Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-27 / 151. szám
2 «ÚJSÁG VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR 1992. június 27. Új megvilágításban a bazilika Róma — Új esti megvilágításban látható csütörtök óta a római Szent Péter bazilika és kupolája. A római elektromos művek szakemberei hat hónapon át tanulmányozták a helyszínt, amíg új reflektorok fölszerelésével a korábbinál sokkal hangulatosabb fényhatásokat értek el. A székesegyház homlokzatát és az oszlopsort tompa meleg sárga fénybe burkolja az új megvilágítás, míg a Michelangelo építette kupola ólomlemezeit és a kupolatető erkélyét rózsaszínbe játszó fehér fény árasztja el. A fényhatást különleges égőkkel és szűrőkkel érik el, amelyeket a Philips cég szállított. Eredményeként a Szent Péter bazilikát éjszaka harminc kilométer távolságról is jól látni. A terhességmegszakítás új szabályozása Bonn — A Bundestag péntek hajnalban harmadik olvasatban végleg elfogadta a művi terhességmegszakítás új szabályozására vonatkozó pártokon felül álló javaslatot. A dpa jelentése szerint a név szerinti szavazásnál 357 képviselő szavazott a javaslat mellett, 284 pedig ellene. Az új szabályozás szerint 1993. január 1-jétől a régi és új tartományokban lényegében a régi keletnémet modell lép életbe (a terhesség első három hónapjában egyedül a nő dönt arról, meg akarja-e tartani a magzatot) azzal a feltétellel, hogy a nőnek döntése előtt kötelező tanácsadáson kell részt vennie. A Bundesratnak még jóvá kell hagynia a Bundestag döntését. Rendőri védelem a svéd nőknek Stockholm — Azok a svéd nők, akiket a férfiak molesztálnak, közkköltsé- gen testőröket és hordozható telefonokat kaphatnak - jelentette be a svéd rendőrség szóvivője csütörtökön. A július elsején induló egyéves kísérlet keretében négy terület rendőrfőnöke tízmillió svéd koronát -1,8 millió dollárnak megfelelő összeget - költhet mindazon nők védelmére, akiket lakcím- és ajtózárcsere után is zaklatnak a férfiak. Az új biztonsági szolgáltatás részeként a helyi rendőrség számára beprogramozott hordozható telefont, otthoni riasztóberendezést és a telefonhívásokat rögzítő magnetofont kaphatnak a kérelmezők, közölték a hírügynökségek. Evangélikus zsinat Megkezdődött a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának ötödik ülésszaka pénteken. A budapesti Fasori Gimnáziumban rendezett háromnapos tanácskozás témái: az egyházközösségekről szóló törvénytervezet megvitatása, a „Zsinati törvény" tervezete, teológiai nyilatkozat a törvényhez és a gazdasági bizottság jelentése. Költségvetési hiány Sajtótájékoztató a kormányülésről (Folytatás az 1. oldalról) Az elképzelés szerint a jövő esztendőben a költségvetési bevételek főösszege 873 milliárd forint lenne, kedvező esetben pedig a kiadások főösszege 1074 milliárd forintot tenne ki. A rekordméretű költségvetési hiányt a Pénzügyminisztérium továbbra is a pénzpiacról kívánja finanszírozni. A terv még nem készült el, a szakemberek egyelőre a pénzszerzés lehetőségeit vizsgálják. Szóba került, hogy nemcsak a belföldi pénzpiacon, hanem külföldön is kibocsát a Pénzügyminisztérium magyar állampapírokat. Ez természetesen azt jelentené, hogy jövőre a rekordméretű költségvetési deficit következtében a külföldi eladósodás ismét növekedésnek indulna. A külföldi kötvénykibocsátás azért került szóba, hogy az államháztartás finanszírozására a belföldi forrásokat ne szívják el teljes egészében. Egyébként a jövő évi költségvetési tervszámokat a magyar kormány még nem egyeztette a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. A sajtótájékoztatón Juhász Judit kormányszóvivő bejelentette: a kormány diplomáciai úton kívánja elérni az Adria kőolajvezeték üzembehelyezését. Szorgalmazzák azt is, hogy az Oroszországból érkező Barátság kőolajvezetéken megfelelő mennyiségű energiahordozót importálhasson hazánk. A kormány úgy döntött, hogy az Országgyűlés elé terjeszti az új energiapolitikai stratégiát. Eszerint Magyarorlilii szág bekapcsolódik az európai keretekben körvonalazódó integrált energiapolitikába. Az egyik legfontosabb hazai cél az importfüggőség oldása. Ennek érdekében évente átlagosan 65-75 milliárd forintnak megfelelő beruházásra, illetve külföldi tőkebevonásra lenne szükség. A kormány döntése alapján az egészségügyi dolgozók bérének emelésére 2,22 milliárd forintot az állami költségvetésből folyósítanak. Ehhez azonban az állami költségvetést módosítani kell. Rendelet született a marhalevél intézményének bevezetéséről. Olyan bizonyítványról van szó, amely az állatok tulajdonjogának és egészség- ügyi állapotának igazolására szolgál. Azért szükséges, hogy piacgazdasági körülmények között az állatforgalmazás rendben megoldható legyen. Az állattartónak a jegyzőtől kell kérni a marhalevél kezelését. Az ezzel kapcsolatos díjfizetést törvény rögzíti, s a díj mértékét pedig miniszteri rendelet fogja meghatározni. Szó volt a sajtótájékoztatón arról is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa enyhített Szerbia és Montenegro ellen elrendelt gazdasági embargón. Ez azt jelenti, hogy bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyeket az embargó nem érint, ugyanakkor ezeknek a termékeknek a szállítását előzetesen be kell jelenteni a szankciókat ellenőrző illetékes ENSZ-bi- zottság számára. Mivel Magyarország is csatlakozott az embargóhoz, ez a magyar vállalatokat is érinti. Hamarosan a Parlament elé kerül az a kormányelőterjesztés, amely Malajziával, illetve Máltával a kettős adóztatás megszüntetését írja elő. Erről már kormánydöntés született, a megállapodást a Parlamentnek kell jóváhagynia. Fontos törvényeket fogadott el a T. Ház (Folytatás az 1. oldalról) Számos kérdésben az előkészítő lépésekig jutott el a T. Ház Szabad György előrevetítette, hogy vállalt programját teljesíteni kívánja az Országy- gyűlés, és az őszi feladatok közül külön kiemelte az államháztartási törvény, az agrárpiaci rendtartás, a vagyonpolitikai irányelvek, a média- törvény, valamint a frekvenci- törvény megvitatását. Újságírói érdeklődésre válaszolva a házelnök kiemelte: az ellenzéknek nagy szerepe volt a törvényhozásban, nem is annyira új jogszabályok kezdeményezésében, hanem inkább a gyakran hasznosuló módosító indítványok beterjesztésével, valamint a bizottsági munkában. A sajtótájékoztatón ezután a jövő heti nagy budapesti diplomáciai események programját ismertették. Szabad György hangsúlyozta, hogy Magyarország másfél éve tagja az Európa Tanácsnak, s ezért rendkívül jelentős eredmény, hogy az idei nyári közgyűlést - először a diktatúra alól felszabadult országok valamelyikében - Budapesten rendezik meg. Az esemény hétfőn kezdődik, előkészítő tanácskozásokkal és úgynevezett meghallgatásokkal, majd kedden, a hivatalos megnyitón hangzik el Antall József miniszterelnök expozéja. Szerdán újabb meghallgatásokra kerül sor, a témák; a menekültek helyzete Közép- és Kelet-Európábán; a Duna fejlesztési kilátásai és védelme; atomerőművek Kelet-Európábán. A hét második felében az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének helyszíne lesz az Országház. A rendezvénynek az ad különös jelentőséget, hogy a helsinki folyamatban résztvevő 52 tagállam eddig csupán alkalmi értekezleteket tartott, s e munkát most új alapokra helyezik a rendszeresen működő közgyűlés létrehozzásával. Sárdi Péter, az Orszgággyűlés külügyi főosztályának vezetője elmondta: a pénteki plenáris ülésen Antall József mond megnyitó beszédet. A rendezvényen egyébként 12 parlamenti elnök és mind a négy nagy európai parlamenti szervezt vezetője részt vesz. Az USA delegációját a Külügyi Bizottság elnöke vezeti. Mivel nem sokkal a budapesti ülést követően kerül sor Helsinkiben az EBEÉ csúcstalálkozójára, különös fontosságú, hogy a tanácskozás végén milyen záródokumentumot fogadnak el a résztvevők. Ebből a szempontból nagy megtiszteltetés, hogy a közleményt megfogalmazó bizottság vezetője a magyar küldöttség munkáját irányító Bratinka József képviselő lesz. Választások után Tel Aviv: Jichak Rabin, a vá- a Likud párt 15 éves uralma lasztásokon győztes ellenzéki után a választásokon a Mun- Munkapárt elnöke beszédet kapárt szerezte meg a szava- mond, miután kiderült, hogv zatok többségét. Kérdőjelek Az üzlet tudomány? A minap hallottuk, hogy megalapítják a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját. Jó hír, mert jelzi a felismerést: a piac- gazdaság működtetéséhez nemcsak elvek, stratégiák, jogszabályok és szervezetek kellenek, hanem mindenekelőtt az e feladathoz felnőtt emberek. Milyen a modern üzletember? Némi maliciával azt mondhatnánk, hogy olyan, akikből manapság nálunk kevés van: olyan vállalkozó, aki ismeri a kockázatvállalás korlátáit, vagyis képes a szárnyaló ötleteket is reális keretek között tartani. S ennek fordítva is igaznak kell lennie: az elkerülhetetlen kockázat nem bátortala- níthatja el, mondván: „amit nem kockáztatok, azt nem veszíthetem el". A tapasztalatok is ezt támasztják alá? Igen, mert ha a mai üzleti életet vizsgáljuk, akkor két jellegzetes taszító emberi magatartással találkozhatunk. Közöttünk sürögnek-forognak az „egyszer használatos üzletemberek", akik rövid idő alatt akarnak nagy vagyont összekapcsolni és rendszerint rekordidő alatt csődbe mennek, nem egyszer magukkal rántva másokat. De itt vannak még azok is - ők a régi tervgazdasági torzszülöttei -, akik akkor is késlekednek a váltással, ha már rég „kifutott" alóluk a piac. Az üzlet tudomány? Abban az értelemben feltétlenül az, hogy sok mindent kell tudni a sikeres üzletkötéshez. De legfőképpen azt, hogyan kell alkalmazkodni a modern piaci feltételekhez. Hogy az ide érkező, képzett külföldi üzletemberek ne „vállalati képviselőket", „ügyvezetőket", „üzleti előadókat", „ügynököket" lássanak bennük, hanem röviden, egyszerűen, de igazi értelemben: kereskedőket. P.T. Ferenczy Europress Magyarország a konvertibilitás küszöbén áll Kesztyűgyári alapkőletétel, lakossági tiltakozással A Nemzetközi Kékszalag Bizottság jelentése Német közpénzekből is támogatott beruházással felépítendő kesztyűgyár alapkövét rakták le pénteken Pécsett, a város déli lakónegyedének peremén. Az ilyenkor megszokott ünnepélyes pillanatokat a helybéli lakosság tiltakozó kórusa zavarta meg. A német tulajdonú Otto Kessler Magyar Kesztyű Kft. többlépcsős beruházásának első ütemében száztízmillió foritnból csaknem 1200 négyzetméteres üzemet szándékozik építeni a hatvanezres városrész délnyugati szélén. A gyár a tervek szerint jövőre már százötven alkalmazottal háromszázezer pár kesztyűt állít élő szinte kizárólag exportra. A tevékenység eredményeitől függően a beruházást 1994-től további két lépcsőben folytatják, s először háromszázra, majd hétszázra növelik az ott dolgozók létszámát, enyhítve ezzel a bányászat válsága következtében munkanélküliséggel küzdő város foglalkoztatási gondjait. Az alapkő letételét - melyen Theodor Zens, a Német Szövetségi Köztársaság pécsi konzulja is beszédet mondott - a közeli emeletes épületek összesereglett lakóinak tiltakozása zavarta meg. A helybéliek mintegy száztagú csoportjának hangos magja kórusban skandálta: „Nem kell gyár, tiszta levegőt, uszodát akarunk". A beruházó képviselője szerint a lakosság a tájékoztatás hiányai, illetve az elferdített információk alapján tart attól, hogy a leendő üzem zavarni fogja a szomszédságában álló többszintes lakótelepi épületekben élők nyugalmát, holott a gyár tervezésekor a legszigorúbb környezetvédelmi követelményekhez igazodtak. A helybeliek viszont azt állítják, hogy az üzemet az eredetileg kijelölthöz képest a lakóházakhoz mintegy húsz méterrel közelebb akarják felépíteni, amiatt aggódnak, hogy a kesztyűgyár működése zavarja majd a lakókörnyezetet. Magyarország a folyó fizetési konvertibilitás bevezetéséhez nagyon közel került, és elképzelhető, hogy még az idén vagy jövőre ezt a lépést meg lehet tenni - állítja a Nemzetközi Kékszalag Bizottság jelentése, melyet pénteken hoztak nyilvánosságra Budapesten. A Kékszalag Bizottság 1989-ben alakult, hazai és külföldi közgazdászokból, szakemberekből áll. Több tanulmányt készített már eddig, amelyek megállapításai közül számosat a magyar kormány programjának kidolgozásakor figyelembe vett. A pénteki sajtótájékoztatón, melyet a Magyar Újságírók Szövetségének székházában tartottak, elhangzott: a hazai és a külföldi szakemberek nem tudtak javaslatot tenni arra, hogy pontosan milyen időpontban lehet bevezetni a konvertibilitást. A vélemények eltértek ebben a kérdésben. így azokat a feltételeket határozták meg, amelyeknek a magyar gazdaságnak meg kell felelni. Az egyik fontos feltétel az infláció normalizálódása. A szakemberek egy része szerint ez egyszámjegyű, vagyis 10 százalék alatti fogyasztói áremelkedést jelent. Mások viszont úgy vélekedtek; elegendő, ha 20 százalék alá csökken az infláció, de mérséklődése tartós. Ugyancsak lényeges feltétel, hogy az esetleges spekuláció ellen jelentős devizatartalék álljon készenlétben. A szakértők szerint a tartaléknak el kell érnie az ország öthavi importját. Az MNB-nél jelenleg ötmilliárd dollárra tehető a tartalékszint, ami már megfelel ennek a kívánalomnak. Ugyancsak fontos a fizetési mérleg kedvező helyzete. Ezen a téren a szakértők elégedettek a magyar gazdaság teljesítményével. Végül azt vizsgálták, hogy milyen árfolyammegállapítási rendszerre lenne szükség a konvertibilitáshoz. Javasolták: Magyarországon - legalább átmeneti időre - lebegtető árfolyammegállapítási rendszert alakítsanak ki. így lényegében a piac határozná meg az árfolyamokat, és a Magyar Nemzeti Bank bizonyos alsó- és felső határok esetén avatkozna be, külföldi valutát vásárolna, illetve eladna. A szakértők úgy vélekedtek, hogy a kialakult árfolyamok jelenleg reálisak, nem kell nagymértékű leértékelődéstől tartani. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a turista-valutake- ret felemelésével kapcsolatos kormányzati lépés lényegében a konvertibilitás bevezetését közvetlenül megelőző intézkedésnek tekinthető. A szakértők szerint jobb lett volna, ha a kormány 500 dollárra emeli fel az éves keretet. Bár így is elégedettek az intézkedéssel, és úgy vélik, megfelelően felmérhető a lakosság reagálása. Amennyiben ugyanis a vártnál kisebb lesz az érdeklődés, elmarad a beváltási hullám, nem kell félni a konvertibilitás bevezetésétől. Ez a konvertibilitás azonban várhatóan csak a folyófizetéseket fogja érinteni: vagyis megkönnyíti a lakossági turizmust, illetve javítja a vállalkozások külkereskedelmi feltételeit. A későbbiekben természetesen megoldható, hogy a konvertibilitás a tőkemozgásokra is kiterjedjen.
