Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

6 KÉPÚJSÁG SPORT 1992. június 24. Ismét szegényebb lett egy „szakma"! Mozolai János (középen) a diáksport tanács ülésén Az idő kerekét még senki­nek sem sikerült megállítani, legyen az a legkiválóbb vagy középszerű, sikeres vagy si­kertelen, mert mindenkinek egyformán peregnek órái, napjai, percei. így érkezett el Mozolai Já­nos testnevelő tanár (sokak körében a népszerű „Janika") is a nyugdíjas kor küszöbére. A megyei diáksport tanács jú­nius elején tartott értekezletén Ambrusné Horváth Tériké mint kollégától, Róhn Tiborné mint volt tanárától búcsúzott, méltatva sok évtizedes, a test­nevelés és sport területén vég­zett példaértékű munkáját. Az ajándékok átadását a jelenlé­vők lelkes tapsa kísérte, bár a fiatal korosztályok - örömmel láttam sokan voltak - képvise­lői kevésbé ismerik több évti­zedes tevékenységét. Mit mond nekünk e név: Mozolai János? Hogyan élte le az elmúlt időszakot? Milyen példákkal szolgált életútja ne­künk testnevelő kollégáknak és müyen követendő példákat mutat a mai fiatal kollégák­nak? A megye, a Garay János Gimnázium, a testnevelő ta­nári közösség ismét szegé­nyebb lett egy mindenki által elismert „szakmabélivel". Az ő szakfelügyelői, pedagógusi, tanári és edzői működése, vagy összesítve „emberi" te­vékenység mindnyájunk előtt követésre méltó példaértékű lehet. Jómagam 1948-ban kerül­tem kezdő tanárként a paksi középiskolába. Akkor a Ga- rayban Gimnáziumban a le­gendáshírű Bessenyei Gyula, a szekszárdiak kedvenc „Zé­nója" volt a TESTNEVELŐ, mert akkoriban még nagybe­tűkkel írták nevünket. (Régi szép idők!) 1950-ben, azt hi­szem a háború utáni első me­gyei középiskolás atlétika baj­nokságon találkoztam először Jánossal Tamásiban, aki a Ga­ray színeiben szerepelt, mint harmadikos gimnazista. A kö­zépiskola és a Testnevelési Fő­iskola elvégzése után - mind­két intézményben kiváló tanu­lóként szerepelt - visszatért az Alma Mater falai közé, hogy felváltsa volt tanárát - aki Bu­dapestre távozott - a Garay Gimnáziumban. Jó lehetősé­geket és ragyogó sportha­gyományokat talált az iskolá­ban és ezt vitte tovább napja­inkig. Fiatal kezdőként beke­rült a megye akkori első nagy testnevelő generációjának kö­rébe, melyet Bessenyei Gyula, Miriszlai Ernő, Kaspari János, Boros Dezső, Laczkó László neve fémjelzett, így volt kitől tanulnia. Bár minket, testnevelőket egyes felületes ítéletalkotók szakbarbároknak tartanak - igaz vannak ilyenek is - de én mégis János pedagógusi, ta­nári, nevelői tevékenységével kezdeném méltatását. Hogy miért említem külön a tanári és pedagógusi fogalmakat? Tanár mindenki, aki sikeres záróvizsgát tesz az egyete­men, főiskolán és tanít valami­lyen iskolában, de a pedagó­gusi, nevelői fogalmak ennél jóval többet jelentenek. Van aki élete végéig tanár marad, és van aki bizonyos idő után (hogy ez években mit jelent, embere válogatja) nevelővé, pedagógussá válik. A „peda­gógus nevelő" az, aki saját szakmai munkája mellett fo­gékony a nevelési kérdések iránt, jó kapcsolat kiépítésére képes tanítványaival és kar­társaival, mentes a szakmai sovinizmustól, ért a fegyel­mezés tudományához. János mindezen jó pedagó­gusi, nevelői tulajdonságokkal rendelkezett. Ezt számtalan esetben rövidebb vagy több­napos együttlétünk alkalmá­val mindnyájan tapasztalhat­tuk. Mint kolléga, szakfelü­gyelő szívesen segített bárme­lyikünknek szakmai, nevelési kérdésekben, ismeretlen volt előtte a szakmai féltékenység - amitől sajnos sok tanártár­sunk sem mentes - örült má­sok jó eredményeinek, és a sok-sok középiskolás verseny főrendezőjeként mindig a sportszerűség, igazságosság képviselőjeként tevékenyke­dett. Határtalan sportszeretet jellemezte, magam mindig csodáltam szakmai tudását, töretlen munkabírását, és mindezekben példaképnek tekintettem. Úgy gondolom, sokaknak ugyanez volt a vé­leménye róla. Eredményes edzői munká­ját a sok válogatott sportolója, testnevelő-tanár tanítványa és edzőkollégái elismerő véle­ményei bizonyították. Számos kitüntetését is az átlagot ma­gasan felülmúló tevékenysé­gének jutalmául kapta. Ne­kem pályafutásom során a ne­gyedik szakfelügyelőm volt, így van módom a reális ösz- szehasonlításra e témában. E területen is a legnagyobb el­ismeréssel kell nyilatkoznom róla. Látogatásai során min­den esetben a legnagyobb se­gítőkészséget tapasztaltam, ta­lán néha nem ártott volna ki­csit határozottabban rámu­tatni a hibákra, de ő mindig diplomatikusan járt el. Minden észrevételén, meg­jegyzésén érződött az emberi­esség, a kolléga iránti megbe­csülés, a tanítás és a diákok szeretete. Nem hiszem, hogy valakinek is komoly indok nélkül a legkisebb mértékben is ártott, ezért becsültük. Ta­lán ezen a területen szolgál­hatna leginkább példaképül a mai testnevelői karnak, mert sajnos, mai világunkban az egymás iránti tisztelet, meg­becsülés, sporterkölcs, a segí- teniakarás sokszor hiánycikk. János! Igaz, a mindennapi tanítási munkát abbahagyod, de a sportpályákon reméljük még sokáig találkozhatunk veled, hiszen atlétikai verseny Szekszárdon nem képzelhető el jelenléted nélkül. Mint a megye legidősebb „aktív" testnevelője azt hiszem, hogy a magam és minden tanár tár­sam nevében kívánhatom: jó egészségben töltsd el nyugdí­jas éveidet! Kísérjen utadon a garays kollégák és diákok szeretete, a megye testnevelőinek tiszte­lete és megbecsülése. Szentesi Alajos nyugalmazott testnevelő tanár Európa-csúcs beállítás A Független Államok Kö­zösségének Moszkvában zajló atlétikai bajnokságán a női 100 méteres síkfutásban Irina Privalova 10,81 má­sodperccel beállította az Eu- rópa-csúcsot. A fedettpályás világbaj­noknő az éppen megenge­dett, 2,0 m/mp-es hátszél segítségével érte el ugyanazt az eredményt, amit kilenc évvel ezelőtt a keletnémet Marlies Göhr. XII. Hexasakk OB. Rudolf László: hatodszor bajnok! Tíz év után ismét Miskolc volt a házigazdája a hexasak- kozók felnőtt országos baj­nokságának. Mint évek óta mindig, a papírforma ezúttal is Rudolf-Sziráki párharcot ígért az első helyért folyó küzdelemben. A sorsolás sze­szélye folytán erre a ranga­dóra már az első fordulóban sor került. A bátaszéki világ­bajnok szép játszmában bizto­san győzte le riválisát, s ké­sőbb is sorra aratta győzel­meit. A kilenc fordulós ver­seny végén két taktikai dön­tetlennel biztosította be első helyét, megvédve ezzel tava­lyi, Tengelicen kiharcolt baj­noki címét. Érdekesség, hogy Rudolf éppen Miskolcon nyerte első bajnokságát, s újabb, veretlenül kiharcolt győzelme már a hatodik baj­noki aranyat jelentette szá­mára. A végig második helyen álló Sziráki az utolsó forduló­ban vesztett Rózák ellen, így leszorult a dobogó harmadik fokára. A hazai pályán sze­replő Rutkovszky meglepe­tésre, de cseppet sem érdemte­lenül végzett a második he­lyen. Végeredmény: 1. Rudolf László (Bátaszék) 8, 2. Rut­kovszky Tibor (Miskolc) 7, 3. Sziráki László (Budapest) 6,5, 4. Rózák Bertalan (Miskolc) 6, 5. Deme Lajos (Miskolc) 5,5, 6. Kövér Imre (Jászboldogháza) 5,5 ponttal. A felnőttekkel egyidőben a fiatalok a Borsod Kupáért küzdöttek. Az ifjúságiak kö­zött az esélyesek végeztek az élen. A még junior korú Hur- tony első alkalommal szere­pelt az idősebb korcsoport­ban, s nem vallott szégyent. Végeredmény: 1. Gyurica György (Szabadka) 8, 2. Ha­lász Attila (Miskolc) 7, 3. Csi­szár Szabolcs (Szabadka) 6,5, 6. Hurtony Szabolcs (Báta­szék) 3,5 ponttal. A juniorok kétfordulós körmérkőzést vívtak egymás­sal. A bátaszéki utánpótlás erejét mutatja, hogy három já­tékosuk is bekerült az első hatba. Heberling végig ve­zetve, biztosan nyerte korosz­tálya versenyét, míg Balogh csak rosszabb „Bergere" miatt szorult a harmadik helyre. Végeredmény: 1. Heberling Norbert (Bátaszék) 15, 2. Sötő Péter (Debrecen) 13,5, 3. Ba­logh Péter (Bátaszék) 13,5, 5. Loska László (Bátaszék) 8, 9. Bodrogi János (Bátaszék) 5 ponttal. Július 2-5. között Ta­másiban rendezik az ifjúsá­giak országos bajnokságát. A felnőttek a Pintér Tanker által felajánlott kupáért küzdenek. A „Hajcsár" Nemes egyszerűséggel, ezt a nevet is adhatjuk a gépnek - mondta Juhász Sándor, aki amellett, hogy kosárlabdae­dző, szürke napjaiban melles­leg feltalálással is foglalkozik. A képen látható gépet, mely­nek becsületes neve egyéb­ként JUHOR, még 1976-ben alkotta meg, de az első pél­dány csak tíz évvel később ké­szült el. Elsősorban röplabdázóknak és kosárlabdázóknak ajánlott, a rugalmasság fejlesztéséhez, de különböző sportágak ka­pusainak munkáját is segít­heti, sőt erőfejlesztésre is al­kalmas. Amint az a felvételen is jól látható, a labdák mellett kis világító-szerkezetek van­nak elhelyezve, melyek felvil­lanását a megfelelő program­mal ellátott számítógép szabá­lyozza. A játékosnak a megfelelő labdát kell felugorva elérni. A villanásnyi gyorsaság akár „boszorkányos" is lehet, töb­bek között ezzel érdemelte ki a „Hajcsár" becenevet. A rossznyelvek szerint ez a gép még azt is kimutatja, hogy az elmúlt estén, ki milyen sört ivott, mondjuk Guldenburgot vagy Balbecket... KRZ Fotó: Gottvald Károly IX. Labdarúgó Európa-bajnokság Dávid legyőzte Góliátot EURO’92 A labdarúgó Európa-baj- noki döntő eddigi legnagyobb szenzációja született meg a hétfői Dánia-Hollandia elő­döntőn. A torna kiemelkedő favoritjának tartott, címvédő hollandok hosszabbítást és 11-eseket hozó drámai csatá­ban maradtak alul azzal a dán csapattal szemben, amely csak az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak köszönheti részvételét. Akárcsak egy izgalmas krimi forgatókönyvében, a hétfői összecsapásnak is meg­voltak a pozitív és negatív hő­sei. Az EB előtt szinte ismeret­len dán középpályás, Henrik Larsen két góljával oroszlán- részt vállalt a világraszóló si­kerből, míg a csapat rang­időse, Kim Christofte hihetet­len hidegvérrel értékesített sorsdöntő 11-esével írta be magát a sportág történelem- könyvébe. A júliusban 32. évét betöltő Bröndby játékos szinte helyből rúgta a büntetőt úgy, hogy egy testcsellel szinte megalázó módon csapta be Hans Van Breukelent. — Egy pillatig sem voltam ideges, pontosan tudtam, hogy mit csinálok. Az igaz, hogy csak a legutolsó másod­percben döntöttem el, hová rúgom a labdát, mert megvár­tam, hogy merre mozdul a kapus - nyilatkozta Chris­tofte. Szinte nemzeti hőssé avat­hatják a Manchester United kapusát, Peter Schmeichelt, aki megfogta Marco Van Bas­ten 11-esét. Ellenpontként volt ott a hol­landoknál Van Basten, akinek klasszisát senki sem vitatja, ám ezen az Európa-bajnoksá- gon teljesen formán kívül ját­szott. Az AC Milan csatára az olasz bajnokság gólkirálya lett 23 találattal, ám Svédország­ban egyetlen egyszer sem tudta bevenni az ellenfelek kapuját. A hullámvölgy mélypontjára éppen a dánok ellen jutott: bizonytalanáága fontos pillanatban okozott sorsdöntő hibát. A dánok a döntőbe jutás mámorában sem feledkeztek meg társukról, Henrik Ander­senről, aki olyan súlyos térd­sérülést szenvedett egy ütkö­zés során, hogy valószínűleg még Svédországban megmű- tik. Az már más kérdés, hogy a védő akkor sem játszhatott volna a döntőn, ha egészséges, mert korábban begyűjtötte a második sárga lapját. így látták a kapitányok Richard Möller Nielsen, a dán szövetségi kapitány még a találkozó után sem akarta elhinni, hogy együttesével döntőbe jutott. — Amikor egyenlítettek a hollandok, éreztem, hogy kép­telenek vagyunk még egy gólt lőni. Ennek ellenére bíztam a védelmünkben, s Schmeichel- ről is tudtam, hogy képes lesz kivédeni legalább egy 11-est. Ezzül együtt állítom, hogy a hollandoké a világ egyik leg­jobb válogatottja. A másik oldalon Rinus Mi­chels szomorúan búcsúzott a válogatott kispadjátpl. Az idős szakvezető reálisan értékelte a mérkőzést: — Az első féüdőben vesz­tettük el a találkozót, mert já­tékosaim azt hitték, hogy ele­gendő csak kimenni a pályára. A dánok viszont bebizonyítot­ták, hogy a labdarúgás a küz­désről is szól. Az már más kérdés, hogy az egyenlítés után, a hosszabbításban azt hittem, csak idő kérdése az újabb gólunk, hiszen a dánok már padlón voltak. Népünnepély Koppenhágában Egy biztos: a dánok sikeré­ben igencsak része van az EB egyik legszimpatikusabb szurkolótáborának. Az Ull- evi-stadionban 37 450 drukker buzdította mindvégig lanka­datlan kitartással Larsenéket. Az elődöntő után pedig Kop­penhága utcáin hömpölygött a sokezres ünneplő sereg. A közlekedés szinte teljesen megbénult, a dánok önfeled­ten lobogtatták a nemzeti zászlókat, peterdákat gyújtot­tak, valóságos népünnepélyt rendeztek. Akadt olyan transzparens is, amelyen Flemming Povlsen miniszter- elnökké történő megválasztá­sát sürgették. Góllövőlista Az EB góllövőlistáját négy játékos vezeti három-három góllal. Közülük még a német Riedle és a dán Larsen szapo­ríthatja találatai számát, azaz hódíthatja el a gólkirályi ko­ronát, de a német Hassler is felzárkózhat még a legjobbak közé, lévén ő is finalista. 3 gólos: Tomas Brolin (svéd), Karlheinz Riedle (né­met), Dennis Bergkamp (hol­land), Henrik Larsen (dán). 2 gólos: Jean-Pierre Papin (francia), Jan Eriksson (svéd), Thomas Hässler (német) Frank Rijkaard (holland). Kosárlabda Súlyos vereség A férfi kosárlabdázók Spa­nyolországban zajló olimpiai selejtező tornáján súlyos, vere­séggel kezdte meg szereplését a magyar válogatott. FÁK-Magyarország 120-57 (58-29). FÁK: Volkov (24), Tyihonyenko (15), Berezsnoj (6), Szuharjev (2), Vetra (16). Csere: Miglinieks (2), Bazare- vics (17), Melesemko (8), Ga- dasev (9), Panov (3), Moszov (6), Babkov (13). Magyaror­szág: Bencze (2), Dávid (6), Czigler (14), Halm (13), Farkas (9). Csere: Zsebe (4), Orosz (4), Mihály (1), Karagits (2), Bod­rogi (2), Érsek (-), Walke (-). Szövetségi kapitány: Patonay Imre. Körzeti labdarúgás Szekszárd Végeredmény 1. B.varasd 24 18 4 2 93- 29 40 2. Őcsény 24 14 4 6 78- 46 32 3. Bogyiszló X 24 12 6 6 44- 26 29 4. Izmény 24 11 7 6 50- 46 29 5. Zomba 24 11 5 8 46- 50 27 6. Cikó 24 10 5 9 54- 50 25 7. Alsónána 24 9 6 9 50- 42 24 8. Győré 24 9 4 11 42- 41 22 9. Sióagárd 24 9 4 1V*45- 58 22 10. Báta X 24 8 6 10 55- 45 21 11. Harc 24 7 5 12 28- 56 19 12. Kölesd 24 6 4 14 36- 59 16 13. Kéty 24 2­22 30-103 4 X=A Báta-Bogyiszló mér­kőzésen egyik csapat sem ka­pott pontot. Ifjúságiak 1. Cikó 10 9 _ 1 35- 7 18 2. Sióagárd 10 8­2 62-12 16 3. őcsény 10 5 1 4 34-17 11 4. Zomba 10 3­7 36-43 6 5. Bogyiszló 10 2 2 6 13-41 6 6. Izmény 10 1 1 8 12-72 3 Izmény-Cikó 7-2, ifi: 0-6, Györe-Báta 3-3, Bogyiszló- Őcsény 2-1.

Next

/
Thumbnails
Contents