Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-24 / 148. szám
1992. június 24. VÁLLALKOZÁS - PIAC WÚJSÁG 5 Egy vállalkozó, aki nem is az Az üzletnél fontosabb a művészet Interjú Decsi Kiss Jánossal, a szálkai alkotótábor létrehozójával — Mit érzel most, a megnyitó után? — Hát... nem is tudom. Természetesen boldog vagyok.' Úgy tűnik, hogy érdemes álmodozni. — Vállalkozónak, vagy művészetpártoló mecénásnak tartod magad? — Egyiknek sem igazán. A vállalkozás szó mögött mindig ott van az üzlet elsődlegessége, számomra pedig nem ez a fontos. Az alkotótábor mecénás-szerepe közelebb áll a valósághoz, de ez sem jó szó ide. Magam nem vagyok gazdag ember, aki vagyonából pártolja a művészeteket és maga a mecénás szó is rossz ízt kapott nálunk mögöttes be- legondolásokkal, irigységekkel. Értékmentő, értékteremtő próbálok lenni, úgy alakítani ezt a telepet, ha valaki kijön ide, eltölt itt egy kis időt, értékeket lásson és kapjon. Láncszemnek érzem magam inkább, aki segít megőrizni és átadni a fiatal generációnak azt az örökséget, amelyet nagyapáink teremtettek, mesterségként műveltek. — Mégiscsak vállalkozás ez, hiszen pénzt, hihetetlen munkát, energiát fektettél be, hogy létrejöjjön és működőképes legyen ez az alkotótábor. Azt hozzátehetjük: nem profitérdekelt vállalkozás. Tudom, két év előtti eredeti elképzelésed nem pontosan az volt, ami most megvalósult. Mi történt menet közben? — Magukkal rántottak az események, az élet hozta igényekhez alkalmazkodni kelDecsi Kiss János lett. 1990 nyarán jegyeztettem be a Szálkán a Művészetért Alapítványt abból a pénzből, amit akkori kiállításom hozott. Közben dolgoztam a már meglévő öreg szálkai ház felújításán, amely 10 embernek nyújtbtt volna szállást. A hírek gyorsan terjednek, s már eközben több, nagyobb létszámú iskolai- és művészcsoport jelentkezett, hogy jönnének Szálkára. Az igények tehát meghaladták az eredeti elképzelést, lépnem kellett, társakat, támogatókat keresni a bővítéshez. — Hányán hittek elsőre a terv megvalósíthatóságában? — A legtöbben mosolyogtak a hátam mögött, megszállottnak tartottak. Most, a megnyitón sokak arcán láttam a csodálkozást: hát mégis megcsinálta. — Tehát sok céget, alapítványt, minisztériumot, önkormányzatot végigkilincseltél. Kik segítettek? — Sokan. A legnagyobb segítséget a József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány adta, ők támogatják az alkotótábort is és az ide érkező csoportok némelyikének a költségeit is átvállalják. Komoly segítséget nyújtott - többnyire nem pénzben - a helyi és a megyei önkormányzat, vállalatok és nem utolsósorban a szálkai emberek. — További tervek? — A tábor mennyiségi és minőségi fejlesztése. A jelenlegi 48 férőhely további teraszok beépítésével 96-ra bővül, és emellett szeretnénk más településeken is hasonló művésztelepeket létrehozni. A két központ Szálka és Decs lenne. Jó esély van arra, hogy idén ősztől beindulhat egv kétéves képzési forma, elsősorban középiskolát végzett munkanélküli fiatalok számára, amelynek keretében népi kismesterségeket tanulhatnak, kiegészítve külkereskedelmi ismeretekkel és idegen nyelvekkel. A Sárköz-Völgység Népiskolája leendő diákjai többek között a lótenyésztés, a szőlész-borász, a fazekas-, a takácsnlesterség fortélyait sajátíthatják el. Mindez természetesen illeszkedik a térség fejlesztési programjába, amelynek egyik elsődleges szempontja az idegenforgalmi vonzerő növelése. Az ember természetes igénye, hogy örömét másokkal megossza, ezért szeretném, ha minél többen jönnének ide és látnák azt a határtalan szépséget, ami Szálka kincse.- áa - fotó: órMűvésztábor a szálkai dombok között Az MHB rövid lejáratú vállalkozói kölcsöne Vállalkozói hiteleket bemutató sorozatunk újabb állomása a Magyar Hitelbank Rt. Szekszárdi Igazgatósága. Elsőként a legáltalánosabb és talán legismertebb hitelkonstrukciót ismertetjük: a rövid lejáratú hitelt. A bank a kölcsön feltételéül minimum egyéves számlavezetést köt ki. A hitel futamideje önálló jogi személyiségű társaságoknál három hónap, ezt kétszer lehet hosszabbítani. Nem jogi személyiségű társaságoknál a lejárat maximum egy év. A törlesztés mindkét társasági forma esetén a bank és a vállalkozó közti megállapodás függvénye. Az igényelhető hitel összege önálló jogi személyiségű társaságnál maximum a törzstőke háromszorosa lehet. A nem önálló jogi személyiségű vállalkozók által igényelt kölcsön nagysága a fedezettől függ, ez mindkét esetben minimum a hitel összegének 150 százaléka legyen. A bank a különböző fedezetfajtákat minősíti, így nem mindegy, hogy a vállalkozó milyen jogi biztosítékot ajánl fel. Önmagában elfogadható fedezetnek minősül az értékpapír (államkötvény, értékjegy, stb.) a bankgarancia, valamint valamilyen forgalomképes nem lakott ingatlan. Amennyiben ezen biztosítékok értéke nem éri el az előzőekben említett 150 százalékos mértéket, úgynevezett másodlagos fedezetet kell felajánlani, ami lehet például árukészlet, befolyó árbevétel, nagy értékű személygépkocsi. A fedezetet biztosítani és a bank javára engedmé- nyeztetni kell. A kölcsön alapkamata jelenleg évi 33 százalék. Ehhez jön még az adósminősítés alapján megállapított 0-6 százalék úgynevezett kamatfelár. A költségek a következőképpen alakulnak: folyósítási jutalék 1-3 százalék, forgalmi jutalék 1,75 ezrelék, valamint esetleges törlesztési határidő-módosítás esetén a prolongációs költség 0,5-2 százalék (a prolongált összegre). Nem győzzük ismételten hangsúlyozni, hogy a vállalkozónak megalapozott üzleti tervet, pontos gazdaságossági számításokat kell bemutatnia! - ács A TOLNA MEGYEI Kereskedelmi és ______Ipar-______ K AMARA HÍREI Információk Ausztriáról Fontos címek Ausztriában. Hogyan kereskedjünk osztrák cégekkel? Piacra jutási feltételek. Partnerkeresés. Vámok és lefölözés. Többek között ezek a címszavak tekinthetők meg az „Információk Ausztriáról" c. kiadványban, irodánkban. VÁM tájékoztató Külföldre utazó magyarok figyelmébe ajánljuk a Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatóját az engedély nélkül, az engedéllyel kivihető árukról, a kiviteli nyilatkozat kitöltésének szabályairól, a beutazásra vonatkozó vámrendelkezésekről, a vámkezelhető áruk mennyiségéről és a vámkiszabás alapjáról. Munkaügy, szociális kérdések Szegeden előadás- és konzultációsorozatot szervez augusztusban a József Attila Tudományegyetem munkaügyi, szociális kérdésekről. A nemzetközi előadógárda többek között a következő témákkal foglalkozik. A dolgozók védelme átszervezés és tulajdonos- váltás esetén. A munkavállalók képviselete a vállalaton belül. A család védelme. A részletes program irodánkban megtekinthető. Zágrábi vásár A zágrábi Őszi Nemzetközi Vásárt 1992. szeptember 14-20. között rendezik, mely általános tematikájú árubemutató, felöleli a teljes ipart, mezőgazdasági és fogyasztási cikkek skáláját, valamint az idegenforgalmat és vendéglátóipart is. Nemzetközi fizetések Az okmányos meghitelezés és a beszedésre vonatkozó egységes nemzetközi szabályok és szokványok ismerete segíthet abban, hogy vállalkozóinknak ne kelljen - esetleg hiába - futniuk a pénzük után. Irodánkban információval szolgálunk ezekről. Könyvek vállalkozóknak A gépjárművek költségelszámolásának szabályai 1992. A kiadvány az elszámolási, lízingelési tudnivalókon túlmenően tartalmazza az új adótörvényekkel kapcsolatos ismereteket. Az anyagot teher- és személyfuvarozók, valamint gépkocsijukat hivatali és bármely rendeltetésű célra használók egyaránt hasznosítani tudják. Tartalmazza a Magyarországon gyakrabban használatos személy- és tehergépkocsi üzemanyag normákat, valamint a személy- és teherfuvarozók társadalombiztosítási tudnivalóit. Jogi személyiségű társas vállalkozások (kft.) kézikönyve. Adózás (személyi, társasági, áfa, adóigazgatás) számvitel, társadalombiztosítás, munkaügy, csődeljárás, alakulás, átalakulás, működés.. Nem jogi személyiségű (BT, GMK) vállalkozások kézikönyve. Alakulás, átalakulás, működés felszámolás, adózás, számvitel, tartalmában a teljességre törekvő kézikönyv. Mintakönyvelések - könyvelési minták 1992. Összefüggő gyakorlati számpéldák kiskereskedő, kisiparos, közkereseti társaságok (GMK, BT, stb.) egyszeres könyvvitelérre, adószámítására, leltárának egyszerűsített mérlegének elkészítésére. Korrekciós tényezők a gépjármüvek költségelszámolásához Szorzók 1. Hegymenet. A hegy- és lejtmenet teljes hosszán alkalmazható, ha legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25 százalékában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egyszámjegyű országos vagy betűvel jelzett fő közlekedési közúton nem alkalmazható. Értéke: 10 százalék. 2. Száraz földút, nem porta- lanított makadámút. Értéke 10 százalék. 3. Várisi forgalom. Átmenő forgalom esetén - Budapest kivételével - nem alkalmazható. Lakott területen belüli forgalom esetében a lakott területet jelző táblák közötti területre alkalmazható. Értéke: a) Budapesten 35 százalék, b) megyeszékhelyeken és 100 000 feletti lakosú városokban 25 százalék, c) egyéb városokban 15 százalék. Közforgalmú autóbusz és személygépkocsi (taxi) esetében az a), b) pontban feltüntetett városokban: — mechanikus sebességváltóval szerelt járműnél 35 százalék, — hidraulikus sebességváltóval szerelt járműnél 55 százalék. 4. Terep. (Erdei út, időszakos közlekedésre használt dű- lőút, mezőgazdasági, erdő- gazdasági művelés alatt álló területen.) Értéke: 25 jzázalék. 5. Téli üzemeltetés. (December 1-je és március 1-je közötti időszak). Értéke: 3 százalék. 6. Akadályozott forgalom. (Egyedi üzemeltetés). Az 1-5. pontokban nem említett üzemeltetési körülmények esetén alkalmazható. Értéke: 90%. Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját a másik szorzóval össze kell adni és az eredménnyel az alapnorma értéke növelhető. Ma már egyre szélesebb azoknak a köre, akik nem egyszerűen vállalkozni szeretnének, hanem rendelkeznek bizonyos mennyiségű szabad tőkével is, amelyet a tőzsdén próbálnak „fialtatni", befektetni. Egyesek a részvényeket, a vállalati értékpapírokat helyezik előtérbe, mások inkább az árutőzsdében látnak jobb üzleti lehetőségeket. Ez utóbbiról viszonylag keveset tudni, hiszen alig három esztendeje alakult újjá a budapesti tőzsdének ez a szekciója. Tengerentúli mintára szerveződött, úgynevezett magántőzsde lett. Kft., amelynek tagjai azonos jogokkal rendelkeznek és egyben tulajdonosok is. Jelenleg két szekciója működik: az egyik a gabonatőzsde, a másik a hússzekció, amely ha még kicsit kialakulatlanul is, de már működik. A hazai árutőzsdén főleg takarmánykukoricát, takarmánybúzát, étkezési - úgynevezett malmi - búzát, árpát, a hússzekcióban pedig élősertést forgalmaznak. Azonnali vagy határidős kötésekkel lehet várásolni, az előbbiben úgynevezett kistermékek - cukor, napraforgó, cirok, sárgaborsó, stb. - is adhatók-vehetők. Lehet a tőzsdén cserélni, mondjuk búzát árpára, vagy bármi másra. Lehet bonyolult, úgynevezett fedezeti ügyleteket kötni - hed- gelni -, és köthetők opciós ügyletek is. Az üzleteket a vizsgázott tőzsdetagok köthetik meg, ők tehát egyben önmaguk brókerei is. Tőzsdetag eredetileg csak természetes személy lehetett, de tagságot vásárolhatott számára jogi személy is. Szekciónként 50-50 tag működhet, de országszerte ma már több mint kétszázan vannak, akik letették a szükséges szakmai vizsgákat. A közelmúltban kezdte meg a működését a Záhonyi Árutőzsde, és a Bar- tertőzsde is nyitva áll a befektetők előtt. Ez nem jelenti azt, hogy megtört a budapesti Árutőzsde monopóliuma, csupán az egyre növekvő keresletnek, a szélesedő befektetési igényeknek szeretne jobban megfelelni ez az üzletág. Lehetővé válik egy speciális tevékenység is, az úgynevezett arbitrázs, vagyis működési területet kapnak azok a spekulánsok is, akik az egyik tőzsdén megvett, a másikon eladott áruból szeretnének haszonra szert tenni, ök azok, akik a piacot állandó forgásban tudják tartani. Akik tartanak egy-egy tőzsdei bukás lehetőségétől, rendszerint azzal érvelnek: nem bíznak a brókerek tisztességében. Pedig nem árt tudni, hogy a klasszikus tőzsdék áthághatatlan alapszabálya a tisztesség. Nyilvánosan történik a jegyzés, az üzletkötés tényét az erre a célra rendszeresített kötjegyeken rögzítik. Ezután az üzletből már nincs kiszállás. Erre a tőzsde pénzügyi elszámolási rendszere a garancia. Az elszámolási mechanizmus lényege az, hogy a napi záró árfolyamok és az egyes üzletkötések árszintje közötti különbséget folyamatosan elszámolják a tőzsde minden tagjával, majd a vevőtől és az eladótól megkövetelt alapletétet úgy lebegtetik, hogy aki nyert az üzleten, azonnal felvehesse a hasznát, aki veszített, attól levonják a tartozását. Az áru leszállításakor azután mindenki visszakapja az eredetileg befizetett alapletétjét, amely az előbb említett pénzügyi manőverek fedezetét jelentette. Es lényegében ez a tőzsde trükkje: mindenki az eredeti kötési áron kapja az árut, illetve aszerint fizet, de közben az alapletétje, a pénze úgy változhat, hogy nem érdemes az üzletből kiszállnia. Orczán Csaba Sándor (Ferenczy Europress) Pénz-tárca (XXI.) Irány a tőzsde! A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg ... ?!
