezetét. A művelődési bi­zottság nem támogatta megvá­lasztását, hivatkozva a gimnázi­umi tantestület megosztottsá­gára, az igazgató vezetői munká­jával kapcsolatos, elgondolkod­tató értékítéletekére. Ferenczi Jó­zsef képviselő hozzászólásában a gimnáziumban folyó munkára, az elért eredményekre kérdezett rá, s ezt az alkalmat használta fel Ko­csis Imre Antal polgármester arra, hogy Zentai András mellett érveljen. A testületet azonban - pontosabban annak egy részét - minden ékesszólása ellenére sem sikerült meggyőznie a polgármes­ternek, Zentai András nem kapta meg a szükséges számú szavaza­tokat. Még nagyobb meglepetést okozott Bonfig Ágnes meg nem választása a művelődési ház élére, jóllehet a művelődési bizottság javaslata egyértelműen mellette szólt. Ekkor kért szót ismét Fe­renczi József, s némileg emelt hangon közölte a résztvevőkkel: ezeket a döntéseket lehetetlenség bárkinek is megmagyarázni, s képviselőtársait színvallásra késztetve nyűt, személyes szava­zást kért az érintettek esetében. Véleményéhez csatlakozott Csá- nyi J. László is, aki egyenesen fe­lelőtlen döntéseknek nevezte a meghozott határozatokat. Fodor Miklós ragaszkodott ahhoz, hogy a testület tagjai addig ne menje­nek haza, amíg nincs valamennyi intézmény élén megválasztott vezető. Kocsis Imre Antal szen­vedélyes hangú hozzászólásában ugyancsak nehezményezte a tör­ténteket, s már korábban kilá­tásba helyezte, hogy ismételt sza­vazásra tesz kísérletet. Az újabb voksolás előtt azonban dr. Őtós Miklós tíz perc szünetet kért, S a kormánykoalíció pártjai - jelen esetben az MDF és a KDNP tag­jai - közös „frakcióülést" tartot­tak. A rövid intermezzo utáni második felvonás Nagyné Zsig­mond Zsuzsanna számára a sza­vazáskor meghozta a speciális is­kola igazgatói tisztségét, Zentai Andrásra azonban egy újabb, kí­nos és megalázó procedúra várt. Míg az ellenzék - tehát az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP - képviselői, egy-két kivételtől elte­kintve, Zentai András mellett voksoltak, addig a kormánykoalí­ció tagjai - az egy Posta Péter ki­vételével - tartózkodtak, illetve elfogultságra hivatkozva nem szavaztak. Mindez azt jelentette, hogy Zentai András két szavazat híján szeptembertől nem kapta meg azt a megbízatást, amit ti­zenöt éve lát el a gimnáziumban. A művelődési ház igazgatói tiszt­ségére pályázó Botífig Ágnes má­sodjára elsöprő győzelmet aratott, ez alkalommal gyakorlatilag a kormánypártoktól és az ellenzék­től egyaránt megkapta a szüksé­ges támogatást. A gimnáziumi hercehurca azonban még nem ért véget, az ügyek további vitelére kiszemelt, jelenleg az igazgatóhe­lyettesi posztot betöltő Pesti Gyula mély sajnálattal bejelen­tette, hogy a történtek után kény­telen visszaadni megbízatását. Ugyancsak sajnálkozva állapí­totta meg, hogy az ő véleményére senki sem volt kíváncsi, jóllehet azt szívesen megosztotta volna az érdeklődő képviselőkkel. A tantes­tületben egyesek már azt is tudni vélik, hogy kit szemeitek éi utód­nak, ha ez igaz, akkor azt etikát­lannak tartja. A testület már a késő esti órák­ban tárgyalta meg Szekszárd lab­darúgásának és továbbfejleszté­sének lehetőségeit. A napirend nem nélkülözte a burleszk eleme­ket sem, megesett, hogy a szajcér- tőként meghívott és a nagyivá terveket vázoló Balogh László, a polgári lövészegyesület ügyve­zető elnöke, illetve Kalász János, a Szekszárdi Dózsa SE társadalmi elnöke enyhén szólva nem min­denben értett egyet egymással. A helyzet komikumát dr. Tóth Csaba is felismerte, aki rákérde­zett, hogy vajon együttműködik-e egymással a megoldást közösen kereső két szakember. Mindezt le­számítva - Csányi J. László kon­zekvens ellenkezése dacára - a polgári egyesület Balogh László által kidolgozott terve megkapta a szükséges támogatást, az arany­lábú fiúk pedig az idei 4 millió fo­rintos újabb támogatást. A szur­kolók ezek után joggal várják a szakmai célkitűzés megvalósu­lást, a jövő évi bajnokságban az első három hely valamelyikének a megszerzését. Szeri Árpád Autót, állatot sodort a víz Csütörtökön felhőszakadás zúdult Paks városra Évtizedek óta nem látott esőzés volt csütötökön este nyolc és tíz óra között Paks térségében. Már az első húsz perc alatt annyi csapadék zúdult le, hogy a Kishegyi utcában egyméteres magas­ságban hömpölygött a víz. Mint János Ágoston vá­rosi tűzoltóparancsnok el­mondta, huszonhárom' helyszínre kellett kivonul­niuk a tűzoltóknak. A közé­pületek közül a gimnázium, a konzervgyár, a Kereszt és a Dózsa György út sarkán lévő üzletsor, valamint a posta és a rendőrség egyes helyiségeit öntötte el a víz. Különösen „meleg" volt a helyzet a posta épületében, ahol az áramellátó központ­ban 70 centiméter magasan állt a víz. Mindössze tíz cen­timéter hibádzott, hogy a vízszint elérje a biztosítékot. Ez azt jelentette volna, hogy megszűnik a telefonössze­köttetés Paks és a külvilág között. A tűzoltók azonban ezt megfeszített munkával megakadályozták. Másutt is nehéz körülmények között - derékig a vízben - végezték munkájukat. A lezúduló víztömeg az Erzsébet szálló közelében elsodort egy Daciát, amely végül egy korlátnál „lan­dolt". Az első bejelentés csütör­tökön 20 óra 22 perckor ér­kezett, ettől kezdve hajnali négyig egyfolytában dol­goztak a tűzoltók. A helyi­eknek az atomerőmű tűzol­tósága adott kölcsön egy Honda típusú szivattyút, és segített a szekszárdi pa­rancsnokság is. így összesen tinenégy ember tizenegy szivattyúval mentette a menthetőt. Az utolsó hívás tegnap dél­után egykor a rendőrségtől érkezett, ahol a víz egy lyu­kon keresztül lassan szivár­gott az alagsorba. A két hullámban érkezett esőzés hatása Dunakömlő- dön tegnapra érződött iga­zán. Az ottani patak - mint­egy nyolc kilométerről gyűjti a vizet - megáradt, s a völgy két oldalán másfél méter magasságban höm­pölygött a víz. A melléképü­letek közül többnek csak a gerince látszott ki, több helyről baromfit és sertést ragadtak magukkal a hul­lámok. A károk mértékéről nincsenek még adataink, ugyanakkor többen kifogá­solták, hogy a biztosító csak kedden küldi ki szakértőit Paksra. -háj­Kevesebb balesetet! Fényvisszaverő prizmatüs­kéket helyeznek el Dunaföld- váron a 6-os út és az 61-es út találkozásánál, valamint az út fölé is helyeznek jelzőtábládat - 'az elhatározás egy tegnapi fórumon született, melyet a helyi önkormányzat, a közúti igazgatóság, a megyei önkor­mányzat és a rendőrség rész­vételével tartottak. Hurrá, nyaralunk! Októberi „nyaralás rr A nyár és a pihenés egybekap­csolódó foglárnak. Az emberek többsége nyáron vesz ki hosszabb szabadságot, és ha teheti, elutazik valahová, a jó levegő, a környe­zetváltozás, a pihenés érdekében. Ebben a cikkben, s a még né­hány következőben, - a teljesség igénye nélkül - megkérdeztünk néhány családot, hogyan, mivel töltik a nyarat. A szekszárdi Balaskó Gyula és felesége munkával tölti a nyarat. Klára, a feleség valuta- és devizaügyekkel foglalko­zik, az ő munkájának ilyenkor van a legnagyobb „szezonja". Gyula is elfoglalt ember. A nem sok szabadidejükben pedig várja őket a vetemé­nyes, s besegítenek minkette­jük szüleinek is a szőlőben, kertben. — Nyaralni ritkán járunk a főszezonban - mondják. In­kább a nyár legelején, vagy szeptember elején mentünk el eddig. Kivétel tavaly előtt volt, akkor a barátainkkal Olaszországban töltöttünk el két kellemes hetet. Idén októberben „nyara­lunk", szakszervezeti beuta­lóval megyünk Sopronba, két hétre. Sopron nagyon szép város, iskolai osztálykiránduláson már jártunk ott mindketten, minden bizonnyal szépek lesznek az októberi napok, és reméljük, az időjárás is kegyes lesz hozzánk. venter A kölesdiek erdélyi kapcsolata A kapcsolatfelvétel valami­kor két évvel ezelőtt kezdő­dött, a Falurádió segítségével. Szabó Árpád, aki az erdélyi Simenfalva egyik tanítója, magyarországi testvérfalut keresett. A kölesdiekkel hoz­ták össze őket. Azóta kisebb családi látogatások már tör­téntek,, de az első nagyobb csoport - 40 vendég - csak tegnap érkezett Kölesdre. Siménfalvát és a környező aprócska településeket (14 fa­lut) négyezer polgár lakja. Az odavezényelt hivatalnokokat és a „benősülteket" leszá­mítva mind magyarok. Azért, hogy most itt lehet­nek, s különböző kulturális, egyházi és szórakoztató prog­ramokon vehetnek részt, so­kat tett, tesz a Fidesz Greifens- tein József vezette helyi cso­portja. Szervezési munkát és anyagi hozzájárulást egyaránt vállalva. De vajon most, amikor mindenki nyugat felé kacsint­gat, vajon mire jó nekünk egy „keleti" kapcsolat? A kérdést Kocsis György kölesdi pol­gármesternek tettem fel, aki így válaszolt: — ők a segítségünkkel akarják megtanulni a modern mezőgazdasági, gazdálkodási módszereket, mi pedig ma­gyarságot tanulhatunk tőlük, de vastagon.-Wy- Fotó: Ótós R. Ebéd a megérkezés után, a kölesdi iskolában A kereskedők kötelezettségeiről „Szekszárdon, a városköz­pontban, egy közterületre ki­települt zöldség-gyümölcs árusító helyen - cégtábla hiá­nyában egyelőre a vállalkozót megnevezni nem tudom - vá­sároltam két narancsot és két banánt. A szóbanforgó áru­kért mintegy hatvan forintot fizettem. Az árut csomagolatlanult tette elém a mérlegelést és számolást végző hölgy. Kér­tem, csomagolja be nekem. Ezt csak négy fointos reklámsza­tyor felszámításával lett volna hajlandó. Ismételten kértem, hogy csomagolja be, mire ő visszakérdezett, hogy a pia­con becsomagolják-e magá­nak? (A kistermelői, alkalmi ér­tékesítés más kategória, bár a pia­con sem ritka, hogy becsomagol­ják az árut. A fogyasztóvédelmi felügyelőség megjegyzése.) Amikor ellenőriztem a számolás helyességét, kide­rült, hogy 4,50 forinttal többet fizettem a pontos árnál. A hölgy ezt az összeget vissza­adta. Velem folytatott „szó­párbaja" közepette szájában füstölgött a cigaretta." — írja a Tolna Megyei Fogyasztóvé­delmi Felügyelőséghez cím­zett levelében egy vásárló. Dravecz István, a felügyelőség, munkatársa az eset kapcsán a következőket mondta el. A belkeresekedelemről szóló 1978. évi I. tv., valamint az ipari és kereskedelmi mi­niszter 9/1991. (IV. 26. ) számú rendelete előírja, hogy a kereskedő külön költség fel­számítása nélkül köteles a megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsoma­golni. (Kenyeret és péksüte­ményt például oly módon, hogy az az áru egész felületét befedje.) Az áruk árát írásban, fel­tűnő módon kell megjelölni. Az áru jellegétől, tulajdon­ságaitól függően a vásárlókat írásban, közérthetően tájékoz­tatni kell az áru rendeltetésé­ről, minőségéről, minőségi osztályáról, méretéről, anyag összetételéről, a használat és kezelés módjáról, felhasznál­hatósági, forgalombahozható- sági idejéről és más, a felhasz­nálás vagy a kezelés szem­pontjából lényeges tualjdon- ságairól. A külföldről behozott ter­mékeket magyar nyelvű tájé­koztatóval kell ellátni. Az áru eladását pedig más áru vásár­lásától függővé tenni nem szabad. A minőséghibás, vagy csökkent értékű áruk esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról is, a termék árát pedig ezzel arányosan kell csökkenteni. A vásárlók minőségi kifo­gásainak intézésére vonat­kozó rendelkezést minden üz­letben, jól látható helyen ki kell függeszteni, a vásárlók könyvét pedig szintén jól lát­ható, könnyen hozzáférhető helyen kell tartani. Á vásárlástól számított nyolc napon belül a fogyasztó kívánságára a kereskedő az üzletben vásárolt árut minő­ségi kifogás nélkül is köteles kicserélni, amennyiben az áru hibátlan és azt a fogyasztó nem használta. (Egészség- ügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket, gyermekjátékot - a sér­tetlen csomagolásúak kivéte­lével -, valamint élelmiszert kicserélni tilos.) A betétdíjas árut, illetve üveges konzerveket forga­lomba hozó' kiskereskedelmi üzletek kötelesek a nyitva tar­tási idő alatt az általuk for­galmazott betétdíjas göngyö­legeket visszaváltani, függet­lenül attól, hogy azt a fo­gyasztó hol vásárolta, venter

Next

/
Thumbnails
Contents