Tolnai Népújság, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

1992. június 24. MEGYEI KORKÉP MÍPÚJSÁG 3 Táncverseny Várhatóan 15-20 pár vesz részt a június 25-én, (csütörtökön) este fél 9-kor megrendezendő Savaria nemzetközi táncversenyen Pakson, az ASE sportcsar­nokban. Német, osztrák, szlovén, olasz, cseh, szlo­vák és magyar klubok tán­cosait várják. Nemzetközi zsűri előtt mutathatják be tudásukat az induló párok és csapatok. A versenyt követő gálaműsorban fel­lépnek korábbi bajnokok, valamint neves verseny- és showtáncosok is. A „mezőny" a csütör­töki paksi szereplést köve­tően, pénteken Veszprém­ben, szombaton pedig Szekszárdon lesz látható. Véradás Tolnán A megyei kórház véradó állomása június 25-én Tol­nán tart véradó napot. Délelőtt fél 9-től délután 5-ig várják a véradókat, a művelődési házban. Kezdődnek a szaktáborok A szekszárdi Gyerme­kek Háza minden évben szervez szaktáborokat. Az idei első kéthetes turnus június 29-én indul és július 13-ig tart. A megyeszék­helyről és környékéről 96 gyerek (6-12 éves korú) vesz részt a programokon. Jelentkezhettek német, számítástechnika, kézmű­ves, tenisz , modem tánc, lovaglás, valamint hor­gásztáborba. Ez utóbbi rövidebb a többinél, csak 1 hétig tart: Domboriban és a Sötét­völgyben. Uszodafelújítás Szükségessé vált a szek­szárdi fedett uszoda északi végét lezáró üvegfal cse­réje. A tartó fa- és fém- szerkezet ugyanis elkor­hadt, elkorrodálódott, tönkre ment. A felújítási munka során más kisebb javításokat is elvégeznek »egy füst alatt". így az átadási határ­idő kissé kitolódik, várha­tóan augusztusig. Testületi ülés Soron következő ülésü­ket június 29-én, (hétfőn) 15 órai kezdettel tartják Tolna város képviselői. Ezen Keszthelyi Márton polgármester, Zöldné Kéri Gizella jegyző, Pilisi Ist­vánná, valamint Törkőné Ulrich Mária bizottsági el­nökök, Takács Zsuzsa fele­lős szerkesztő, Háry János irodavezető, és mások elő­adásában, előterjesztésé­ben szó lesz a várost, a la­kosságot érintő aktuális kérdésekről. Többek között szó lesz az I. félévi intézményelle­nőrzések tapasztalatairól, a testület II. félévi munka­tervéről, az önkormány­zati vagyon - Munkásott­hon, piactér, piac-csarnok - hasznosításáról, a mözsi iskola építésének, bővíté­sének folytatásáról, és a helyi újság működésének egyéves tapasztalatairól is. Az ülés elején Bajári Miklós, a választási bizott­ság elnöke átadja Bauer Ferencnek a képviselői megbízólevelet - aki a le­köszönt Marián Béla he­lyét foglalja el -, az ülés végén pedig az önkor­mányzati bizottságok ki­egészítésére, illetve egy, a népjóléti bizottságon be­lüli albizottság megalakí­tására kerül majd sor. A római katonák nyomában Nem a százalékkal, hanem a jövedelemmel van a baj... Biztosítás a Benelux országokban Interjú Kapitány Ferenccel, hollandiai és belgiumi tapasztalatairól Két falomladékot már talál­tak a diákok, akik Váradyné Péterfi Zsuzsanna ásatásve­zető utasításai szerint forgat­ják a földet Szekszárd határá­ban, az 56-os út őcsényi leága­zásának közelében. A felszíni nyomokból, az őszi és tavaszi szántást követő terepbejárásból, az előkerült kő- és cserépdarabokból arra következtettek a régészek, hogy itt, a magaslaton egy római őrtorony állt. Ezek álta­Csökkent a Valóban csökkent a tejter­melés tavaly, sőt az állam a csökkentés minden 4500 litere után 10 ezer forintos támoga­tást nyújtott. Ezt a csökkenést a hazai fogyasztás visszaesése és a veszteséges exportértéke­lában négyzet-alaprajzúak voltak, és két árok vette körül őket. Valószínűsíthető az is, hogy a közeli őcsényi táborból jártak ki ide, 24 órás szolgá­latra a katonák. Maga az építmény készülhetett részben kőből, részben fából, s a tetejét feltételezhetően kúpcserepek­kel fedték. Kora, az ásatásve­zető szerint, a harmadik szá­zad végére, a negyedik század elejére tehető.- Wy - Fotó: Gottvald K. tejtermelés sítés okozta -, ami jellemző Tolna megyére is. A tejipari vállalatok a termelőkkel meg­kötötték a tejértékesítési szer­ződést. Garantált árat azon­ban mennyiségi szabályozás­sal együtt lehet érvényesíteni. Hollandia és Belgium bizto­sítási rendszere számos ok miatt nem hasonlítható össze a magyarral. Ezt erősíti meg Kapitány Ferenc országgyű­lési képviselő is, aki az euró­pai biztosítótársaságok finan­szírozásában a múlt hét végén járt hivatalos úton az említett két országban. — Azok kaptak meghívást erre a tanulmányútra, akik a társadalombiztosítási törvény kimunkálásában részt vesz­nek - tudtuk meg Kapitány Ferenctől. - Az európai köze­ledés egyik alapvető tétele az, hogy miként sikerül a biztosí­tási rendszerekben elérni a számunkra is megfelelő, alap­vető normákat. Ezért találkoz­tunk a közös piac szakembere­ivel, s folytattunk velük hatha­tós beszélgetéseket. —- Mindez Hollandiában tör­tént? — Hollandiában a parla­ment biztosítási ügyekkel is foglalkozó pénzügyi bizottsá­gának a szakértőivel, majd a biztosítótársaságok szövetsé­gének képviselőivel tárgyal­tunk. Vendéglátónk ezen kí­vül lehetőséget biztosítottak a munkaadók érdekközösségé­vel történő kapcsolatfelvételre is. A hollandok egyébként an­nak idején komoly szerepet vállaltak még a régi Magyar- ország biztosítási rendszeré­ben. Fontos megemlíteni, hogy a tanulmányút sava- borsa a belga fővárosban, Brüsszelben tett látogatás volt, ahol az Európa Tanács biztosí­tásokkal is foglalkozó képvise­lői, illetve az Európai Közös­piac biztosítási felügyeletének szakemberei adtak számunkra tájékoztatást. — Milyen megfontolásra, át­vételre érdemes tapasztalatokat sikerült szerezni, különös tekin­tettel a hazai helyzetre? — Tudvalevő az, hogy Ma­gyarországon az elmúlt évti­zedekben egyetlen biztosítási rendszer létezett, néhány élet- biztosítási kiegészítéssel. A jövőkép viszont - akárcsak Hollandiában és Belgiumban - a biztosítási rendszerek szé­les vertikuma. Ebbe beletarto­zik elsősorban az állami bizto­sítási rendszer, középpontjá­ban a társadalombiztosítással. Emellett fontos szerep jut a magán-biztosító társaságok­nak, a munkaadói és a mun­kavállalói réteg széles válasz­tékhoz jut. Országgyűlési bi­zottságunk elsősorban a mun­kavállalók szempontjából közelíti meg ezt a kérdést, tö­rekedve a kiszolgáltatottság megszüntetésére. — Miként működik Hollandi­ában és Belgiumban a biztosítási szisztéma? — Annyira olajozottan, hogy jórészt most is a háború után meghozott törvények alapján működnek ott a bizto­sítótársaságok. Persze, egy az egyben lehetetlenség, nem is szabad lemásolni az ottani sémákat. Példának okáért ná­lunk, a nőknél az 55 év, a fér­fiaknál a 60 év jelenti a nyug­díjkorhatárt. Hollandiában és Belgiumban egységesen 65 év a nyugdíjba menetel éve. Ott 10-15 százalékra tehető a nyugdíjasok aránya, nálunk az összlakosság 25 százaléka az. A mi esetünkben 300 milli­árd forintos alappal indulhat a társadalombiztosítás: ez az összeg eltörpül a holland és a belga biztosítótársaságok va­gyonához képest, de ugyan­csak eltörpül az egykori OTI legkevesebb 800 milliárdos vagyonához képest. — A két Benelux országban mekkora arányt ér el a társada­lombiztosítás mértéke a kerese­tekhez képest? — A nyugdíjbiztosítás ada­tait konkrétan ismerem, Hol­landiában ez a kereset 12 szá­zaléka. A magyar helyzetről nem szívesen bocsátkoznék jóslásba, mivel még döntés előtt vagyunk. Bizottságunk mindenesetre a 10 százalék körüli arányt tartaná megfele­lőnek. Ám igazából nem a százalékkal van baj nálunk, hanem a jövedelemmel. Ez az, ami itt katasztrofálisan ala­csony. A nyugati jövedelem a hazainak hozzávetőlegesen a tízszerese. Ha ehhez viszo­nyítjuk a 12 százalékot, akkor egyből látjuk az alapvető kü­lönbséget holland és belga vendéglátóink javára.-szeri­Szakadáti búcsú Befejezték a szakadáti temp­lom külső felújítását. Ebből az alkalomból a búcsú napján, jú­lius 28-án, vasárnap a Szaka­dáti Római Katolikus Egyház- község a helyi német ldubbal karöltve egész napos rendez­vényre hívja a település lakóit, vendégeiket és nem utolsó sorban azokat, köztük néme­teket, akik a templom felújítá­sát anyagilag támogatták. Délelőtt 10 órakor a templom megáldásával kezdődik a program, majd búcsúi nagy­mise, bérmálás lesz. Ezt köve­tően koszorúkat helyeznek el a II. vüágháború áldozatainak emléktáblájánál. A közös ebé­det német-magyar baráti ta­lálkozó, a hagyományokat fel­elevenítő kulturális műsor, majd a közös vacsora és az elmaradhatatlan búcsúi bál követi a művelődési házban. Közrend, közbiztonság Gyönkön A gyönki képviselő-testület többek között a közrend és közbiztonság helyzetéről tár­gyalt hétfői ülésén. A község, a különféle szabálysértésektől eltekintve, szinte „bűnmen­tes" területnek számít, és to­vábbra is a bűnmegelőzést tartják a legfontosabb feladat­nak a képviselők. Jelenleg Gyönkre és a kör­nyékben nyolc településre há­rom rendőr vigyáz, segíti munkájukat a 16 fős polgárőr­ség is. Jó lenne a körzeti cso­port létszámát még egy fővel bővíteni és ezért anyagiakat is áldoznának, ha a környező községek is beszállnának. A községen belüli közleke­dés javításának szükségessé­gével, a parkolási lehetősé­gekkel is foglalkoztak a képvi­selők. Ezeket a gondokat első­sorban az ifjúsági lakótelepen és a központban kell megoldani. Koncepció van Telefon lesz? A telefonellá­tás helyzetéről adott tájékozta­tót a megyei köz­gyűlésen Reiner Ágoston, a Pécsi Távközlési Igaz­gatóság igazga­tója írásban, majd némiképp hosszú szóbeli kiegészítésben. Együttérez- tünk az igazga­tóval, aki már nem először pa­naszolta fel, hogy minden múltbéli mulasz­tást rajtuk kér­nek számon, holott nekik már távlati koncep­cióik is vannak. Tudjuk, amit ők, hogy a jogi és a gazdasági kör­nyezet bizonyta­lan, ezért nagyon nehéz. Nekik is. Elhittük, hogy szívük szerint együttműködné­nek más telefon- társaságokkal, amelyekről hangsúlyozottan egy rossz szót nem mondott, de azok ígéreteit nem vállalhatják fel. Ismét meg­győződhettünk arról, hogy kon­cepció és projek­tek márpedig vannak. Ennek tényei az utóbbi hóna­pokban mit sem változtak, tehát a már jól ismert és többször megírt adatok kerültek ismét szóba. Vagyis: a megye az országos át­laghoz képest jól ellátott. Merőben szubjektív tehát, hogy nem érez­zük annak, amit a MATÁV meg­ért. A korábbi fejlesztés Paks- nak, illetve az erőműnek kö­szönhető, s ott program szerint folytatódik. Jön viszont a Szekszárd kör­zeti fejlesztés, ami azt jelenti, hogy az Ericsson, vagy Siemens - mindketten a „rendszervá­lasztó tender" győztesei - cég­hitelével a kör­zetben 45 ezres kapacitás is le­hetséges. Tolna megyében pedig 1994-ben 55 ezer állomás kapaci­tással rendelke­zik a MATÁV. Ez száz százalé­kos fejlesztés, de a „szekszárdi primer sík " terü­letén két és fél­szeresére nő. Ez­után a dombó­vári két ezres központot Báta- székre, a tamási központot pedig Pincehelyre lehet helyezni. Közben lesz technikai fejlesz­tés, és 13 kicsi, Tamásiban pedig 4 ezres ARF köz­pont. A tervek szerint jövőre, de ha csúszik, akkor egy év múlva. Hogy mi az akadálya a fé­nyes jövőnek? Természetesen a pénz. Hitelt ugyan adnának a világcégek, de le kell tenni annak harminc százalé­kát. Vagyis, lesz telefon, ha előre fizetünk. A szer­vezést pedig a megyei, vagy a helyi önkor­mányzatoknak kellene vállalni. A megye jiem vállalta. Föl sem merült, hiszen nem nyilatkoz­hatnak a többiek nevében. He­lyett. Az ajánlatot az igazgató ismer­tette is. Ez állo­másonként 35 ezer forint befi­zetéséről szólt, kamatot fizet­nek, de hogy mennyit, az nem hangzott el. Va­lamiféle rendel­kezési jog is tár­sul a befizetés­hez, de nem pon­tosították, hogy milyen feltéte­lekkel. A két be­lépési összeg kü­lönbözeiét pedig le lehetne telefo­nálni. A szünetben megkérdeztük az igazgatót jól ér- tettük-e amit mondott? Sajnos jól. Te­hát nem a mos­tani 12 ezer és a 35 közötti kü- lönbözetet adják vissza kamtostul szolgáltatásban, hanem az akkori, mondjuk 94-es belépési, és a be­fizetett összeg különbözetét. És, ha nem lesz különbözet? Ihárosi Záportározó a pecásoknak (is) Úgy négy esztendővel ez­előtt tett kísérletet a két bony­hádi horgászegyesület, a Pan­nónia téesz, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat és a MOHOSZ Tolna Megyei Intézőbizott­sága összefogásával arra, hogy a már meglévő szecskái tó mellé, egy másik horgász­tavat próbáljon létesíteni. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság rá egy évre az elvi engedélyt erre meg is adta, s elkészülhettek a tervek. A Földművelésügyi Miniszté­rium és a Vízügyi Alap támo­gatásával ismételten reális esély mutatkozik a második záportározó megépítésére. Négyszáz pecás legnagyobb örömére, s óriási várakozá­sára. Ami nem is csoda, mert annyian keseredtek el azon, hogy a kilenc hektáros tavon nekik nem jutott hely, s nekik messze vizekre kellett vándo­rolni a zsinóráztatás öröméért, hogy a „belterjes" horgász­gárdáról mendemondákat kezdtek terjeszteni. Pedig a vizeknek is van tűrőképes­sége, s ez esetben pecatűrő képessége, ami a második tó elkészültével óriásit javulhat. Már hallom a hangokat: bez­zeg erre van pénz, amikor... de kérem! Gondoljunk arra, mennyivel jobb a vízparton pecabottal üldögélő magyar, mint az, aki a kocsmában ke­sereg. A környezet, a táj szép­sége pedig tovább erősödik, ha az Apar-Majosi vízfolyásra tó telepszik. Egy ekkora vá­rosnak feltétlenül szüksége van valami hasonlóra. Az FM és a Vízügyi Alap majd 7 mil­liót. A maradék 3 millió na­gyobbik felét a horgászegye­sület, míg egymilliót a városi költségvetés fedezi. Olyan szabadidő-központ alapköve ez, melynek elhelyezéséhez nem csupán a pecások egye­tértő szeretetére van szükség. Mert kell egy kis áramszünet, időnként mindenkinek.-szs­AT&Tl MAG' ISA Direct /ÁRUL 00*80 0-01112 *Várjon a második tárcsahangra IAT&T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents